Déli Hírlap, 1972. augusztus (4. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-07 / 184. szám

fíözgazdasáoi nyári egyetem Augusztus 3-án kezdődött a TIT X. nyári egyeteme, amely a reformot, a gazdaságirányí­tás módszereit ismerteti meg a külföldi érdeklődőkkel. A Marx Károly Közgazdaságtu­dományi Egyetemmel közö­sen szervezett csaknem há­romhetes rendezvény hallga­tói külföldiek, illetve Ma­gyarországon tartózkodó ide­gen állampolgárok, esetleg magyar érdeklődők lesznek. A mintegy 50 vendég Ang­liából, Spanyolországból, az NDK-ból, Franciaországból, Csehszlovákiából érkezett. Az első számú sztár Másfél napos izgalom után nyugodtan hajthatták álomra fejüket Róma külvárosának lakói, mert megkerült a ná­luk vendégszereplő kis ván­dorcirkusz első számú sztár­ja, egy 3 méter hosszú óriás­kígyó. A Kenyából származó hüllő, amely eltűnésével ré­mületbe ejtette az egész kör­nyéket, és teljes csőddel fe­nyegette a családi vállalko­zást, végül is megéhezett, és szépen visszakúszott a két1- rece mellé. Etetője szerint az óriáskígyónál most van a párzás ideje, és a boa felte­hetően párt keresett. Kalocsán 1917-ben fűszerpaprikával foglalkozó kutató in­tézet alakult elsőnek a világon. Ugyanitt md a Zöldségter­mesztési Kutató Intézet Fűszerpaprika Kutató Állomásán a fűszerpaprika nagyüzemi termesztésével foglalkoznak. A ne­mesítés hosszadalmas folyamatát úgy tették gyorsabbá, hogy az üvegházban évi kétszeri generációváltást valósítottak meg. Képünkön: A keresztezésekhez felhasználják a paprika őseit, a közép-amerikai vadon termő fajtákat is. Vendégek Sárospatakon Évről évre mindjobban erősödik a kapcsolat a kül­földi magyarok és az ó-haza között, s ez a magyarázata annak, hogy az idegenben élő magyar családok gyer­mekeiben is fokozódik, az érdeklődés Magyarország iránt. Ezért az egyetemi, főis­A coca-cola titka A coca-cola, ez a világ­szerte kedvelt üdítő Ital, amelyből hazánkban az el­múlt évben 31 millió pa­lackkal adtak el. még a leg­nagyobb kánikulai forróság idején sem hiányzik az üzle­tekből. Kevesen tudják, hogy a Coca-cola Társaság sza­bályzata nem tűr semmiféle eltérést a termelésben, és ál­landó összetételt szavatol a fogyasztóknak. A szerződés értelmében a Coca-cola Társaság meghatá­rozott technológiát adott át a Magyar Likőripari Válla­latnak,. amely palackozza és forgalmazza az italt Buda­pesten, a nagyobb városok­ban. és ilyenkor nyáron, el­sősorban a Balaton környé­kén. A coca-colához megha­tározott koncentrátumot használnak, amelyet a társa­ság ad át kompenzációs ügy­let keretében. A kohcentrá- tum összetétele ismeretlen, legalábbis pontosan nem tud­ják meghatározni, hogy mi­lyen összetevőkből áll. (Mind­össze annyi ismeretes, hogy alapanyaga a kóladió kivo­nata.) Az állandó összetételű anyag már egyfelől biztosítja a változatlan minőséget, ez azonban csak a kezdet. Az italgyártás egyik alapberen­dezése a víz-előkészítő. Ez a berendezés vasszulfátos, mésztejes és nátriumhipoklo- ridos kezeléssel fertőtlenített és négy keménységi foknál lágvabb vizet szolgáltat a szirupkészítéshez és az ital­hoz. A szirupk' ütés első művelete a cukoroldás, majd ezt követi a szűrés, a kon- centrátum keverése. Az ital alapanyagainak — a szirup, az előkészített víz és a szén­sav — megfelelő arányú ada­golása és keverése automa­tikus berendezésben törté­nik. Az így elkészített italt 4—fi fokra hűtik le azért, hogy a töltés során ne ke­letkezzék hab a folyadék felszínén. így mindenkor azonos meijíiviség kerül az üvegekbe. A gyártó