Déli Hírlap, 1972. július (4. évfolyam, 153-178. szám)
1972-07-24 / 172. szám
Miskolci építők Csehszlovákiában (I.) Három ország panorámája Ágcsernyő a legkisebb csehszlovák város és egyben Kö- zép-Európa legnagyobb szárazföldi kikötője. A csaknem húsz kilométer hosszú rakodóállomás szomszédságában egyre erőteljesebben fejlődik a település is. hiszen a növekvő munkalehetőség egyre több munkáskezet igényel. A hatalmas tranzitállomás mellett új otthonok, szállók épülnek. Mint minden fiatal város. Ágcsernyő is igényes fejlesztési tervek alapján terebélyesedik. Az új épületek egyikén miskolci szakemberek dolgoznak. A park közepén A Miskolci Építőipari Vállalat az EMEXPORT közvetítésével jutott a nagy értékű csehszlovákiai munkához. Tavaly október közepén egy szép park kellős közepén kijelölték a körloggiás munkásszálló alapjait. Azok, akik az első csoporttal érkeztek Ágcsernyő tiszacsernyői parkjába, még látták a szökőjcu- tat, a romantikusan szép ligetes pihenőt, amit a helybeli fiatalság szívesen látogatott. A település központjában azonban már nem volt másutt hely a panorámakilátást nyújtó, impozáns épület számára. A Miskolci Építőipari Vállalat képviselői, akikkel együtt utaztunk Agcsernvöre. örömmel újságolták, hogy a szálló a belső szerelés, a vakolás után még az idén elkészülhet, jóllehet, a határidő a jövő év első felében jár le. Kívül, az első emelet magasságában a falburkolók dolgoznak. Meglepő. hogy mennyi kisebb-nagvobb gép szolgálja őket. Többségüket ugvan fcjérli a vállalat, de még így is megéri dolgozni velük, mert az üzemeltetési költségük igen alacsony. Bent a folyosók még huzatosán hűvös falain horonymaró berendezésekkel metszenek utat az elektromos vezetékeknek. A hallban embernvi magasra rakott ablak- és ajtószárnyak ’»árnak illesztésre. Három halár A tetőről és a loggiákról Szovjetunió, Magyarország, valamint Csehszlovákia szép, erdős tájaira nyílik kilátás. Jobbra tőlünk szelíden kanyarog a szőke Tisza. Munkaidő után ide járnak le a miskolci építők, mert különösen a külső munkákat végzőknek túl sok jut a napfényből, a harmincöt fokos kánikulából. Sós István főépítésvezető és Simon Kálmán az első naptól kint van az építkezésen. Ha gondok jelentkeztek az anyagellátásban, vagy ha valamilyen segítségre volt szükség, Miskolcot vagy az építtető, a vasút helyi megbízottját keresték. Jan Dianovsky- val mindig könnyen szót is értettek. A megrendelő helyi kirendeltségének vezetője ugyan lengyel származású csehszlovák szakember, mégis jól beszél magyarul, s ahogy ő mondja, mostanában egyre jobban. Neki mind a 170 miskolci építőmunkás személyes jó ismerőse. Az asztalosok csakúgy, mint a villanyszerelők, János bácsinak szólítják. Vacsora a Tiszában Ha valaki Miskolcról érkezik a kint dolgozó magyar építők közé, mindjárt az étkezésre terelődik a szó. Előre kell bocsátani, hogy az üzemi konyhán precízen ügyelnek arra, hogy egy grammnyi se hiányozzék a megállapított adagból. Csak az ízek nem olyanok, mint itthon. Pedig a konyha vezetőinek tanácsára már étkezési felelősöket is választottak a miskolciak, és az étlap a kérések összesítése után készül el. Ha valaki mégis igazi magyaros ételt kíván és nem sajnálja a fáradságot, a kilométernyire levő Tisza étteremben sok finom hazai ízű harapnivalót talál. Amikor itt megrendelik az ételt, a pincér felhúzza a 20 perces csörgőt, és az óra megindul az asztalon. Ha húsz perc múlva nem érkezik meg az étel, az étterem látja vendégül ingyen a várakozókat. A magyar építők leleményességére vall. hogy egyik este hatféle frissensültet rendeltek. No de a konyha szakácsain nem lehetett kifogni, a tizenötödik percben már vacsoráztak a vendégek. NAGY JÓZSEF (Folytatjuk) Hazánk leglátogatottabb fürdőhelye, az évente