Déli Hírlap, 1972. július (4. évfolyam, 153-178. szám)
1972-07-18 / 167. szám
Takarékossággal nagyobb ii veresé« * i) A Diósgyőri Gépgyárban általánosan törekszenek a takarékosabb gazdálkodásra, a belső tartalékok kihasználására. A szakemberek kiszámították, hogy a DIGÉP- ben a termelési költség felét teszi ki az anyagköltség. Ennek egyszázalékos csökkentése lehetővé tenné, hogy az év végi részesedést 50 százalékkal növeljék, illetve a tervezettnél jóval nagyobb arányú bérfejlesztést hajthassanak végre. Az anyaggazdálkodás fogalmába tartozik a szerszámmal. s az energiával való takarékos gazdálkodás is. A DIGÉP-ben ezen a területen fs nagyok a lehetőségek. A számítások alapján a szakemberek remélik, ho,'v a szerszám- és energiaköltség csökkentésével egy év alatt 100—115 millió forintos megtakarítást érhetnek el. yfr. Ma este is fiatalok népesítik be a diósgyőri vár újjáépített belső udvarát; itt rendezik a Gárdonyi Művelődési Ház irodalmi disc jockey klubjának előadásait (Agolha /elv.) A miskolciak Mekkája Falumúzeumot alapít Bükkszen tkereszt Még gyakorlott gépkocsivezetők reflexeit is ugyancsak próbára teszi a községhez vezető szerpentin. Keskeny, gidres- götirös makadám, éles kanyarokkal. Miskolc határában KKESZ-tábla figyelmeztet: húsz ilyen S-kanyarral számoljon. aki tovább merészkedik. (Nem számoltam ugyan, de biztos, hogy több volt.) Bükkszentkereszt belső útjai sem jeleskedhetnek. Ha, lehet, még rosszabbak, mint a Bükk- szcntlászlón át vezető szerpentin. —■ A kővetkező ötéves tervben mar helyét kapnak á mi útjaink is. Szélesítik, korszerűsítik, bitumennel burkolják őket — mentegeti a KPM igéi'etével a jelenlegi állapotot Bodnár Tibor, a községi tanacs elnöke. S úgy beszél a jövő évtizedben várható fejlődésről, mintha az már a küszöbön állna. \ alósá«ffá szelídüli’ álom Es ha valaki régen járt ezen a v idéken, megérti a községiek reményteli türelmét, hiszen néhány év alatt akkorát változott a Miskolcot vonzó település arca. amekkoráról az itt élők nyilT van álmodni sem mertek. Illetve: csak álmodni merlek korábban. A tálszerűen szélesedő, csodás panorámával keretbe foglalt völgykatlant — amely hazánk legmagasabban fekvő települése —, dús természeti. adottságai arra rendelték. hogy üdülőhely legyen. S bár alapítása óta két évszázad telt el. Borsod vármegye csak 1939-ben ..vette észre’. A korabeli szociográfia szerint ..a község tervei: üdülőhellyé való nyilvánítása. a villanyvilágítás bevezetése és a vizkérdés megoldása”. S ami akkoriban még csak merész álomnak tűnt, valósáévá „szelídült” az utóbbi másfél évtized alatt, A XVIIT. század elején működő bükki huták üvegfúvó mestereinek kései utódai hálásan emlékeznek ősapáikra, akik ebben a szépségben dúskáló körnvezetben vetették meg a község alapjait. Evivzá/adnkról valló emlékek Bizonnyal ez a hála serkentette a községi párttitkárt. Ladányi Józsefet is a gondolatra: falumúzeumot kellene létrehozni, s összegyűjteni benne a másként pusztulásra ítélt településtörténeti emlékeket. Fáradhatatlan a gyűjtögetésben, no és persze abban, hogy kedvet csináljon a falubelieknek is: felkutatni' minden menthető értékét. Most már csak alkalmas helyiség kellene, ahová összegyűjthetik. aho: elrendezhetik az évszázadokról valló emlékeket. Hogy az idegenek is lássák: miből fejlődik üdülőközponttá Bükkszentkereszt. Mert hogy üdülőközpont lesz. arra kormányunk adott biztosítékot, amikor a mólra —bükki üdülőterület-fejlesztési koncepciót, jóváhagyta a közelmúltban. S ez. a koncepció Bükkszentkeresztnek országos jelentőségű idegenforgalmi központtá való, fejlesztését írja elő. Sehol sincs ilven jó levegő! .Az országban, sehol sincs olyan jó, ózondús, gyógyhatású levegő, mint itt. Nem véletlen tehát, hogy Miskolc füstös-kormos levegőjéből mind többen menekülnek ide. A városiak szinte sorba állnak víkendtelekért. Évről évre szaporodik a hétvégi házak száma es sokan esküsznek rá. hogy Bükkszentkereszt mór most is a miskolciak Mekkája. R. É. Fürdőt és sportcsarnokot terveztek Lengyel gyerekek a panelszállóban Kár. hogy a tolmács, egy zsokésapkás egyetemista, csak törte a nyelvel. így aztán az amúgy is szapora beszédű lengyellel nemigen értettünk szót. Amikor azt kérdeztem: történt-e salami említésre méltó érdekesség a hosszú utazás közben, a tolmács fordításának, illetve ferdítésének jóvoltából meg("dtam, hogy a lengyel vendéget, aki egyébként építőipari szakember, a magyar 'mezőgazdaság kollektivizálása érdekli elsősorban. Hogy erre a furcsa párbeszédre sor került volna, annak kettős oka volt. Egyrészt a múlt hét elején érkezett Miskolcra hatvan lengyel gyerek, másrészt átadták a BÁÉV első, házgyári elemekből összeszerelt munkásszállóját. A két esemény úgy kapcsolódik egymáshoz, hogy a szálló első vendégei a lengyel lányok és fiúk voltak. Hol van Sanok'f i Lengyelország déli részén fekszik egy város. Sanok a neve. Harmincezren sem lakják, de a 800 éves múltú település lakói két dologra nagyon büszkék: az autó- buszgyárra és az építőipari vállalatra. A BÁÉV úgy került kapcsolatba a várossal, hogy fürdőt es sportcsarnokot létesít Sanokban. mivel — s ezt nyomatékkai hangsúlyozta a lengyel gyerekek kísérőié — a borsodiak jól értenek ezek tervezéséhez és es építéséhez. A két vállalat közötti munkakapcsolat erősödésével a más jellegű kapcsolatok is szárba szöktek, s közös elhatározással született meg a terv: a gyerekek csereüdül- teíése. így költözhettek be a BÁÉV új munkásszállására a sanoki építőipari vállalat dolgozóinak gyermekei, s így esett meg. hogy a két lengyel autóbusz visszafelé a borsodi gyerekeket vitte. Három lict alatt A/. ü.i munkásszállás a Besenyői úti telepen áll. A telepvezető elmondotta, hogy három hét (!) alatt szerelték iwsze a négyemeletes,/ 200 személyes épületet. A gyorsaság imponáló, még akkor is. ha ehhez hozzászámítjuk a belső munkák idejét is. A ház gondnoka jogos büszkeséggel kalauzolt végig a még íestékszagú folyosókon, s legszívesebben minden szoba! külön-külön megmutatott volna. Ilyen korszerű munkásszállót még nem építettek Miskolcon. A szobák két- liárom-négyszemélyesek, s körülbelül tíz lakóra jut egv fürdőszoba és konyha. Van orvosi rendelő, betegszoba és társalgó is. Albérlők háza? A BÁÉV vezérigazgatója a megyei tanács egyik korábbi vb-ülésén elmondotta, hogy három munkásszállót építenek panelből, és továbbra is keresik a házgyári elemek hasznosításának lehetőségét. (Az ÉSZAKTEIVV-vel közösen pályázatot írtak ki a panelhasznosításra.) Az már rég nem titok, hogy a házgyár kapacitását a lakásépítés nem tudja lekötni. Ezért aztán részben más megyéknek adják el. részben pedig középületekéi, kollégiumokat, munkásszállókat építenek a „felesleges” panelből. Szívesen látnánk több ilyen épületet Miskolcon gondoljunk arra. illetve az illetékesek gondoljanak arra. hogy az egy évvel ezelőtt életbe lépett új lakás- rendelet szól az úgynevezett albérlők házának megépítéséről. Gondolom, sok. 5—600 forintos albérleti díjat fizető ember cserélné fel jelenlegi otthonát egy ilyen kényelmesebb és olcsóbb „államosított” albérletre. B. I. Mitől krákognak a dohányosok északon és délen? Semleges legyen a cigaretta füstje A vegyészek megvizsgálták a cigaretták füstjét, s megállapítottak, hogy az hol savas, hol pedig lúgos kémhatasú. Attól függően, hogy mennyi napsütés éri a dohanyültet- venveket, északon főleg lúgos. délen pedig zömmel savas a cigaretták füstje. Ezek az agresszív gáznemü veMit szól hozzá, hogy... . . . mi mindenről írnak mostanában az újságok? — Na hallja! Azért vannak, hogy írjanak. Hol ezt, hol azt, mikor mit. — De mostanában valahogy másképpen Írnak. Nem vette észre? — Persze, uborkaszezon van. Ilyenkor nyáron mindenki szabadságra megy. Az is, aki nyilatkozzon, s az is. aki megírja a nyilatkozatot. Amit most az újságokban olvashat, azt néhány téli- sport-kedvelő tintanyaló találja ki. Ettől van úgy oda? — Maga megint félreértett. Én azt mondtam, hogy csupa izgalmas, érdekes. hasznos írással vannak tele az újságok. nem pedig azt. hogy álhirekkel. — Nevezze, aminek akarja, de nekem egy hápogó szárnyast juttat az eszembe, ha olyasmit olvasok, hogy valahol Dél-Amerikában eljárást indítottak egy útépítési dolgozó ellen, mert szabad idejében maszekolt. Nadrágot vasalt az úthengerrel! Olyan igaz ez, mint ahogy én versenyló vagyok. — Jó, hogy mondja, mert a versenyről jut eszembe: egy válogatott sportoló — civilben katona — megtagadta feljebbvalója parancsát. Olvastam az újságban — Nahát, s ezt meg merték írni? — Mi az hogy! Amikor ugyanis hősünk tiszteletére a hadnagyi kinevezése alkalmából ünnepséget rendeztek, az ünnepelt nemet mondott, mert konyakkal kínálták. Látja, ilyen karakán fickók az öttusázók. — Mindjárt gondoltam, hogy nem focistákról van szó. — Tudja, az az érzésem, hogy tatán őmiatta megy most rosszul a kereskedelemnek. Olvastam, hogy az üzletek forgalma elmaradt a tervezettől. — Ez nem lehet igaz. Lángosért, sörért. cipőpertliért. miegymásért sorba kell állni, s az eladók alig győzik beseperni a vevők pénzét. Az én pénzemet! És még van képük panaszkodni. — Ök nem panaszkodnak. A cikket újságíró írta. A dologban éppen az a nagyszerű, hogy a nagy nyilvánosság elé tárta a teljes igazságot. Kicsik a készletek, szűk a választék, s a vevő kétszer is meggondolja, hogy mire költ. Igényesek, lettünk, barátocskám. Nem azért veszünk cipőt, ruhát, hogy legyen valami felvennivaló a már szétment egyetlen régi helyett, hanem azért, hogy a már meglevő ruhatár divatosabb legyen. — Ezt is az újságban olvasta? Mert ha igen. akkor ez a hír is olyan, mint a fehér fecske. — Nem fehér hollót akart mondani? — Látja, most maga sem értett meg. Hallottam, hogy Tatabányán fehér fecske bújt ki a tojásból. — No. akkor ez az albino-fioka olyan ritka, mini a fehér holló. — Ne szellemesked.ien! Látott már maga fehér hollót? Ugye nem? A fehér fecske is kacsa, higgye el. — Maga javíthatatlan. És ahhoz mit szól. hogy egyéves a lakásrendelet. Olvastam az újságban, hogy . .. — Ne is folytassa. Azt mondja meg inkább, nőiért nem írnak a lakásuzsoráról. Van a városban egy háztulajdonos, aki öt családtól havi kétezernyolc- száz forintot szed be. Az egyik albérlő panaszt is emelt ellene. — Jó kis ügy lehetett. — Nem lett belőle „ügy". A magánházakra nem érvényes az albérleti díjakról szóló rendelkezés, illetve a lakók csak bírói úton kérhetik a díjcsökkentést. — Szép dolog, mondhatom. Tollhegyre kívánkozik. — Nem téma ez, uram. higgye el. akárcsak a romlott tejföl. Az egyik bükkszenllászlói boltban ugyanis romlott tejfölt kínáltak a vevőknek. Tiszta szerencse, hogy nem kapott ételmérgezést a fél falu. — Olvasta az újságban? — Dehogy olvastam. Hallottam! Én a fülemmel szerzem az információt, nem pedig a szememmel. — Figyeljen rám, jóember! Ha maga vem olvassa az újságot, mi a csudának vesz annyi lapot? — Minek, minek! Csákót, csinálok belőle! Nap ellen. Hogy ne kapjak gutaütést. BRACKO ISTVÁN gyületek rendszeresen irritálják a nyálkahártyát, s éppen kémhatásukban kereshető a dohányosok rendszeres krákogásának, köhécsele- sének a magyarázata.Természetesen mindennek legjobb ellenszere az „elvonókúra” — azaz, ha kellő önfegyelem és akaraterő birtokában leszoknak szenvedélyükről a dohányosok. Az is közismert azonban, hogy a megrögzött dohányosok más megoldásokat keresnek, s a dohányiparral együtt inkább a füstölnivalójuk ártalmait szeretnék csökkenteni. A dohányipar szerte a világon — a vegyészek említett megállapítása alapján — a füst semlegesítésén fáradozik. Úgy keverik össze észak és dél dohánytermését, hogy az eredmény se lúgos, se savas kémhatást ne mutasson. Mit várnak ettől a kísérlettől ? Kevésbé agresszív füstöt, amely, ha más ártalmaktól nem is. de a krákogástól, köhécseléstől megóvja a dohányosokat. ' A nyugati államokban a semleges cigarettáknak már számos variánsa meetalálha- tó. Hazánkban a 100 éves volt az első ilyen cigaretta, és most külföldi technológiával megkezdik a Golden Smart gyártását, amelyben már észak és dél dohányféleségei ontimális arányban keverednek. mm Ötéves Öt évvel ezelőtt alakult, meg hétszáz taggal — a CSÉB a miskolci 3. számú ÉPFU-nál. Ma 1343 a tagok száma. Idáig nyolcszázan kaplak szociális segélyt, mintegy 160 ezer forintot. A CSÉB helyi intéző bizottsága külföldi, belföldi kirándulások szervezésére 56 ezer forintot fordított.