üzem csaknem teljesen automatizált; önmű­ködő a mosógép, ahonnan a három áztató fürdőben, a lúgos fürdővizes és lágyított v'zes kezeléssel megtisztított palackok a szállítószalagra kerülnek, és egy átvilágító­ellenőrző készülék előtt ha­ladnak el, amely a palack tisztaságát ellenőrzi. Egyút­tal a hibás palackokat is el­távolítja az ötletes szerkezet. A központi laboratórium­ban rendszeresen megvizs­gálják a technológiai előírá­sok betartását, a kész áru minőségét és az üzem mikro­biológiai tisztaságát. A coca- ,cola üzemi laboratórium a vízelőkészítés vizsgálatait kétóránként végzi el, és minden órában ellenőrzik, hogy megfelelően működik-e a palackmosó és az árutöltő berendezés. A Coca-cola Tár­saság is szúrópróbaszerűen tart ellenőrzést. Eddig igen elégedettek a magyar gyárak munkájával. kólái korú külföldi magyar fiatalok számára már évek óta működik a debreceni nyári egyetem, a kisebbek nyaranta a Balatonnál üdü­lőtáborban vehetnek részt, s most olyan igény merült fel, főképp az Észak-Amerikában és Kanadában elő magyar családok részéről, hogy a középiskolás korú ifjak szá­mára is nyíljék lehetőség egy magyarországi nyári tanfo­lyamon való részvételre. A kérdéssel a Magyarok Világszövetségének és az Anyanyelvi Konferenciának a vezetősége , foglalkozott. Több iskolavárosban folytat­tak tájékozódást az elhelye­zési. oktatási-nevelési adott­ságok felől, s a választásuk végül is Sárospatakra esett. annál is inkább, mert ha­zánknak éppen ez a vidéke: Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolos-Szatmár megye az a terület, ahonnan a század eleje óta a legtöbben kény­szerül f“k kivándorolni. A hét utolsó két napját mind)® autóbusz-kirándulás­sal töltik, felkeresik a kö­zeli és távolabbi városokat, vidékeket, s meglátogatják azokat a községeket is. ahon­nan déű- és nnrrusziiieik an­nak ideién kivándoroltak. Az utolsó héten országjáró ú<ra indulnak, s ennek so­rán me'nsmerkedro'k többek között Miskolc. Eger. Deb­recen. Szeged, a Dunántúl, a Balaton széT>s“®“ivel. maid — mielőtt r°T>;ilőgér>re csí­nénak — Budapesten tölte­nek esv-két naoót. A mabán négereknek jobb a hallásuk Készül a zajtérkép Az ipari forradalom kezdetén az emberiség még nem is sejtette, hogy a XX. század második felében menekülni kény­szerül majd a gépek zaja elől. A természetben keres mene­déket. Esetleg füldugókat kell használnia . .. vagy orvos se­gítségére szorul. Manapság az emberiség hallása rohamosan romlik. Ha nem teszünk semmit a zaj ellen, előbb-utóhh megsüketüliink. Rosen amerikai tudós Szudánban a mabán négereknél járva, kimutatta, hogy a hallószervük nem öre­gedik el olyan korán, mint a civilizációs népeknél. A zaj­mentes környezet miatt sokkal jobb a hallásuk, mint a miénk. Nemcsak a tartós, nagy erősségű zaj okoz kárt, de a kisebb intenzitású, hosszan tartó zaj is: például az író­gép monoton kattogása, vagy a beszűrődő utcai zaj. hajdaiomhüszöb A zaj rossz közérzetet te­remt, rontja a munkatelje­sítményt. Az éjszakai csend­ben dolgozóknak 20 száza­lékkal magasabb a munka­teljesítménye. mint a zajban termelőké. Gyengébb. de tartós zaj esetén a vegetatív idegrendszer károsodik, ezen keresztül a belső elválasz- tású mirigyek, a vérkerin­gés! szervek is. Van. amikor a zaj nem hangérzetet kelt. hanem fáj- dalomórzést okoz. A fájda­lomküszöb 130 decibel. Országosan az ÁBEO-sza- bályzat írja elő a megenge­dett zajszintet. Ez 85 deci­bel. (Kevés helyütt tartják be, mert nem mindenütt vé­geztetnek zajmérést.) férések a gy arak ban Dr. Déváid