Déli Hírlap, 1972. szeptember (4. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-08 / 212. szám

^ Ez ugyan nem a félelmetes balegyenes, „csak” egy jobb csapott, de Ivanov láthatóan ettől is tart. Gedó a har­madik menetben már ilyen nyugodt arccal öklözött, hiszen már akkor érezte, hogy ezt a mérkőzést megnyerte. Kajái és Orbán után már ő is érmes! Né«} érmes öklöztünk van! MOZAIK Soha annyi dopping-botrány nem volt még a nagy világver­senyeken, mint most München­ben. Érmek vándorolnak egyik kézből a másikba, s vert me­zőnyből kerülnek sportolók a he­lyezettek közé. Legújabban az amerikai Rick Demontot, a 400 méteres gyorsúszás olimpiai baj­nokát diszkvalifikálták ajzószer használata miatt. A holland 100 km-es országúti kerékpáros csa­pat „éremfosztása” következté­ben pedig a magyar kerékpáro­zók léptek előre a pontszerzők táborába. ★ Botrányba fulladt a harm*atsú- lyú mexikói Zamora és a múlt évi EB aranyérmes spanyol Rod­riguez ökölvívó mérkőzése. Ugyanis a tengerentúli fiú a 3. menetben padlóra küldte ellen­felét, % akit a vezető bíró kiszá­molt. Rodriguez azonban ..nem ismerte” el a k. o.-t, levetette magát a padlóra esztelen csapko­dások közepette, s csak jó néhány perc elteltével két csapattársá­nak sikerült a spanyol fiút arra rávennie, hogy ..sportszerűen” gratuláljon legyőzőjének és el­hagyja a szorítót. ★ A Nemzetközi Birkózó Szövet­ség úgy döntött, hogy a terror­akció áldozatául esett négy iz­raeli sportembert halála után különleges aranyéremmel tünteti ki. Egyébként a tragikus esemé­nyekkel kapcsolatban a norvég csapat is bejelentette, hogy spor­tolóik nem vesznek részt a to­vábbi küzdelmekben. ★ Az úszó-olimpia hőse, a kétsze­res aranyérmes amerikai Mark Spitz bejelentette, hogy vissza­vonul az aktív sportolástól. Min­denesetre egy csúcson levő sport­embertől ez rendkívüli elhatáro­zásnak: számít. Pontszerzőink Olimpiai bajnok: Földi Imre (súlyemelés), Balczó And­rás (öttusa), dr. Fenyvesi Csaba (párbajtőrvívás). Ezüstérmes: Szűcs Lajos (súlyemelés), dr. Kamuti Jenő (tőrvívás), öttusa csa­pat, Maróth Péter (kardví­vás), Gyarmati Andrea (úszás), Bóbis Ildikó (tőr­vívás), vízilabda csapat. Bronzérmes: Holczreiter Sán­dor, Benedek János (súly­emelés), női tornászcsapat, Hargittay András (úszás), Kiinga László, Bajkó Ká­roly, Csatári József (sza­badfogású birkózás), Gyar­mati Andrea (úszás), Papp Lajos (sportlövészet), Hor­váth György (súlyemelés), kardvívó csapat, Kulcsár Győző (párbajtőrvívás). IV. helyezett: 4x100 m-es női gyorsúszó váltó. Császár Mónika (egyéni torna), fér­fi tőrcsapat. V. helyezett: Hargittay And­rás (úszás, két számban isi, Békési Ilona (egyéni tor­na), Fejér Géza (atlétika). Női röplabdacsapat. Zsi- vótzky Gyula (atlétika). VI. helyezett: Kaczander Ág­nes (úszás), Ambrózi Jenő, Szarvas Gábor (súlyeme­lés), Kovács Tamás (kard­vívás), Hanzlik János (súly­emelés). Országúti kerék­páros csapat. Eckschmidt Sándor (atléta). Továbbjutottak a reményfutamból A két nappal ezelőtti előfutamok során balszerencsésen verseny­zett magyar K—2 és K—4 hajó- egység tegnap újra rajthoz