Déli Hírlap, 1972. július (4. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-18 / 167. szám

1 A mesíervadá méq sohase lőíí nagyvadat Szabó Gyula foglalkozására nézve erdész. 25 esztendős, s egy másfél éves kisfiú édesapja. Különleges ismertető jele. hogy mesterien bánik a vadászpuskával. Azzal a vadász­puskával. amit jh futóvadlövők használnak. A kisfia pedig mesterien bánik a töltényekkel, mert ha apuci fiókjához sza­badul, akkor úgy szétszórja őket, hogy nem könnyű mindet megtalálni. Amikor a vele való be­szélgetésre készültem, a cikk címét is megpróbáltam meg­fogalmazni. Több változat is született, de nem tudtam el­dönteni, melyik a jó. Meg­kérdeztem tőle, melyiket vá­lasztaná. A választék ez volt: „Akinek löteret építet­tek !:’, „Akinek Európa-baj- nokságot rendeznek!", vagv ..Dobogóra készül a bükki erdész!” Szabó Gyulának egyik sem tetszett, s ma­gyarázatképpen elmondotta, hogy a most elkészült ui. miskolci lőtérre több mint húszán járnak, s egyáltalán nem miatta építették. Az MHSZ Miskolci Erdész Lö­vészklub múltja több mint húszesztendős, s az 1966-ban megalakult versenyző társa­ság eredményei alapján min­denképpen megérdemelte, hogy az ország legjobb futó­vadlövő pályája az övék le­gyen. Miért olyan különleges ez a pálya? Azért, mert M berendezése automatizált, gépesített, se­bessége beállítható, s a jel­zőberendezései, a lőállásai minden igényt kielégítenek. • • De beszéljünk mos már Szabó Gyuláról hiszen első­sorban vele. s nem környe­zetével kívánunk ismerked­ni. Ö azonban még mindig a címjavaslatokat elemzi. „Szó sincs arról, hogy az Európa-bajnokságot miattam hoznák Miskolcra, hiszen még az sem biztos, hogy itt lesz. Ahhoz, hogv 1973-ban a mi pályánkon EB-t rendez­zenek. még egy ilven kor­szerű lőtér kell, mert egyen már nem férnek el Európa legjobbjai.” „Ami pedig az olimpiát il­leti, való igaz, hogy szeret­nék dobogóra kerülni, de az olyan nagy dolog, hogy nem is, merek róla beszélni, s ezért címnek sem lenne ió. Érzem, hogy mostanában jól megy a lövés, megvertem a világ élmezőnyéhez tartozó svéd és szovjet lövőket, s az idei legjobb eredményem csak öt körrel van a világ­csúcs mögött, de jobb ezt nem elkiabálni.” • • Természetszerű, hogy egy íütóvádlövőtől megkérdezi az ember: egyébként is sze­ret-e vadászni? Nos, Szabó Gyula nemhogy nem szeret, hanem nagyvadra még nem is vadászott sohasem. Pedig a verseny pályán egy vad­disznó alakja szalad előtte, s mire én a célt észreveszern, addigira ő már régen le is lőtte. — Szárnyasra még' csak-csak.. de nagyvadra nem, hiszen az nem sport­szerű, az* már csak amo­lyan ... szóval más — mond­ja. — Egyébként is természe­tes az a paradoxnak tűnő Helyzet, hogy a lövészet miatt nincs is időm vadászni. Szabó Gyula vadászmúltja egyébként sem nagyon hosz- szú, hiszen a puskával 1965- ben ismerkedett meg. Akkor még csak kispuska volt a fegyvere, s csuoán 1967-ben vett kezébe először vadász- fegyvert. Gyorsan megbarát­kozott vele. s különleges te­hetségét bizonyítja, hogy már abban az esztendőben magyar bajnok lett. Az ed­digi legjobb eredménye az egyesült államokbeli Phoe- nixben megrendezett világ- bajnokságon született. Ott csak egy hajszállal maradt le a dobogóról, s negyedik lett. Egy évvel később az Európa-bajnokságon a 6. he­lyen végzett. Amikor edzéseredményei­ről faggattam, nem szívesen beszélt, hiszen azok nem versenyszerű körülmények között született eredmények és nem is mérvadók. Egyet azért elárult: többször is lőtt ipár nagyobb köregységei, mint amennyi a svéd Gőte Gard által tartott 566 körös világcsúcs. A július közepén Budapesten lebonyolított nemzetközi verseny igazolta Szabó Gyula szavait, hiszen első helyét „csak” 541 kö­rös eredménnyel szerezte meg. Szabó Gyula mostanában már elég ritkán találkozik szintén erdész feleségével és kisfiával, hiszen egymást érik a különféle előkészítő versenyek és az olimpiára való készülődés is sok ide­jét leköti. Nagy ellenfeleit már megismerte, s vélemé­nye szerint 30—40 olyan fu­tóvadlövő van a világon, akik csaknem azonos tu­dással versenyeznek. Tudja jól, hogy az olimpián a pil­lanatnyi forma dönt majd, Augusztus elsején két ma­gyar versenyző indul Mün­chenbe, hogy részt vegyen az NSZK nemzetközi lövész- bajnokságán — az olimpiai ellenőrző versenyen. Az elő­zetes ismerkedéssel megbí­zott két magyar lövész közül az egyik Szabó Gyula mis­kolci erdész lesz. aki még sohasem lőtt élő vaddisznóra. HORVÁTH KÁLMÁN ís*áx Payrits öt számot nyert Háziverseny volt, az MVSC háziversenye! — irta jelen­tésébe a versenybíróság el­nöke. A 29 versenyszámból mindössze négvet tudtak megnyerni a többi három egyesület versenyzői. A versenyre a vontatott rendezés, a strand zsúfolt­sága okozta zavar, s néhánv verserrvző indolenciája volt a legfőbb jellemző. Az ered­mények — egy-két kivételtől eltekintve — gyengék, külö­nösen a jórészt unotlan és közömbösen versenyző ser­dülők (!) számaiban. A hét végén megrendezett területi felnőtt űszóbajnok- ságról írták le mindezt, amelynek egyébként Payrits Erika volt a legeredménve- sebb versenyzője: öt szám­ban győzött. A fiúknál Diossy Miklós a listavezető három győzelemmel. A terü­leti verseny egyesületi vetél­kedésében a Debreceni VSC (3) és az Ózdi Kohász (1) tudott első helyeket „ra­bolni” a miskolci vasutas úszóktól. A nyíregyháziak el sem jöttek. A 25—3—1 győzelmi arányt még jobban kihangsúlyo­zandó, azt is érdemes ide­írni, hogy az egyes egyesüle­tek hány úszót indítottak: MVSC 33. M. Postás 11, DVSC 15 és Ózd 10. Szpasszki j—Fischer 2:1 Nem sokkal 13 óra után, az AFP gyorshírben jelentet­te, hogy a függőben maradt 3. játszmát a szovjet világ­bajnok Szpasszkij folytatás nélkül feladta. így a mérkő­zést Fischer nyerte. A sakk­világbajnoki döntő állása: Szpasszkij—Fischer 2:1. Schmid nyugatnémet mér­kőzésvezető helyt adott a vi­lágbajnok Szpasszkij tiltako­zásának, és a további játsz­mák helyszínét a kis szobá­ból a nagy terembe helyezte vissza. A 4. játszmára ked­den kerül sor. Néhány hibától eltekintve... Az olimpiai rejtvényverseny megfejtései Tegnap este 22 órakor lezárult a tíznapos olimpiai rejtvényjá­tékunk. Bár uz értékelés meg nem történhetett meg. elöljáró­ban elmond hatjuk, hogy — né­hány kisebb hibától eltekintve — az újszerű játék sikert ara­tott. Olvasóinknak különösen az tetszett, hogy a ÍO íorduló kere­tében nemcsak kép- és kereszt- rejtvényeket. avagy válaszokat is adó szellemi totot kellett meg- rejteniök. hanem ügyességüket is bizonyíthatták. Ezt a készsé­get a különülj ak is ösztönöz­lek. amelyek közül hátra van még az OTP állal felajánlott totónyeremények kiosztása. En­nek értékelését azonban csak a végeredménnyel egyidőben tud­juk közölni. Játékunk újszerűsége azzal is járt. hogy elkövettünk néhány hibát a' feladatok megfogalma­zásában. Ezek némelyikére az alábbi válaszoknál a megfelelő helyen reagálni fogunk. A HELYES VÁLASZOK VII. 4., kedd: 1. Bonyhai-Bohus Lajos, aki 1936-ban a magyar olimpiai csa­pat középhátvédje volt (utólag derült ki. hogy Solymosi Ernőt is ide kell számítanunk így aki öt jelölte meg, az is megkapja a 7 pontot.) 2. A felsoroltak közül arany­érmes: Ambrus. Básti. Bodó, Csík. Delneky és Harangi. 3. Helsinki (1952). Tokió (1964). Mexikó (1968). VTI, 3., szerda: A totóeredményeket nem ismé­teljük meg. viszont közöljük an­nak a hét kérdésnek a vála­szát, amelyek segítségével más­nap meg kellett találni azt a helyet (a Centrum Áruházat), ahol Szőke János tartózkodott. A hét név: Caird. Evams. Né­meth (Angélia). Tatai, Roldan, Uetake és Matthes. VII. 6., csütörtök: Ezen a napon 15 pontot sze­reztek azok, akik Szőke Jánost megtalálták. A három kérdés megfejtése a következő: 1. Pézsa Tibor. 2. Nurmi 9. Ewry 8. Csukka- rin, Lainyina és Gerevich 7—7. 3. A rögbi kétszer — 1908-ban és 1920-ban — szerepelt az olim­piákon. VII. 7., péntek: 1. Az ..eltűnt'’ olimpikonok: Antal Márta (2. oldal), Turóczy Judit (3. oldal), Rusznyák Jó­zsef, Matura Mihály. Albert Fló­rián, Kamuti László és Elek Ilona (4. oldal.) Lippay Antal (5. oldal) és Róka Antal (a 6. oldalon a belföld rovat ^Vaní­liás fagylalt, pohárban” című hí­rében!). Tehát kilenc versenyző­ből kellett nyolcat megtalálni! Kovács Pál nem számít ide, hi­szen őróla megírtuk, hogy volt olimpikon! 2. Kocsis Antal 1928, Énekes István 1932, Harangi Imre 1936, Csik Tibor 1948, Papp László 1948, 1952 és 1956. Török Gyula i960. 3. Vívás 27. birkózás 12, torna és úszás 9—9. VII. 8., szombat: A második különíeladat tele­fonszáma 37-937 volt. míg a két név: Gyarmati és Szepesi. A három kérdés: l. Mi csak hat olimpikont ta­láltunk. szorgalmasan kutató bl- vasóink azonban ezt még há­lómmal megtoldották. A név­sor: dr. Bitskey Zoltán. Bony- hai-Bohus Lajos, Apró József. Kiss Lajos, Kiss Pálné Skultéty Etelka. Géra Imre. Rusznyák József, s ide tartozik még a di­ósgyőri atléta Faragó, valamint a III. kerületben lakó volt ököl­vívó Tóth István. 2. Paul Elvström (Dánia). 3. Mexikóban. VII. 11., kedd: 1. A fénykép Géra Imrét, az MVSC kerékpárosát ábrázolta. 2. A mexikói olimpián a 21. helyen végzett. 2. Hiteles forrásnak dr. Mező Jenő könyvét ismerjük el, sze­rinte a kerékpározás mind a 16 olimpián szerepelt. (Ezért kö­zöltük a figyelmeztető megjegy­zést.) Ezen a napon a DVTK-sta- dionban lehetett külön pontokat szerezni a 11-es rúgásokkal, il­letve a 7-es dobásokkal. VII. 12., szerda: 1. A hét „olimpia’’ szó meg­találási helye (oldalszám és eim- szó) : 1: 2. oldal. ..Műsor”. 2.. 3. és 4: ..Keresse” (tehát magá­ban a. rejtvényben). 5: 5. oldal ..Négyezer”, 6: 6. oldal: ..Gázo­lás”. 7: 6. oldal „Külföldön”. 2. Balczó András. 3. Apró József, aki az MVSC versenyzőieként az 1952-es hel­sinki olimpián 9. lett a 3000 mé­teres akadályfutásban, 9:04.2-es idővel. .j VII. 13., csütörtök: 1. Vikelasz. Coubertin. Baillet- Labour. Edström. Brundage. 2. Szőke Kató, Székely Éva és Gyenge Valéria 1952-ben Helsin­kiben. 3. Gerevich Aladár (6). Kovács Pál és Gyarmati Dezső (5—5). A különrejtvény kérdéseire a következőképpen kellett vála­szolni: Filatélia (194. sz.). Hang­iszer (281. sz.). Souvenir (277. sz.) — utóbbi fonetikusan írva. A nevek azért jelentettek segítsé­get. mert — az A és B feladat­nál — a két utolsó betűik ösz- szeolvasva az üzletek nevét ad­ták. A C feladatnál az első be­tűk segítettek, illetve az utolsó név közepe. VII. 14., péntek: 1. Ha a 6. oldalon levő Bel­föld rovat utolsó (a hirdetés fe­letti) híre öt mondatának kezdő szavait összeolvassuk, akkor a következő kérdést kapjuk: Me­lyik olimpiát rendezték volna Budapesten? A válasz: Az 1920- ast! —, de a háború utáni hely­zetben a rendezés, sőt a rész­vétel jogát is megvonták Ma­gyarországtól. 2. India az 1956-os melbourne-i olimpián jutott be a labdarúgó­torna négyes döntőjébe. 3. 95, 76, 88. VII. 15,, szombat: 1. A 9 sporteszközből hetet kel­lett felismerni! A megfejtés: 1. ökölvívó kesztyű, hátulnézetben. 2. tenißzütö. 3. gerely. 4. futó­cipő, 5. kosár. 6. kalapács. 7. ka­pu (akármilyen). 8. kerekpar- pedál. 9. vívosisak. 2. Gunnar Larsson. FGY R.IS TÜRELMET KÉRÜNK Végezetül még annyit, hogy a re.itvényjáték VI. részében téve­sen jelent meg a pontérték, hi­szen az összeg csak tizenhármai tett ki az előirt 14 helyett. A 2-e<s kérdés ugyanis nem 4. ha­nem 5 pontot ér. A pályázók lapiát ennek megfelelően javí­tottuk. A beérkez'ett ö:$szesítő szelvé­nyek feldolgozását megkezdtük, s olvasóink szíves türelmét kér­jük. Remélhetőleg még a héten közöljük a verseny végeredmé­nyét s a díjak pontos jegyzéket. Megálló mindenütt A budapesti villamos-, au­tóbusz-. trolibusz- és BÉV- vonalak hossza együttesen eléri az ezer kilométert. Ez azt jelenti, hogy a budapes­tieknek mindössze egy-két százaléka lakik 500 méternél távolabb közlekedési eszköz­től. Összesen 4194 megálló­hely van a fővárosban. Bölény az úton A bielowiezai őserdő Közép- Európa legnagyobb mély sík i va­donja, amely mindmáig meg­őrizte az érintetlen őstermészeti jellegét. 1250 négyzetkilométernyi területen fekszik, amelyet a len­gyel—szovjet határ oszt ketté; a lengyel részen 507 négyzetkilo­méter területnyi erdő van. Az ősvadon szélén fekvő Bielbwieza (Fehértorony) kisközségben szál­loda, turista menedékház, kis vadászkastély, természetrajzi mú­zeum várja a turistákat. A rengetegben, a Lengyel Nem­zeti Park 47 hektár területén száznegyven bölény él. Sokszor előfordul, hogy az ösvényeken, az erdei utakon egyszerre csak bölénnyel kerül szembe az őser­dei barangoló. Néhány hektár­nyi területen különleges kará­mot is építettek, amelyekben a jávorszarvasok, bölények és egyéb védett állatok állnak, vagy feküsznek mozdulatlanul. Nomen est omen A francia kabinet ülésén a környezetvédelem kérdéseit tárgyalták. Kinevezték azt a magas beosztású hivatalno­kot, aki a zajártalom elleni harcot vezeti. Hivatalos ne­ve: Monsieur Silence. Kézírástolvasó gép Litván mérnökök Ruta—701 né­ven olyan berendezést hoztak létre, mely egyaránt képes „el­olvasni” nyomdai, gépelt és kéz­írásos szövegeket, mégpedig kö­zönséges papírlapról. Az olvasó- berendezés működésének alap­jául a jelek kontúr szerinti „fel­ismerésének” elve szolgál. A be­rendezés képes az eredeti doku­mentumokról közvetlenül betáp­lálni az adatokat az elektronikus számítógépbe, vagy ha szüksé­ges, előzőleg lyukszalagot készít. A Ruta—701 típusú berendezést jól lehet hasznosítani statiszti­kai, üzemgazdasági, kereskedel­mi. pénzügyi és más dokumen­táció feldolgozása során. Külö­nösen előnyös használata olyan intézményeknél, ahol gyakran dolgoznak nagy mennyiségű ki­indulási adattal. Előjegyezhetnek autóstopra „Hét vége Lyon­ban biztos visszaté­réssel? ... Igen, van két szabad he­lyem . . . Costa Bra­va? . . . Sajnos, ezen a héten nem tudok mit tenni. Egyetlen helyünk van Mont- pellier-bc, egy pedig talán már egyedül Perpignanba. Onnan is tovább mehet­ne .. . Nápoly 18-ára ? Máris felírom az előjegyzési listára.” A Boulevard Saint- Germanien, a Pro- voya irodájában ál­landóan cseng az öt telefon. Nem akár­milyen utazási ügy­nökség ez; olyan társaság, amely ki­zárólag azzal foglal­kozik, hogy kapcso­latot teremt azokkal a gépjárművezetők­kel, akiknek van szabad hely a kocsi­jában, valamint azok­kal az utasokkal, akik a lehető legke­vesebbet vagy akár semmit sem akarnak fizetni az autóért. Lényegében tehát az autóstop új. szerve­zett formájáról van szó. Ez a rendszer, amelyet ismernek már az NSZK-ban, Nagy-Britanniában és Jugoszláviában is, nagyon egyszerű, gyors és olcsó. A Provoya kezében fut össze a kereslet és a kínálat. A gépkocsi- vezetők, akik felkí­nálják a kocsijuk­ban levő szabad he­lyet, nem fizetnek semmit az ügynök­ségnek, csupán meg­adják nevüket, lak­címüket és telefon- számukat, a kocsi­ban rendelkezésre álló szabad helyek számát, az indulás időpontját, az utazás célját, és a visszain- dulás időpontját. Az autóstoposok ezzel szemben 10 frankos egységárat fizetnek, bármi legyen is az uticéljuk, és ez a „tagsági díj” egy évig érvényes. Ezen­kívül meg kell ad­niuk uticéljukat, életkorukat, foglal­kozásukat. állampol­gárságukat, közöl­niük kell, van-e jo­gosítványuk, és mi­lyen gépjárműveze­tői gyakorlattal ren­delkeznek. Ezeket a tájékoztatásokat az ügynökség átadja a gépkocsivezetőknek, majd közvetlen kap­csolatot teremt köz­tük és az autósopo- sok között. Gyerekszáj — Mama! Jön Ilse és a — vakbélgyulladása! (A Volksstimme karikatúrája)

Next

/
Thumbnails
Contents