Déli Hírlap, 1972. szeptember (4. évfolyam, 206-231. szám)
1972-09-23 / 225. szám
Vasmunkások ^ Szőlőtermelő szerszámok és régi borospalackok a Tokaji Helytörténeti Múzeumban Aranyérmek fényében A tokaji bor változatlanul világhírű Négy és fél évtizede, 1927. március 25-én kiadott újságnak, a Vas- és Fémmunkások Lapjának egyik példánya fekszik asztalomon. A Budapesten havonta kétszer megjelentetett újság cikkei, hírei meglehetősen pontos képet adnak arról: milyen nyomorban éltek, hogyan harcoltak jogaikért, s miként segítették egymást a vasmunkások .a Horthy-reakeió uralmának első hét esztendejében. A közleményekből kitűnik az is, hogy a miskolci és a diósgyőri vasasok szaktársa- i'k közül az időtájt a legtöbbet hallattak magukról. Koldusbottal a kezében Érdekes módon a „Mire a munkás megöregszik” című terjedelmes, és az akkori A műszaki és a gazdasági tevékenység összehangolása, a korszerű és biztonságos ener - giag ízdálkodás kérdéseinek megtárgyalására kétnapos ankét kezdődött tegnap a főMa hajnalban megkezdődött a cukorrépa-feldolgozás a Szerencsi Cukorgyárban. A megye mezőgazdasági nagyüzemeiből eddig mintegy 1400 vagonnvi cukorrépát vettek át. A feldolgozás ideje alatt munkássorsot nagyon jól feltáró vezető cikket olyan ember — Dancza Lajos — írta, aki akkoriban Egerben lakatosként dolgozott. ám 1940-től diósgyőri munkás volt ő is. A cikk egyebek közt megemlíti, hogy Szalka Illés, az egri lakatos- és lemez-irugyár csoportvezetője 27 évi szolgálata után 1921 októberében az Országos Tparegyesület Igazgatóságé - tói ezüst díszérmet kapott, hi.lála után az özvegyének a gyár mégis „nyugdíjképpen heti 2000 koronát, azaz 16 fillért folyósított, amely ősz- szeget 60 ezer koronás tételben előre ki is fizette.” Az özvegy tehát több mint fél esztendőre előre megkapta a nyugdíját, összesen 4 pengő 80 fillért, amiért húsz kiló — egy-egy napra nem egészen 10 deka — kenyeret lehetett vásárolni. Csizmadia József elsőrendű kovácsnak „a nehéz munkától a kezei városban. A téma vezető szakembereinek véleménye szerint 1980-ban már csak 26—27 százalékban használjuk a szenet energiahordozóként. naponta 30 vagon cukrot állítanak elő, annak ellenére, hogy — a szakemberek szerint — az idén a répa a sok esőzés miatt a vártnál kevesebb cukrot tartalmaz. teljesen elnyomorodtak. Nyugdiját a gyár heti 16 fillérben állapította meg. Halála előtti éveiben koldusbottal a kezében járta végig a házakat...” Az említetteknél több példával is szolgáló cikk így fejeződik bg: „Hogy ez a jövőben ne igy legyen, arról a munkásságnak az osztálytudatos szervezkedés útján kell gondoskodni.” Miskolci példák S a szervezkedés eredmé. nyéről, az osztályharcról már városunkból vett példák olvashatók a lapban. A tudósítások „Mozgalom” című összeállításában ez áll: ..A miskolci Kun-féle vas-, rézbútor- és vasszerkezeti gyár munkásai 1927. január 31-én beszüntették a munkát, miután a gyáros az előzőleg beadott memorandumra hosz- sziú tárgyalások után sem volt hajlandó semminemű bér javítást adni.” Ugyancsak itt olvasható: „A miskolci Kiss Lajos-féle vasbútor- és lakatosárugyár munkásai hetek óta harcban állnak, miért is ott senki se vállaljon munkát.” Elszomorító híreket is megőrzött a lap arról, hogy az áldatlan állapotok következtében milyen korán elhaltak a vasmunkások. Gergely Kardos József ózdi gyári munkás például 33, Márkus Gábor diósgyőri lakatos 50 éves korában hunyt el. Élen a vasváriak Ami viszont felemelő, az a segítőkészőég, amellyel bajba jutott társaik gondjait igyekeztek enyhíteni a szintén nehéz körülmények közt élt diósgyőri vasasok. Egyetlen kivétellel mind a vasgyár dolgozói közül kerültek ki azok. akiknek kisebb-na- gyobb pénzösszegeket gyűjtöttek társaik, mert megbetegedtek. Szlaroveczky Istvánnak például a régi hen- gerde munkásai 70,68, Nies Edének a tégelykohóüzem dolgozói 42,70, Szegi Gyulának a lövegműhely kollektívája 34,40. Fűzi Istvánnak az újhengerdésak 50,50 pengőt adtak össze a betegségük idejére. A cikkek, tudósítások olvastán az embernek óhatatlanul a proletariátus nagy