Déli Hírlap, 1973. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1973-01-02 / 1. szám

Közérdekű közlemény Értesítjük igénylőinket, hogy az 1973. évben tanácsi bérlakáshoz juttatandók. va­lamint a tanácsi értékesítései lakások vevőinek ideiglenes névjegyzéke 1972. december 30-án az I—II—III. kerületi Hivataloknál kifüggesztésre került. A kifüggesztéstől számított 30 napon belül mindkét ideiglenes névjegyzék ellen észrevételt lehet tenni. A ki­függesztéstől számított 30 na­pon túl tett észrevételt fi­gyelembe venni nem áll mó­dunkban. Az írásban benyújtott ész­revételt illetékbélyeggel el­látni nem kell, azt postán az I. kerületi Hivatal Lakás-és Helyiséggazdálkodási Osz­tálya (Miskolc, I.. 3501. Pf. 70.) címére lehet beküldeni. át A Tiszai Vegyikombinát műanyagüzemét T0 millió forintos költséggel bővítették. Az új csarnokban, egy hatalmas fólia­gyártó berendezést szereltek fel. amelyen évente ötezer tonna, 12 méter széles „a-grofóliát” gyártanak. Műemlékek, szép tá'ak Az észak-borsodi karszt Stagnál az áruforgalom Tartós-e a „tartós fogyasztási cikk”? Néhány nappal ezelőtt A hét című tv-műsort nézve, meglepő bejelentésnek lehet­tünk szem- és füitanúi. A ri­porter a belkereskedelem ve­zetőinek véleményét tolmá­csolva közölte: amennyiben a kohó- és gépipar rövid időn belül nem látja el a fogyasz­tók igényeinek megfelelő ter­mékekkel az üzleteket, a bel­kereskedelem kénytelen lesz importtal javítani a tartós fogyasztási cikkek választó­kat. 4 cserét is meggondoljak Két héttel ezelőtt a belke­reskedelem vezetőinek or­szágos tanácskozásán Szurdi István belkereskedelmi mi­niszter is foglalkozott ezzel a juk — é rjen a magas árak miatt nehezen szánják rá magukat a vásárlásra. Re au\ ic iteilset! A jelenséget a szakembe­rek relatív telítettségnek ne­vezik. Egyszerűbben fogal­mazva: nincs megfelelő ősszr hang a kapható tartós fo­gyasztási cikkek ára, minő­sége, használati értéke és a vásárlók igényei között. A raktárkészletek halmo­zódása azonban nemcsak a kereskedelmet érinti érzéke­nyen. A televíziók forgalmá­nak visszaesése kultúrpoliti­kai szempontból sem kívána­tos. Ezért is értünk egyet a tv riporterének bejelentésé­jei, hiszen a tartós fogyasz­tási cikkek minősége körül évek óta tartó vita eddig vajmi kevés eredményt ho­zott. Azt viszont kevésbé he­lyeseljük. hogy a belkeres­kedelem vezetői csak most szánták el magukat a döntő lépésre. Azért is csodálkozunk ezen, mert az áruellátás min­dig a termelés oldalán dől el. és a kereskedelemnek nem­csak érdeke, kötelessége is, hogy — akár az import nö­velése útján — befolyásolja a gyártókat. Szem r civátw/áht! Népgazdasagunk 1973, évi terve — amely a szocialista import növelését irányozza elő — most mindenesetre jó lehetőséget biztosít erre. Az viszont egyáltalán nem mindegy, hogy kereskedel­münk hogyan él ezzel á le­hetőséggel. Hogy a bejelen­tést tettek is követik-e. ha az ipar nem hajlandó vál­toztatni eddigi szemléletén. Befejeződött a nagyjavítás Az utóbbi években sokat fejlődött az aggteleki bar­lang környéke. A jellegzete­sen karsztos, „ördögkarmos” tájon piodern szálloda léte­sült, hangulatos ltémping áll az edzettebbek rendelkezésé­re, a tájba illő alpesi