Déli Hírlap, 1973. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1973-01-02 / 1. szám

r Dómján Edit temetése Dómján Edit, a Madách Színház művésznőjének te­metése január 3-án délután 3 órakor lesz a Farkasréti temetőben. A búcsúztatót Kerényi Imre, a színház rendezője és Mándi Iván tartja. Dómján Edit elárvult szerepét a Candidában Vass Éva veszi át, Tabi László Családi dráma című, bemu­tatásra váró vígjátékában pedig Káldy Nóra próbálja a korábban Dómján Editre kiosztott szerepet. A Te meg én-t és a Mizantrópot, mely­ben ő játszotta a főszerepe­ket, halála miatt végleg le­vették a színház műsoráról. Dürer rajzolja Erasmant (Barczi Pál rajza) Az új esztendő ehő ősbemutatója r BERCI BÁCSI Déry Tibor nagy sikerű r Gödöllőnél van a front, a pv.szományosok azonban c..ak extra ruhában mehet­nek ki a városba. Ebben az egyetlen tényben annvi tra- gikomikum van, hogy elég egy dráma expozíciójához. A szerző azonban sokkéi dina­mikusabban kezd ennél. A függöny után már a harma­dik, negyedik mondat így hangzik: „Ne alakoskodj. Az elhárítok parancsnoka vagy, és nem színész. Megígérted, hogy az információimat bi­zalmasan fogod kezelni. Tönkretettél...” Mindezen nem csodálko­zunk, hiszen a szerző Berke­si A az utóbbi évtized les üabb írója, akinek •nyere az izgalom- a kalandos mese­egkönyv a kezeni- nem tudom, meny­hatok cl a Miskolci > Színház készülő ős-- . i. ójáról. Ezt majd a rend" • -e bízzuk ... • • De nicsak, itt jön Berci bácsi, a címszereplő. S nem egyedül jön! Csapó János, akire a főszerep kiosztatott, civilben is barátkozik a tíz- esztendős Kovács Jóskával, aki Bcsze Isti szerepét játsz- S'a majd. (Csak gyerekkel, meg kutyával ne játsszon az ember — szokták mondegat- i i a színészek —, mert ak- or nem lehet elég okos, te­hetséges, rokonszenves.) Ügy látszik, a babonának van va- !ami alapja, mert én sem a népszerű színésszel, hanem a kisfiúval kezdek beszélget­ni. Rövidesen megtudom, hogy 13 oldalas szerepről van szó (kezdetben oldalra mérik a szerepet), s ez már rém is az első: a Lámpás­ban nyújtott alakítása any- nyira megnyerte Laci bácsi 0Jurka László rendező) tet­szését, hogy ismét meghívta. Lévén most téli szünet, ezt még jogilag tisztázni 4cell a Palóczy utcai iskola igaz­gatóságával. Ezután (minő éles néha az ember logikája) a félévi bi­zonyítvány után Kezdek ér­deklődni, de Jóska magabiz­tosan csak ennyit mond: az ötödikeseket meg nem osztá­lyozzák ... Berci bácsi (Csapó János) büszkén nézi Ids védencét. Így csak egy öreg szabómes­ter és ócskás tud egv gyerek­hez ragaszkodni; életre-ha- lálra. Berci bácsi, a gyáva kisember hőssé válik, mert nem akar ennek a gyereknek csalódást okozni. • • Hát persze, itt még nein tartpnk. Most még csak azt mondja báró Temes^y Bálint őrnagy (Csiszár András); „Nem szeretem az olyan sza­bómestereket, akik nyelveket beszélnek, akik sokat csava­rogtak külföldön, akik mű­kedvelő színészek, akik mű­veltebbek az átlag kispolgá­roknál, akik kívülről tudják Shakespeare-t, akiknek a múltjáról legendákat me­sélnek .. — Hát ilyen ember volna ez a Berci bácsi’ Csapó titokzatosan moso­lyog, s csak ennyit árul el: jó szerep, de nincs henne semmi rejtélyes. Berci bá­csit nagyon is emberi mér­tékkel kell mérni. — Arról van szó — kap­csolódik be most már Jurka László is a beszélgetésbe —, hogy senki sem születik hős­nek, de mindenki azzá lehet. Csak azon múlik, hogy mi­ként viselkedünk a lélekpró­báló időkben. Es még vala­mit: a meséinkért is vállalni kell a felelősségei. Berci bá­Ä munkásmozgalom száz éve A közérdeklődés fejlődését, a látóhatár tágulását sokféle lény bizonyítja, s érzékeltet­heti egy — lexikon is. Ebben az esetben a Párttörténeti Intézetben készült, s a Kos­suth Könyvkiadó gondozásá­ban megjelent, nemzetközileg is figyelmet érdemlő munka. Az Aaltó szócikkel kezdődő, s a Zsakor-val befejeződő lexikon több mint száz év munkásmozgalom-történeti eseményeit, szereplőit, szer­vezeteit fogja át, bizonyítván egy új igény megfogalmazódá­sát. a politika e legfontosabb tényezőjének lexikális meg­ismertetését. Sem magyar, sem idegen nyelven hasonló célú összeállítás még nem készült. Mi volt az Egyesült Álla­mokban 1932-ben lezajlott bonUs-menet célja: kik vol­tak a legális marxisták; mi­ként alakult Molotov pálya-1 futása; milyen szerepet lát el az Amszterdamban székelő Nemzetközi Társadalomtörté­neti Intézet; ki volt Szvo- boda Lajos — ízelítőül ki­ragadott példák arra, hogy a tudományos igénnyel, de is­meretterjesztő jelleggel ösz- szeállított lexikon hatósugara tág. Egyebek mellett igazolja ezt az is. hogy a címszavak több mint fele a nemzetközi munkásmozgalom esemé­nyeit, szervezeteit, kiemel­kedő szereplőit tárgyalja, egyharmada pedig a hazai munkásmozgalommal foglal­kozik. Fontos szerepet vállal a kiadvány a munkásmoz­galom jelentős egyéniségei­nek megismertetésében, hi- szer ezer külföldi, 750 ma­gyar kapott helyet az élet- utakat tömörítő szócikkek csoportjában, függetlenül munkásságuk pozitív vagy negatív előjelétől. esi vállálja a meséit, önma­gát, mert csak ez lehet be­csületes. — Nem akar tovább élni? — kérdezi tőle a nyi­las körzetvezető. Az öreg sza­bó így felel: Szeretnék, de nem minden áron . — Ez a lényeg; élni, túl­élni nem lehet akárhogyan. Mi most talán túlságosan komor hangokat ütöttünk meg. A darab műfaja: tragi­komédia. • • Berkesi András művének ősbemutatója január 26-án lesz. Az említetteken kívül Balogh Zsuzsa, Somló Fe­renc, Dariday Róbert, Szili János. Kulcsár Imre, Pákoz- dy János és Varga Gyula játsszák a jelentősebb sze­repeket. GYARMATI BÉLA regenye színpadon- Dery Tibor nagy sikerű regénye, a Képzelt riport egy amerikai pop-fesztiválról színpadi változatát március elején mutatja be a Víg­színház. A regényt Posch Sándor alkalmazta színpad­ra. zenéjét Presser Gábor szerezte és a Lokomotiv GT együttes játssza majd az előadásokon. A színpadi vál­tozat műfaja:' tragikus mu­sical, rendezője: Marton László. A főszerepeket Al­mást Éva — nint vendég —, Béres Ilona, ^zegedi Erika, Tahi Tóth Lástló Koncz Gá­bor, Ernyei Eéla és Balázs Péter alakítja. Csak nálunk... Emlékszem Petőfi Legenda című versének diafilmválto- zatára, amelyben