költőjének, József Attilának a később írt sorai jutnak eszébe: „Ez az a munkásosztály, mely osztályharcban vasba öltözött.” T. I. Aratják a rizst Hazánk nagy rizstermelő táján, Csongrádban és Békésben megkezdődött a vízi gabona aratása. A meleg égövi növény érését hátráltatta az augusztus végi, szeptember eleji hűvös, csapadékos időszak. Jóllehet, a gazdaságok zömében vegyszeres gyomtalanítással gyorsították az érést, a szokásosnál később kezdődhetett meg a betakarítás. Az aratás későbbi kezdéséből eredő elmaradást kedvező időjárás esetén pótolni tudják, mert a betakarítást mindenütt gépesítették, kézi munkaerőt nem szerződtettek. Békés'és Csongrád megye állami gazdaságai az idén aratják a legnagyobb területről: 7150 holdról a rizst. Szólnak az „erdei orgonák” A hűvösre fordult szeptemberi időjárással, a csillagászati ősz beköszöntével — a szokásosnál valamivel későbben — megkezdődött a szarvasbőgés a borsodi erdőkben. A Putnok környéki úgynevezett Szörnyű-völgyben, a Zempléni-hegyvidéken, Telkibánya és Kőkapu környékén, valamint a szel- cepusztai rezervátumhoz tartozó színi erdőségekben 10— 14-es csoportokban szólnak az „erdei orgonák”. Az idén több mint 150 szarvasbikát lőnek ki a Borsodi Erdő- és Fafeldolgozó Állami Gazdaság vadrezervátumaiban. REFLEKTOR Ma Budapesten felavatják a Margitszigeten felállított centenáriumi emlékművet, ác Balaton f űr eden konferenciát tart az ásványvízbázisú, kalóriaszegény üdítő italok európai munkaközössége, ác Mado- csán fennállásának 25. évfordulóját ünnepli a község népi együttese. ★ Sopronban a szüret nyitányaként „Szőlő és bor az ex libriseken” címmel kiállítás nyílt. Szombathelyen a Markusovszky kórházban jubileumi ülésszakot tartanak az urológiai osztály fennállásának 30. évfordulója alkalmából. Tegnap délelőtt a miskolci Katowice étteremben dr. Makai Tibor, a Miskolci Vendéglátóipari Vállalat igazgatója köszöntötte azt a mintegy ötven szakembert, akik az ország különböző városaiból, bortermelő vidékeiről érkeztek megyénkbe, ahol — többek között — a világhírű tokaji borfajtákat is tanulmányozták. A tokaji bornak a nemrégiben Budapesten lezajlott I. borvilágversenyen elért sikeréről Koncz Ferenc, a Tokaj-hegyaljai Állami Borgazdaság osztályvezetője tartott előadást. Az előadás után arra kértük Koncz Ferencet, áruljon el néhány kulisszatitkot a borvilágversenyről. — A világ bortermésének 90 százalékát képviselő 34 ország legjobb borai csaptak össze hat különböző kategóriában, a tokaji borok az V- ösben. A magyar — köztük a tokaji — borok előkészítése már az év elején megkezdődött. A három előzsü- rizés után valóban csak a legjobb, legnemesebb italok kerültek a döntőbe. A nemzetközi zsűri 1382 fajta bort bírált. Első osztályú díszoklevelet 500. nagy aranyérmet 87, aranyérmet 130, ezüstérmet pedig 279 bor kapott. Szenzációként hatott, hogy a magyar borokból 54 I. osztályú díszoklevelet. 16 nagy aranyérmet. 20 aranyérmet, 18 pedig ezüstérmet nyert. Az olaszok, akik híresek bortermelésükről, s akik csak két nagy aranyérmet tudtak elvinni, bizony ámultak sikerünkön. A 16 nagy aranyéremből tizenkettőt tokaj- hegyaljai borok kaptak. Jön az ófurmint A borvilágversenyt három boraukció követte, egy Budapesten, egy Tarcaion, egy Badacsonyban. Ezek eredményeit még most összesítik. Az azonban máris bizonyos, hogy példa nélküli érdeklődés nyilvánult meg híres óboraink iránt. — Maradt-e még belőlük“’ — Bőven. A világverseny ideje alatt olasz és francia szakemberek csoportjait láttuk vendégül Tokaj-Hegyal- ján,' s mondhatom, elragadtatással nyilatkoztak a látottakról s borainkról. — Ügy hallottuk, hogy hamarosan újabb tokaji bor kerül a nagyközönség elé ... — Tulajdonképpen nem egy, hane^i három; kettő azonban máris kapható. A harmadik, a négyéves ófurmint még azért nem került ki az üzletekbe, mert nem készültek el a címkék. Címkéző gépek az NSZK-ból A tegnapi ankétra egyenesen az NSZK-ból, Hamburgból érkezett meg Mülhner Imre, a borkombinát kereskedelmi igazgatója. — Milyen eredménnyel járt az útja? — Palackozó és címkéző gépeket kerestünk és találtunk. A nyugatnémet gépek hamarosan megérkeznek, s sok gondunkat megoldják. — Tapasztalható-e már a borvilágversenyen elért nagy siker hatása? — Legnagyobb megrendelőnk eddig is az NSZK volt, s most még inkább megerősödtek pozícióink. Rövid időn belül harminc tagú nyugatnémet újságíró-delegációt látunk vendégül Tokaj-Hegy- alján, s tulajdonképpen az aranyérmek fénye az ő várhatóan elégedett és elismerő tudósításaik után ragyog majd fel igazán. * Az. ankét után a résztvevők megtekintették a tokaji Rákóczi-pincét, ahol több neves bort is megkóstoltak. NYIKES IMRE MARKA A KÖZLEKEDÉSBEN a MÜÁRT által forgalomba hozott hosszanyagszAllítö UTÁNFUTÓ és KÖZÜTI PÓTKOCSI Raktárról azonnal szállítjuk az alábbi típusokat: EGYTENGELYES HOSSZANYAGSZALLlTÓ UTÁNFUTÓ L—4 UF típus 4 tonnás L—6 UF típus 4,3 tonnás KÉTTENGELYES HOSSZANYAGSZALLlTÓ UTÁNFUTÓ PH—500-as típus PH—1000-es típus 5 tonnás 10 tonnás •s — 3 U a ° ■2“ M — — •o in a cl .„ j '3 S“ N 0. :o U a KÖZÜTI PÓTKOCSI EPL—3,5 típus 3,5 tonnás EPL—4-es típus 4 tonnás EPL—8-as típus 8 tonnás Megrendelhető: a MÜART Raktárberendezések- szállítóeszközök részlegénél Budapest, VUI., Teleki tér 3. Telefon: 141-431. a • Áramszünet Szerdán délelőtt kialudtak a vülanyok a belvárosban. Nem tudom, de nem is néztem utána, hogy mi volt az oka az áramszünetnek. Tény az, hogy a főutcán, a Déryné utcától a Kazinczy utcáig sötét volt. No, nem az utcán, hanem e rövid kis útszakasz tucatnyi üzletében. Esküszöm, véletlen volt, de kíváncsiságból csaknem valamennyi helyre bekukkantottam. Okkal, ok nélkül, beléptem a feketén ásító üzletajtón. Az amúgy is sötét, a neonokat fényes nappal is égető antikváriumban gyertyák riasztották a dé‘n ti- ■: tak a helyiségben, mint máskor, lassabban és — igen, ez volt a legizgalmasabb — csendesebben folyt a böngészés. A régi olvasmányok szerelmeseinek árnyéka órifissá nőtt a könyvek borította falon. Hangos szó nem hallatszott. A suttogás jobban illett e múzeumba ve' • óhit' h . I ' ' szri • lászott elő, de hiába próbálta kisillabizálni e'iy öreo >li * >i kérte volna, valaki odalépett hozzá és segített. Tucatnyi könyv címét, szerzőjét olvasta fel, aztán az utolsó lapról a vételárat is közölte a rövidlátó ismeretlennel. Az alkalmi, de a sötétben gyorsan lombosodó ismeretséget mindössze az zavarta meg, hogy az egyik vásárló a pénztárnál elszórta aprópénzét. öten ugrottak o szer eszét guruló forintok után. Valaki leemelte az asztalról a gyertyát, és készségesen az asztal alá bújt. Lázas, fegyelmezett keresgélés után végre együtt volt a pénz. Egy fillér sem hiányzott. A cipöboltban is intimebbé tette a hangulatot a lobogó láng. Kevés vevő volt. Egy termetes hölgy már vagy a tizedik par lábbelit próbálta fel, de csodák csodájára, az eladó a tizenegyediknél sem mondta azt, hogy több már nincs. Nem vágott arcokat, és még csak gondolatban sem emlegette a kedves vevő keresztmamáját. A hölgy végül is nem vett cipőt, de ki tudja, miért: a készséges eladó az üzletajtóig kísérte, és sok sikert kívánt a további vásárláshoz. Az OTP-ben petróleumlámpák égtek. A máskor nyüzsgő és türelmetlen ügyfelek bosszús „meddig várjak még?” kifakadásai helyett barátságosabb neszek töltötték be a hatalmas csarnokot. Egyik ügyfél savanyúcukorral kínálta a hitelkérelmét szignáló hivatalnokot, s a nyugdíjas tanár a pulton áthajolva, kézcsókkal búcsúzott attól a nagymama korú ügyintézőtől, akitől megtudta, hogy az új lakás ablaka nem az udvarra, hanem az utcára néz. Folytassam? Nem folytatom. Nagy varázsló, aranyos jótevő a sötét. Lekerekíti a sarkakat, tompítja a harsány színeket és indulatokat. Es az embereket is kedvesebbé teszi. Az EMÁSZ-nál biztosan a kezüket tördelték a villamos energia felelős elosztói az áramszünet miatt. Nem tudták, nem tudhatták, hány emberrel tettek jót szerdán délelőtt. Ha tudták volna, nem sóhajtanak fel olyan megkönnyebbülten néhány óra múlva, amikor újra viliódzni kezdtek a zümmögő neonok és meggyulladtak a vakító villanykörték. BRACKÓ ISTVÁN A szén mint energiahordozó Megkezdődött a cukorrépa-feldolgozás