több mint egymillió vendéget fogadó Harkány, újabb nevezetességgel gyarapodott: megnyílt a Csárdasziget. Az országban egyedülálló vendéglátó hely ez, amely nyilván nagy népszerűségnek örvend majd az ide látogató hazai és külföldi vendégek körében. A terület gazdája, a siklósi Magyar—Bolgár Testvériség Tsz, mesterséges tavat épített Harkány szélén és a tó közepén egy körülbelül 1000 négyzetméter kiterjedésű mesterséges szigetet alakított ki. Fából ácsolt ízléses épületek várják a vendégeket, akik hajóhídon juthatnak a szigetre. Két csárda működik itt. az egyikben halat, a másikban csirkét szolgálnak fel. s hozzá a híres siklósi borokat fogyaszthatják a vendégek. Az épületekben és a kerthelyiség színes napernyői alatt egyszerre több mint 300 ember foglalhat helyet. A sziget csücskén szalonnasütő helyet képeztek ki, a szenvedélyes horgászok pedig pecázhatnak a hallal benépesített tóban és ha szerencsével járnak, mindjárt meg is süthetik a zsákmányt. Új malom Szabolcsban Kisvárdán befejezték Sza- bolcs-Szatmár megye legnagyobb kapacitású és legkorszerűbb malmának építését, felszerelését. A pneumatikus rendszerű malomban 24 óra alatt 7,5 vagon őrlemény készül majd. Jelenleg a gépeket járatják, két hét múlva kezdődik a próbaüzemelés. ^ Hétről hétre strandolok ezrei keresnek és találnak felüdülést a tapolcai strandfürdő kellemes vizében. A fürdőzésen kívül Tapolca sok más szórakozást is kínál. Az Anna például a tizenévesek törzshelye, hiszen a jó zene sok fiatalt vonz. S aki nem szórakozia ki magát eléggé a kerthelyiségben, az még folytathatja a szalmatetös bungalóban is. amely az esti órákban a vendégek kedvelt vacsorázóhelye. Túrák Tengeiicre A gemenci és a gyulai vadrezervátumon kívül, Tolna megye két szép természetvédelmi területét, a tengelici és a lengyeli arborétumot is bevonják a turisztikai forgalomba. A Tolna megvei Idegenforgalmi Hivatal egész napos autóbusz-kirándulásokat szervez megtekintésükre, idegenvezetők kíséretében. A Szekszárdtól mintegy harminc kilométerre elterülő felsőtengelici arborétum nevezetessége a tavirózsás, nádassal övezett tórendszer romantikus szigeteivel. Itt készítették a „Tóparti látomás” című magyar film felvételeit is. Az őspark természeti különlegessége a ka- lábriai fekete fenyves és a mintegy 250 fészekből álló szüt'kegém telep. A lengyeli arborétum valóságos élőfa-múzeum. A világ minden táláról származó különleges fákat — köztük mammutfenyőket, ciprusokat. vöröstölgyeket — láthatnak itt a kirándulók. íj jelképrendszert kell alkotnunk Emberi szertartások Minden ember és család életében előfordulnak olyan emlékezetes — örömteli vagy tragikus — események, melyeknek derűjét vagy bánatát szívesen megosztana másokkal is. Főként a névadás, az esküvő és a temetés, tehát az. emberi élet alapvető személyes fordulópontjai azok az alkalmak, amikor különösen jólesik a családot körülvevő szélesebb társadalmi közösség együttérzése. Csak a megszokottsa« p p E megindító családi események sok-sok időn át szinte kizárólag vallásos értelmezéshez. egyházi szertartás kereteihez kötődtek; holott eredetük — a tudomány (történelem, régészet stb.) tanúsága szerint — „laikus”, emberi jellegű. A társadalmi, gazdasági fejlődés és a tudományos-technikai haladás, a régi tulajdonviszonyok és osztály szerkezet megváltozása, az emberek közti kapcsolat értékrendjének átalakulása, az egyén társadalmi helyzetének megváltoztatási lehetősége — egyre jobban felszabadítja az emberek érzelmi életét is. Erőteljessé vált az a folyamat, amely az eredetileg is humán jellegű ünnepek hagyományos egyházi értelmezését ismét világivá, emberivé kívánja átformálni. A vallásos szertartások ma már sok ember számára értelmüket vesztették, realitás nélküli