állt, hogy a reményfutamok során ki­harcolja a középdöntőbe jutás jogát. Mindkét hajóosztály le­génysége kitűnően evezett, s el­sőként haladt át a célvonalon. Ezzel ők is résztvevői lesznek a ma délelőtti középdöntőknek. Bárhogyan is alakul a fi­nálék küzdelme, az már biz­tos, hogy a magyar ökölví­vók kétszeres csúcsot javí­tottak Münchenben. Jóval túl­szárnyalták az eddigi 12 ma­gyar győzelmet, s az is most történt meg először, hogy ök- lözőink nem egy — illetve az 1948-as kettőt kivéve — ér­met hoznak haza az olimpiai küzdelmekből, hanem né­gyet! Kajái és Orbán már ko­rábban beverekedte magát az érmesek közé, s tegnap ez Gedónak és Botosnak is sikerült. Először Gedónak szurkoltunk, hiszen a szov­jet Ivanov nem ígérkezett valami könnyű ellenfélnek. S a két fiú találkozóján Ge­dó valóban csak a második menet közepétől volt igazán meggyőző. Gyakran megso­rozta ellenfelet és félelme­tes bal ökle is többször cél­ba talált. Nagyon szoros küzdelemben 3:2-es arány­ban a pontozók őt látták jobbnak. Ma az angol Ewans ellen küzd. Botosnak a japán Koba- yashi volt az ellenfele. A magyar fiú az első két me­netben feltartó egyenesek­kel állította meg az állandó­an rohamozó japánt, s időn­ként alaposan „megdorgálta” bal csapotljaival ellenfelét. Az utolsó három percben viszont gyakran belharcba bocsátkozott Botos és ez nem volt az ő „műfaja”. A haj­rában aztán annyiszor soroz­ta meg a japán öklözőt, ahányszor csak akarta. 4:1 arányban nyert a magyar fiú, s ezzel ő is „érmes” lett. Ma a szovjet Kuznyecov ellen harcol a döntőbe jutásért. Csatári és Varga hibapont nélkül Először az olimpián „Maratoni” napjuk volt tegnap kötöttfogású birkó­zóinknak. Kora délelőtt kezd­tek és késő éjjel végeztek. Kitűnő erőnlétüket és har­cos küzdőszellemüket dicsé­ri, hogy a tíz mérkőzés kö­zül hat magyar sikert hozott, s nem is akármilyet! Öten hibapont nélkül kerültek ki az összecsapásokból. Elsőként a 74 kg-os súly­csoportban szereplő Hegedűs Miklós lépett szőnyegre. Saj­nos, ez az utolsó müncheni mérkőzése is volt, mert csak döntetlent ért el a nyugat­német Schröter ellen, s hat hibapontjával kiesett a to­vábbi küzdelmekből. NSZK-s birkózóval találkozott a 100 kg-osak mezőnyében Kiss Ferenc is. Mérkőzésük nem hozott akciót, s mindkettő­jüket leléptették. Kissnek ezze] már öt hibapontja van. A 90 kg-os Pércsi erőnyerő volt. így nem kellett mér­kőznie, s mindössze egy hi­bapontja van. Világbajno­kunk, Hegedűs Csaba a 82 kg-os súlycsoportban a svéd Karström ellen nyert ponto­zással, így két hibaponttal áll a versenyben. Kitűnően vette az újabb akadályt a nehézsúlyú Csatári József: kétvállra fektette a perui Zambranót, s még hibapont nélkül áll! Délután a 48 kg-osak me­zőnyében Seresnek még 2 perc sem kellett ahhoz, hogy az NDK-s Drexlert kétváll­ra fektesse. A magyar fiú­nak összesen négy hibapont­ja van. Réczi a 62 kg-osak mezőnyében a lengyel Lipi- entől pontozásos vereséget szenvedett, így neki is négy hibapontja van. Doncsecz az 52 kg-os súlycsoportban a VB-bronzérmes jugoszláv Marinkó ellen lépett sző­nyegre. Az összecsapás so­rán egyetlen akció sem tör­tént, de a magyar fiú va­lamivel aktívabb volt, így a jugoszlávot leléptették. Don- cseeznek négy hibapontja van. Steer is jugoszláv el­lenfelet kapott,, méghozzá a múlt évi VB-aranyérmes Damjanovicsot. A magyar fiú akció nélküli mérkőzé­sen, két megintéssel veresé­get szenvedett. így négy hi­baponttal áll. Világbajno­kunk, Varga János a dél­koreai Am Chun-Young el­len lépett szőnyegre, s ellen­felét passzív birkózásért le­léptették. így Vargának sincs még hibapontja! Tegnap a női súly­lökés olimpiai bajnoksága na­gyon gvprsan eldőlt. A szov­jet Csizsova már az első so­rozatban 21.03 méteres szé­dületes világcsúcsot dobott, s ez úgy látszik, alaposan meg­ijesztette vetélytársait. Saj­nos közéjük tartozott Bognár Judit is, aki ugyan 18,23 mé­teres új országos rekordot ért el, mégsem tudott a legjobb 8 közé kerülni. Mexikóban még 17,78 méteres dobás is jó volt neki a 4. helyhez, most csak a 11. lett. A 400 méteres síkfutás dön­tőjében Balogh Györgyi igen jó sorsolással a második pá­lyát kapta. Rajtja kitűnően sikerült, s olyan lendülettel kezdett, mintha nem 400, ha­nem 200 méter lenne a táv. A célegyenesbe még a 3—4. helyen fordult, ám utána teljesen elfogyott az ereje, s Először szerepelt olimpián magyar női röplabda váloga­tott, s emelt fővel térhetnek haza: letették a névjegyüket az olimpia asztalára! Igaz, sportnyelven szólva „sírból” hozták vissza az 5. helyet je­lentő mérkőzés két pontját, de visszahozták; ez pedig a kitűnő küzdőszellemet dicsé­ri. Töbször is találkoztak már lányaink a kubai csapattal, s a legutóbbi három összecsa­pásból kétszer a mieink ke­rültek ki győztesen. A Mün­52,4 mp-el csak a 8. helyen ért célba. A kalapácsvetés aranyér­mét a szovjet Bondarcsuk — akárcsak a női súlylökést Csizsova — már az első, ki­tűnően sikerült dobásával megszesezte. A súly 75,50 m- re szállt! Zsivótzky 71,38 m- rel kezdett, s ezzel az első sorozat után még a 3. volt. Javítani azonban már nem sikerült az eredményén, s miután ketten is túldobták, csak az 5. helyet szerezte meg. Eckschmidt 71,20 m-es dobása sem javult, s bár a magyar fiú bejutott a döntő­be, ott csupán a 6. helyen végzett. A magyar ranglistát vezető Encsi Istvánnak nem ment a dobás. Mindössze 70.06 m-t ért el, s ezzel a 11. helyen zárta a versenyt. Bakay a tízpróba első napi öt száma után 4002 ponttal a 12. helyen áll. chenben mutatott formák alapján rendkívül éles harc­ra volt kilátás, s ez így is történt. Az első két játszmá­ban a kitűnően ütő kubai lá­nyokat nem tudták eredmé­nyesen sáncolni a mieink, s már-már minden veszve lát­szott. A harmadik játékrész­ben hallatlan nagy küzdelem után sikerült a szépítés, s ez olyan lendületet adott a mie­inknek, hogy a negyedik szettben aránylag könnyedén nyertek. A befejező játszmá­ban 9:3-ra elhúztak a ku­baiak, ám a magyaroknak si­került az újítás, s ellenfele­ink már csak két pontot tud­tak szerezni! Nyertünk, és ez az 5. helyet eredményezte! Magyarország—Kuba 3:2 (—13, —14, 14, 5, 11). Gyengén szerepeltek kerékpárosaink A Grünwald környékén kije­lölt 22.8 km átmérőjű körpálya