Déli Hírlap, 1972. július (4. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-21 / 170. szám

Pártbizottságot választottak az erdészetnél Nemzetközi csapolás ★ A helyiipari kiállítás egyik legsikeresebb pavilonja az Agrokonzum zöldség-gyümölcs boltja. Itt állították ki a vál­lalat csomagológépét is. amely a legkülönfélébb gyümölcsök fóliába burkolására alkalmas, a dinnye szelettől a paradi­csomig és az őszibarackig. A pavilonban állandóan friss és nagyon szép gyümölcs és zöldség kapható: a forgalom min­den várakozást felülmúlt. Ezért az Agrokonzumnál azt ter­vezik. hogy ha engedélyt kapnak rá. akkor a zöldségpavilon­ban a vásár után is árusítanak. Jó lenne, ha így döntenének, hiszen a városnak ez a része távol esik a piacoktól és erre­felé aránylag kevés zöldség-gyümölcs üzlet van. (Farkas Ida felv.) A lecsó már nem luxus Javult a kínálat, csökkentek az árak Az igény a Borsodi Erdő- és Fafeldolgozó Vállalatnál is: növelni a politikai munka színvonalát. Ez a törekvés nem mai keletű. Mindeddig azon­ban nem voltak meg a szük­séges szervezeti és egyéb feltételek ahhoz, hogy mara­déktalanul eleget tegyenek ennek a követelménynek. Most változott a helyzet. A megyei, valamint a városi pártbizottság határozata ér­telmében ugyanis tegnap üze­mi pártbizottságot választot­tak. E fontos eseményen jelen volt Veres Sándor, a megyei pártbizottság osztályvezetője, Drótos László, a városi párt- bizottság titkára és Szarka Janos, a városi pártbizottság osztályvezetője. Az erdészetnél 25 pártszer­vezetet és hatszáz párttagot tartanak nyilván. Ebből Mis­kolc körzetében öt pártszer­vezet működik, több mint 200 párttaggal. Ez utóbbi öt párt- szervezet, küldöttei tanács­koztak tegnap és döntöttek arról: ki legyen a 25 tagú pártbizottság és a négytagú végrehajtó bizottság tagja. Titkárrá dr. Tökei Lajost vá­lasztották, aki hat esztendeig aiaoszervezeti titkár, majd a választást megelőzően két esztendeig a csúcs vezetőség titkára volt. Tegnaptól tehát önálló üzemi pártbizottság működik a Borsodi Erdő-' és Fafeldol­gozó Vállalatnál. Az újonnan megválasztott titkár a fel­adatokról. szólva elmondotta: egyik legközelebbi teendő­jüknek tekintik, hogy jó köz­REFLEKTOR Ma Budapesten megnyit­ják a szabolcsi népművészeti napokat. * Győrben befeje­ződik az első országos szak­munkástanuló szaktábor. * Kecskeméten ma kezdődik a gyermekkórusok tábora, y Szegeden megnyitják az ipa- i vásárt és kiállítást. * Za- aegerszegre érkezik az 3ZKJP politikai főiskolája rallgatóinak egy csoportja. Fiatalok, öregek Ma délután 4 órákor az -KM csavargyár részlegének ÍISZ-fiataljai a Szinva-völ- •yi Vasasklubban nagyszabá- u rendezvényt tartanak: a zocialista brigádok találkoz­ik az üzem nyugdíjas dol­gozóival. érzetet teremtsenek a válla­latnál. Nagy erőfeszítésekre van szükség ahhoz is. hogy a szeptemberben kezdődő párt­oktatás feltételeit megte­remtsék, •ugyanakkor a gaz­dasági munkát illetően is van mire fordítani a figyelmet. Mindenekelőtt a végrehajtás ellenőrzése az a terület, ahol nagyobb következetességre van szükség. Az üzemi pártbizottság a Miskolc körzetében dolgozó öt pártalapszervezet közvet­len irányításán túl jelentős szerepet tölt be abban, hogy a húsz vidéki pártszervezet­tel megfelelő koordinációs kapcsolatokat alakítson ki. A vállalat egészét tekintve, ilyen értelemben fontos teen­dők hárulnak az üzemi nért- bizottságra. (tólh) „Végre! Miskolcon is ízléses, modern, ötletes és szép kiállítást láthatunk. Gratulálunk a ren­dezőgárdának és a kiállítóknak” — írta a helyiipari kiállítás és vásár vendégkönyvébe egy asz- szony. Másik bejegyzés: „Igazán érdemes ilyen kiállítást rendezni, az emberek szépérzékét fejlesz­tik vele.” Van, aki csak egyet­len