Déli Hírlap, 1973. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1973-01-22 / 18. szám

f Félezer szövetkezeti ipari tanuló kellene Sárospataki öregdiákok tanácskozása Zemplén dicsérete Az egész sajtót bejárta a hír, hogy a napokban a Rá- kóczi-várban tanácskoztak Sárospatak hajdani diákjai. A Hegyalja és Zemplén szép tájaiért emeltek szót. sürgették az idegenforgalom fellendítését. Ez persze nemcsak elha­tározás kérdése, a szállodaépítéshez, más beruházásokhoz pénz kellene és nem is kevés. De »z biztos, hogy a megye s az ország egyik legszebb tája az. eü-íS'giné! több tőrödért érdemelne. Bizonyítja ezt külső munkát íe-jiuik is. ki alábbi cikkében zempléni barangolásra hívja olvrs; . Ízlik a lángos (Ágotha Tibor jelvétele) Iskola — uszodával Fejlesztik az oktatási intézményeket A Zempléni-hegység talán legszebb tája hazánknak, öreg természetjárók szerint a Lőwerekke] vetekszik, az alpesi vidék báját nyújtja. Mivel középhegységünk leg­távolabbi tagja, kissé „ki­esik” a turistaforgalomból, s akadnak még kevésbé is­mert részei. A szőlészet múlna Túránkat Tolcsván kezd­jük. E község a felvidék történelmi kisvárosainak hangulatát idézi. Egyik leg­szebb műemléke a Rákóczi- kastély. Egy kis borászati múzeumot is berendeztek benne, mely a Rákóczi ko­rában már világhíres sző­lészkedés munkaeszközeit mutatja be, no meg a Mis- ka-kancsókat is, melyek a hajdani borozgatók jó ked­vét idézik. Erdőhorváti felé vesszük •utunkat. Tólcsva környéke még a szőlőkultúrák túlsú­lyát mutatja, de ahogy be­felé tartunk a hegyek közé, azok egyre nagyobbak és zordabbak lesznek. Erdőhor­vátiban különösen bájos a falu közepén sziklába vájt pincesor. A Huták völgye utunk következő állomása, mely egyike a Zemplén-he- gyek közé reitett gyöngysze­meinek. A szűk, erdőkkel ko­szorúzott völgyben haladó or­szágút először Óhutát éri el, majd Középhután át TJjhu- táig kúszik fel. A. vadregé­nyes völgyben fekvő három kis szolvák falucska valósá­gos kincsesbánya a néprajz iránt érdeklődőknek. Mintha a XIX. század végére csöp­pentünk volna vissza. A kis szalagfalvak fehérre meszelt tornácos házacskái fecskefé­szekként tapadnak a hegyek lábaihoz. Az erdő pedig szin­te rászakad erre a sok apró fehér fészekre — ez az em­ber benyomása. A fehérre meszelt házacskák a népmű­vészet finom, keresetlen bá­ját árasztják, egy-egy öreg kút. kerítésre kirakott kö­csögök. a házhoz ragasztott csűr kötik le figyelmünket. Ha nem kiabálnának a ps- . takban fürdő libák, kacsák, nem ugalná meg az embert egy-egy kutya, az lenne az érzésünk, hogy a filmgyár díszletei közt járunk. Purailan nanorama Űjhután egy szép vadász- kastélyt találunk, jelenleg üdülő és turistaház. Ragyo­gó túrakiindulópont, s ha akad gondunk, csak egy le­het: melyiket is válasszuk a hegyekre felkúszó túrajelzé­sek. sétautak közül. Először a kék jelzésen felmegyünk arra a kopasz gerincre, amelyről panoráma nyílik az egymásra torlódó hegyekre. Másik szép túra: végigmen­ve a falucskán egy vadre- , gényes völgyön tartunk fel­felé. Ha megmásszuk az előttünk tornyosuló ■ hegye­ket, Kőkapura érünk le, ahol egy gránitsziklára emelt kas­tély nézi magát a Ids mes­terséges tói vizében. Ismer­tebb, szépen fejlődő üdülő­hely. Az erdők szépsége, gondo- zottsága is figyelmet érde­mel. A növényzet helyenként alpesi jellegű, mint példá­ul Istvánkút környékén. Szép körkilátást nyújtó csú­csok, egy-egy zöld tisztás, sok-sok szépséget kínálnak a zempléni hegyek. S ha va­laki nem vállalkozik hosz- szabb túrára, csak pár lé­pést kell tennie egy maga­sabb pontig, s máris meg­kapó látványt nyújtanak a völgyben megbújó Huták. 