az Üristen azon a bizonyos futó csilla­gon zsinóros magyar dol­mányban, sarkantyús csizmá­ban érkezik, hogy igazságot tegyen. Tévedések elkerülése végett, ez nem afféle álöltö­zet; az Űristen valóban ma­gyar. Szilveszter estéjén, éjsza­káján is ez volt az érzésem, amikor magyar szóra, dalia fakadtak a hites külföldi sz.tárok, s azon sem csodál­koztam volna, ha Gina (aki természetesen isteni volt a két pajkos ördög. Vitray meg A.ntal Imre társaságában) nem gyöngyruha-költemény- ben, hanem ropogós rokolyá­ban jelenik meg. Talán niég két pohár pezs­gő hiányzott, hogy kifejt­sem: világnyelv a magyar, s hogy az eddigiek folyamán nem volt divatban, az csak azért fordulhatott elő. mert nem bátorítottuk a külföldie­ket! Persze a legtöbb kül­földi tulajdonképpen magyar, mint ezt a televízió az utób­bi két napban bebizonyította. Azon sem csodálkoztam vol­na. ha tegnap a világhírű dzsesszorgon istáról kisütjük, hogy eredeti nevén Szabó Rozikának hívják. Hogy nagy nemzet va­gyunk, az nyilvánvaló, de hogy ilyen nagy nép is. azt csak most kezdem felfedezni. Nagy és gazdag nép. Az utób­bira mindazok megesküsz­nek, akik látták a IV-es stú­diót. Őszintén bevallom, szere­tem az ilyen nagy „palávere­ket”. mikor mar nemcsak népben, nemzetben tudunk gondolkodni. De a játékos kedvünkből mintha veszítettünk volna. ’ Nem is baj, úgyis annyit iz­gulunk egész évben. Szeren­csére most nem indultak csapiatok száz kilométerekről, hogy éjfélre beérjenek a stú­dióba. nem gyújtottak fel kukákat, s nem kellett Vit- raynak sem gatyára vetkőz­nie, hogy labdába rúghasson. Amolyan kis szolid játék azért volt. Az időgép segítsé­gével csinálták, amelyben az 1872-es állapotokat rögzítette ?. császári és királyi televízió. (Mint rájöttem, ezt a humo­risták klubjának kedvéért lették: hadd legyenek egyszer ők is korszerűek.) Hogy a saját sztrájaink kö­zül kevesebbet láttunk? Emögött valami nagy üzletet sejtek. Cseréltünk. Úgy kép­zelem el, hogy mi felajánlot­tuk a nyugatnak Kabos Lászlót, mire ők örömmel adták cserébe Ginát meg a Kessler nővéreket. (Nem hiá­ba írunk, beszélünk annyit a közgazdasági szemléletről; pedzük már ...) Egyszóval, minden nagyon szép volt, minden nagyon jó volt, mindennel meg voltam elégedve, csak azt sajnálom, hogy üzenni nem lehetett. Bezzeg délután a rádióban ... Azt mondja egy izgatott fér- fihang: gyere haza, Matild, minden oké. Egész este azon izgultam, hogy Matild haza­tér-e. Bár a tv műsorát nyil­ván ő sem akarta elmulasz­tani ... Gy — Könyvespolc Régi magyar mondák Amint a Lengyel Dénes szerkesztette Régi magyar mondák című kötet „fülszö­vegében” is olvashatjuk, a mű eltér a magyar monda­világ korábbi feldolgozásai­tól. Nem hasonlíthatjuk Be­nedek Elek, Móra Ferenc, Jókai Mór történeteihez vagy Komjáthy István négy ki­adásban is megjelent Mon­dák könyvéhez. Lengyel Dé­nes munkája több is, más is. Mert az írók megírta törté­nelem. múltunk „sztorijai” — már irodalom. Ennek az új munkának viszont a kró­nika és a néphagyomány a forrása, s a szerző-szerkesz­tő mindenütt ügyelt arra, hogy az eredeti