rendkívül nehéz, meredek, sok éles kanyarral és útszűkülettel tarkított volt. Azok jártak jól, akik együtt maradtak az élen menőkkel. A negyedik kör végén egy 16 főből álló mezőny „megszökött” a többiektől, majd a hatodik etap után ezek is meglehetősen szétszóródtak. A holland Kuiper innét egy sikeres robbantás után az egész távot egyedül hajtotta végig és nagy előnnyel nyert. A legjobb magyar versenyzőnek Takács bizonyult, aki a harma­dik csoportban 23,-^ként érkezett célba. Debreceni 64., Géra pedig a 67. helyen végzett. : Csalódtunk atlétáinkban Fagylaltverseny Ez év tavaszán eredeti versenyt rendeztek a Szov­jetunióban. A versenyben moszkvai, Ieningrádi, tallini és rigai fagylaltok vettek részt (ebben a négy város­ban gyártják a legjobb fagy­laltot). „Késhegyre menő” harc alakult ki, a kóstolók (zsűritagok) számtalan adag fagylaltot ettek meg, amíg közzétették a végső ítéletü­ket. Az első díjakat három tallini fagylalt nyerte el: a többi város közül csak Le­ningrad ért el magas helye­zést az Eszkimosz fagylalt­tal. Régi pesti sztriptíz A lánc a legkedvesebb szóra­kozások közé tartozott már a XVIII. századi Pest-Budán is. Olyannyira kedvelt volt, hogy Mária Terézia 1772-ben szüksé­gesnek tartotta rendeletben sza­bályozni a farsangi mulatságo­kat. A legelőkelőbb bálokat a régi várbeli Országház termeiben tar­tották, méghozzá hetenként két­szer. A pesti táncmulatságok semmiben b? m különböztek a budaitól. Legelőkelőbb pesti mu­latónak a Váci utcai Hét Vá­lasztó számított, ezt még II. Jó­zsef császár is meglátogatta, amikor Pesten járt. A sors kü­lönös iróniája, hogy éppen itt történt meg a nagy botrányt ka­vart eset: a fényes lokálokban anyaszült meztelenül ropták a táncot — méghozzá arisztokrata hölgyek és arisztokrata urak. Szóval, ez volt az első pesti sztriptíz. A botrányról pedig ma­gától Kazinczy Perenctől tudunk, aki felháborodott hangú levelé­ben a következőket írja: „De én 1800-ban nem mentem volna a generál gróf Fekete János által Pesten a Hét Elector palotában tartott bachanálliába, ahol 16 pár táncos, s ezek között gróf L- werth. Unyverlhi:? és a férjhez már mehető leánya, s gróf Fe­kete Ferenc, a generál fie me­zítelen táncosának minden fügefa­levél nélkül. Az orchesler egy firhang alatt zengett, a generál pedig felöltözve, s pipázva nézte a fiát és a többit.” A szökőkutak királya Több mint hétezer köbmé­ter vizet használ fel órán­ként Moszkva legnagyobb szökőkútja, a Gorkij kultúr- parkban. Automatikus beren­dezés irányításával egyszer­re 360 vízsugár lövell csak­nem 20 méteres magasságba és olvad össze festői vízlép­csőkbe, alakzatokba. A sötét­ség beálltával színes lámpák világítják meg a szökőkút vizét. Sebgyógyítás lézerrel Egy minden hagyo­mányos gyógyászati beavatkozásnak két évig makacsul ellen­álló seb orvosi ke­zelésében két hónap alatt gyökeres javu­lást sikerült elérni: ez a világviszonylat­ban is figyelmet ér­demlő eredmény an­nak a kísérletező, kutatómunkának a gyümölcse, amelyet a budapesti II. szá­mú Sebészeti Klini­kán tíz intézet köz­reműködésével dr. Mester Endre igaz­gató