József főorvos elmondta, hogy Miskolcon háromtagú zajmérő csoport dolgozik. Az ötezer dolláros dán BrälLkier precíziós mé­rőműszer-család tae iával végzik a méréseket. Az in­tegrátorok. spektrum-anali­zátorok pontosan mérik a z^jmennyiséget. Ezek szab­ványműszerek. azonos a mé­rési módszer is. A miskolci zajmérők kijár­nak Miskolc és Borsod za­josnak minősített üzemeibe (LKM, DIGÉP, drótgyár, ÖKÜ. TVK. Alsózsolcai Be- tonelemgyár). Több évre szóló programjuk van. zaj­térképeket készítenek, ame­lyek alapján megelőző intéz­kedést tehetünk. A meglevő zajmérő csoportok egy kiala­kítandó országos hálózat mo­delljei. i Hogyao védekezzünk? A zajforrásokat szervezett védekezéssel jelentősen csök­kenteni lehet. Sok helyütt a visszhangos csarnokokat hanggátló, hangelnyelő fa­lakkal veszik körül. Másutt a nagy zaj forrású gépeket (például turbinákat) a sza­badba telepítik, mert itt nincs hangvisszaverődés. Min­denütt törekedni kell a zajos üzemek maximális automati­zálására. A munkahelyeken, periodikus munkabeosztással is megteremthetik a kikap­csolódást úgy. hogy átmene­tileg csendesebb munkaterü­letre küldik dolgozóikat. Egyénileg is sokat tehetnénk: használni kellene a már meglevő védőeszközöket. (Zajvédő íüldugók, vatták, sisakok.) Egészségügyi-műszaki szak­emberekből. a közlekedés és az ipar képviselőiből álló bizottság javaslatot tett a kormányzati szerveknek a zaj törvény megalkotására. Remélhetőleg szerepel majd a rendelkezésben a zajos üzemek felelősségének kér­dése. és a zajkárosodott dol­gozók kártalanítása. BUZAFALVI GYŐZŐ Alsózsolcán is gyártják Hódít a faház A l'aházépítés az északi ál­lamokban. Kanadában és a Szovjetunióban többszáz éves múltra tekint vissza. Ezek­ben az országokban hamar rájöttek, a fa könnyen ala­kítható, rugalmas, jól tűri az időjárás viszontagságait, nyá­ron nem melegebb és télen semmivel sem hidegebb, mint bármely más anyag. Hazánkban 6—7 éve készí­tenek faházakat, melyek jól beleillenek a balatoni, hegy­vidéki vagy alföldi tájakba. Magánrendeléseken kívül a közületek és vállalatok is szí­vesen alkalmaznak ideiglenes irodák, raktárak, felvonulási épületek céljára, előregyár­tott elemekből, könnyen fel­állítható és később könnyen szétszedhető, tetszetős kivite­lű íáépületeket. Az ÉRDÉRT „házgyára” a fővárosban van. A legkisebb faház 9.6 négyzetméteres szo­bából áll, amelyhez fedett te­raszt lehet kiképezni. A na­gyobb méretű, 14.6 m2-es szobá.iú házban már mosdó­helyiség is van. A faépüle­tek variálhatók, az elemeket többféleképpen lehet össze­szerelni. Szép, de drága Az ÉRDÉRT a TtJZÉP-en keresztül hozza forgalomba házait. Sokan panaszolták, hogy eddig csak a Pest kör­nyéki TÜZÉP foglalkozott fa­házak értékesítésével. Az ÉRDÉRT ezért Budakeszin, Csongrádon, Alsózsolcán, Nagykőrösön és Balatonszent- györgyön nyit telepeket. A Négy „ maliér” naponta — Bácsi! Tessék már adni egy forin­tot! — állít meg az utcán egy masza- tos arcú, tízéves forma gyerek. Arcán sunyi alázat. Fél szemmel engem figyel, de közben tekintetével idegesen kap­kod. — Miért adjak? — kérdeztem moso­lyogva. — Mit árulsz? — Semmit. Csak úgy — jön bele a kis srác. Látja, jó ..palira’, akadt, ér­demes rászánni egy-két percet. — Kölcsön adjak? — Hédi... Igen — mondja. Türel­metlenül nyújtja tenyerét. Zavart mímelve zsebem felé kapok. — Te, az a helyzet, hogy csak húsza­som van. Tudsz visszaadni? — .. . mennyit? Kérdezi teljes termé­szetességgel. — Tizenkilencet. Gyakorlottan számol, mint egy pin­cér. Ujjúval magabiztosan lökdösi az