mondaniva­lót, stílust, sőt a szöveg rit­musát is megőrizze. S ez: történelem! Történelem ... Hány évig is tanultam. S ha kérdeznek, inkább az összefüggések vil­lannak fel először bennem. Egy-két név és évszám, fon­tosnak tartott gazdaságpoli­tikai fogalmak, nosszú időre emlékezetembe vésett defi­níciók, és állóképpé mereve­dett lényeges „pillanatai” az emberiségnek, a magyarság elmúlt napjainak... De va­lami hiányzik, valami, ami a sótlan levest is ízessé te­szi, Ez a valami a kézzel- foghatóság, az élet, az ember közelsége. Ez az, ami megvi­lágosítja a holt tudást, ami őseinket emberarcúvá leszi. szeretetre méltóvá, gyűlölni- valóvá; húsból- és vérből va­lóvá. A történelemben nem­csak az évfordulók fontosak, Jól szolgálja az iskolán kí­vüli népművelést az oh '■ mozgatnia ötéagyÁíi ”Oep- gyárban. A vállalatnál és a gyár üdülőjében a központi szépirodalmi könyvtáron kí­vül 14 üzemi letéti könyvtár a kilométerkőnek tett dátu­mok, hanem a sorsfordulók közötti hétköznapok, a cse­lekvések, a kisebb dolgok; a divat, az étel, a szokások, a szerelem, a halál — mind­azok a tények, amelyek a mának is hasonlítási alapul szolgálnak. Ebből táplálkoz­nak a változások pillanatai, a harcok, a hősi tettek... S erről oktatási intézményeink történelmet tanító pedagógu­sai az elmúlt években néha elfeledkeztek. Nem tudtuk meg, hogy mit csinált, ho­gyan élt évszázadokkal ez­előtt a kisember, aki időköz­ben kihullott a történelem emlékezetének rostáján. Mi­csoda az ember, miféle ma? Erre keressünk választ! Ezért olvasgatom élvezet­tel Lengyel Dénes könyvét: a hun—magyar korszak, a honfoglalás és a kalandozá­sok, az Árpád-házi királyok, a vegyesházi királyok mon­dáit, a Hunyadi Jánosról, Mátyás királyról szóló tör­téneteket. Hogy nem mindig hiteles, hogy nem feltétlenül igaz és ellenőrizhető a köz­szájon forgó néphagyomány. a mesélő kedvű krónikások írásai — ez kevéssé fontos, bár nem szabad figyelmen kívül hagyni. A lényeges a történelem — szemléletet for­máló közelség, a homályba mosódó századok közti kü­lönbség kirajzolódása, a jel­lemzők megtalálása. Népünk igaz történelmét megtanulni csak így lehet. (simányi) is működik. Az elmúlt na~ roMi .éyb"- e 4 ezekből a könyvtárakból mintegy negyedmillió köny­vet kölcsönöztek, az idén 83 ezret. löl'HTJ KEDD Kossuth rádió: 12.00: Déli Kró­nika. — 12.20: Ki nyer nia? — 12.30: Melódiakoktél. — ia.4i: Törvénykönyv. — 13.56: „És mégis mozog a föld ...” — 15.00: Hírek. — 15.10: Enefcó ifjúság — Debrecenben. — 15.24- Rádió­iskola — 15.59: Hallgatóink fi­gyelműbe! — 16.00: A világgaz­daság hírei. — 16.05: Bcnde Zsolt énekel. — 16.15: Az I Mu­sici di torna kamarazenekar két Vivaldi-/erseny művet játszik. — 16.36: Népdalgyűjtőúton Bartók Béla nyomában. — 17.00: Hírek. — 17.05: Ezio Pinza énekel. — £.30: A napló folytatása. — 1300: Könnyűzenei Híradó. — 1830: A Szabó család. — 19.00: Ml Krónika. — 19.30: Máthé Jo- lá\, Domahidy László és Urbán K&alin népdalokat énekel. Bé­rei János furulyázik. — 20.10: Prkofjev: Klasszikus szimfónia. — 0.25: öt kontinens egy éve. — 21.0; A Rádió lemezalbuma. — Köbén: 22.00: Hírek. — 22.15: Spot hírek. — 22.52: A lányok. — 3.02: A mikádó. — 24.00: Hí­rek.— 0.10: Virágénekek. Peüfi rádió; 12.00: Zenekari muzika. — 13.00: Hírek. — 13.45 . időjárás- ts vízállásjelen­tés. - 14.00: Randevú — kettő­től htig ... — 18.00: Hírek. — 18.10: Munkám — életem. — 18.25: Peter Pan. — 18.35: Üj magy? zene a Rádióban. — 19.32: Cerekes János operettjei­ből. -19.49: Reklám. — 19.54: Jó esti, gyerekek! — 20.00: Esti Krónik II. — 20.25: Üj köny­vek. — 20.28: Wagner: Siegfried — záróelenet. — 21.00: Nóták. — 21.6 Utószó egy decemberi riportsrozathoz. — 22.00: Hang- versen»í,aptár. — 22.15: Med­gyas?.a:r Vilma énekel. — 22.30: Festésit — építészet. — 22.45: A Stáció 11 játszik. — 23.00: Hí­rek. — 23.15: Grieg-művek. — 24.00: Hnk. Miskolci rádió: A megye éle­téből. — rizikai munkások kö­zött. — A lehetőségek és a mód­szerek tükrében. — zenekari muzsika. — A téli szünet hasz­nos etöltése. — Hangverseny- króniki Televízió: 17.33: Műsorismer­tetés. 17.40: Hírek. — 17.45: ..Ide csali, oda csali ...” — 18.10: Fiatalok válaszúton. — 18.25: Pergő ritmusok. — 18.45: Tv-mintabolt. — 19.05: Reklám­műsor. — 19.10: Esti mese. — 19.30: Tv-híradó. — 2*0.00: Goldoni: A furfangos Özvegy. — 22.15: Tv-híradó, 2. kiadás. BratLslavai televízió; 14.00: Is­kolásoknak. — 16.30: Hírek. — 16.35: Sport. — 17.05: Bizalmas levelek. — 18.10: Balok. — 18.25: Küzdelem az Antarktisz or. — 19.00: Híradó. — 19.30; Jegyzet. — 20.00: Film. — 21.35: Híradó. — 21.55: Napjaink szemével. Filmszínházak; Fuss, hogy utolérjenek! (Színes magyar). 14. hn6, 8 óra: Béke. — Botrány az operában (ámenéi), Í3, fő. f7 ura: Kossuth. — örök megúju­lás (színes magyar), fő, f7 óra: Filmklub. — Fennakadva a fan (színes francia), f5, f7 óra: Fák­lya. — Lepj olajra! (színes fran­cia—olasz), f5, f7 óra: Petőfi. — Hókirálynő (színes szovjet), 5. 7 óra: Szikra. — Személyi séf1,- csere (színes amerikai. 16 éven felülieknek h. f5, n óra: Tán­csics. — Egy kínai viszontagsá­gai Kínában (szenes francia- olasz). 5, 7 óra: Ságvári. SZERDA Kossuth rádió: 8.00: Hírek. Időjárás. — 8.05: Műsorismerte­tés. — 8.15: Budapest és a vidék kulturális programjából. — 8.2Á): Magnóval a világ körül. — 8.40: Híres énekesek könnyűzenei felvételeiből. — 9.00: Egy jenki Artúr király udvarában. XII. rész. A királyné börtöne. — 9.20: Victor de Sabata operafel­vételeiből — 10.00: Hírek. Idő­járás. — 10.05: Emberke kaiano- jai. — 10.25: Zenekari muzsika — 11.30: A Szabó család. (A tegnapi adás ismétlése.) Petőfi rádió: 8.00: Hírek. Idő­járás. — 8.05: Népi zenek a ok műsorából — 8.40; Romantikus kórusmuzsika. — 9.00: Hírek. — 9.03: Könnyűzene. — 9.50: A szakszervezet tárgyalta. — 10.00: A zene hullámhosszán. — 11.55: Néhány perc tudomány. Televízió: 9.00: Szünidei mati­né. — 10.00: Delta. Tudományos híradó. — 10.25: Az ördögok éj­szakája Angol bűnügyi film. (Ism.) — 11.20—11.40: Pergő rit­musok. Bratislavai televízió: 8.23: Is­kolásoknak. - 9.30: Gyermekek­nek. — 10.05: Iskolásoknak — 10.25: Híradó. Iskolán kívüli népművelés

Next

/
Thumbnails
Contents