Déli Hírlap, 1972. július (4. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-03 / 154. szám

Az OKF javaslata: Létesítsenek országos bútorszerviz-hálózatot Ar. utóbbi időben rendkí­vül megszaporodott vásárlói panaszok nyomán különvizs- sálatot indított az Országos Kereskedelmi Felügyelőség a bútorok minőségének ellen­őrzésére és a bútorok garan­ciális javítását hátráltató kö­rülmények felderítésére. Mint a vizsgálat megálla­pította. a panaszok többsége jogos, orvoslásukra azonban már nem elegendőek az idő­szakos ellenőrzések és a he­lyi intézkedések. A főfel­ügyelőség ezért javaslatot tett a Belkereskedelmi és a Könnyűipari Minisztérium­nak: hozzanak létre a GEL- KÁ-hoz hasonló országos bú­torszerviz-hálózatot. A javaslatot a két minisz­térium. az OKISZ, az Orszá­gos Tervhivatal. valamint több. a bútorok forgalma­zásával foglalkozó kis- és nagykereskedelmi vállalat, szövetkezet képviselőiből álló munkabizottság vitatja meg. A szakemberek szerint a meglevő és az igények kielé­gítésére már alkalmatlan javítókapacitás fenntartása és továbbfejlesztése mellett feltétlenül indokolt egy új szakmai szervizhálózat létre­hozása. 1971-ben csak a nagykereskedelmi vállalatok által szervezett javítóhálózat több mint nyolcmillió forint értékű garanciális javítást végzett az országban. Ez a nyolcmillió forint azon­ban nem tartalmazza a szállítás közben keletkezett bútorsérülések igen tekinté­lyes javítási költségeit. A szakemberek az új bú- torszerviz-hálózat létrehozása mellett ajánlatosnak tartják azt is. hogy a nagyobb bútor­gyárak — mint például a BUBIV és a Tisza Bútoripari Vállalat — vidéki telephe­lyeiken úgynevezett márka- szervizeket is létesítsenek. sf: A Hötechnika Építő és Szigetelő Vállalat hét hónap alatt felépítette a Dunamenti Hőerőmű második. 200 méter ma­gas kéményóriását. Képünkön: a Dunamenti Hőerőmű az új kémény tetejéről. Kinek kedvez a bérkedvezmény? Ügy tűnik, mintha a kedvelt gyermekjáték, az „utolsó pár előre fuss!'’ hosszú időn át az iparban is dívott volna. Jó néhány iparterületen pusztán azért emelkedtek a bérek, meri ők másoknál hátrább álltak a sorban; a tényleges munka­feltételek és követelmények csak másodrendű szerephez ju­tottak. A valós különbséget eltüntető kiegyenlítődés, illetve a vélt különbségekre támaszkodó differenciálás bérfeszült­séget teremtett. Nem véletlen, elszórt esetekről van szó. A kohászatban 1964-ben 8,17 forint volt az átlagórabér. 1969-ben 9,44. A közlekedési eszközök gyártásában 7,89. illetve 9.38. Még szemléletesebb a kép, ha ugyané két ágazatban a „normál” szakmunkát végzők átlagórabérét vetjük össze. Míg 1964-bcn ötven fillér különbség mutatkozott a kohászok javára. 196’9-re ez hat fillérre csökkent, pedig a két iparterület erősen el­térő munkakörülményeit még a kívülálló is ismeri. Az elmúlt esztendőben egymilliárd forintot fordítottak — szakszerű kifejezéssel élve — bérpreferenciákra, azaz külön­böző ágazatok, foglalkozások előnyben való részesítésére. A kedvezményezés hosszú távon nem megoldás. Napjainkban azonban még nincs jobb helyette. A bér a tényleges munkakörülmények — a nehéz, nagy erőkifejtést igénylő munka, az alacsony vagy magas szakmai követelmények, a folyamatos munkarend stb. — torzító tük­révé vált, a társadalmi kívánalmaktól eltérően rangsorolt. A X. kongresszus szellemében A párttagokkal szemben szigorúbb a mérce s rossz irányú vándorlás előidézőjévé lett. Ez történt például az öntök esetében. A bér nem fejezte ki nehéz munkakörül­ményeiket, a más szakmákkal szemben meglevő korábbi , különbségek a bérben kiegyenlítődtek, a munkavégzés fel­tételeiben viszont nem! Az öntőkapacitásokat sem lehetett kihasználni létszám híján, közben jól képzett öntő szakmun­kások vállaltak másutt segédmunkát. A tennivalók természetesen nem érnek véget a kialakult feszültségek enyhítésével, újak keletkezésének megelőzésével. Más dolog elősegíteni a meglevő kapacitásokhoz szükséges létszám megtartását, s megint más általában és fokozatosan új alakítani a bérarányokat, hogy azok az adott iparterület tényleges körülményeit tükrözzék, illetve úgy, hogy azonos munkáért mindenütt azonosan fizessenek. E meggondolások és elvek alapján dolgozták ki a munkások és alkalmazottak új alapbér-rendszerét, amely jelentősen bővítette az ún. ,,-től-ig” határokat. Míg korábban a minimális órabéi' négy, a maximális 16 forint volt. most ez öt—huszonkét forintra módosult. Az új alapbérrendszer megszabta alsó határokat 1973. ja­nuár 1-től már alkalmazni kell. Amilyen mértékben növek­szik a vállalati munka eredményessége, úgy teremtődnek meg a saját anyagi alapok az ésszerű, a társadalmi célokkal összhangban álló béremelésekre. S e vállalati alapok bővü­lése teszi — teheti — majd fölöslegessé a ma szükségszerű eszközt, a bérkedvezanényeket. S hosszú távon ez — sőt, csakis ez — a járható út. a teljesítményt ténylegesen elis­merő, az egyéni és közös érdekeket közelebb hozó megoldás. Hol nyaralnak a fiatalok? A párttitkárt — különösen telefonon — nehéz elérni. Mindig úton van, járja a gyárat. Sokat tartózkodik az emberek között. Jól észben tartja a párt X. kongresszu­sát megelőző városi pártérte­kezleten elhangzottakat, ahol többen szóvá tették: kevés­nek tartják azt az időt, amit a vezetők az alapszerveze­teknél töltenek. A döntés licives A pártszervezetnek a Me­zőgazdasági Gépjavító és Szolgáltató Vállalatnál te­kintélye van. Legutóbb a vállalat öntödéjéből kérték: — Foglaljon állást a párt- szervezet, mert a vélemé­nyek igen megoszlanak. Már magunk sem tudjuk, hánya­dán állunk — mondták a munkahelyen. A szakszervezeti bizottság ugyanis kidolgozta a törzs- gárdaszabálvzatot. Szigorúan megszabták, ki lehet ennek a derékhadnak a tagja. Az említett üzemben a szabályzat feltételeihez iga­zodván — emberi hibák mi­att — négy dolgozót nem \ettek be a törzsgárdába. Négyük közül hárman tagjai a pártnak. — Hogy lehet az — mond­ták egyesek —. hogy valaki a pártnak tagja lehet, a törzsgárdának pedig nem? Itt valami nem stimmel... — A párttagság semmiféle előnnyel nem jár — mond­ták mások. — Szó sem lehet tehát arról, hogy automati­kusán fel kell venni a törzs­gárdába valakit, ha nem fe­lel meg az előírt feltételek­nek — érveltek. A párt szervezeti szabályzatát az ügyben érdekeltek nem sér­tették ugyan meg. de mint beosztottak, mint vállalati dolgozók, vétettek az üzem rendje, fegyelme ellen. A ve­lük szemben alkalmazott döntés tehát jogos. Pontot tenni a vélemény- különbségekre, a pártszerve­zet tanácskozásra hívta az öntöde pártosoportját. A vitában részt vett a párttit­kár. Ádám Mátyás is, aki mindazokkal szemben, akik drasztikusnak, helytelennek tartották a döntést, ellent­mondott. A pártvezetőség véleményének is hangot adott, mondván: — Ki állíthatja, hogy a párttagok nem követhetnek el hibákat? Senki, ök is ugyanolyan emberek, mint bárki más, velük szemben azonban szigorúbb a mérce, minden tekintetben többet követelünk tőlük. A lekinlély forrása A forgácsoló üzemben a gazdasági vezetők egészen más természetű ügy miatt kértek segítséget a pártszer­vezettől. Az indulatok itt már-már kicsaptak a med­rükből, aminez a töltést a normarendezes adta. Szük­séges és időszerű intézkedés volt hadat üzenni a laza normáknak, amelyek felborí­tották a kereseti arányokat, hátrányosan befolyásolták a közérzetet, és nem utolsó­sorban a vállalat gazdasági eredményeit. Felszámolni ezt a helyze­tet — ezzel általában min­denki egyetértett. Amit ki­fogásoltak, a módszer, az el­járás volt. A merev, a túl­zottan hivatalos magatartás, a rideg utasítások, a bürok­ratikus hangvétel sértette az emberek önérzetét, feszessé tette az egyébként jogosan intézkedő normások és a dol­gozók közötti kapcsolatot. Ezt enyhíteni, illetve meg­szüntetni. a pártszervezet a technológiai és a forgácsoló üzemi pártcsoportok tagjait együttes megbeszélésre hívta, tisztázva a nézetei téréseket és azok okait. Igaz. hogy egy értekezlet nem oldott meg mindent, de közelebb hozott egymáshoz embereket, kötet­lenebb kapcsolatokhoz egyen­gette az utat, egyszóval, a 'tüskének rrrát“r-Csak a helye van meg, de fájdalom nél­kül. A párttitkárt nemcsak üze­mi. munkahelyi gondokkal ..ostromolják". Gyakran a legsajátosabb egyéni ügyek­ben is segítségét kérik, ami elől soha nem tér ki. Ez is egyik forrása a bizalomnak, alapja a tekintélynek. DE HÖTTL VISSZAEM­LÉKEZÉSEINEK éppen ez a befejező részlete nemhogy tisztázná a tó titkát, hanem alaposan hozzájárul, hogy a kis alpesi tavacska körüli megoldatlan legenda tovább sűrűsödjön, tovább gyűrűz­zék. Ugyanis akkor. 1945. május 3-án este. maga sem tudta, hogy mit rejtenek a titokzatos ládák! De még ha azok tartalma maradéktala­nul csak hamis fontokból állt volna, az SS-konvoj pa­rancsnoka a veszélyben ép­pen úgy elhagyta volna va­lahol az úton, mint az elő­ző két gépkocsi rakományát! A TOVÁBBI döntő körül­ményre pedig az angol lap történész szakírója hívta fel a figyelmet. Höttl hazudott, amikor arról beszélt, hogy a Skorzenynek szánt nagy küldemény elakadt a Grim- ming hegyén, a járhatatlan utakon. Ezzel szemben az igazság az. hogy az út itt nem a hegven tekereg, ha­nem a Grimming alatti völgyben fut. — s ez mint­egy 30 kilométernyire van a Toplitz-tótól. Ha tehát va­lóban elakadtak volna a ko­csik. miként tudták a jelen­tékeny terhet ilyen távolság­Kapu nyilas az „ostáborban ’ A lajtahansági ..őstábor­ban” tizenöt évvel ezelőtt vállaltak először önkéntes társadalmi munkát a KISZ- fiatalok. Tegnap újra meg­nyitotta kapuját az első épí­tőtábor. A tábornyitáson két­száz Vas, Zala és Komárom megyei középiskolás vett részt, és ma már megkezd­ték a munkát. Az idén ösz- szesen 800 fiatal folytatja to­vább a belvizlevezető csator­nák építését. Ljabb csuklósok Rövidesen újabb négyajtós csuklós autóbuszokat vásá­rol az MKV. Az új autóbu­szok vételárát a városi ta­nács 1975-ig erre a célra előirányzott költségvetési ke­retének terhére, előlegként bocsájtja a közlekedési vál­lalat rendelkezésére a Nem­zeti Bank. ról visszaszállítani? Valószí­nű, hogy a titkos külde­ménynek egy részét Höttlék nyomban a tóba süllyesztet­ték, s egy részét ténylegesen el is szállította az a bizo­nyos titokzatos SS-transzport Radstadtba, — Skorzenynek! Ezt látszik igazolni az a körülmény is, hogy Skorze- nvnek a hitleri Harmadik Birodalom megsemmisülése utolsó óráiban jelentékeny értékekhez kellett jutnia, mert amikor később Spa­nyolországban letelepedett, ott tekintélyes tőkével ren­delkező export—import vál­lalkozásba kezdett. Sőt, mivel értesülhetett a kérdéses titokzatos külde­ményt részére átadó SS- tiszttől arról, hogy a külde­mény egyes darabjait a kényszerhelyzetben a Top- litz-tóba dobták, maga is utána akart járni e titok­nak ... A NEUES ÖSTERREICH című bécsi polgári lapoól 1965. október utolján arról értesültünk, hogy Ottó Skor- zenyt október 5-ről 6-ra vir­radó éjszaka Salzburgban látták! Egy régi ismerőse találko­zott szembe Skorzenyvel az Az ifjúsági törvény értel­mében jelentős kedvezmé­nyeket biztosít a fiatal tu­egyik salzburgi utcán. Sőt barátságos mosollyal rá is köszönt a rég látott várat­lan barátjára, — aki a kö­vetkező pillanatban egy hir­telen fordulattal eltűnt az utcai forgatagban ... „Az SS-vezért — olvassuk a Neues Österreich hasáb­ján — éppen azon az éjsza­kán látták Ausztriában, amikor a Nyugat-Németor- szágból jött két náci vezető megbízásából müncheni bé­kaember (Alfred Egner. aki­ről már szó volt a dokumen­tumsorozat elején!) merüit le a Toplitz-tóba, hogy az SS .1945. tavaszán elsüllyesztett ládái után kutasson...” SEMMIKÉPPEN SEM le­het véletlen az sem, hogy a jó szimatú nyugati sajtóri- porterek néhány egykori ná­cinagyság nevét emlegették, ..akik bizonvára sokat tud­nak a Toplitz-tó titkáról és a környékén jártak.” ..Ilyen nagy rizikóval járó utazgatásra bizonyára nem hamis és a tó vizében 20 esztendő óta agyonázott an­gol fontok sarkallták Hitler egykori kegyeltjeit” — írta egy francia oolsári úiság. SUGÁR ISTVÁN (Következik; Mit emeltek ki a búvárok?) ristáknak az Országos Ifjú­ságpolitikai és Oktatási Ta­nács. A középiskolai üdülő­táborok. valamint az ifjúsá­gi kempingek vendégei je­lentős támogatásban része­sülnek. Hány kedvezményes beutaló, üdiilőjegy jutott a borsodi fiataloknak? — kér­deztük az Express Ifjúsági és Diák Utazási Iroda me­gyei kirendeltségén. Az üdülni, kempingezői készülő borsodi fiatalok ösz- szesen 2400 kedvezményes beutalót kapnak. Ez lénye­gesen több. mint amennyi más megyéknek jutott, ám messze elmarad az. igények­től. A középfokú oktatási in­tézmények 1200 nappali ta­gozatos diákja száz forintért egy hetet tölthet vasárnap­tól szombatig Kilián-telepen, Akaiin, Siófok-Sóstón, lx> ányfalun. és Verőcén. Kgyf egy sátorban négy diákot hej- Iveznek el; ellátásukra sze­mélyenként 260 forint jut a Központi Ifjúságpolitikai Alapból. Mondanunk' seni kell talán, hogy az érdeklő­dés nagy, jóval többen ;s igénybe vennék ezt a valór ban jelentős kedvezményt, ha a keret ..gumiból” lenne. Ugyancsak 1200 borsodi fiatal kap kedvezményt az idén a kempingezéshez. A keresettel nem rendelkezők az Express szervezésében ö - napos táborozás szálláskölt­ségéért mindössze 35 forin­tot fizetnek, s ezen felül 7 forint 50 fillér értékű c'tke? zési bont is kapnak. A kel resette] rendelkező KTSZ; fiatalok többet. 75 forth lőj: fizetnek az öt éjszakái szál4 lásért. de ők nem kaphatí nak étkezési jegyet Az ifjúsági kempineck színhelye: Badacsony. Rnla- tonszemes. BMa ton föld vár, Szombathely. Harkánvfürdö, Sopron és Miskolr-^onVn Ny. L Perpetuum mobile Heuréka, emberek! Feltalálták a perpetuum mobilét. És milyen egyszerű ez az emberi agy teljesítőképességét évszázadok óta felül­múló. immáron misztikusnak tartott találmány. Az egész úgy fest, mint egy 1818-ból az utókorra maradt foszforos ágyú — kicsiben, kerekek nélkül és üvegcsővel. Ez az alján kissé kiöblösödik, s benne rózsaszínű folyadék. A szerkezet működési elve: a cső, lassú him- bálódása közben, valami egyszerű fizikai erő hatására megtelik a folyadékkal, s amikor a felfüggesztés feletti rész súlya megha­ladja az alsó részét, a cső vicces kacsacsőrével a mellette álló üveg­pohárba dől. Ettől a rózsaszínű lé visszafolyik az alsó, kissé öblös részbe, s ez a súly olyan lendületbe hozza a csövet, amitől az ismét megtelik, majd a pohárra dőlve kiürül — és így tovább a vég­telenségig. Nem akartam hinni a szememnek, amikor tegnap délután a Bajcsy-Zsilinszky utcai halszaküzlet kirakatában megpillantottam az energiafelhasználás nélkül is tökéletesen működő szerkezetet. So­káig néztem, tanulmányoztam, s egyszerre csak az motoszkált a fe­jemben, hogy milyen dicső ez a század: a sokáig áhított hajnö­vesztő után íme itt van az örökmozgó is. Csak azt nem értem, IMi Hmm. * üalszaküzlet-nck a szerkezethez és viszont. . . ? T. F. 13. Skorzeny hirtelen eltűnt

Next

/
Thumbnails
Contents