Déli Hírlap, 1972. augusztus (4. évfolyam, 179-205. szám)
1972-08-28 / 202. szám
Mit ér ■■■ ' 111 — a reklamáció? a miskolciaké a szó Lakásomhoz legközelebb ______ Nem „mosakodásnak" szánom eső zöldségesbolt a diósgyőri villamos végállomásnál levő 156-os, ezért rendszeresen itt vásárolok. Sajnos, az utóbbi időben gyakran előfordult, hogy kevesebb az áru súlya, mint amennyiért fizetünk. Például a 6 kilós dinnye otthon csuk 5 kiló 40 dekát nyomott, míg a 2 kiló paprika 1 kiló 70 dekát. Reklamálásomra az eladó közölte: az csal: akkor ér valamit, ha ö is elismeri. Persze, nem ismerte el és az árut sem egészítette ki, Lehet, hogy kicsinyességnek tűnik panaszkodásom, de bosszantóak ezek a dolgok, s úgy érzem nem szabad szó nélkül elmenni mellettük. Megemlíteném még, hogy a városban járva több esetben is tapasztaltam, hogy a zöldségesboltokban is bevezették a blokkolást. Jó lenne ezt mindenhol rendszeresíteni. Szirtesi Dezsőné Miskolc III., Berekalja u. 83. A napokban tortát vásároltam gyermekem születésnapjára az egyébként mindig friss, gusztusos áruiról ismert Széchenyi utcai kenyérüzletben. Otthon azonban — legnagyobb meglepetésünkre — az ünnepelt az első falat után visszautasította a kedvelt édességet. I-famarosan rájöttünk az okára. A torta száraz, penész ízű, krémje orrfacsaróan dohos volt. Másnap visszavittem az üzletbe. s azzal hagytam ott. hogy majd „kivizsgálják’’ az esetet. Kivizsgálás nélkül is megmondhatom: egy kedves születésnapot sikerült elrontaniuk. Gy. J.-né Miskolc Hol a hiba? Sajnos, kezelőorvosom többféle gyógyszert írt fel számomra. Kislányomat küldtem el érte a Kun Béla utca sarkán levő gyógyszer- tárba. Itt 83,50 forintot számoltak. A gyerek nem hozta el a gyógyszert, soknak találta az összeget. Másnap én magam mentem el, s akkor már csak 53,80-at kellett volna fizetnem. Mivel a gyógyszertárakra is kötelező a kiszabott ár betartása, így megkerestem a vezetőt, s elmondtam neki sérelmemet. Ö „utánanézett” a dolognak, s neki 68.30 forint összeg „jött ki”. Kereskedelmi dolgozó vagyok. s nálunk következménnyel jár. ha „elszámoljuk” magunkat. Nem tudom elképzelni, hogy lehet az, hogy* mindhárom esetben más-más összeget számoljanak. Fintor Sándorné Miskolc Távlati tervek, közeli veszély A MÁV-telep — mint köztudott — a Tiszai pályaudvar mellett van. Ez a telep a városrendezés során, tudomásunk szerint, lebontásra „van ítélve”. A szanálásra azonban előreláthatólag csak a későbbi években kerül sor. Talán abból a meggondolásból kiindulva, hogy úgyis lebontásra kerül, évek óta semmiféle javítást nem végeztek itt. A gyalogjárda már annyira balesetveszélyes, hogy annak kijavítása okvetlenül szükséges. A MÁV-te- lepen óvoda és iskola is van, de ilyen körülmények között a kisgyermekek közlekedése sem biztonságos. Szeretnénk, ha az illetékesek személyesen is meggyőződnének a fenti kérés jogosságáról és sürgős segítséget adnának — írják levelükben, mintegy húsz család aláírásával a MAV-telep lakói. Lapunk augusztus 14-i számában „Inni vagy rágni” címmel bíráló cikk jelent meg a bodrogkeresztúri Szegfű presszóról. Soós Ottóné, a presszó vezetője terjedelmes levelet írt szerkesztőségünknek, melyből kiragadunk néhány gondolatot. ..Ha valaki tollat lóg a kezébe, hogy egy több ezer példányszámban megjelenő lapba cikket írjon, győződjön meg állításának valódiságáról, valamint egyes rendeletekről, szabályokról — kezdi levelét. Manapság szinte divatos a kereskedelmi és vendéglátóipari dolgozókat elmarasztalni. Pedig írni lehetne arról is, hogy több ezer kollégámmal együtt becsületesen, sokszor munkaidőn túl is mindent megteszünk azért, hogy vendégeink jól érezzék magukat. Én általában reggel 8 órakor kezdem a műszakot — van. hogy korábban, ha árut kapok — s délelőtt magam végzem el a száz férőhelyes cukrászda rendben tartását— ingyen! Saját porszívómmal porszívózom a gyönyörű és drága függönyöket, valamint a falburkolatot. Mindezt azért, hogy egységem és szövetkezetünk jó hírét öregbítsem. Sajnos, a megelégedett emberek nem írogatnak, természetesnek veszik a legmesszebbmenőkig való gondoskodást, viszont nünden fáradozást romba - dönt egy megalapozatlan bírálat. A presszót csak pár hete nyitottuk meg és eddig még aki betért hozzánk, csak dicsérte a kitűnő ízléssel épített, hangulatos szórakozóhelyet, az udvarias kiszolgálást, a hűtött italokat és nem utolsósorban a kitűnő kávét. A cikkben írt panasszal kapcsolatban megemlítem: valószínű, hogy áramkimaradás miatt nem tudtunk kávét felszolgálni, amiért — úgy érzem — helytelen bennünket elmarasztalni. Ennek tudható be az is, hogy a mellékhelyiségekben nem égett a villany. Törülközőt, szappant a mosdóban nem tartok, sajnos elviszik. Viszont ha a vendég kéri. bármikor rendelkezésére áll. Nem „mosakodásnak” szánom levelem, sőt, azt sem kérem, hogy leközöljék, csak úgy éreztem, nem hagyhatom szó nélkül.” Riasztó látvány Hihetetlenül kiábrándító kép fogadja az utazót a Tiszai pályaudvaron, különösen az esti órákban. A feljárónál ,.szabadtéri kocsma” van kialakulóban. A küllemre egyébként tetszetős büfében és főként azon kívül annyi a részeg, magáról megfeledkezett ember, hogy az utas — különösen a más országrészekből ideérkező — sietve, riadtan rohan a buszhoz vagy villamoshoz. A kérdés: nem lehetne-e vtaiamit tenni a helyzet megváltoztatására, hiszen ami ott tapasztalható, arról egy kicsit van mit elgondolkozni is..., F. T. life,, Miskolc „Avas" tortakülönlegesség Szerkesszen velünk! „Tavasszal minden újságban olvashattuk a vállalati gépkocsik leadásáról szóló cikkeket. Mostanában valahogy hallgatnak erről a témáról. A kormányrendelet megjelenésekor mindenki örömmel üdvözölte az indokolatlanul felduzzasztott vállalati gépkocsipark csökkentését, s legalább ilyen örömmel fogadnánk a végrehajtásról szóló híreket. Vagy talán mégsem eszik olyan forrón a kását. . . ?” Autók, dobok, gombok Megnyugtathatjuk B. K. aláírásé, magát örök gyalogosnak valló olvasónkat, „eszik a kását”, persze nem mindenkinek ízlik. Dr. Cseh Nándor, a KPM osztályvezetője kérdésünkre a következőket mondta el a vállalati gépkocsikkal foglalkozó 14 1972-es kormányrendelet végrehajtásáról. — A kormányrendelet elvben szabályozta a vállalati gépkocsik csökkentésének réndját. ezután a szakminisztériumok elkészítették a hozzájuk tartozó cégek kocsinor- máit. kiadták a végrehajtási’ utasításokat. Szeptember 30- ig valamennyi vállalati gépkocsit, illetve annak iratait , be kell mutatni a megyei rendőr-főkapitányságokon, ahol a KPM Aulófelügyeletének már elkészített besorolása alapján döntenek a jármű sorsáról. A gépkocsik egy részéről — a vállalatra megállapított normán felüli járművekről van szó — már most leveszik a rendszámtáblát. E kocsikat december végéig kell értékesíteniük az üzemeltetőknek. A kocsipark másik részét azok a személy- gépkocsik teszik ki, amelyek közvetlenül a termelés irányítását., illetve a szolgáltatást segítik. Ezek a járművek —■ az utcákon már sok látható belőlük — új rendszámot, illetve rendszámtáblát kapnak, fekete alapon fehér *T illetve AV kezdetű jelzéssel. A járművek harmadik csoportjába azok a kocsik tartoznak, amelyek megtarthatják eredeti rendszámukat. Ezeknek a forgalmi engedélyébe a meghosszabbítást jelző pecsét kerül. Szeptember 30-ig körülbelül 27 ezer vállalati személygépkocsit kell ellenőrizni, közülük hatnyolcezer jármüvet vesznek el a vállalatoktól. E kocsikat bérautókként értékesíthetik, esetleg magánszemélyeknek is eladhatják. A kötelező felülvizsgálaton eddig körülbelül 18 ezer jármű sorsáról döntöttek. Ügy látjuk, hogy főleg azok ' a vállalatok késlekednek. amelyek járműveik rendszámának bevonására számítanak. Természetesen a kormányrendelet mindenkire vonatkozik, és ha október 15-e után meghosszabbított engedély, illetve új rendszámtábla nélkül vállalati kocsikkal találkoznak a közlekedési rendőrök, akkor ezeket azonnal kivonják a forgalomból. Az ügy annyira keni hogy nem is tudjuk, mik fogjunk hozzá. Röviden ai van szó, hogy a Szentpé! kapui városrész egyik la sában állandóan doboln Itt lakik ugyanis egy állj lag nagy tehetségű fiatalé her. aki szimfonikus do lássa! foglalkozik. S hogy ügy miért kényes? A tele náió — aki egyébként ben tatkozott, és a „zajforr pontos címét is megadta azt kérte, hogy legyünk i Hetven család kéri... Kétévi renoválás után májusban megtörtént a Stadion utca 41—43. számú bérházak átadása. Azóta már eltelt egy pár hónap, de az udvarra lehordott szemét még mindig ott „éktelenkedik”. Maga a környék is igen elhanyagolt, rendetlen. A lefolyók eldugultak, esős időben bokáig ér a sár. Hetven család várja, hogy az illetékesek mielőbb intézkedjenek a képen látható állapot megszüntetése érdekében. K. L.-né Nem világnézeti kérdés Azt hiszem nem világnézeti kérdés, ha átmentjük a régi ,,polgári” udvariasságot a mi társadalmunkra is. Évek óta figyelem és szomorúan tapasztalom, hogy embertársaink nagy része valami helytelenül értelmezett „öntudatból” még csak véletlenül se kér utat a villamoson. csak egyszerűen félre tolja az előtte állót. Ugyanilyen meggondolásból nem mond pardont, ha rálép valakinek a lábára, mert ezzel — talán úgy érzi — ,,megalázkodik”. Apróság, de bosszantó és visszatérő apróság és azt hiszem, helytelen dolog valamilyen „kispolgári csökevényt” leküzdö „öntudatnak” tartani, ha valaki egyszerűen a faragat- lanságig menően udvariatlan. M. I. Én a rövidebb utat választanám Eves szabadságomat Bala- tonzamárdiban és Balmazújvároson szeretném eltölteni. A kedvezményes utazási igazolványt Miskolc—Balatonzamárdi és visszafelé Zamár- di—Balmazújváros — Miskolc kértem kiállítani. A szak- szervezetnél felvilágosítottak, hogy visszautazásnál a biztosított kedvezményt csak úgy gyón diszkrétek, ö és a többi környékbeli lakó sem akar áskálódni a doboló fiatalember ellen, de most már tényleg nem bírják a nap minden órájában hallható zenebonát. Megérti, hogy itt egy leendő művész karrierjéről van szó. s nem is szólt volna, ha dob helyett legalább zongorázna. Tehát aki hallja — illetve olvassa — adja át, doboljon a gyerek halkabban, s kevesebbet. Ha egyik sem irr gy. akkor valahol másutt, például a Zeneiskolában ..; * Mestert a gombhoz! című pénteki cikkünkben arról írtunk, hogy a kisebb javításokra — gombfelvarrás, villanyszerelés, cipővasalás stb. — egyre nehezebben találni vállalkozót. Szombaton reggel felhívta szerkesztőségünket Szabó László, a MÉRUSZ 13-as, Vásártér utca 12. szám alatti fiókjának vezetője és jó híreket mondott. Ketten dolgoznak a műhelyben és munkájuknak legalább 70 százalékát az ilyen apró javítások teszik ki. Vállalnak gombfelvarrást, nadrágszűkítést, koptatócserét, egyszóval mindent. ami szakmájukba vág. Szabó Lászlónak egyébként az a véleménye, hogy nem is igazi szabó, aki elküldi a vendéget, még akkor is, ha csak három bőrgombot kell felvarrni. Jó volt hallani azt a lassan már elfeledett kereskedő-mesterember jelszót, hogy „aki ma egy gombot varrat fel. holnap talán1 az öltönyét is itt csináltatja.” PUSZTAI ÉVA lehel igénybe venni, ha Balmazújvárosba Debrecenen át — a sokkal hosszabb úton — megyek le, vagy Zamárdi— Balmazújváros és Debrecen —Nyíregyházán keresztül térek vissza Miskolcra. A rövidebb út nem vehető igénybe a visszatérésnél, mert azon már odamenet utaztam. Ezzel kapcsolatban három kérdésem lenne: Ez az intézkedés mennyiben szolgálja a dolgozók pihenését? Miért kell a pihenésre szánt időből sokkal többet eltölteni utazással? Kötelcs-e a dolgozó a hosszabb úttal járó többletköltséget viselni? Eakos Géza. Miskolc Fél pár cipő keresi gazdáját ”» ’ "reste fel-tőségünkét Kisfalusi Imréné, Miskolc, Dózsa György u. 33. szám alatti lakos. Elmondotta, hogy az elmúlt napokban az Ady-híd- nál levő villamosmegállóban talált egy új, fél pár 40-es fekete férficipöt. Valakinek bizonyára kicsúszott a csomagjából. Jogos tulajdonosa nála átveheti. ROVATVEZETŐ: MOLNÁR SANDORNS TEI EFONSZAMOK: 35-SS« <296 mellék). 36-132, 16-671.