fahá­zacskákkal. A barlangrend­szer megtekintése bizonyára maradandó élményt nyújt az ide érkezőknek, de valószí­nűleg kevesen gondolnak ar­ra, hogy még érdekesebbé le­hetnék kirándulásukat, ha szétnéznének kissé hazánk, e kevéssé ismert hegyvidékén, az észak-borsod'i karszton. • ' Az Aggteleket Josvaiuvci összekötő szerpentinen ha­ladva, szembetűnően megvál­tozik a tájék. A karsztos te­tőket erdő borította hegyek váltják fel, de a kopár mész­kősziklák mindenütt kivil­lannak, sajátos jelleget köl­csönözve a vidéknek. Keresz­tülhaladva a hangulatos Jós- va-völgyön, az Ómassához kissé hasonló Jósvafő és Szlnpetri községekben még néhány régi tornácos házacs­kában is gyönyörködhetünk, amelyek a vidék stílusában épültek. Itt-ott még a „fai­aljakat” díszítő fáfaragáso- kat is megtaláljuk, amelyek a népi építőművészet reme­kei. De a vidék többi, eldugot- tabb falvaiban is találhat megcsodálni valót a tárgyi néprajz után érdeklődő. így Szögligeten is. A falu egy pá­ratlanul szép, vadregényes völgy bejáratánál fekszik, amelyen a Ménes patak fut lefelé. Egy helyen tóvá duz­zasztva, pisztrángtenyésztes céljára Még a völgy elején áll a várrommal koronázott Szád. Szádvár a Be’oek csa­lád ősi fészke volt. A Habs­burgok ellen pártot ütő rene­szánsz főúr felesége, Bebek Györgyné Patócsy Zsófia védte a császáriak ellen, Zri- r Ilonához hasonlóan. • A Jósva a Bódva folyócs­kába torkollik. Felfelé ha­ladva a Bódva völgyén, szé­lesebbre tárul a hangulatos táj, Bódvaszilasra érünk. Ezt a községet igen jól ismerik a barlangászok, mivel a falu felett tornyosuló hegyek bar­langrendszert és több zsom­bolyt rejtenek. A község templomát is érdemes meg­nézni. Bár barokkosítottáK, elhelyezkedése és alaprajza kora középkori erődtemplom elődre vall. Ennél is érdeke­sebb azonban a közeli Tor- naszentandrás kis, román ko­ri kápolnája, amely hazánk egyetlen ikerszentélyes ro­mán temploma. A közelben fekszik a kies Esztramos hegy, a latin Exra mostból (magános hegy) szár­mazik az elnevezése. A te­tő» hazánk egyik legnagyobb kőbányája működik, a hegy gyomrában pedig a Rákóczi cseppkőbarlang található, amely hidrotermál eredetű, világviszonylatban is ritka geológiai tünemény. A völgy túlsó oldalán fek­szik Tornanádaska. A falu feletti hegyoldalban a Ná- dasdy család kastélya magas­uk, a szarvasi Pepi-kerthez hasonló arborétummal övez­ve. A kastély jelenleg gyógy­pedagógiai intézet, de meg­tekinthető. • Lefelé haladva a Bódva- völgyön, Szalonna és Szendrő Községekben egy-egy szép fa­galériás haranglábat vehe­tünk szemügyre. Az utóbbi talán, a már teljesen elpusz­tult szendrői vár tartozéka volt; gótikus stílusban épült. Szalonna községből pedig a — Mit mondhatnék én er­ről a mesterségről? Azt kérdje inkább, hogy mit mondanak róla mások? Fel­vesszük ezt a sárga mellényt, aztán elindulunk ... — Az azért jó, ha az em­ber hátranéz, s látja maga mögött az eltakarított utat. Kora reggel, ha rásüt a nap — Azt mondd inkább, hogy mire hátranézünk, addigra megint ott a szemét. A sze­méttartókba meg üvegeket dobálnak. Mondd csak a ne­hezét is. — Rézsi néni beszéljen, ő jól beszél. — Mondjátok csak ti... Hatkor kezdenek A Miskolci Köztisztasági Vállalat 4-es számú körzeté­nek irodájában beszélgetünk. A hőmérő hajnalban mínusz tizenöt fokot mutatott. — Hatkor kezdenek az asszonyok — mondja Brackó Sándor körzeti ellenőr. — Tizennégyen dolgoznak. A létszám tizenkilenc lenne, de mindig van betegünk. A sárgamellényes város­tisztítók hozzátartoznak a városképhez. Dardos Sándorné, a körzet szakszervezeti bizalmija: — Talán csak a háziasz- szonyok tudják, mit jelent- négy-ötezer négyzetméter te­rületen takarít egy-egy lány vagy asszony. Nyáron, ami­kor besegítenek a gépek, még csak elboldogulnak. Ösz­Rakaca-tavat közelíthetjük meg, amely hazánk legna­gyobb mesterséges tava. Az országos kéktűrajelzés észak-borsodi szakasza szép­ségekben gazdag. A Rakaca- tótól Martonyi községen át közelíthetjük meg a falu fe­lett magasló Szárhegyet, tú­rajelzés itt még egyelőre nincs. Nagy kár, hogy a csú­cson levő fakilátó kissé ros­katag, mivel erről páratlanul szép körkilátás nyílik. Tiszta időben még a Tátra is látha­tó. A kéktúra Bódvaszilasnál szeli át a völgyet, és a karszt részét alkotó Alsó­hegységen át tart Jósvafőre., Ez a szakasz "is sok szépsé­get és érdekességet rejteget. Az észak-borsodi karsziton barangoló turista hazánk egyik legszebb vidékét fedez­heti fel. szel a hulló levél, télen a fagy, a hideg rossz. Van úgy, hogy csákánnyal állunk a jégnek, van hogy a seprű is elég. Hét forint ötven fillér az órabérünk. Nem sok. de mindenkinek kell a pénz. Meg aztán el se tudja kép­zelni azt a városi ember, hogy milyen lenne az utca akár csak egy hét alatt is nélkülünk. Egy fáj itt az asszonyoknak: nem becsülik meg ezt a munkát. Előfor­dult, hogy az egjfik asszonyt csonttal dobták meg egy autóból. Azoknak jó vicc ez, de nekünk fáj. Azt írja meg, hogy fontos mesterség a mi­énk is. Nvolc óra — szabadban Mesterség és kenyér. Gu­lyás lstvánnét nyolc gyerek várja otthon. Busszal jár be: — Tíz perc miatt egy órával kell előbb indulnunk. Hat óra tíz perckor érkezhetnénk, ha a vállalat megengedné, hogy az ebédidőnkből dolgozzuk le azt a tíz percet. Amit ránk osztanak, azt el kell végezni tnindenképpen. Az asszonyok nyolc órát dolgoznak. Szabadban. Védő­italként forró teát kapnak. A vállalat munkaruhát is ad: esőkabátot, köpenyt, vatta­mellényt, cipőt, fejkendőt és kesztyűt. Igaz, a vállalattól kapott kesztyűt senki sem témával. Mint mondotta, a tartós fogyasztási cikkek ke­reslete visszaesett, s jó, ha kereskedelmünk ezekből a cikkekből annyit el tud adni 72-ben, mint az előző évek­ben. Miközben az ipar valóság­gal elárasztja háztartási gé­pekkel, televíziókkal, rádiók­kal a kereskedelmet, a vá­sárlók egyre kevesebbet vesz­nek belőlük. Sokan még el­avult készülékeik kicserélé­sét is alaposan meggondol­ják, mert az újak egyrészt drágák, másrészt gyenge mi­nőségűek, és alig korszerűb­bek a régebbi típusoknál. Az alacsonyabb jövedelmű, né­pesebb családok pedig — akiknek még nincs televízió­hordja. Hideg. A cipő is el­kopik hat hónap alatt, pedig két évre adják. Miskolcon 104 úttisztító dolgozik. Panaszkodnak is a mesterségre, de bevallottan vagy bevallatlanul szeretik: — Látja az ember, hogy sokan várnak a buszra. Ak­kor nem porol oda: lassít vagy gyorsít, kihagy egy részt és majd visszamegy. Szakma? Az is. Ha lenne egy zuhanyozó... Katona Jenőné néhány hó­napja jött vissza a vállalat­hoz. — Itt voltam ismerős, mi­nek kezdenék valami újba? Igaz, amikor régebben dol­goztam itt, akkor is arról beszélgettünk, hogy milyen jó lenne, ha lenne legalább egy zuhanyozónk, egy öltö­zőnk. Az utca nem üzem. de ott dolgozunk. Legalább egy melegedő kellene ... Brackó Sándor ellenőrtől megtudtam, hogy már hoz­zákezdtek a körzeti iroda át­építéséhez, csak abbamaradt a munka. Egyszer lesz zu­hanyozó és öltöző is, hiszen a panaszok jó része jogos. Kikísér és mutatja a Csabai kaput. Szemmel jól látható a sáv, ahol az asszonyok már jártak. A kitakarított részen buszjegyeket görget a szél: fél óra sem telt el pedig, hogy erre jártak a sárgamel­lényes asszonyok. B. G. / A Cement- és Mészművek hejőcsabai gyárában ma be­fejeződik a mészüzem nagy­javítása. Megkezdődik a ke­mencék felfütése, majd tiz nap múlva a mészgyártás. A többi üzemrésznél fokozato­A Diósgyőri Gépgyárban ebben az évben több mint 1,1 millió forintot köl­töttek a dolgozók egészségét védő ételekre és italokra. Ez az összeg kilenc évvel ez­előtt még csupán évi négy­Az Üttöröparkot egy kis és egy nagyobb híd köti ösz- sze az egyetem—cementgyár közötti orszógúttal. A na­gyobb — a gépjárművek ál­tal is használt — híd mint­egy 15 éve áll a helyén. san készülnek el a nagyja­vítás munkálataival. összesen 450 ezer tonna cementet gyártottak 1972- ben, s 456 ezer tonnát szál­lítottak ki a gyárból, öt-öt­ezer tonnával többet a ter­vezettnél. százezer forint volt. Ennél lényegesen többe kerül — az idén összesen 5,2 millió fo­rintba — a gyári dolgozók­nak adott munkaruha és vé­dőfelszerelés. Többször is okozott már bosszúságot; padlózata fel­szakadozott s szűknek is oi- zonyult. A tervek szerint ebben az esztendőben — mintegy egymillió forintos költséggel — újjáépül a hid. DltNES MARIA „Fontos mesterség a miénk is” Sárga m ellényesek Milliók védőételre, védőitalra Ruhák, kis szériában Mától a MÉRUSZ és az ÉTEX Nagykereskedelmi Vállalat közösen üzemelteti az ÉTEX finomkonfekció részlegét. Borsod megyében ez az első helyi szövetkeze­ti—vállalati közös vállalko­zás. A részleg korábban az ÉTEX-hez és egy pesti szövet­kezethez tartozott. Az „új Futóhomokból ugróhomok Türkménia tudósai haté­kony módszert javasoltak an­nak megakadályozására, hogy a sivatagon áthaladó műuta- kon homoktorlaszok kelet kezzenek. Megvizsgálták, ho­gyan viselkedik a futóhomok különböző légáramlatok ha­tására és módot találtak rá. hogy a homok „átugorja” a műutakat. Ennek érdekében elegendő, ha az úttestnek Újjáépül a híd gazda” rugalmasabb gazdál­kodás megvalósítását tes 1 lehetővé. A MÉRUSZ és az ÉTEX vezetői úgy döntöttek, hogy az évi nyolcmillió to­rint értékű terméket előál­lító részleg dolgozóival csak kis szériában, kétszáz alatti darabszámban gyártatnak a vevők által keresett ruházati cikkeket. azon az oldalán, amelyen a homokbuckák rendszerint le­rakódnak, sajátságos t.ram- bulint alakítanak ki — pél­dául pakurával vagy bitu­mennel itatják át az út menti homokoávot Amikora homokszemek e sáv kemény felületének ütköznek, olvan sebességet kapnak, ami át­röpíti őket az úttest fölött.

Next

/
Thumbnails
Contents