irányításával folytatnak. Egy kísérletsoro­zatban egerek bőrét többszörösen sugá­rozták be — az egyébként magyar gyártmányú — lézer­rel. Azt tapasztalták, hogy a besugárzott területen a szőr gyorsabban nőtt, vi­szont a dózis foko­zásával a növekedés megszűnt. Ugyanezt észlelték a sebgyógyulással kapcsolatban is. Kí­sérleti állatokon mind mechanikus, mind égési és vá­gott sebeket hoztak létre, és valamennyi sérülés gyógyulását kis adagú lézersu­gárzással serkenteni lehetett. Ezeket a kí­sérleteket később emberanyagon is megismételték. Az eredmény itt is az volt, hogy lézersugár megfelelő adagolása a sebgyógyulás fo­lyamatát jelentősen meggyorsítja. A legszembetűnőbb sikert egy nőbeteg kezelésénél érték el, akinek az alsó láb­szárán keletkezett baleseti sérülése a hagyományos mód­szerrel két évig gyó­gyíthatatlannak bizo­nyult. A lézeres ke­zelési technika alkal­mazása után azon­ban hirtelen javulni kezdett, egy hónap alatt lényegében be­hegedt, újaob hónap múlva pedig eltűnt a seb, s a beteg ez­után csakhamar tel­jesen meggyógyult. A kísérletek mai állapotában tartós sebgyógyulás lézer alkalmazásával is csak akkor követ­kezhet be, ha azt vérkeringési — arté­riás vagy vénás — vagy esetleg anyag­cserezavar (cukorbe­tegség) nem aka­dályozza. Sérülések­nél és égési sebek­nél azonban már most is jó eredmé­nyek várhatók a lé­zersugár alkalmazá­sától. Vigyázzunk a sündisznókra! Ha vannak a természetben balsorssal sújtott élőlények, akkor a sündisznók feltétle­nül közéjük tartoznak. Már a régi rómaiak is vadásztak rájuk tüskés bundájukért, amelyet gyapjúszálak kefélé­sére használtak. Odáig ment a dolog, hogy a szenátus rendeletet adott ki a sündisz- nóvadászat korlátozásáról. Valamivel később a sündisz­nó húsa vonzotta a vadászo­kat: Londonban még „sün- disznópiac” is volt. Napjainkban más veszé­lyek fenyegetik a sündisznó­kat. A bokros vidékek és.a házikertek területének csők-, kentése megfosztja őket ked­velt búvóhelyüktől, az autók pedig tömegesen pusztítják e jámbor állatokat. A sündisz­nók általában elég gyorsan futnak ahhoz, hogy elkerül­hetnék az összeütközést a négykerekű járművekkel, ha nem lenne egy „de”: a tüs­kés állatkák természetéhez tartozik, hogy sajátos módon, összegömbölyödve védekez­nek minden ellenség, még a gépkocsik ellen is. A sün­disznó veszély esetén meg­áll és egy pillanat alatt tüs­kés gömböt formál magából, hogy ilyen „fegyverzetben” fogadhassa az ellenséget. Ezért Francidország, Hollan­dia és Belgium sok forgal­mas autóútján figyelmeztető táblák jelentek meg: „Óva­tosabban! Sündisznók!” Lengyel szélmalmok Lengyelország legrégibb szélmalma a lengyel szélmal­mok „doyenje”, amely még a Jagelló uralkodókra emlé­keztet. A szélmalmot Gryzna faluban találták és Skanzen­ben állították fel. A megfe­lelő műemlékvédelmi mun­kálatok elvégzése után a szélmalom visszanyerte régi külsejét. Lengyeloi-szágban ezenkívül még 867 műemlék­ként nyilvántartott (azaz még 1860 *őtt épült) szélmalom található. A legtöbb szélma­lom a poznani és varsói vaj­daságokban maradi /enn. T

Next

/
Thumbnails
Contents