4 re léc' romok Végül ne feledjük el fel­keresni a regéd Rákóczi- vár romjait Öhutáról ka­paszkodunk fel ide, a piros jelzésen. A magas csúcsról ellátunk a szemközti lankás Cserehátra. A vár hajdan egyike volt a Rákőcziak vá­rainak, a gyermek II. Rá­kóczi Ferenc több évet töl­tött itt. Az Anjou-korban épült, a Rákócziak harcban foglalták el a Habsburgok­tól. Remélem, sikerült kedvet csinálnom egy zempléni tú­rához. • Csupán egy szerény meg­jegyzés az illetékesek figyel­mébe ajánlva: méltatlan eh­hez a szép vidékhez, hogy felfagyott, fát szállító te­herautók által felszántott uta­kon kell megközelíteni. Az útviszonyok legalább elfo­gadhatóvá tétele nagyban megnövelhetné a látogatott­ságot. DIENES MARIA Automata jetii, hogyan működik az üzem Ragyogó eredményekkel zárta az elmúlt esztendőt a Tiszai Vegyikombinát. Ez nem utolsósorban a magas fokú gépasítettség eredmé­nye. Az idén újabb gépegy­ségeket, automata berende­zéseket helyeznek üzembe. A műszerautomatika főosztá­lyon például modern közpon­ti jelzőrendszert dolgoztak ki, amelynek próbaüzemelte­tése most kezdődött meg az ammóniaüzemben. A központi jelzőrendszer lehetővé teszi az üzemmér­nök számára munkahelyek s az üzem áttekintését. Az integrált áramkörökkel fel­Hogyau akarta Hitler felosztani a világot? Erősen rövidlátó volt A Borsod megyei KISZÖV- nél összegezték a megye szö­vetkeztetek iparitanuló-igé- nyeit. Eszerint az 1973—74- es tanévben 500 tanuló beis­kolázására nyílik lehetőség. Kérdés, hogy lesz-e ennyi jelentkező a most végző nyol­cadikosok közül? Legnagyobb az igény a női szabó szakmában, a szö­vetkezetek 170 tanuló jelent­kezését ' várják. Egyedül a Hegyalja Ruházati Szövetke­zetnek száz tanulóra lenne szüksége, de tíz tanulót vár a MÉRUSZ. s ötöt a Miskol­ci Nőiszabó Szövetkezet is. Az asztalos és a kőműves szakmában 41—41. míg a cipész szakmában 35 tanulót szeretnének beiskolázni a szövetkezetek. Jelentős az igény a géplakatos, a szoba­festő és mázoló, a villany- szerelő s a többi szakmá­ban is. (Tudósítónk jelenti.) Az állami oktatás fejlesz­tését szolgáló párthatároza­tok szellemében a napokban készült el Ózdon az oktatá­si intézmények fejlesztési ter­ve. A városi tanács végre­hajtó bizottsága 317 millió forintos fejlesztési elképzelést hagyott jóvá a legutóbbi ülé­sén. A napközi otthonos óvo­dák építésére 30 millió forin­tot fordítanak; 1985-ig 450- nel növelik a férőhelyek szá­mát. Űj általános iskolák építésére, a régebbiek bőví­tésére és korszerűsítésére 170 millió forintot kívánnak köl­teni a következő 13 év alatt. Bár a párthatározat elsődle­gesen az általános iskolai oktatás fejlesztését tűzi ki célul, Özdon nagy szükség van a középiskolai oktatás fejlesztésére is. A tervek sze­rint 28 milliós költséggel 16 tantermes szakközépiskolát adnak át 1976. augusztus 15- én. A most tárgyalt fejlesz­tési időszak végén, 