Déli Hírlap, 1973. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1973-01-23 / 19. szám

A vasi pincékben tárolják a burgonyát Kevés az üzemnek, elegendő a városnak Tavaly szeptemberben állították üzembe a Hűtőipari Or szagos Vállalat miskolci gyárának pirítottburgonya-készílö üzemét. Az év végéig három műszakban 260 vagon készárut állítottak elő. s most a korszerű berendezések időről időre állnak, mert nincs elég nyersanyag. A külföldről vásárolt drága gépsorok kihasználatlansága mindenképpen veszteség — de ez egyúttal azt is jelentené, hogy a megyében nincs elég burgonya? Az Agrokonzumnál arról értesültünk, hogy erről sző sincs, a háztartások szükségletét folyamatosan ki­elégítik. ♦ Engedelmessé szelídül a kö (Vadas felv.) Határozók Győxxuk-e telekkel? Kedvezmény a lakásépítő munkásoknak A miskolci pirított burgo­nya rövid idő alatt meghódí­totta a piacot. Ezt bizonyítja a nemrégiben Budapesten rendezett bemutató is. ahol az élelmiszerkereskedelem és a vendéglátó vállalatok kép­viselői egyértelműen úgy nyilatkoztak: a korszerűen csomagolt, jó minőségű pi­rított burgonya keresett áru. hiszen szállítása, raktározása és felhasználása nagyon praktikus és egyszerű. Pásztor Albert főmérnök szerint újabb vizsgálatokat vegeztek a pirított burgonya tartósságának ellenőrzésére, es kiderült, hogy nemcsak hat hónapig, de egy évig is tárolható minőségi veszteség nélkül. Külföldön fc érdek­lődnek a pirított burgonya iránt: eddig 26 vagon kész­árut vittek ki a nyugat-euró­pai országokba; termelésük tíz százalékát. A lakossásnak A hír, hogy a gépsorok je­lenleg állnak nyersanvaghi- ány miatt, egyben azt is je­lenti, hogy akadozik a város burgonvaellátása? A kérdés­re Magos András, az Agro- konzum nagykereskedelmi osztályvezető-helyettese vá­laszolt: — Az idén gyengébb volt a termes, mint amilyenre számítottunk. Télre körülbe­lül ezer vagonnal kevesebb » A járványt nem terülni el (Folytatás az I. oldalról) A megelőző intézkedések ellenére ügy látszik, hogy a járvány elkerülhetetlen. Bor­sod megye 8758 influenzása közül 4966-an tartoznak a 15 —59 • évesek korosztályába. Az óvodáskorúak közül 650- en, az általános iskolások kö­zül 1622-en. a 60 even felü­liek közül 583-an betegedtek meg. Táppénzes állományba 2832-en kerültek. Kórházba eddig csupán 53 fertőzöttet szállítottak. A, szövődménye­sek száma 183.' A legtöbb be­teg — Miskolcon kívül — a szerencsi (1458). az encsi (1269t és a miskolci járásban (1123) található. Tömeges mé­retű megbetegedés volt Ka­zincbarcikán — ahol a vegy­ipari technikumban százan, a kettes körzetben kétszázan kapták el az influenzát — és Tokaiban, ahol a SZÖVOSZ- iskolában százötvenen, a ket­tes körzetben száztízen bete­gedtek meg. Miskolcon jelenleg 5900 in­fluenzás beteg van. ebből 5300 a 15—59 éves korú. Táopén- zes állományba 2111-en ke­rültek. Kórházba tizenegyen. A szövődményesek száma 36. Városunkban tömegesebb mé­retű megbetegedés csak He- jőcsabán fordult elő. Akik még nem kanták meg az influenzát, lehetőleg vita- mindűsan táplálkozzanak. P<é- teeesen öltözködjenek. Na­gyon fontos a gyakori szel­lőztetés is. Aiánlatos a szo­kásosnál gyakrabban fogat, kezet mosni, szájat öblíteni. Az antibiotikumok túlzott szedése sem vezet jóra. Aki lázas, feküdiön I". ne men­jen el a rendelőbe. . hanem hívja ki az orvost. Semmi esetre se hordja ki lábon a betegséget! burgonya került a tárolókba, mint tavaly. (Ha csak 500 vagonnal lenne több raktá­ron es a prizmákban, folya­matos üzemeltetést garantál­hatnánk a feldolgozónak.) A burgonya egy részét — mintegy 50 vagonnal — az avasi pincékben helyeztük el, a többit szabadtéri prizmák­ban teleltetjük át, jórészt vi­déken: Göncön, Sárospata­kon, Mezőkövesden, Mező- csáton. Miskolc ellátásához évenként — januártól janu­árig — ötszáz vagon burgo­nyára van szükség. Ezt a vál­lalat a háztartások számára mindenkeppen biztosítja. (Feltehetőleg a tavasz folya­mán vetőkrumpliból is tete­mes mennyiség kerül majd hozzánk a gazdaságokból. Ez azonban föld alatt van, amíg tart a tél. a fagy.) Az ötszáz mazsa burgonya nem jelenti a teljes ellátást, ehhez még a gazdaságok, a piac körülbelül 30—40 százalék „kiegészí­téssel” járul hozzá. Erre az idei tavaszon is lehet szá­mítani. , 4 hiítóbá/nak — Milyen szerződést kö­töttek a hütöhazzal? — Mi nem vállaltuk a ma­radéktalan. teljes nyers­anyagellátást. Sajnos, a ter­melőszövetkezetek és az ál­lami gazdaságok sem rendel­keznek olyan tartalékokkal, amiből most az üzem na­gyobb léiéiben vásárolhatna. Az Agrokonzum így csak olyan ütemben tud burgo­nyát adni a feldolgozó üzem­nek, ahogy a tél múlásával nyilvánvalóvá lesz, hogy melyik időszakban mennyi kell még az ellátáshoz. A hé­ten például előreláthatólag már 300—400 mázsa nyers­anyagot adunk a hűtőháznak. NAGY JÓZSEF — Ha nyár van? — Itt a kőbányában izzik a szikla; — Ha ősz? — Nedves az anyag. Mely a sár, áztat az eső... — Ha tél? — Dolgoztunk már olyan magas hótorlaszok között, hogy a mellettünk levőt se láttuk. Itt, .ha a hegy mögül kiszabadul az északi s/.éJ. a bányatérben megállni is ne­héz. Kattan a fényképezőgép. Rank szólnak: — Ne ezt fényképezzek! Nem jellemző ez már. Batároznak. A robbanóanyag helyét túrják ki a nagyobb kövekben, hogy markolhas­sa az óriási gép. — Valaha kézzel rakod­tunk . .. Hallgat a bánya. Áramszü­net van. Csend. — Aztán tudja-e. hogy aki idejön, az itt is marad? __ o — Mert nehéz, de itt olyan a levegő, hogy . . . — És megbecsülik az em­bert. Én tíz évet hagytam ott egy üzemben érte ... — Adtak lakást..: A fúrógép rázza a vállat, de engedelmessé szelídül a kö. — Tizenhét éve vagyok itt. nem is megyek már sehova. Ha nyár van. izzik a szik­la. ha igazán tél van. üvölt a szél, emberek közé nőnek a hótorlaszok. A kőből ce­ment lesz, a cementből há­zak. Bori János és Szabó Antal a mesterség szépségéről be­szél. Batároznak. Azt mond­ják. hogy nem jellemző már. Valaha kézzel rakodtak. Most óriás gép markol követ. (bartha) (Folytatás az 1. oldalról.) Az új építési formával kap­csolatban Szabó József, az OTP Borsod megyei Igazga­tósága lakásépítési és értéke­sítési osztályának vezetője el­mondotta, hogy a rendelke­zések a legnagyobb kedvez­ményt a vállalati támogatás­sal történő lakóházépítések­hez biztosítják. A vállalatokon is múlik A borsodi üzemek eddig is jelentős részt vállaltak dol­gozóik lakásgondjának meg­oldásából. A megyében, az el­múlt évek átlagában éven­ként 45—48 millió forintot tettek ki az ilyen címen tar­talékolt és felhasznált alapok. (Ebből a miskolci vállalatok­ra 17—20 millió forint jutott.) Hogy az idén több vagy ke­vesebb lesz-e ez a pénz, az csak a vállalati mérlegbeszá­molók elkészülte után mond­ható meg; az azonban bizo­nyos, hogy lesz mire elkölte­ni a pénzt. A lakásépítési alapot terheli ugyanis a szol­gálati lakások építési költsé­ge, a lakásépítési hozzájáru­lás, továbbá a bérkijelölési jog megvásárlása is. Az új rendelkezések lehetővé te­szik, hogy a munkáltatók eb­ből az alapból — lakáson­ként legfeljebb 40 000 forint­tal — megelőlegezzék a te­lepszerű építés előkészítésé­vel (közművesítésével) kap­csolatos költségeket. A tanácsoknak erre a se­gítségre szükségük is van. hiszen — és ez nemcsak mis­kolci gond — a közművesí­tett területek hiánva nehezíti ennek az új építési formának a gyors térhódítását. Már az idén is Az új lehetőségek* terem­tette — minden bizonnyal élénkülő — építési lyedv szá­mottevően egy-két esztendő múlva érezteti hatását. Ám elvileg már az idén lehető­ség nyílik arra, hogy jó ne­hány igénylő a kedvezményes feltételekkel jusson új ott­honhoz. Ebben az évben Mis­kolcon várhatóan 295 társas­házi lakás készül az OTP beruházásában, s ezek érté­kesítésekor már az új rendel­kezések érvényesek. Vagyis, a kölcsön összege a korábbi 50-ről 75 százalékra emelke­dik. További kedvezmény, hogy a készpénz-előtörlesztés ösz- szegét három- vagy annal több gyermekes munkáscsa­ládok lakásépítkezésénél, egyedi elbírálás alapján, a tanács részben vagy egészben elengedheti. (Ez a rendelke­zés egyébként vonatkozik azokra is. akik tanácsi érté- kesítésű • lakást kapnak.) Áz OTP-kölcsön havi törlesztő részletét a takarékpénztár, szintén külön elbírálás és ké­relem alapján, az első há­rom évben mérsékelheti. Az így csökkentett összeg azon­ban . nem \ tehet kevesebb, mint a hasonló tanácsi erté- kesitésű lakásra megállapí­tott havi törlesztés. Ki a munkás' Az új építési kedvezmények­ről szóló rendelet vegrehaj- tasi utasítása még nem látott napvilágot. Előzetesen azon­ban npm árt néhány fogal­mat tisztázni. A. rendelet elsősorban a munkások lakásépítését kí­vánja támogatni. Ki minősül munkásnak? ..Munkás az a fizikai dolgozó, akit az ér­vényben levő statisztikai jog­szabályok szerint a munkás- allomanycsoportban tartanak nyilván, továbbá a kisegítő allomanycsoportbol a fizikai munkát végző, valamint a termelés közvetlen irányítói közül a főművezető, műveze­tő és segédművezetö.'” A rendelet többször hivat­kozik arra, hogy a hitelezé­sek során a többszintes, úgy­nevezett telepszerű vépitkeze- seknek biztosítsanak előnyt. Ismételten hangsúlyozva azt. hogy a végrehajtási utasítás még nem jelent meg. el­mondjuk, hogy a jelenlegi rendelkezések szerint telep­szerűnek minősül mindazon építkezés, ahol — megye­székhelyen — legalább 90. il­letve máshol legalább 60 la­kás épül fel. Ez a feltétel kevesebb lakás esetén is tel­jesül. ha az új építkezés egv már korábbi lakótelepen kez­dődik el. B. I. REFLEKTOR Ma Budapesten a Rádióban átadják a díjakat az űj ma­gjai' zene propagálóinak. * Debrecenben az Aranybika­szállóban sajtótájékoztató; tartottak a hajdúsági farsang előkészületeiről. ♦ Kaposvá­rott ünnepséget tartottak a település várossá nyilvánítá­sának századik évfordulója alkalmából. ★ Kazincbarci­kán az Egressy Béni Művelő­dési Központban < vietnami szolidaritási gyűlésre kerül sor. * Nyíregyházán növény- védelmi tanácskozást tarta­nak a helyi Technika Házá­ban. ★ Tatabányán a szoci­ális és munkavédelmi beru­házások helyzetéről, valamim a szakszervezeti alapszerve­zetek jog- és hatásköréről tárgyalt a MEDOSZ Komá­rom megyei Bizoítaa^ju Mit szól hozzá, hogy... ...milyen ötletes jelzőkészüléket szer­kesztettek a V1LLEX gyár szakembe­rei ? — Fogalmam sincs róla. miről van szó. — Egy .,Konferencia" neret viselő ké­szülékről. mely fény- és hangjelzéssel figyelmezteti a szónokokat arra. hogy lejárt az idejük. — Tipikusan magvar találmány. Mar úgy értem, hogy tipikusan magyar szük­ségletet elégít ki. — Szerintem exportra is kiválóan al­kalmas. Vagy úgy gondolja, hogy a kon­ferencia magyar specialitás? — Konferencia az van külföldön is. De az egy főre jutó szónoklatokban, azt hiszem, régen túlszárnyaltuk a nemzet­közi élvonalat. — Legalább van. amiben mi veze­tünk. De félre a tréfával! A „szónok­fék” jön. mér. győz és ... — ... és ezentúl győzni fogjuk idővel, idegekkel a felszólalásokat. Igaz? — Minden reményünk megvan erre. — Ember, maga ennyire naiv? Azt hiszi, hogv a szabadalmat nálunk hipp- hopp egyik napról a másikra bevezetik? Gondoljon csak a görgős ekére. Hány, de hány év telt el. míg nagy nehezen megkezdték a gyártását! — Ne keverje össze a szezont a fa­zonnal! A görgős eke nagy gazdasági jelentőségű találmány, érthető, hogy alaposan megvizsgálták gyártásának fel­tételeit. — összehívtak néhány konferenciát. mi? — Ha egyszer szükség volt rá. — Na látja. Nem lesz ez másként a sxonokfogó készülék esetében sem. Majd megvitatják jobbról, balról, a gaz­dasági oldalról, meg a másikról, meg a harmadikról, s mire mindenki elmond­ja véleményét, eltelik jó néhány esz­tendő. — Kishitű vagy rosszmájú. Vagy mind a kettő egyszerre. A szónokfogó ké­szülék előnyei mindenki számára olyan világosak, mint a nap. — Azt gondolja? Szerintem néhány dolgot tisztázni kell. mielőtt még a be­rendezés gyártástárói egyáltalán szó es­het. — Műszaki dolgok? — Nem. Az egzisztenciális tényezőket keli mérlegelni, de megfontoltan ám, bal'átocskám. — Például? — Például eldöntendő, hogy ki állít­hatja be a készüléket arra, mikor kell jelezni. — Nem értem. Hogyhogy ki állíthatja be? Bárki, aki ért hozzá. — Maga szerint tehát beállíthatja pél­dául a portás bácsi is. — Miért ne? — El tudja képzelni, hogy a tanács­kozáson. melyen mondjuk a főigazgató kér elsőként szót. a portás bácsi dönti el a beszéd hosszát? — El tudom képzelni. Legfeljebb ta­nácsot kér néhány felelős beosztású dol­gozótól. — Ügy ám. de pontosán kitől? — Ejnye hat! Mondjuk a főmérnök­től, a főkönyvelőtől, s esetleg meg né­hány főosztályvezetőtől. — S azok majd megmondják neki? — Meg hát. Legfeljebb konzultálnak előtte a ... a . .. — Ne gyötörje magat. én megmon­dom kivel: az igazgatóval. — Es ha így van, akkor sincs hiba. — Hiba az nincs, de ha az igazgató elő. re meg tudja mondani, hogy mennyit szükséges és illik beszélnie, akkor elké­szítheti ezt a kis számvetést magában készülék nélkül is. Mint ahogy elkészít­heti bárki — beosztásától függetlenül —. ha nagjon akarja. — S ha nem akarja? — Akkor villoghat a lámpa is, ahogy én magunkat ismerem. BÉKÉS DEZSŐ

Next

/
Thumbnails
Contents