egy-két forintosokat. — Húsz filléres is lehet? — bosszús az arca. Már túl sok időt pazarolt el. Kezdek gyanússá válni. Beleegyezöen bólintok. — Te,... mennyit keresel egy nap alatt? — érdeklődöm. — Három, négy mailért. — Mit? Mailért? Mi az? — Tíz forint. Maga nem tudja? — csattan a hangja felháborodottan. — Ja igen. ... — csapok a homlo­komra. Húzom az időt. — És egy em­ber mennyit ad? — Egy bélást általában. — Egy bélást? — hümmögök. A ropogó húszforintos közben eltű­nik a kis útonálló belső zsebében. Ke­zemben egy marék apró. — Te. mi az a bélás? — kérdezem ismerősömet, akivel épp egy presszóban ülünk. — Hol élsz te? — kérdi fölényesen. — A bélás, az két forint. ,— Ál Igen, két forint. Már értem. Gyorsan másra terelem a beszélgetést. Ügy látszik, „pénzügyi kérdésekben’’ nem vagyok „otthon”. — Tessék a szép virágból! — mondja a kislány. Odahajlik asztalunk fölé. Bi­zalmaskodva orrunk elé tartja a há­rom-négy szál fonnyadt szegfűt. — Tessék már megszagolni! — szól ránk erélyesen. Látja, hogy nem mozdu­lunk. Lekicsinylőén végigmér minket. A következő asztalnál intim-közelségben egy fiú és egy lány. Magabiztosan felé­jük tart. Letesz az asztalukra egy szál virágot. A fiú zavartan turkál zsebé­ben ... Ugye ismerős a kép? Nem egyszer találkozhatnak önök is kávéházban, ut­cán, hasonló emberkékkel, akik gyere­kes erőszakkal megvámolják Önöket. Ingyenes moziműsort, reklámlapokat tesznek az asztalra, aztán tartják a markukat. Kérem, ne érezzék magukat kényel­metlen helyzetben! Igaz, őket az sem zavarná. V. R. Pest környéki TÜZÉP pedig Székesfehérváron hoz letre üzletet, hogy a Fejér me­gyeiek is hozzájuthassanak a faházakhoz. Az ÉRDÉRT 4. sz. alsózso;- cai telepe még csak három hónapja foglalkozik faházak árusításával. Jelenleg E—16- os típusú, 10 négyzetméte­res, egyszoba-teraszos fahá­zak 21 ezerért, nagyobb csa­ládok számára 41 ezer fo­rintért az E—32-es típus vá­sárolható. (Bizony elég drá­ga.) A legnagyobb érdeklődés az utóbbi típus iránt van. A választék kétszintes, 130—800 ezer forintig, luxus kivitelű házakra is kiterjed, valamint csehszlovák import hétvégi nyaralókat is lehet rendelni 90 ezer forintos áron. lm port fából A minőség és anyag után érdeklődve az illetékesek be­számoltak arról, hogy a fa­anyagot a Szovjetunióból, Csehszlovákiából és Romá­niából importálják. Az épí­téshez lűc- és borovi fenyő a legalkalmasabb. A házak külső fala hajópadló borítá­sú. a belseje farostlemezzel van kiképezve. A szigetelés hungerocel anyagból készül, 20—25 milliméteres légréssel ellátva: A fal vastagsága 60— 80 milliméter. Akik a barkácsolás hívei, saját magiak is építkezhet­nek. A zsolcai telep építő­anyaggal is rendelkezik. Je­lenleg dekorit, farostlemez, színes farostlemez, faforgács- lap, mozaik parketta, panel- hab-huiiadék áll raktáron. Ilyen módon a vállalkozó szellemű emberek 10—12 ezer forint értékben olcsón előál­líthatják hangulatos, fából készült házacskájukat. * ízlés szerint A miskolci termékkiállítá­son nagy közönségsikert arat­tak a miskolci TÜZÉP-telep faházai. Őri Andor telepveze­tő elmondta, hogy a kiállítás után az érdeklődés nagy­mértékben megnőtt. Az egyé- n; elképzeléseket is ki tud­ják elégíteni, mert az előre­gyártót! elemeket mindenki saját ízlésé és igénye szerint variálhatja. Az érdeklődés és vásárlás növekedésére számítva az ÉRDÉRT és a fővárosi Kéz­műipari Vállalat kooperáció­ja, hogy a házakba stílusos bútorok, konyhafelszerelések beépítésével elégítsék ki a vásárlókat.

Next

/
Thumbnails
Contents