1985. jú­nius 30-án avatják a veszé­lyeztetett és hátrányos hely­zetű tanulók intézetét, mely 25 millió forintos költséggel épül. Ezt az ózdi általános iskolákban rendkívül magas bukási arány és a csaknem Az LKM munkásőrkörze- tében az idei esztendő első műszaki konferenciájára jönnek össze holnap délelőtt a Lenin Kohászati Művek gazdasági, párt- és társadal­mi szerveinek vezetői. Azel­A miskolci bányaüzem szo­cialista brigádjai között is nagy érdeklődést keltett a hír, (amelyet már mi is kö­zöltünk), hogy ismét megren­dezik a bányász szocialista brigádok országos vetélkedő­jét. A Perecesi Művelődési Ház közreműködésével már négyezer főt számláló ci­gánylakosság nehezen isko­lázható gyermekeinek az ér­deke teszi rendkívül fontos­sá. A felszabadulás utáni gyors ütemű iskolaépítés Öz­don sajátos módon nem eny­hítette a zsúfoltságot. A tan­termek száma megduplázó­dott ugyan, ám a város lé- lekszáma az 1945. évi 19 ezer­ről 40 ezerre emelkedett. Az oktatás fejlesztése tehát kü­lönösen nagy terheket ró a tanácsi szervekre, hiszen a minőségi előrelépést hátrá­nyos helyzetből indulva kell megoldaniuk. A jövő iskolájának körvo­nalai bontakoznak ki a most elkészült tervben. A város legnagyobb, tízezeres lélek­számú lakótelepén, a Béke­telepen folytatódik a lakás- építés„ Ezzel párhuzamosan kerül sor egy modern, 16 tantermes iskola építésére is. Ebben a létesítményben kap helyet a város első iskolai tanuszodája, 25 méteres me­dencével. Az átadást a terv szerint 1980. augusztus 15-én tartják meg. A nagyszabású terv a na­pokban kerül egyeztetésre és jóváhagyásra a megyei ta­nács szerveihez. MAGYAR TIBOR múlt évi gazdálkodás tapasz­talatairól s az 1973. évi terv- feladatokról dr. Énekes Sán­dor vezérigazgató tájékoztat­ja a meghívott vállalati ve­zetőket. elkészültek a nevezési' la­pok. A mintegy 60 szocialis­ta brigád közül valószínűleg sokan neveznek be a helyi elődöntőkre, amelyeket Lyu- kóbányán, s a perecesi bá­nyászklubban rendeznek mer Fiatal szervezők országos fóruma A MTESZ Szervezési és Vezetési Tudományos Társa­sága „A fiatal szervezők te­vékenysége az üzem- és munkaszervezési gyakorlat­ban” címmel január 26-án Budapesten, a XI. kerület Bocskay út 35. szám alatti TIT-stúdióban rendezi meg a fiatal szervezők első or­szágos fórumát. Megnyitót mood Meitner Tamás, a MTESZ SZVTT szervezési osztályának elnöke, a SZOT osztályvezető-helyettese és Huber Imre, a KISZ KB osz­tályvezető-helyettese. A fóru­mon nyolc előadás hangzik el és két felkért hozzászóló is ismerteti tanulmányát. MA, AMIKOR a világ né­pei komoly erőfeszítéseket tesznek a békés egymás mellett élés, a nyugodt béke, az egymás mellett élő népek gyümölcsöző barátsága meg­teremtésének érdekében — úgy érezzük, érdeklődésre tarthat számot, ha csaknem három évtizeddel a borzal­makkal teli második világ­háború lezárta után eredeti — mindeddig nálunk még is­meretlen — dokumentum nyomán feltárjuk, hogy Hit­ler Adolf, a Harmadik Biro­dalom, a „Reich” vezére, „Führer”-e milyen „világ- béke-tervet” agyait ki a fa­sizmus általa biztosnak vélt végső győzelme utáni idő­szakra. A hitleri hadsereget meg­semmisítő véres harcokban részt vett szovjet, amerikai, angol és francia hadseregek­ben különleges alakulatok is tevékenykedtek, amelyeknek az volt a speciális feladatuk, hogy a felszabadított terüle­tek legeldugottabb zugaiban is felkutassák a Hitler-rend- szer többnyire gondosan el­rejtett iratanyagait. Ezek az alakulatok a t kémelhárítás szinte a tökélyre finomított eljárásával derítették fel a német fasiszták gazdagabbnál gazdagabb adatokat tartal­mazó iratokkal teli levéltá- , rát. így kerültek birtokukba a Gestapo, a Német Nemzeti Szocialista Párt, s a többi között Hitler „Vezéri Kancel- láriájá”-nak érdekes, szem- nyitogatóan tanulságos levél­tári anyagai. Az amerikai katonai nyo­mozóknak — véletlen szeren­cséjük révén — sikerült egy egészen különleges értékű ki­sebb iratköteg birtokába jut­niuk. A KÖTEG két részből állott. Az egyik gyorsírásos feljegyzéseket, a másik pedig egy már letisztázott, legépelt szövegrészt foglalt magába. A gépírásos szöveg is azzal a különleges nagybetűs író­géppel készült, amelyen a Hitler elé került iratokat, ok­mányokat gépelték. A vezér ugyanis a háború során erő­sen rövidlátó lett, de beteges hiúságból nem hordott szem­üveget. A nagybetűs szöve­gek tanulmányozása, olvasása tehát szemüveg nélkül is le­hetővé vált számára. A kérdéses iratcsomóról mindjárt az első, nyers átta­nulmányozása során kiderült, hogy nem más, mint Hitler­nek a második világháború befejezése utáni időszakra szóló „világbéke-tervezete”. ' Ezek az iratok teljes képet segítenek alkotni a Führer- ről, s az általa képviselt po­litikai, ideológiai és gazda­sági rendszerről. Az illeték­telen szemektől szigorúan el­zárt iratokban nyilatkozik meg legőszintébben a náci­vezér önmagáról és rendsze­réről — mert azokban nincs semmi célja a tömegek sze­mét elvakító maszlagolásnak. A közelmúltban egy angol történész barátomtól sikerült megkapnom e „világmegváltó béketerv” külföldön is ke­vésbé publikált szövegét. A sátáni tervezet részleteit nagy vonalakban ismertetjük a következő lapszámokban. A PÁRATLANUL érdekes anyag teljességének megis­meréséhez tartozik az is, hogy a terv teljes szövegét maga Hitler diktálta, zömé­ben 1942-ben, tehát még az észak-afrikai amerikai part­raszállás és a sztálingrádi fasiszta katasztrófa előtt. SUGAR ISTVÁN (Következik: Totális kiirtás) szerelt műszerről — amelyet a műszerautomatika főosztá­lyon terveztek — leolvasha­tók a gépek üzemállásának paramétere: is. Újszerű meg­oldás hogy fény- és hangjel­zést is ad. s papírszalagon rögzíti a legfontosabb üzemi termelési adatokat.------------------------— Jobb utak, járdák A legutóbbi képviselő- és tanácstagi választásokat meg­előző jelölőgyűléseken sok ja­vaslat hangzott el a miskolci utak, járdák felújítása ér­dekében. Miskolcon összesen 24 098 négyzetméteren és mintegy tízezer folyóméter területen történtek út-járda, csatornaágazati építések, fel­újítások és karbantartások. Többek között 28 út álla­pota javult, a Martintelepen például hat úté, a Zsarnai- telepen kettőé, de közleke­désre alkalmassá vált példá­ul a Vargahegy. a Lyukó- völgy egy-egy utcája is. A vasgyári piac és a DVTK- stadion közötti lakótelep ki­lenc utcájának állapotát az LKM javította zúzalékolással. Holnap: Műszaki konferencia az IhW-ben Vetélkedő bányászok

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents