Déli Hírlap, 1972. december (4. évfolyam, 283-306. szám)

1972-12-29 / 305. szám

„keverd simára két mázsa vajjal...” Könnyű sütemény, nehéz mesterség „Végv húsz mázsa cukrot, fél mázsa kakaót, egy má­zsa csokoládét... Keverd si­mára két mázsa vajjal.. Nem rémüljenek el a házi­asszonyok; jóllehet a sza­kácskönyvek hangulatát idéz­tem. nem egy új sütemény­fantázia receptje ez. És a konyha is valamivel nagyobb, mint amilyenhez az olvasó szokott: a Miskolci Vendég­látóipart Vállalat 76-os szá­mú cukrászüzeme. A konyhából J az ebédlőbe Kugler Ferenc, a cukrász- tizem vezetője: — A mi szakmánk olyan, hogy előre dolgozni nem na­gyon lehet. Karácsony előtt háiom napon át tizenhat oráztunk. Hajnalban jöttek a dolgozók, öreg este volt, mi­re hazaértek. — Ügy is volt — meséli Császár István vezetőhelyet­tes —, hogy este. amikor már kész volt a hatmázsánvi bejgli tésztája éá tölteléke, még itt maradtunk sütni. Fiatal cukrász áll meg mellettünk: ' — Ja, a bejgli? Azt én is sütöttem. Reggel, amikor nyitott a bolt, már bent volt az. áru. — És mindig frisset ad­tunk. Két boltot, két cuk­rászdát látunk el áruval. A Napsugár cukrászda itt van mellettünk, egv tolóablakon át adjuk az árut. Sokszor kérdezik, hogy miért van jó hire a süteményeinknek? Nos. azt hiszem, ezért is. Mi nem szállítunk, úgy is mond­hatnám. hogv a konyháról visszük az ebédlőbe. Azért más titkai is van­nak a süteménykészítésnek. — A gyáripar mindent el­vett ebből a mesterségből. Készül a tortakrém amit lehetett. Igaz, mi is dol­gozunk gépekkel, de a cuk­rászipar mégis kézműves mesterség. Ehhez szív is kell ... — Huszonnégyen dolgo­zunk itt a kisegítőkkel együtt. Nyolcvan százalékuk asz- szony és lány. így képzelje el a karácsony előtti napo­kat. Mi azt mondtuk ide­bent, hogy a vásárló házi­asszony kapjon meg mindent, amit keres, hiszen amellett dolgozó asszony is. A mi asszonyaink viszont arra se értek rá, hogy levegőt ve­gyenek. — Még a szilveszter van hátra ... Valóban, csendes időszak­ban jártunk az üzemben. Ma kezdődik a következő, a szilveszteri hajrá. — Sós süteményt, teasüte­ményt és egész tortákat ke­Szilrt'á/leri cszem-iszom r Éjfélkor villanyoltás és korhelyle Ilyenkor, szilveszter táján naponta fellett kérdés: ki hol köszönti az új esztendőt. Nem hivatalos statisztika szerint az embereknek csaknem fele nyilvános helyen búcsúztat­ja az óesztendőt, és iszik ál­domást a következő 12 hónap sikereire. A Miskolci Vendéglátóipari Vállalatnál befejeződött a szilveszteri felkészülés. Az öt legnagyobb étteremben: a Va­dászkürtben. az Otthonban, a Stadionban, a Polóniában és a Katowicében különleges ételekkel várják a vendége­ket. A Vadászkürt fácán- levest és tűzdelt őzgerincet kínál, a Katowice slágere a bélszín. ,a Stadion étteremben pedig betvárost készítenek. Természetesen mindenütt kapható lesz az ilyen alkal­makkor szokásos disznótoros vacsora, s nem hiányzik a malacsült sem. A vállalattól ma reggel kapott tájékoztatás szerint a Vadászkürt kivéte­lével még minden vendég­látóhelyen van néhány üres asztal a nagy szilveszteri eszem-iszomra. A már emlí­tett öt nagyobb étteremben fővárosi művészek fellépésé­vel műsort is tartanak, amelyben többek között fel­lép Bodza Klári népdalénekes és Sándor György7 humorista. A Borsodi Vendéglátó Vál­lalat sok ezer vendéget vár az év utolsó napján. Az elő­zetes becslések szerint min­denütt telt ház lesz, hiszen már eddig is a férőhelyeknek mintegy 85 százalékát foglal­ták le. A