Déli Hírlap, 1972. augusztus (4. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-19 / 195. szám

Az emberiség jövője Fülöp. edinburghi herceg négy gyermek apja, kedvezően nyilatkozott a születésszabályozással kapcsolatban. Vélemé­nye szerint: „Amíg meg nem valósul a születések ellenőrzés­sé, nincs biztosítva az emberiség jövője.” Ezt irta Fülöp her­ceg egy közelmúltban megjelent, a demográfiai fejlődést tár­gyaló könyv előszavában. Expressz szárnyashajó Az egyik norvég vállalat teljesen alumíniumból ké­szült sugárhajtású szárnyas- hajó építését kezdi meg a közeljövőben. A szárnyasha­jó sebessége eléri majd a öü csomót és így joggal pályáz­hat „a világ leggyorsabb szárnyashajója” címre. Felfedezték az első neutron-csillagot? A California Egyetem tudó­sai kijelentették, hogy sike­rült felfedezniük az első neutron-csillagot, — egy ,,fe­kete lyukat” a csillagközi tér­ségben. A neutron-csillag röntgensugarakat bocsát ki —. éppen ezért sikerült fel­fedezni is. Brazíliában * egy 1969. júliusában fellőtt raké­tán röntgensugarakra érzé­keny berendezést helyeztek el. Az eredmények feldolgo­zása nagyon munkaigényes volt. és több mint két évig tartott. A tudósok most erő­sen kételkednek abban, hogy a felfedezett objektum — csak „fekete lyuk”. Tennivaló mindig akad a szüretre való felkészülésben (Vadas Zsuzsa felvétele) Női matuzsálem A világ első bariangtérképe Zsendül már a szőlő A Tokaj szőlővesszein nektárt csepegtető szőlőkben mozdulatlan a levegő. Az inget a háthoz tapasztó for­ró kánikulában csak a tőkék haragoszöld színe és a szemek kincset érő feszessége utal a nyár végére; fi­gyelmeztet a közelgő szüretre. A pincék mohos ho­mályából előgurulnak a hordók, s legtöbb helyen már kitisztítva, várják a nyár végi, ősz elejei nagy na­pokat, a borcsinálás fortélyos szerszámait. csőszök helyett jegvzetfüzet­Nemrégiben a Műszaki és Természettudományi Egyesü­letek Szövetségének (MTESZ) tudomány- és technikatörté­neti bizottsága rendezésében erdekes kétnapos konferen­ciát tartottak ..A hazai ter­mészettudományi és techni­katörténeti kutatások hely­zete" címmel. A konferen­cián. amelyen számos érde­kes előadás. hozzászólás hangzott el. dr. Bendeffy László okleveles mérnök és geológus, a műszaki tudomá­nyok kandidátusa előadásá­ban kutatásai alapján rámu­tatott arra. hogy a világon ismert legkorábbi barlang- térkép az aggteleki Baradla nevű cseppköbarlangról ké­szült 1794-ben. A pontos mérnöki felvételt, amely igen jó egyezéseket mutat az 1934. évi szabatos állami fel'étel­lel. Sartory József, a selmeci bányászati akadémián okle­velet nyert bányamérnök vé­gezte. Ez a csodás szépségeket rejtő barlang már kétszáz év­vel ezelőtt is olyan isméit volt hazai körökben, hogy az 1793-ban hazánkba látogató angol Robert Towson figyel­mét is felhívták a barlang megtekintésére. Eddig erről a barlangról úgy tudták, hogy első térképezését 1801-ben Rátz Keresztéig, Gömör megye hi­tes mérnöke végezte. Ez a térkép egy 1802-ben készült rézmetszet alapján 1807-ben jelent meg Bredeczky Sámuel müvében, a barlangokról szó­ló leírást tartalmazó fejezet mellékleteként. Eddig ezt a térképet tartották a világ legelső barlangtérképének, ha a barlangtérkép fogalmát úgy definiálják, hogy az olyan térkép, amelyet mérnök szak­ember'a maga korában isme­retes, megbízható mérési el­járással és megfelelő hossz- és szögmérő műszerek alkal­mazásával készített valamely barlangról. Nemes Klára, az Országos Széchenyi Könyvtár Térképtárának vezetője né­hány évvel ezelőtt felhívta dr. Bendeffy László figyelmét a gyűjtemény egy kéziratos térképére, amelyről Bendeffy megállapította, hogy ez a Ba­radla barlangnak a szakiro­dalomban eddig nem mélta­tott. legelső térképe, egyben a világnak legkorábbi barlang­térképe. Készítője Sartory József bányamérnök. Nem le­het vitás, hogy Sartory József térképe nemcsak az ez idő szerint ismeretes legelső Ba­radla térkép, hanem egyben a legelső európai barlang­térkép. sőt világviszonylat­ban is ez az első barlangtér­kép. öreg vincellérek és mosta­ni szőlősgazdák jól ismerik a légi mondást: akár haszon, akár kár. Simon-Júda a ha­tár. Azaz. bármilyen is az idő, október 28. előtt nem nyúltak a szőlőhöz. A szüret időpontja azóta jócskán előbbre került, s a Szőlészeti Kutató Intézet tarcali kuta- tóallomásán éppen azért fá­radoznak, hogy minél előbb­re lopják a hegyaljai ünnep­napok évszázadokon át állan­dó, de a szakemberek sze­rint veszélyesen késői kezde­tét. Tokaj táján csak a bor­szőlő a híres szőlő, a cseme­geszőlővel jobbára a háziker­tekben bíbelődnek. A határ ínyencmadarai és a csemegé­re vadászó kirándulók azon­ban nagyon is jól tudják, hol teremnek a korán érő fürtök, s a szőlősgazdák több-kevesebb sikerrel' rio­gatják a kertek hívatlan dézsmálóit. A kutatóállomás 150 hold- nyi szőlőjében sóspuskás tel, refraktométerrel felsze­relt . miniszoknyás lányok jár­ják a határt. Jó termést ígér az idei szeszélyes nyár, A mennyiség is több lesz mint tavaly, s talán a cukorfok is meghaladja a korábbi évekét. A hagyományos hegyaljai fajták, a furmint, a hársle­velű és a muskotály, új faj­tákkal. a korábban érő és az ősöknél jobb tulajdonságú, új - egvedekkei kísérleteznek a kutatóállomás mini-szőlős- kertjében, s amelyik vessző termése madárkás (azaz egyenetlen bogyójú) vagy rugós (azaz a kocsánvról a termékenyülés után lehull a szem), azt kidobják. A ku­tatóállomás igazgatóhelyette­se elmondotta, hogy ha . si­kerül mindenütt az úgyneve­zett hólyagos furmintra (egyenletes bogyójú. nagv- fürtű szőlő) cserélni a régit, ez önmagában minteav 25— 30 százalékos lerméstöbble- tet ad. ■ ■ A szüret előtti készülődést ezúttal az augusztus 21-ért kezdődő borvilágverseny elő­készületei is fűszerezik. A verseny díjaira nagv eséllvel pályáznak a kísérleti állo­más borai is, hiszen a nagv nemzetközi seregszemlét megelőző megyei és országos döntőn az intézet Tokai1 aszúja nagydíjat kapott. A szeotember 8-i tarcali bor­árverés során kataoács a'á kerülnek a márkás ita'ok, tsv az 55-ös évjáratú rsgv- puttonvos aszú. va’arrnnt pay seres ötpnttonvos is. A nagv p«»ménv ideiére rést r>»moá- iáhcn fogadja maid a láto­gatókat a most más lázas sWs^gei készülő Rákóczi­hoz. s ísv a világ rnin^^n táláról Hesvaliára zarán­dokló borszakértők nemcsak a hesrv tevővel, hanem a ré­gi emlékekkel, az évszáza­dok óta híres borvidék múlt­Iskola — nélkülem Szomszédunk 12 éves kislánya boldogan új­ságolja: most kapott új iskolaköpenyt. Az arca örömtől fénylik, mert. .. igen. fehér sáv is van a zseb szé­lén. egy kicsit hosszú ugyan, de nem baj. anyu majd felhajtja. Már rohan is tovább. i Hát igen, jön a szep­tember. Az iskola, a tiákélet, csak . . . szá­tott a fájdalom. Nem a munkától