szimbólum- rendszerekké homályosultak. sőt olykor már csupán a puszta megszokottság tartja életben őket. Hagyományos és modern szimbólumok Hazánkban a hatvanas évek közepe óta több mint félmillió szocialista névadó ünnepséget, házasságkötést és temetést rendeztek. Nyilvánvaló, hogy a világi szertartások iránti növekvő igényben — amely, úgy tűnik, ez idő szerint sokhelyütt meg is haladja még a valóravál- tás lehetőségeit — a felszabadulás óta eltelt több mint negyedszázadnak az emberek gondolkodására, világnézetére gyakorolt hatása is kifejeződik. Az emberek gondolkodásában és magatartásában bekövetkezett változások tették aktuálissá 1970-ben annak a kormányrendeletnek a kibocsátását, amely támogatásáról biztosítja a családi események társadalmi szertartással való megünneplését. S ez a fejlődés tűzte napirendre olyan modern Íz IFIT XVI. sz. Autójavító Vállalat 1. sz. üzemegysége soron kívüli munkavállalással vállal teher- és személygépkocsik kárpitosmunka végzését, rugójavításokat, karambolos javításokat, fényezési munkákat, valamint Jelentkezés: Robur típusú gépkocsik futó és szerkezeti javítását XVI. sz. Autójavító Vállalat Miskolc, Zsolcai kapu 9—11 üzemvezetőnél telefon: 17-081 közvetlen, 37-741/22 mellék szertartásszabályok kidolgozását is, amelyek hozzáértéssel, tapintattal a környezetesztétikai követelményeknek is eleget téve ötvözik össze a hagyományos (sokszor feledésbe merült!) népi es a modern szimbólumok sorát. Azok a szakemberek aki,< e felelősségteljes' munkán fáradoznak. különös gonddal építik fel e világi szertartások „dramaturgiáját", hiszen a feladat: úi jelképrendszerek megalkotása. E jelkép- rendszerek harmonikus összhangban egyesítik az örök emberi érzések iránti tiszteletet és kegyeletet olyan eszmei tartalommal melv a szocialista világrendszer nor- dozója. Nemcsak hivatalos aklus Az elmúlt két év alatt több mint negyvenre emelkedett a családi ünnepeket rendező tanácsi irodák és intézetek száma. Sok kiváló költőnk. írónk, zeneszerzőnk alkotott új. nemes emóciókat sugárzó műveket, a társadalmi szertartások felemelő lélektani hatásának gazdagítására. Májusban rendez ték meg Szolnokon a családi események társadalmi megünneplésével foglalkozó szakemberek második országos tanácskozását, valamint az alkalomhoz illő művészi műsorok seregszemléjét. Elhangzottak a már korábban kiírt pályázat díjnyertes kó- rusművei is, és jjj szín gya- nánt olyan összetett műsorok, melyekben az ünnepi beszéd, az irodalom és a zene hangulati ereje egységes kölcsönhatásban szolgálta az esztétikai-érzelmi mondanivalót. Az „új tradíciók” terjesztésének gyorsítása természetesen elsősorban tanácsi feladat, hiszen a tanácsok biztosítják e világi ünnepségek megrendezésének szervezeti és dologi-anyagi kereteit. De a kezdeményezésben, a felvilágosító munkában és személyes meggyőzésben fontos szerep hárul a társadalmi és tömegszervezetekre, elsősorban a szakszervezetekre és a KISZ-re. Ha ugyanis kizárólag a tanács rendezné e humán szertartásokat. azok nem lennének egyebek „hivatalos aktusnál”. A társadalmi és tömegszervezetek bekapcsolódása biztosíthatja csak. hogy e szertartások — túl az ünnepélyes jellege« — bensőséges közösségi élményt is nyújtsanak a részvevők számára. KEREKES GÁBOR Kifaragta az obsitos kalandjait Bútorfaragással jelenített* meg Garay Janos irodaim hősének: Háry Jánosnak ka landjait a Tolna megye Kurd községben élő Kör Szabó Dezső fafaragó nép művész. Nagyméretű kompo zíeióját egy sárközi típusi szekrényre és egy hintaszék re véste. A sárközi motivu mokkái díszített szekrény szőlőág keretezi, szimbólum ként a Háry történeteit ih tető szekszárdi bornak. í szgkrényaj tokon' keretekb* foglalva, 12 faragott képér láthatók az obsitos kaland jai. Csárdasziget