szóval fejezte ki véleményét: „Gyönyörű!” Akad a bejegyzők között küliöldi, még angol is. Egy tengerentúlra került hazánk- leánya nevének és lakóhelyének a beírásával igazolja, hogy szin­tén járt itt: „Zita Radoczy, To­ronto, Canada.” A kiállítókat persze az is’ érdekli, hogy kelendőek lesznek-e termékeik. Érthe­tő hát. hogy nemcsak a ká­nikulától „túlfűtve” ültek össze tegnap délelőtt 10 óra­kor a sportcsarnok egyik tárgyalótermében a Borsod megyei Kézműipari Vállalat vezetői különböző kereske­delmi és gyártó cégek kép­viselőivel. Az úgynevezett „szakmai nap"-on ismertet­ték vállalatuk termékeit, s lebonyolították az üzletköté­seket. Mielőtt az eredményről be­számolnánk, ejtsünk néhány szót az öt éve létrehozott vállalatról. Kazincbarcikán van a központja, két telepe, s telepe van még Özdon, Le- ninvárosban és Kurityánban. Két hetet töltött 'hazánk­ban a szovjetunióbeli zapo- rozsjei kohászati kombinát dolgozóinak egy csoportja. A vendégek között volt Vla- dim Bergyeneesnik Lenin-dí- jas acélgyártó is. Az LKM- mei szoros kapcsolatot tartó zaporozsjei üzem dolgozói a diósgyőriekkel együtt barát- ság-csapolást tartottak az elektroacélmű 18-as számú kemencéjénél. A csapolást a tegnap délelőtti műszakban A D1GÉP Zalka Máté ne­vét viselő MHSZ-lövészklub- ja — névadójának tisztele­tére — a honvédelmi szövet­ség Nyírfa úti lőterén em­lékversenyt rendezett. A szövetség öt miskolci és két debreceni lövészklub iából összesen hatvan sportlövész mérte össze képességeit, s a Összesen hétszáz dolgozójuk van, akiknek 87 százaléka nő, zömmel betanított mun­kás. Ruházati cikkek, sík-kö­töttáruk, habszivacsból ké­szült kempingfelszerelések és bútorkellékek a vállalat ter­mékei. Ezek bemutatott pél­dányaiért s a műszálás anyagból készült modern szabású, kényelmes munka­ruháért a vállalat elnyerte a Helyiipari és Városgazdálko­dási Dolgozók Szakszerveze­te megyei bizottságának kü- löndíját. Nem akármilyen árukra történt tehát üzletkötés teg­nap. A TRIAL jövőre mint­egy hárommillió forint ér­tékű termékeket vásárol meg a vállalattól, hasonló üzle­tet kötöttek meg az Észak- magvarországi RÖVIKÖT- tel, s az ország különböző részeiből — még Kaposvár­ról is — nagyobb tételekben rendeltek meg habszivacs­kempingcikkeket a vegvianvag nagykereskedelmi vállalatok. Az egri Agria Bútorgvár. amelynek — az előző évhez hasonlóan —. az idén is szál­Az emberiség minden tech- kai kényszer nélkül is szinte belerohan a zajos életformá­ba; egy beat-zenekar hang­jának zajteljesítménye pél­dául tízszer nagyobb a Sa­turnus űrhajó kilövésekor keltett hanghatásnál. A mun­kafolyamat zajosságát sem a technológia követeli meg. Több figyelem, törődés önma­gában is elegendő volna a zaj tetemes csökkentésére. Saj­nos egyre gyakrabban talál­kozhatunk olyan rakodókkal, akik szinte kéjjel dobálják le a teherautóról a csöröm­pölő vasdarabokat: motorke­rékpárosokkal. akik éppen a legszűkebb utcában túráztat­ják a motorjukat: rádiőzók- kal. akik maximális hang­erőre állítják készüléküket. Akusztikusaink becslése sze­rint. a világ háttérzajának ál­talános hangossága meCTfe'"lő technológiai és munkafegye­Dan3’i Lajos MSZBT szocia­lista brigád vezető irányítot­ta. s abban a szovjet Leriin- díjas acélgyártón kívül köz­reműködött egy bolíviai és egy vietnami szakember, va­lamint egy görög nemzetisé­gű acélgyártó is. A csapolás után öt próbatestet készítet­tek, s egyet-egvet. a tegnaoi dátummal, átadták a közös munkában részt vevő külön­böző nemzetiségű acélgyár­tóknak. rendező klub csapata győzött. Hét számból ötben első. há­romban második, egyben harmadik helyezést értek el a versenyzői. A második és a harmadik helyen a debre­ceni Bocskai, illetve a Bor­sodi Bányász MHSZ-lövésze- inek