félek, a tanulás mellett is volt benne részem éppen elég. De hiányozni fog a zsibongó osztály, az év eleji lelkesedés, az ..igazándiból tanulni fogok” hangulat, az összefarigcsált padok. „Illés, szeretlek, hü­lye. vagy hűje”, a te­rem sárgás fénye bo­rús napokon, az új minden, ami az eddi­gi életemhez tartozott. Nem a jövőtől félek, a múltamat sajnálom, régi. rossz magavise­letű diákénemet. A babból lepke lesz . . . vagy hogy is van ez. Ejnye no. ez biológia! Elnevetem magam. Tehát felnőtt leszek, ez a tény. mert azzá kell válnom, egy lép­gizni, emlékké válik az egyes és az ötös, dicséret és letolás. Munkakönyvem lesz — komoly dolog! — és hóvégi fizetés. Szél motoszkál a fák levelei között, az átmenti lámpák hu­nyorogva létezni kez­denek, s a kivilágított bolti kirakatban gye­rekes betűket utánzó felirat: „Már most mómra jön már új. tzokatlan, valami na­gyon idegen dolog. Nem örülök ennek, sőt ebben a pillanal­szagú könyvek, a sima kékpapír, a tolltartóm — mindig rossz volt a zárja —. a köpe­nyem. a táskám, tré­csúfokkal feljebb lé­pek egy képzeletbeli létrán. És ez — nem jó? Nem lesz igazo­latlan óra. nem a vásárolja meg tansze­reit!' Elfordítom fe­jemet a kirakattól. * Az én ..tanszereim" itt már nem lehet javai is megismerkedhetnek a pompásan berendezett ven­dégszobái múzeumot, bor­kóstolót is magában foglaló épületben. Itan szinte belémhasi­fálkozás a vonaton . .. W. C.-ben fogok ci­megvásárolni ■.. (bracko) Jugoszlávia legidősebb nő­nemű lakosa Alija Hadjirufi nemrég ünnepelte a 105. szü­letésnapját. Az ünnepségre népes családján kívül eljöt­tek a belgrádi orvostudomá­nyi egyetem geriátriai inté­zetének professzorai is. akik néhány éve rendszeresen fi­gyelik az idős nő egészségét. Az ünnepelt az egybegyűl­teket saját készítésű borral kínálta, majd „elárulta” a hosszú élet receptjét: „Egész életemben igyekez­tem mértékletes lenni: csak háromszor voltam férjnél, so­hasem szívtam negyvennél több cigarettát naponta, ami pedig az alkoholt illeti, na­ponta legfeljebb egy kisüveg szilvóriumot fogyasztok” — mondta Jugoszlávia leg­idősebb asszonya. Hajlott kora ellenére Alija Hadjirufi igen jó egészségnek örvend. Az orvosok szerint egészségi állapotát véve fi­gyelembe. senki sem becsül­né többnek 75 évesnél. Varrógép a zsebben Mint alkotói, Frankfurt am Main-i mérnökök állítják — elemmel működő találmá­nyuk a világon a legkisebb varrógép. Még zsebben is hordható, hogy íelvarrjanafc vele egy leszakadt gombot, odavarrják a levált bélést, és elvégezzék a többi, kisebb ru­hajavítást. Csókbank Bejrutban pénzügyi nehéz­ségekkel küszködő hippi-pár csókbankot nyitott. Minden egyes csókért 200 lírát kell fi­zetni. A lány nagy forgalmat bonyolít le. a fiúnak mind ez ideig még elég gyér számú kliense volt. Győztek a kerékpárok Az egyesült államokbeli Bostonban nemrég egy szo­katlan versenyt rendeztek. Tíz mérföldes (16 kilométe­res) útszakaszon 25 kerékpár 25 gépkocsival versenyzett. A kerékpárosok döntő fölénye meggyőzően tanúskodik arról. hogy Bostonban akárcsak az Egyesült Államok más nagy­városaiban, a közlekedési du­gók miatt a gépkocsi már régóta nem tartozik a leg­gyorsabb közlekedési eszkö­zök sorába. Tiltakozás — Megmondtam már kérem, ne jöjjön be, amikor EKG- vizsgalatot folytatok! (A. Volksstimmc karikatúrája) >

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents