Déli Hírlap, 1972. július (4. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-24 / 172. szám

Borsodban is terjednek a nemi betegségek Több mint két évtizede tart a roppant erőfeszítést — és persze költséget — emésztő küzdelem hazánkban a nemi be­tegségek felszámolására. Egészségügyi hálózatunk, szakorvos- gárdánk a hatvanas évekre már kifejezetten szép sikereket könyvelhetett el ebben a harcban. Ügy látszott: végre gátat vetettek e járványos kórnak. Am az utóbbi esztendőkben is­mét, s makacsul jelentkezik a szifilisz és a gonorrhea. Nem a turizmus az oka! Dr. Farkasdy József, a Gruby Dávid Bőr- és Nemi- beteg-gondozó Intézet vezető főorvosa szerint: — Annak ellenére, hogy az egészségügyi intézmény- hálózat, a gyógyítás és a gyógyítás lehetőségei ugyan­úgy adva vannak, mint ko­rábban, a gonorrheás fertő­zések száma állandóan nő. Országosan jelenleg körülbe­lül ott tartunk, ahol az 1950- es évek elején voltunk. Ta­valy például több mint 13 ezer volt a frissen fertőzöt­tek száma Magyarországon. A legtöbb friss fertőzés Bu­dapesten volt, sajnos máso­dikként a főváros után Bor­sod és Miskolc következik. A múlt évben csaknem 800 friss. gonorrheás fertőzés fordult elő megyénkben. Az érintettek egyharmada 20 éven aluli fiatal volt. Nő a tinédzserek aránya — A tapasztalat azt bizo­nyítja. hogy tendenciózusan, évről évre nő a friss fertőzé- ses betegek körében a tizen­évesek aránya — mondta a főorvos. A betegség terjedésének oka kézenfekvő: a fertőzött betegek többnyire nem tár­ják fel őszintén kapcsolatai­kat, a „szűrésből” sokan ki­maradnak, s tovább fertőz­nek. Jellemző adatként em­lítette dr. Farkasdy főorvos, hogy a múlt évben a csak­nem 800 borsodi beteg mind­össze 670 partnert nevezett meg. Holott nyilván a töb­biek betegsége sem egy kéz­fogástól keletkezett. — Es persze a megneve­zett partnerek adatait is csak hiányosan tudták közölni. A 670 partner közül csupán 260-at lehetett felkutatni és megvizsgálni. A vizsgálat eredményeként 170 partnert találtunk fertőzöttnek, s ha a meg nem talált 400 part­nernél ugyanilyen az arány, 220-an közülük nyilván to­vább fertőznek. Visszatérő „vendégek’ Idén, az első fél évben — csupán Miskolcon — 318 friss fertőzött gonorrheás be­teget kezeltek a nemibeteg- gondozó intézetekben. Ez a szám 30 százalékkal több mint a múlt év hasonló idő­szakában volt. — A nemi betegséget ka­pók túlnyomó többsége a társadalomnak viszonylag szűk rétegében található. Ál­talában visszatérő „vendé­Hol nyaralnak a vasutasok? A miskolci MÁV Igazgató­ság szakszervezeti bizottsága hat turnusban körülbelül há­romszáz gyereket üdültet Ba­latonkenesén. Mezőkövesden, Zamárdiban, Vonyarc-Vas- hegyen családos üdültetést •iítositanak dolgozóiknak. geink” vannak. Olyanok, akik nem is először, nem is másodszor kerülnek hozzánk. És nem a turizmus az oka, hiszen például a múlt évi fertőzéseknek csupán 2 szá­zalékát okozták idegenek. A szifilisz is nagyobb számban jelentkezett az idén. Tavaly egyetlen friss fertőzés volt; most öt újabb beteg van. Ezek közül egy­nek a betegségét Budapest­ről „importálták”, négy fer­tőzést viszont egyetlen mis­kolci nő okozott, egy öthóna­pos terhes asszony. Sajnos, éppen őt nem sikerült keze­lés aló vonni; jelenlegi tar­tózkodási helye ugyanis is­meretlen. A partnerek váltogatása A borsodi, de az országos tapasztalatok is bizonyítják a régen tudott tényt: a leg­több bajt az okozza, hogy némelyek gyakorta váltogat­ják partnereiket. Vannak foglalkozási ágak — éjszakai foglalkozásúak, a közlekedés egyik-másik területén dolgo­zók —, ahol szinte „divat” a gyakori partnercsere. A friss fertőzéssel jelentkezők az új partnernek sokszor csupán a keresztnevét tud­ják, vagy még annyit sem. Ilyen körülmények között igen nehéz gátat vetni a fer­tőzések terjedésének. — A legjobbkor lépett életbe az új egészségügyi tör­vény, amely a nemi beteg­ségekre vonatkozóan ugyan­olyan járványtani előíráso­kat rendelt el, mint más fer­tőző betegségekkel kapcso­latban. Kötelezővé teszi a fertőzött beteg környezeté­nek a megvizsgálását s meg­előző kezelését is. S ez így helyes. Hiszen társadal­munknak védekeznie kell mindenfajta fertőző beteg­séggel szemben — fejezte be tájékoztatóját a főorvos. R. É. Csibevéíel Az idén január harmadi- kán keltek ki az első csibék a megye baromfikeltető ál­lomásain. Azóta a nagyobb mezőgazdasági üzemek és a háztáji gazdaságok két és fél millió naposbaromfit várol- tak meg. A termelőszövetke­zetek és az állami gazdasá­gok összesen másfél millió húshibrid-csibét vettek át. A tojáshibrid-baromfiból az idén már csali alig több mint félmillió kellett a nagyüze­meknek. a Nagytisztítás Pamutlonoban Szombaton is három mű­szakban dolgoztak a Pamut- fonóipari Vállalat miskolci gyárában. Ilyenkor végzik el a gyűrűsfonóban a heti nagy­tisztítást. A többi üzemrész­ben a vasárnap délutáni mű­szakban állt a termelés, a kártolóban, az orsózóban és az előfonóban ez alatt készül­tek el a tisztítással. 3*. & (Ágotha Tibor felvétele) Hamarabb javítják me ff a tévét A GELKÁ-nál tovább csök­kent a televíziós készülékek javítási ideje. A hiba beje­lentésétől számított 24 óra alatt minden tévét megjaví­tanak a szerelők. Még azok is végignézhették a vasárnap esti műsort, akik szombaton 10 óra után jelezték a hibát a szervizben. Több kenyér fogy Az idegenforgalmi szezon kezdete óta egyre több ke­nyér fogy Miskolcon. Szom­batra és vasárnapra a me­gyeszékhely ellátására 560 mázsa kenyeret rendeltek a boltok, ötven mázsával töb­bet, mint a szezon kezdete előtti vasárnapokra. 1973 őszén nyitják nie ff a forgalom előtt Új út Tapolca és Hejöcsaba között Hetek óta hét vállalat és intézmény — az ÉMÁSZ, a MÁV, a Miskolci Postaigazgatóság, a Közlekedési Építő Vállalat, a Közúti Gépcllátó, a FÖLDGÉP és a vízművek — több tucat munkása és több munkagépe dolgozik az Egyetemváros szom­szédságában. az új tapolcai autóút építésén. Az egyetemig, illetve a déli, vargahegyi terelőútig már elkészült új út foly­tatásaként — a közelmúltban lebontott mésztelepi lakóházak helyén — építik meg a Tapolcát Hejőcsabával összekötő autóút második szakaszát. Az új út nyomvonala az egyetem fölött levő fényso­rompótól 150—200 méterre, délre keresztezi a diósgyőr- vasgyóri vasút pályáját ahol a forgalom későbbi, zavarta­lanabb lebonyolítása érdeké­ben aluljárót is építenek. A tekintélyes földmunkát igénylő feladat végrehajtásá­hoz egy csaknem fél kilomé­ter hosszúságú, ideiglenes te­relővágányt is kell készíte­ni, hogy az aluljáró építésén dolgozó emberek és gépek munkáját ne zavarják a Vasgyár és Miskolc között csaknem egész nap. ingajá­ratban közlekedő tehervona­tok. Ezért — amíg az alul­járó építése tart — a A tanácselnök állandó területet javasol Bezárt a helyiipari kiállítás Tegnap a kánikula ellené­re is százak keresték fel a Miskolci Sportcsarnokot. Kü­lönösen sokan voltak délután három órakor, a belépője­gyek sorsolásakor. A szeren­csés nyertesek számait Gu­lyás László miskolci tanuló húzta ki. Egy-egy japán zsebrádiót nyert a 27 419-es. a 30 638-as és a 17 601-es szá­mú belépőjegy. Japán táska­rádiót nyert a 11 762-es, szte­reo lemezjátszót a 15 572-es s végül nagyképernyős Orion- tv-t a 26 054-es számú belé­pőjegy tulajdonosa. A nyere­ménytárgyak átvételére jogo­sító utalványt a nyertesek négy napig a sportcsarnok kiállítási irodáján, ezt köve­tően pedig augusztus 24-ig a megyei tanács ipari osztályán vehetik át. Az utalvánnyal a miskolci Centrum Áruház dekorációs osztályán jelent­kezhetnek nyereményeikért. Délután 5 órakor került sor a kiállítás záróünnepsé­gére. A megyei és a városi pártbizottság. valamint az SZMT vezetői, a kiállítók és felügyeleti szerveik vezetői­nek jelenlétében Bárczi Béla, a városi párt-vb tagja, a vá­rosi tanács elnöke mondott ünnepi beszédet. Rámutatott, hogy az idei kiállítás az ed­digi legsikeresebbnek bizo­nyult. Ezt nem csupán az bizonyítja, hogy a kiállítás tíz napja alatt mintegy 35 ezer látogató kereste fel a sportcsarnokot, hanem az is, hogy a kiállítók 200 millió forint értékű kereskedelmi szerződéseket kötöttek. Jó volt a bemutatott termékek minősége és választéka is, a kiállítás anyaga méltó volt megyénk és városunk rang­jához, hírnevéhez. Egyben azt is bizonyították a kiállí­tók, hogy Eszak-Magyaror- szág helyiípara túllépte a ki­mondottan szolgáltató jelle­get, s komoly pozíciót vívott ki magának a lakosságot szolgáló árutermelésben. Megemlékezett tanácselnö­künk a legsikeresebb megyei, s más megyékből érkezett ki­állítókról is. A más megye­beli vállalatok, szövetkeze­tek emelték a színvonalat, amelyről a kiállítást felke­reső szép számú külföldi is elismeréssel nyilatkozott. A továbbiakban a két év múlva sorra kerülő VI. he­lyiipari termékkiállításra va­ló felkészülésről beszélt a tanácselnök. Kijelentette, hogy bővíteni kell á kiállítás területét, s erre meg is van a lehetőség. Jó lenne, ha a megye és a város összefogá­sával állandó kiállítási terü­letet jelölnének ki. Létre kell hozni egy állandó kiállítási rendező bizottságot is. A kiállítás ünnepélyes be­zárása után adta át tanács­elnökünk Barna Ferencnek, a Miskolci Kertészeti Vál­lalat igazgatójának a közön­ség díját, egy gyönyörű kris­tályserleget. 'U I. jelenlegi vasútvonaltól 15 méterre lefektetett síne­ken járnak majd a vona­tok. Ehhez azonban át kell épí­teni a vasúti pálya villamos felsővezetékét és a jelenlegi vasúti kereszteződésből új helyre kerül a fénysorompó is. A terelőpólya kialakítását a MÁV miskolci építési fő­nökségének dolgozói már megkezdték. A gépek egy ré­sze jelenleg az ehhez szük­séges földmunkákon dolgo­zik. Az új út megépítése előtt azonban még át kell helyezni a vá­ros vízvezetékrendszeré­nek Tapolcát Miskolccal összekötő 800-as főnyo­móvezetékét is. Az új vízvezetéket, amelyen — a régihez hasonlóan — naponta több mint 25 ezer köbméter ivóvizet kap a bel­város, a vízművek dolgozói már napokon belül bekötik a környék vezetékhálózatába. A régi út mellett — a mésztelepi autóbuszmegálló és a sorompó közötti útsza­kasz mentén — a múlt hét közepén, hivatalosan is be­fejeződött a hejőcsabai orto­dox izraelita temető „kiürí­tése”. Az egykori temetőben több mint 550 sírt kellett felbontani és az exhumált hamvakat az avasi kilátó kö­zelében levő izraelita teme­tőbe telepítették át. A felbontott sírok helyén a Közlekedési Építő Vállalat gépei már június végén meg­kezdték az útépítés föld­munkáit is. A KÉV munká­sai jelenleg az új úttest alá kerülő csapadékcsatorna építé­sén dolgoznak, s az útépítés kezdetéig be kell fejezni a telefonkábelek és az ÉMÁSZ elektromos ká­beleinek áthelyezését is. Az autóút — amely a he­jőcsabai aluljáró közelében, a tapolcai elágazás utáni autó- buszmegállónál csatlakozik majd a jelenlegi tapolcai út nyomvonalához •— több mint 25 millió forintjába kerül a városnak. Építését a jövő év­ben befejezik, s előrelátható­lag 1973 szeptemberében nyitják meg a - forgalom előtt. L. P. Európa lakásai Magyarországot a középmezőnyben találjuk Az Építésügyi és Városfej­lesztési Minisztérium Nem­zetközi Kapcsolatok Főosztá­lyának megbízásából az Épí­tésgazdasági és Szervezési Intézet összefoglalót állított össze az Európai Gazdasági Bizottság tagállamainak la­kásügyi, építési és városren­dezési monográfiáiról. Ezek alapján 23 EGB-tagállam adatait dolgozták fel. Az európai összevetésből kiderül, hogy az ezer lakos­ra jutó lakások száma 1969 végén mindenütt 210-nél több volt, hét országban pedig a 300-at is meghaladta. A leg­magasabb ez a szám Svédor­szágban, ahol ezer személyre 358 lakás jut, legalacsonyabb Jugoszláviában, ahol 211. Magyarország a közép­mezőnyhöz tartozik az ezer lakosonkénti 281 lakással. A lakásállomány növelésé­ben az 1960-tól 1970-ig ter­jedő időszakban a Szovjet­unió érte el a legnagyobb eredményt, évente több mint kétmillió új otthonnal, az­az 2.6 százalékkal növelte la­kásállományát. A legkisebb volt a fejlődés Írországban: mindössze 0,2 százalékos. Ma­gyarország ebben az összeha­sonlításban az évi 1,1 százalékos lakásállomány-növekc- déssel az országok sor­rendjének középmezőnyé­ben helyezkedik el. A monográfiákból kiderül, hogy a hatvanas években szinte minden európai or­szágban jelentősen emelked­tek az építési árak. Különö­sen kritikus méreteket öltött — 36,4 százalékos növeke­déssel — az NSZK-ban, és 49 százalékkal Hollandiában.

Next

/
Thumbnails
Contents