csapata végzett. lítói voltak a barcikaiak, jö­vőre szintén nem kis meny- nviségű ha bszi vacs-bút őrbe- tét átvételét vállalta. Nyers-, anyag- és gépszállításra a budapesti Pamutnyomóipari Vállalattal állapodtak meg, melynek az átadott gépeivel hajtottak végre egyébként idei szövődéi rekonstrukció­jukat. Tegnap délután csehszlo­vákiai vendégei is voltak a kézműipari vállalatnak. A HVDSZ megyei bizottsága meghívására a megyében tartózkodó kassai helyiipari szakszervezeti küldöttség el­látogatott központjába, ahol Koppány Ottó igazgató és, Varga József szaikszervezeti titkár tájékoztatta őket a termelésről, illetve a moz­galmi munkáról. A vendégek ma délelőtt megtekintették a kiállítást — természetesen a barcikai- akét is —. s úgy vélekedtek, ahogy a vendégkönyvben ki tudja hányadik bejegyzésként olvasható egy látogatótól: ..Kellemes érzéssel távoz­tam.” lemmel, valamint a fölösle­ges egyéni zajkeltés kikap­csolásával mintegy felére csökkenne. • • A zajterhelés felmérésekor érdekes és egyben jellemző pszichológiai sajátosságokra figyeltek fel a szakemberek: a zajt keltő alany, a moto­ros, munkás, gyerek, zenész a saját zajkeltésével szem­ben kevésbé érzékeny, mint másokéval szemben. A szom­széd gyerek sírása jobban zavar, mint a saját szórako­zásunkra bekapcsolat, lénye­gesen hangosabb Tévé. Az előbbi kimutathatóan idegi megterhelést és károsodást idézhet elő, míg az utóbbi viszont a pihenést és a ki­kapcsolódást szolgálja. Éppen ezért nagyon nehéz meghatá- J*S.v mi a csend és Kellemesen lepődtek meg a héten azok a miskolci há­ziasszonyok, akik bevásárló körútra indultak a Búza téri piacra. Az elmúlt héthez ké­pest ugrásszerűen megnőtt a kínálat, javult az áruk minő­sége és csökkentek az árak is. Az Agrokonzum csaknem 50 százalékkal több zöldséget és gyümölcsöt szállított a miskolci piacokra és a vál­lalat boltjaiba, mint a meg­előző héten. Különösen para­dicsomból, zöldpaprikából és őszibarackból nőtt a kínálat, de jó volt a felhozatal sár­gabarackból. almából is. Eg’- héttel ezelőtt még meggon­dolták a háziasszonyok, hogy mondjuk egy négytagú csa­ládnak lecsót főzzenek vacso­rára: most már nyugodtan betervezhetik a heti menübe ezt az ételt is. A zöldség-gyümölcsellátás­mi a zaj. Hogy kinek milyen helyzetben mi kívánatos és mi nem, az bizonyos hang­erősség alatt csak nagyon körülményesen határozható meg. • • A közepes erősségű zajok keringési zavart és hőmér­séklet-csökkenést is okozhat­nak. Szellemi munkában még kisebb hangerő is zavar: is­kolák, tudományos munka­helyek zajszintje nem emel­kedhet 35—45 decibel fölé, mert ellenkező esetben a koncentráció nehezebbé vá­lik és a munka értéke csök­ken. A következő fokozat az ipari és közlekedési zajfor­rások okozta háttér-zajszint, amely már az agy számos központját ingerli és az egész szervezetre káros befolyással van. Vérnyomás-rendellenes­ségeket, szívdobogást okoz, izomreakci éja indít meg, fej­remegéssel. összeeséssel jár­hat, látászavarokhoz vezethet. Csendes helyen eltöltött pi­henőknek a munkába való közbeiktatása lényegesen csők kenu a g, aj káros hatását. ról és az árak alakulásáról érdekes cikk jelent meg a mai Népszabadságban. A szerkesztőségi ankét legfőbb tanulsága az volt. hogy bár súlyosak a hazai zöldség-gyü­mölcstermelés gondjai, mégis megállapíthatjuk, hogy — lé­nyeges import nélkül — ke­vés európai országban jobb az ellátás, mint nálunk. Drágább, mint tavaly H 1 Ugyanakkor a zöldség-, gyümölcsárak állandó emel­kedése feltétlenül beavatko­zást sürget. Hazánk lakos­sága az idén körülbelül 79 milliárd forintért vásárol élelmiszereket, ennek az ösz- szegnek 15 százalékát zöld­ségre, gyümölcsre költik. Nem mindegy tehát, hogy ezért a tetemes pénzért mennyi