Déli Hírlap, 1972. július (4. évfolyam, 153-178. szám)
1972-07-03 / 154. szám
SZÍNHÁZI BEMUTATÓK AZ OLIMPIÁN Olimpiai nyár címmel július 31. és szeptember 12. közöt világhíres együttesek színházi bemutatóit láthatja a müncheni olimpia közönsége. Augusztus elején a New York-i Negro Ensemble Company, szeptember elején pedig a Berliner Ensemble vendégjátékára kerül sor. Természetesen játszik a müncheni Kammerspiele társulata is. Hochuth A szülész- nö. Büchner Dante halála, Horváth A fekete hadsereg, Wedekind Szerelmi bájital, Albee Mindennek vége, Mo- liére Don Juan, Sternheim A nadrág, Dürrenmatt Play Strindberg, A. Shaffer Revanche és Csehov Vanya bácsi című műveit mutatják be. Premier ★ Vitalij Ginzburg vezeti a Ivovi Raduga Üveggyár iparművészeti műhelyét. Hivatalos képesitése így hangzik — szilikátipari mérnöktechnikus. Az üveggel már diákkorában kezdett kísérletezni, most pedig elismerten iparművész fokon bánik vele. Munkáit eddig húsz nemzetközi kiállításon mutatták be. A művész szüntelenül újabb utakat keres, ezzel egyre gazdagabbá válik alkotásainak formanyelve. Eredeti megoldásokat alkalmazott a Kárpátok hegyilakói, a huculok esküvőjének ábrázolásánál, mintegy illusztrációt alkotva a szájhagyományokhoz és a népviseletükhöz. Képünkön: a Hucul esküvő cimü kompozíció egy részlete. a gyulai várszínházban / Kilencedik évadjához érkezett az idén a gyulai várszínház. Hagyományaihoz híven minden esztendőben megidézett egyet a magyar Az első magyar történelem nagy alakjai, fényes-tragikus eseményei közül. Dózsa György. Béldy Pál. Csák Máté, Bánk bán, az országépitő István király után ezúttal Báthori István erdélyi fejedelem sorsát-éle- tét eleveníti fel Áprily Lajos nemesveretű, gyönyörű nyelvezetű drámájával, A bíborossal. A drámát Miszlay István Jászai-díjas rendezi, címszerepét Szoboszlai Sándor Jászai-díjas alakítja. A premier július 7-én lesz. primadonna Közeledik Déryné halálának 100. évfordulója A második bemutató — a hagyományoknak megfelelően — klasszikus vígjáték lesz. Racine A pereskedők című remek vígjátékét Sándor János Jászai-díjas állítja színpadra, főszerepét Pap Déryné Széppataki Róza halálának szeptember,29-én lesz a 100. évfordulója. A nagy művésznő a pesti Hacker-szálában kezdte pályafutását. Első jelentős színpadi sikerét 1810-ben a Ham- letben aratta: ettől kezdve negyedszázadon át ő volt a legjelentősebb magyar színésznő. Elsősorban énekesnő volt, a könnyű zenés darabokban és az operákban egyaránt kiváló alakításokat nyújtott. Vándorszínészként bejárta az egész országot. Egyebek között szerepelt Kassán, Kolozsvárott. s a nemzeti öntudat felébresztésében igen nagy érdemeket szerzett. Miskolcra 1815-ben jött. Fellépéséhez a Korona-vendéglő kocsiszínét csinosították ki és alakították át játékhelyiséggé. Élete egybefonódik a miskolci színjátszás fellendítésével. Déryné szeszélyes kavargású naplójában — amely jelentős színház- és irodalomtörténeti emlék — szeretettel emlékezik vissza a miskolci színház első napjaira; „Egészen el voltak ragadtatva, mintha még sohasem láttak volna színielőadásokat.'’ A nagy siker miatt a tágasabb csizmadiaszinbe került a társulat. Déryné így írja le ezt a színházi hajlékot : „A sötét városi kapu alatt volt egy nagy ronda külsejű épület, nagy, üres. vakolatlan ablakokkal, csal: a csupasz vörös téglákkal környezett ablak környülete vigyorgott kellemetlenül az emberre. A tető csak vékony zsindellyel volt befedve s a hó kénye-kedve szerint eseti le csupasz karomra." Az ünnepelt színésznő játéka nagyban hozzájárult ahhoz, hogy egy állandó színház épüljön fel Miskolcon, amely Magyarország első kőszínháza lett. A színpadtól véglegesen 1852-ben vált meg Déryné. Attól kezdve férjével Diósgyőrben, majd ennek halála után Miskolcon élt. Az első magyar primadonna a miskolci Szent Anna temetőben nyugszik. A Herman Ottó Múzeumban színlapjai. egy levele, biedermeier varróasztala, különféle metszetek alapján készült fotói és férjének hálósapkája — amelyet saját kezűleg hímzett — őrzik emlékét városunkban. A Vármúzeumban néhány éve előkerült múlt század eleji zongorája várja a felújítást. A miskolciak azzal is adóztak emlékének, hogy utcát neveztek el róla, ahol több kulturális létesítmény található. A színház udvarán szobor, az épület falán emléktábla hirdeti emlékét. A Hunyadi utca egyik házának falán is áll emléktábla. a Vár utca 24. szám alatt férjének, Déry Istvánnak házát most restaurálják. * Ősszel a kassaiak emlék- kiállítást rendeznek a tiszteletére. Illő. hogy mi is méltóképpen emlékezzünk meg róla, halálának 100. évfordulóján. Eddig csak a népfront Miskolc városi bizottsága tett előkészületet: a szülőváros (Jászberény) népfronlo- saival együtt koszorút helyeznek el sírjára. Felkérésükre a Patyolat Vállalat KISZ-íiatalsága vállalta a sírnak és környékének rendbehozását. Az obeliszk fekete betűit is bearanyozzák. Ez azonban kevés. Tartozunk annyival a miskolci színjátszás megteremtőjének, hogy Miskolci együttes Chrudinban Szombaton délben elutazott, a Prága melletti Chru- dinba, a nemzetközi bábfesztiválra az Ady Endre Művelődési Ház Jálsszttnk együtt bábszinpada. Az együttes július 8-án lép fel a fesztiválon. szélesebb körű társadalmi üggyé tegyük a jubileumot. Az országban fellelhető és a miskolci Déryné-emlékekből alkalmi kiállítást nyithatna a múzeum a színház előcsarnokában. A Színháztudományi Intézet segítségét is kérhetnénk. Kicsit talán mindezzel elkéstünk, de jobb későn, mint soha. (buzafoivi) Éva Jászai-díjas, Tordy Géza Jászai-díjas és Dégi István Jászai-díjas alakítják. A gyulai várszínház jövőbe tizedik évadját ünnepli. Erre — meghívásos drámapályázaton — Darvas József, Száraz György, Keresztúry Dezső és Görgey Gábor ír történelmi drámát. T V Hazai tájakon ..Itthon vagyok. S néha lábamhoz térdepel egy-egy bokor, nevét Is, virágát is tudom, tudom, hogy merre mennek, kik mennek az úton,-’ (Radnóti Miklós: Nem tudhatom) Radnóti Miklósnak azt a versét, amelyből a fenti idézet való, nagyon nehéz tanítani. Nehéz megfogalmazni azt is, hogy mi az: hazaszeretet. Erről beszélni pedig nem is lehet, mert ..nem tudhatom, hogy másnak e tájék mit jelent." A tegnap bemutatott két film, A harangok városa (Mészáros Márta) és A Balaton (Kis József) alkotói azon szerencsések közé tartoznak, akik tudnak erről beszélni. Igaz, úgy, hogy a legjobb kifejezőeszközt. a legnagyobb segítőtársat szólították maguk mellé; a művészetet. Az irodalmat, a zenét, a film művészetét és mindeneknek a letéleménye- sét, a történelmet. Ezen a nyelven mindenkivel szót lehet érteni. Az első magyar évszázadok nyomában jár. aki Veszprém kanyargós utcáira lép, és akkor is így törtek meg a Balaton hullámai, amikor római katonák álltak meg a partján. A tihanyi apátság templomának harangszavára Veszprém, a harangok városa válaszolt. István király és Gizella királyné szobra úgy őrködik a vegyipari egyetem felett, mintha ezer éve tudtak volna; ezért is el kellett végezni az államalapítas nagy művét. A Balaton szép nyáron és télen, Veszprém szép mindig, és ennél már csak egy szebb van: Magyar- ország. Persze ez már pátosz, nemigen szoktuk igy kimondani. De még mindig nem tudom, szoktuk-e így érezni. A Közép-Dunántúl sok évtizedes, és különösen az utóbbi években fellendült idegenforgalma — mint azt a műsor bevezetőjében dr. Keresztúry Dezső mondta — a Balatont es környékét kiemelte az egyes országrészek elszigeteltségéből. Ez a táj ismerős, itt már mindenki megfordult, de mégsem biztos, hogy tudja, „ ... merre mennek, kik mennek az úton." És az ország hány városában, kis településén, hány jellegzetesen szép vagy csak jellegzetes vidékén ncnt jártunk, és előfordulhat, hogy még átutazóban sem jutunk el soha. Jó hát, hogy vannak olyan mindent látó ..szemek”, mint Zöldi István kamerájának lencséi. A művész segít, hogy meglássuk az ismerőst az itthoni ismeretlenben. (makai) Könyvespolc Aszály, Gyepsor, Napszámos énekek Veres Péter írásait nem ügy kell olvasni, mint más szépírókét. Dokumentumok1 ezek az írások, egy küzdelmes élet. egy ma ,már megszűnt életmód dokumentumai. Ez a Veres Péter-i próza legnagyobb értéke. Az Aszály — Veres Péter első regénye — most jelent meg először. Sípos Gábor, a regény főhőse tulajdonképpen maga Veres Péter. Az I. világháborúból hazatért fiatalember tele van tettvággyal, a szebb jövőbe vetett hittel. Hisz a fehérterror urainak, akik földet ígérnek, az ezeréves szegénység megszüntetését. Életerős, szorgalmas és ügyes paraszt- ember, akinek eddig minden vállalkozása sikerült. Ám amikor látja, hogy az urak ígérete csak ígéret marad, a paraszt ősi földéhségét nem elégíti ki, maga kíván változtatni a sorsán. Minden vagyonkáját pénzzé teszi, és törlesztésre földet vásárol a káptalantól. Tanyát épít, és megkezdi a reménytelen küzdelmet a szikkel, a mostoha- időjárással, a bankkal, az adóhivatallal, a terménykereskedőkkel, a szegénységgel. Hamarosan rá kell döbbennie, hogy a világgazdasági válsággal küzdő kapitalizmusban mit sem ér a paraszt szorgalma, leleményessége, szívóssága, embersége. A — számára még ismeretlen — törvények és hatalmak ösz- szeroppantják. és elfújják a keserves munkával épített kis tanyákat. Megtörik az* ember, a paraszt teremtő, új értékeket alkoto individualizmusát, és visszalökik abba a nyomorba, amelyből megkísérelte a kitörést. Sípos Gábor ráeszmél a nagy igazságra. hogy egyedül gyenge az ember; sorsán csak akkor tud változtatni, ha vállalja a lobbi szegény sorsát, ha ösz- szefognak, ha a közösség erejével megváltoztatják a világot. Egyéni kitörés lehetetlen. Magyarán: Sípos Gábor, az eszére, ügyességére rátarti, törekvő paraszt a saját meddő küzdelmén okulva, lassan érlelődve eljut a szocialista mozgalomig. A regényt Veres Péter még annak idején elküldte valamelyik szerkesztőségbe, s ott kallódott évtizedeken keresztül. Pedig ez a mű Veres Péter íróvá, szocialistává érésének története. Nádasdi Péter tanulmánya a könyv végén sok új és izgalmas tényt tár fel az édesapjáról és Balmazújváros Gyepsoráról. Veres Péter olyan kút, „amelyből” haszonnal meríthet még ma is a néprajzos, a történész, a közgazdász és a gyakorló politikus. Veres Péter tanítása nem évül el: csak az tud nepben-nemzetben gondolkodni, felelősen cselekedni, aki ismeri a valóságot. S ő hatalmas élettapasztalat birtokában sem volt rest ezt újra és újra tanulmányozni, megfigyelni s újragondolni. Életműve kitűnő példa erre is. (Szép’—'■’"Imi Kiadó. 1972.) HORPÁCSI SÁNDOR HÉTFŐ Kossuth rádió. 12.20: Ki nyer ma? — 12.30: Reklám. — 12.35: Tánczenei koktél. — 13.20: Magyar muzsika tegnap es ina. — 13.46: Válaszolunk hallgatóinknak t — 14.01: Édes anyanyelvűnk (Ism.) — 14.06: Klasszikusok magnószalagon. Gulliver utazásai. I. rész: Utazás Liliputba. - 15.10: Pol-beat. — 15.21: Camelot. Részletek Lovve zenés játékából. — 15.34: Irodalmi évfordulónaptár. — 16.00: A világ- gazdaság hírei. — 16.05: Két szimfónia. — 17 05: Külpolitikai figyelő. — 17.20: Bemutatjuk ui felbelünket. - 17.30: Angela... Dokumentumiátek, III. rész. — 18.05: Húszas stúdió. Polpresz- szó. — 19.40: A Rádió Kabaré- színháza. Júliusi műsor. — 21.03: Hallgassuk együtt! — 22.20: A Bergendi-együtter felvételeiből. — 22.35: A XX. század nagy gondolatai. — 22.50: Magyar előadóművészek felvételeiből. — 0.10: Bálint János «imbalmozik. Petőfi rádió: 12.03: Rettegett Iván. Részletek Bizet, operájából. — 12.43: Küldöttségben az UNESCO-konferencian. Jegyzet. — 13.03: Zenekari muzsika. — 14.00: Kettőtől hatig. — 18.05: Külpolitikai figyelő. (Ism.) — 18.20: Kálmán: A cigányprímás. Keringő. — 18.30: A Rádiólexikon különkiadása. — 18.50 : Közkívánatra! (Ismétlések.) — 19.48: Reklám. — 19.53: Jó estét, gv°- rekek! — 20.00: Az Esti Krónika különkiadása. Az öt karika jegyében. Olimpiai híradó. — 20.25: Üj könyvek. — 20.28: pje»- re Boulez Debussy-műveket vezényel. — 21.13: Harangozó Teréz. Korda György és az Echo- együttes felvételeiből. — 21.35: A pszichológiai kutatás távlatai. — 22.00: A hét zenemüve. Mendelssohn: Szentivánéji álom. Kíflérözene. (Ism.) — 22.30: Szép Juhészné. Részletek Huszka operettjéből. — 23.15: Verbunkosok, nóták. Miskolci rádió: A hét első napján. — Pillanatképek az új cementmű építkezéseiről. — ..Vadhajtások” a gyümölos- és zöldségértékesítésben. — Kórusmuzsika. — Négy községnek egy tanácsa. — A halász. — Évad- zárás a színházban. — Megyei sporteredmények. — Slágerkok- . tél. Bratislavai televízió: 16.40: Hírek. — 16.45: Beszéljünk oroszul. — 17.15: Pályaválasztási tanácsadó. — 17.45: Telesport. — 18.15: Szárnyalj. győzedelmes dal! — 18.40: Eisti mese. — 19.00: Tv-hiradó. — 19.30: Incheba '72. Riport a pozsonyi nemzetközi vegyipari kiállításról. — 20.00: Emberek és történelem. — 22.00: Tv-hiradó. — 22.15: Beszámoló a Szpasszkij—Fischer sakkvilágbajnoki döntőről. Filmszínházak: Az úrvezető hét- menyasszonya (magyarul beszélő szovjet) Í4: Az ördög fogadója (japán) hnö. 8. Béke. — Sztrogof Mihály (magyarul beszélő színes bolgár) 13, f5, 17. Kossuth. — Vörös tinta (magyar) 6. Filmklub. Egységes 5 forintos helyárakkal. — Felszabadítás. III. rész (színes szovjet) í'5, f7. Fáklya. — A kardforgató nő (színes japán) t'5. ±7. Petőfi. — Hekus lettem! (magyar) 5, 7. Szikra. — Jöjjön el egy kávéra hozzánk! (színes olasz. 18 éven felülieknek, felemelt helyárral!) 5. 7. Táncsics. — Az ..Angyal” elrablása (színes angol) f9. Miskolc-Tapolca. KEDD Kossuth rádió: 8.18: Kedvelt régi melódiák. — 9.00: Harsan a kürtszó! — 9.35: Népek zenéjéből. — 10.05: Miért szép? Petőfi Sándor: A bilincs. — 10.25: Ravel: A gyermek és a varázslat. — 11.24: Beethoven: G-dúr zongoraverseny. Petőfi rádió: 8.05: A csudála- tos Mary. VIII. rész: Holdtölte. (Ism.) — 8.30: Zenekari muzsika. — 9.53: Könyvek, tájak, emberek. — 10.05: Zenés műsor üdülőknek. — 11.45: Útikalauz üdülőknek. A Miskolci Pamutfonó felvételt hirdet FONOATKEPZOS munkakörbe 16 évet betöltött női munkaerők számára Jó kereseti lehetőség! Vidéki dolgozók részére utazási jegyet térítünk. Kedvezményes étkezést biztosítunk. Hétvégi pihenőnkben — a Mályi-tónál és szikszói halásztanyán pihenési lehetőségek. A vállalat balatoni üdülőjében nyári idényben üdülési lehetőség van. üzemorvosi, fogászati, nőgyógyászati szakrendelések üzemen belül állnak dolgozóink rendelkezésére. JELENTKEZÉS: a Miskolci Pamutfonó munkaerő-gazdái kodásán hétfőtől péntekig 7—15 óra között, Miskolc, lózsef Attila u. 74,