hagyományos ma- lacsültön és disznótoros va­csorán kívül pezsgés káposz­tával lepik meg a vendége­ket az éttermek szakácsai. E nevezetes étel úgy készül, hogy a káposztát borral pá­rolják. majd egy deci pezsgőt öntenek hozzá. Nem hiányzik az ünnepi asztalról a Pékné- módra készült ropogós csülök sem. Az éjféli villanyoltást pedig nemcsak a baráti jó­kívánság követi, hanem az ilyenkor elengedhetetlen kor­helyleves is. X vállalat vezetői a házi­asszonyokra is gondoltak, amikor a szilveszteri progra­mot összeállították. Tízezer félkész tortát, tíz mázsa sós és öt mázsa édes teasüte- ményt hoznak forgalomba. Az előzetes hírek szerint bő­ven lesz pezsgő is, hiszen a már meglevő készleteket tíz­ezer palackkal toldották meg. B. lesnek ilyenkor. Három-négy mázsa sóst vagy kétmázsányi teasüteményt sütünk. Ünnep után csendesebb napok kez­dődnek, hiszen mindenki úgy jóllakik ilyenkor sütemény­nyel, hogy kell néhány nap, amíg kiheveri. A hír kötelez Kugler Ferencről megtu­dom, hogy szenvedélye a kertészkedés. Van egy kis telke a város határában. Va­lósággal rettegett. nehogy karácsony előtt valaki ellop­ja a kis fenyőit, de csak teg­nap szaladt ki körülnézni. Kugler Ferenc, aki a vál­lalatnál szakszervezeti elnök is, a munkatársairól beszél: — Jó érzés az, ha tudjuk: híre van a süteményeinknek. Én viszont azt mondom, hogy nem érne ez a hír semmit, ha az üzemben dolgozók nem éreznék, nem tudnák, hogy ez a hír kötelez is. Tizenhat órán át másképpen dolgozni nem lehet. Neveket kérdeznék, a leg­jobbakat. de tiltakozik: — A névsort miért olvas­nám magának? Itt van pél­dául a fiatal Tóth Béla. Meg­álltam mellette, fáradt volt már mindenki akkor, és meg­kérdeztem: ..Béla! Van-e dolgod?’’ Láttam én. hogy legalább két napra való dol­ga lenne, de a két nap most egy napba fért. <5 meg azt mondta, hogy „Már csak ez, aztán ráérek ...” Ez a han­gulat az, amiért szívesen va­gyok itt. még akkor is, ha néha nehéz. Az üzem. amelynek kilenc éve negyvenháromezer forint volt a havi forgalma. 1972- ben néhány ezer forint híjá­val kétmillió forint értékű süteményt termelt. Égj7 ke­vés ráment belőle az esték­ből, néha az éjszakákból is. de .ebben a mesterségben ez természetes. A cukrászdában: — Teasütemény van? — Mennyit tetszik? B. G. Uj gyártmányok, hamarabb Minden iparvállalatnál fontos feladat, hogy csök­kentsék az új gyártmányok átlagos átfutási idejét. A Di­ósgyőri Gépgyárban az el­múlt három évben szép eredményeket értek el e te­rületen is: az átlagos átfutá­si idő majdnem két hónap­pal csökkent, s ez tovább növelte a vállalat versenyké­pességét a nemzetközi pia­cokon. Búcsú az óévtől Klubösszejöveteleken bú­csúznak az óesztendőtől a DIGÉP fiataljai. Tizenhárom KISZ-alapszervezet szervez önálló zenés-táncos rendez­vényt. Az ifjúsági klubban január­tól megkezdik az archív fil­mek vetítését; egy francia so­rozattal nyitnak. Bemutatják a némafilm-korszak legsike­resebb alkotásait is. REFLEKTOR Ma Budapesten ülést tart az Elnöki Tanács. + Egerben Heves megye szovjet gazda­sági kapcsolatai címmel ki­állítás nyílt, Győrött dísz­ünnepséget rendeznek a Szovjetunió megalakulásának félévszázados jubileuma al­kalmából. Gyulán sikeres próbaüzemelés után átadták rendeltetésének az új tejpor­gyárat. + Hódmezővásárhe­lyen a szovjet írók munkás­ságát reprezentáló könyvki­állítást nyitnak. ^ Siófokon a városi tanácson szocialista szerződést kötöttek az érde­kelt vállalatok a Sió-hid át­építésének meggyorsítása ér­dekében. Megfelelő a tüzelőolaj-ellátás A karácsonyi ünnepek alatt nem volt rcülönösebb baj Miskolcon a tüzelőolaj-ellá­tással. A meglevő és a mosi úton levő készletek megfele­lő ellátási ígérnek szilvesz­terre és újévre is. Az éjjel­nappal nyitva tartó egységek szilveszterkor és újévkor is üzemelnek, a kétműszakos benzinkutak pedig szilvesz­terkor az esti órákig tartanak nyitva. konténer, teher lilt, molnártali»a Az áru útia Egy emberöltővel ezelőtt az árut kizárólag a kereskedő mérte, adagolta és adta el. A vásárló a portékát megfog­hatta, megízlelhette, mielőtt a papírból sodort zacskóba került. A kis szatócsüzletek ráérős vevőit a bőbeszélű ke­reskedő vette rá a vásárlás­ra, ma pedig a reklám, s a „néma eladó”, a csomagolás kelti fel a figyelmet egy-egy új, vagy éppen csak új ruhá­ban megjelenő cikk iránt. A szatócsboltokat felváltották az önkiszolgáló rendszerű ABC-áruházak, a mérleges, kanalas, zacskós kiszolgálás helyén áruhegyek nőttek. Igen ám. csakhogy nem elég megtermelni és eladni, ha­nem mozgatni is kell ezt az irdatlan árumennyiséget, me­lyet megeszünk, megiszunk, elhasználunk. Átrakás nélkül A megyei szállítási bizott­ság legutóbbi, november vé­gi ülésén az áru útja volt a téma. A belső árumozgatás gépesítéséről tárgyalt tegnap a KPVDSZ megyei bizottsá­ga. Ez az „egybeesés” nem véletlen, hiszen a szállítással foglalkozni nemcsak divatos, hanem időszerű és hasznos dolog. A laikus is tudja, hogy amikor a szakemberek az árumozgatásról szólnak, ak­kor a második szavuk a kon­téner. A konténer olyan szál­lítóeszköz, melynek segítségé­véi — amellett, "hogy megóv­ja az árut — átrakás, szak­értelmet igénylő átvétel, s nagyobb emberi fizikai erő közreműködése nélkül fuva­rozhatják a portékát a nagv­Hajrá nélkül Javult az építőanyag-ellátás Kondor József sajíótújékozíaíójn Esküvő a magasban Egy japán légitársaság azt javasolja a fiataloknak, hogy ..magasabb szinten", a fel­hők közölt ünnepeljék a la­kodalmukat. Eddig már 2000 fiatal par folyamodott a lé­gi házasságkötést kínáló vál­lalat szolgáltatásaihoz. (Folytatás az 1. oldalról) A lakásépítésben az idén először nem volt év végi haj­rá. A lárcavállalalok az idei tervükben szereplő lakások­nak csaknem 70 százalékát adták át szeptember végéig, s december 27-ét követően mindössze 900 új lakás át­adásáról kell gondoskodni. Mindez annak köszönhető, hogy az érintett vállalatok erejüket a folyamatos, egyen­letesebb munkára összponto­sították. Az MSZMP Központi Bi­zottsága novemberi határoza­tának megfelelően előrelát­hatólag a jövő év első hónap­jában jelenik meg az a ren­delkezés. amely a korábbinál több segít­séget nyújt a munkásla­kások építéséhez. A rendelkezés célja az. hogy a kisebb jövedelmű, népes családok is minél nagyobb számban jussanak lakáshoz. Bondor József miniszter az építőanyag-ellátásról szólva elmondotta, hogy építőanyag­iparunk 3—4 százalékkal ter­melt többet, mint tavaly. Ennek köszönhető, hogy7 ja­vult a lakosság falazóanyag­ellátása. A korábbinál jóval több vasbetonhoz, palához és falburkoló anyaghoz jutott az ország, noha egyes építő­anyagokból nem sikerült még mindig kielégítem az igénye­ket. A legfontosabb iparág, a cementipar termelése az elmúlt évben 9 szá­zalékkal növekedett, s ez is jelentős mértékben hozzájárult ahhoz, hogy az idén tízmillió dollárral csök- kenthettük az ország építő­anyag-importját. Jövőre az ágazat vezetői az építőanyag-ellátás további ja­vulásával számolnak. Külö­nösen a legfontosabb építő­anyagból, a cementből lesz lényegesen kiegyensúlyozot­tabb az ellátás: 1974 áprilisa helyett ugyanis már az idén sikerül üzembe helyezni a be- remendi cementgyárat, amely 1973-ban csaknem 700 ezer tonna kötőanyagot szállít az építőknek. A jövő évben az építőipar­ban a legfontosabb feladat változatlanul az állami egyedi nagy- beruházások, valamint a lakás- és kommunális építkezések meggyorsítá­sa lesz. 1973-ban a hazai építőipar­nak 23 állami nagyberuhá­zást kell befejezni és a szo­kásosnál jóval kevesebb, mindössze négy új beruhá­zást kell megkezdeni. Ezek mellett tovább folytatják a miskolci cementgyár, a báta- széki cserépgyár és az oros­házi síküveggyár építését. A beruházási ütem csökke­nése elsősorban a nagyberu­házásokon dolgozó kivitele­zők és az előkészítéssel meg­bízott tervező vállalatok ka­pacitásának kihasználásában okoz gondot. A csökkenő fel­adatok azonban lehetőséget teremtenek arra, hogy a kivitelező vállalatok nagyobb gondot fordítsa­nak a munkaszervezésre és a munkafegyelem megszilárdítására. Ennek érdekében gondoskod­niuk kell a helyenként feles­legessé vált létszám átcso­portosításáról, az utóbbi idő­ben túlságosan megnöveke­dett alkalmazotti állomány csökkentéséről. (lahucsky) kereskedelem raktárából az üzletbe. A konténerrel a ke­reskedelem szinte váratlanul jutott egy igen hatékonyan felhasználható, új technikai lehetőségeket teremtő szállí­tási eszköz birtokába. Egy kocsikísérő is elég A kiskonténeres szállítást a kereskedelemben a Borsod- Heves megyei Élelmiszer és Vegyiáru Nagykereskedelmi Vállalat kezdeményezte elő­ször. A miskolci telepen 1969 óta használják ezeket az uni­verzális szállítóeszközöket. Az eltelt három év bebizonyí­totta, hogy a befektetés meg­térül. Nagy kár, hogy az ipar elzárkózik a konténerizáció anyagi támogatásától. Csak távirati stílusban né­hány bizonyíték a szállítás hatékonyságának növekedé­sére: a gépkocsik napi for­dulója a korábbi 1,5-ről ö-ra nőtt; két kocsikísérő helyett egy is elég; csökkent az áru- átadás-átvétel ideje. A Belkereskedelmi Minisz­térium jelentős összeggel tá­mogatja a konténerprogra­mot. (Az Élelmiszer Nagyke­reskedelmi Vállalat az idén 1,5 milliót kapott.) Jövőre a miskolci ellátási körzeten kí­vül Ózd, Gyöngyös és Eger környékén is így szállítják az árut. A pénzen is múlik Az árumozgatás jelentős segítője a konténer, de nem minden. A KPVDSZ megyei bizottságának állásfoglalása szerint még jócskán van pó­tolnivaló, hogy a kereskede­lem gépesítettsége elérje a forgalomnak s nem utolsósor­ban a raktári, bolti dolgozók joggal remélt munkakönnyí­tésének megfelelő színvona­lat. Borsodban a IV. öteves tervidőszakban 25 millió fo­rintot fordítanak az árumoz­gatás gépesítésére. Ez sok is, kevés is. Sok az országos át­laghoz képest. Kevés: a le­maradáshoz viszonyítva. A jelentős élőmunkát felszaba­dító, a belső áruszállítást minden áron gépesítő válla­latok száma kevés. A rossz példa még több, mint a jó. Igaz, sokszor nem a szándé­kon, hanem az anyagiakon múlik egy-egy kiskocsi, te- herlift, vagy molnártaliga be­Fialalok Miskolcért A miskolci Nehézipari Mű­szaki Egyetem hallgatói ed­dig mintegy 50 ezer óra tár­sadalmi munkát végezlek az új húskombinát és a diós­győri városközpont építkezé­sén. Városunk középiskolás fiataljai a diósgyőri var re­konstrukciós munkálatainál jeleskedtek: a nyáron meg- szervezetr építőtáborban mintegy hatvanezer forint értékű munkát végeztek.

Next

/
Thumbnails
Contents