és milyen minőségű terméket tudunk vásárolni. Az idén az első félévben 10.7 százalékkal voltak drá­gábbak a zöldségek és gyü­mölcsök, mint tavaly ilyen­kor. Az ankét részvevői szerint az áremelkedésnek egyik oka a több év óta kedvezőtlen időjárás, a munkaer ■ drágu­lása, a mezőgazdaságban használatos gépek, anyagok árváltozása. Nagvobb haszon...? A zöldségtermesztés fej­lesztésére hozott kormányha­tározat elsősorban a tartósító ipar felvásárlását segíti. Kon- zervből. mélyhűtött áruból — igaz, hogy az árak 10 száza­lékkal emelkedtek — már az idén is jobb lesz az ellátás, nagyobb lesz a választék. A frissen fogyasztott zöldségek mennyiségének növelése és árának csökkentése azonban ennél sokkal nehezebb fel­adat. Sokat segíthet az át­szervezett megyei MÉK-ek szorosabb együttműködése, árpolitikájának összehango­lása. Javítaná az ellátást, ha a - termelők ’ és értékesítők szerződései a valóságban is kötelezőek lennének mindkét fél számára. Szó volt a ma­gánkereskedők olykor indo­kolatlanul magas árairól, és egyes értékesítő vállalatok, szövetkezések „kis forgalom — nagyobb haszon” jelszavá­ról, és ennek árdrágító hatá­sáról. (pusztai) Rajztábla és ártábla Nem tartom magamat faipari szakembernek, de meg mernék rá sküdni, hogy egy negyvenszer huszonvalahány centiméteres rajz- ábla előállítása nem kerül ötven forintba, s egy kétszerekkoráért is úlzás 94 forint 30 fillért kérni. Persze, a faipari szakemberek biztos óbban tudják a dolgukat, ezért ők épp ennyit kérnek a PIÉRT-nek ladott feles, illetve negyedes rajztáblákért. A Nyírbátori Faipari 'általainál a jelek szerint ugrásszerűen emelkednek a termelési költ­égek, hiszen ugyanezt a rajztáblát 1968 előtt tizen-, illetve huszon- alahány forintért adták a nagykereskedelemnek. A legutolsó ár- melés ez év júliusában történt, akkor különösebb magyarázat nél- ül, ismét 25—30 százalékkal drágultak meg a nyírbátori vállalat ajztáblái. A dolog érdekessége, hogy ugyanezt a terméket az Erdőkémia 'általat 31,50-ért, illetve hetven forintért adja. Persze ez sem valami lesó ár. A jelek szerint még a sorozatos áremelések ellenére sem üzlet rajztáblakészítés. Hiszen a PlERT az ellátásról semmi biztosat nem ud mondani. Aki idáig figyelemmel kísérte a rajztáblák áráról folytatott editációnkat, az joggal szörnyedt el a számok hallatán. Pedig a do- )gnak a csattanója még csak most jön: a boltokban ugyanis ennél okkal olcsóbban, 14,40-ért, illetve 26,90-ért árusítják az iskolásod ijztábláit. Azaz minden negyedes rajztáblához 35,60-at, a feledhez edig 63,10-et kell hozzátenni a kereskedelemnek, illetve az államnak. A fogyasztói árak tehát nem változtak, a vevőt elvben n<?m ter­eli a nyírbátori ktsz sorozatos áremelése. Csakhogy ez a* állagot íjyre kevésbé tartható fenn. Az alapvető gazdasági irányelveinknek lond ellent, ha egy ilyen jellegű termék fogyasztói ára hosszú ideig 5 egyre jobban eltér a termelői, beszerzési ártól. Fehet, hogy jövő yenkorra megszűnik ez az ellentmondás. De nem mindegy, hogy íelyik árat közelítjük a másikhoz. (PUSZTAI) Vásári mozaik Milliós üzleteket kötöttek a barcikaiak A DIG ÉP sportlövészei győztek T. I. Etöbb-utóbh megsüketiHünk? Romlik az emberiség hallása Figyelmet keltő tudományos megállapításra jutottak a szakemberek: az emberiség hallóképessége fokozottan romlik. A zaj terhelő hatása ugyanis generációkon át összegezódik. Harmincéves időközzel végzett vizsgálódások azt bizonyítják, hogy ez idő alatt — az akusztika szaknyelvén szólva — hal­lásélességünk 4 decibellel csökkent. Ebből joggal levonható a következtetés, hogy — ha környezetünk nem válik csön­desebbé — az emberiség a lassú megsükelülés felé halad.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents