Déli Hírlap, 1972. július (4. évfolyam, 153-178. szám)
1972-07-21 / 170. szám
tJ71. Június 7-én a Molnár Béla Ifjúsági Házban 11 sportoló ünnepélyes fogadalmat tett. Ekkor már javában folyt a felkészülés a XX. nyári olimpiai játékokra, s a sportolók arra tettek fogadalmat, hogy a még hátralevő egy esztendőben minden erejüket az olimpiai célok szolgálatába állítják. Ma már elmondhatjuk, hogy a fogadalomnak becsülettel eleget tettek, még azok is, akik az utolsó válogatásnál már nem kerülhettek be a legjobbak közé. Talán még soha nem volt annyi olimpikon-jelöltünk, mint tavaly, s a kiküldetésre esélyesek majd felének kiválása után is maradtak annyian, hogy elmondhatjuk: Miskolc végre megindult azon az úton, hogy az ország második városa rangnak megfelelően képviseltesse magát az olimpiai együttesben. Hétfőn kihirdették a csapatot, s az akkor esküt tevők közül ötük nevével találkoztunk, ők azok... ...akik városunkat képviselik ő nem volt ott az eskütételnél, de minden erejét megfeszítve küzdött, s a célegyenesben befogta ellenfeleit. Az Európa-bajnokságon nagyon akart, s ez az akarás nemcsak az EB-érmet, hanem a müncheni repülőjegyet is meghozta. Szűcs Lajos, a DVTK súlyemelője szintén azok közé tartozik, akik felléphetnek Münchenben az olimpiai dobogóra. (A többiekkel együtt utazik Szabó Gyula, futóvadlövő is.) & 0 már járt olimpián. Feladata azonban neki sem kisebb. Rusznyák Józsefa DVTK birkózója talán élete legnehezebb erőpróbája előtt áll. Ha figyelmesebben megnézik az eskütételről készült fényképet, ott láthatják őt a kép jobb szélén. Azóta már fővárosi versenyző lelt, de mi azért egy kicsit még mindig magunkénak érezzük Molnár Imrét, Magyarország mesterfokú tornászbajnokát. ö is másodszor tagja a magyar olimpiai csapatnak. Mexikóban 21. lett. Münchenben — az elmúlt időszak eredményei alapján — jobb szereplést remélhetünk Géra Imrétől, az MVSC kerékpárosától. ★ 1971. június 7. A borsodi olimpikon-jelöltek eskütételét fogadja a megye és a város vezetősége. Szpasszlii j—Fischer 2,5:2,5 Reykjavikban csütörtökön megkezdődött a sakkvilágbajnoki párosmérkőzés 5. játszmája. Fischer 4 percet késett, Szpasszkij világossal, vezérgyaloggal kezdett. Szpasszkij vezérgyalogjának D2-ről D4-re történt lépése után Fischer huszárjával L8-ról F6-ra lépett. Négy-négy gyors lépes következett, eddig minden úgy zajlott le, mint a párosmérkőzés első játszmájában. A továbbiakban Szpasszkijnak a királyszárnyon, Fischemek a vezérszárnyon nyílt lehetősége a támadásra. Szpasszkij erőteljes játékával eles harcot kezdeményezett Fischer védekezésre kényszerült. A 11. lépésnél viszont az amerikai nagymester 25 perces gondolkodásra szorította ellenfelét. Rendkívül feszült volt a játszma, Szpasszkij huszárt, Fischer futót áldozott. A szovjet világbajnoknak a gyalogjai kedvezőbb pozícióban voltak, s a 17. lépésnél előnyösebbnek látszott a helyzete. Nagy meglepetés következett. Fischer egy váratlan, rendkívül szellemes kombinációját Szpasszkij elnézte. Fischer tiszt-áldozattal ugyanis olyan helyzetet teremtett, ’ amelyben Szpasszkij, súlyos anyagi hátrány árán menekülhetett volna a matt helyzetből. A szovjet világbajnok ezért a 28. lépésben feladta a mérkőzést. A sakkvílágbajnoki döntő 5. játszmája után az állás: Szpasszkij—Fischer 2.5:2.5. A 6. játszmára vasárnap kerül sor. Az MLSZ elnökségi ülése Az MLSZ elnöksége csütörtökön tartott ülésén elfogadta az NB I-es labdarúgó-bajnokság őszi fordulójának sorsolását, majd megtárgyalta az NB I-es edzők munkaviszonyának általános vizsgálatával kapcsolatos jelentést. Határozatában szankciókat helyezett kilátásba az edzők munkaviszonyával kapcsolatos MTS-ren- delkezések be nem tartásáért. Az Egyetértés és az MTK elnökségeinek fellebbezései — a két csapattól levont büntetőpontok ügyében — nem kerültek érdemi tárgyalásra. mivel azok az előírt fellebbezési díj befizetésének mellőzésével érkeztek be. A fegyelmi bizottság által 3 évre eltiltott Halmosi Zoltán (Haladás) ügyében az MLSZ elnöksége a vizsgálat kiegészítését rendelte el. Eredményhirdetés holnap „...elérni a lehetségest!’9 Levelek, hírek az QRJ-röI előbb idézett olvasónk, hiszen tudtuk, hogy az effajta játékok eddig a rádió és a tévé „privilégiumai” voltak, s újság ilyen rendszerű játékot még nem rendezett. Ezért is érthető, hogy néha becsúszott egy-két tévedés — és ezért fogadták olvasóink is megértéssel az egyébként megbocsáthatatlan hibákat. Szerencsére a játék végső kimenetelét ezek nem befolyásolták, hiszen olvasóink időben figyelmeztettek, jó szándékú an segítve; velünk együtt izgultak és küzdöttek a sikerért. Nekik köszönhetjük például, hogy tudomást szereztünk a „kilencedik” Miskolcon élő olimpikonról, Tóth István volt ökölvívóról. Ferenc nevét Jenőnek írtuk: de ebben a hőségben nem csoda, ha összekevertük az öli ip nié*c nagy tudósának—acyét a Borsodi Bányász jelenlegi elnökének nevével. Egy másik olvasónk azért írt köszönő sorokat, hogy sikerült őt, 55 esztendős kora ellenére is, játékra ingerelnünk. Neki, valamint az igen részletes levelet író <V^Thodorj£ fiaahán.ak üzenjük, hogy a pluszpontokra bejelentett igényüket azért nem vehetjük figyelembe, mert a játék bevezetőjében bejelentettük, hogy — a speciális feladatoktól eltekintve — naponta maximum 14 pontot lehet szerezni a kérdések megválaszolásával. Az már a mi „Az az ember, aki soha nem próbálja elérni a lehetetlent, az sohasem fogja elérni a lehetségest!’ — írja levelében Sajbán Józsefné, olimpiai rejtvényjátékunk egyetlen női versenyzője. Goethe szavaival elhatározását akarta igazolni, megjegyezvén, hogy az eredménytől függetlenül már az is hasznos volt számára, hogy az olimpiák történetével foglalkozhatott. „Ez hozzásegített ahhoz is — írja —, hogy sportrajongásomat gyermekeimnek is átadjam, mert ők is részt vettek a játékban, izgultak, segítettek ebben a szép és hasznos vetélkedésben.” Levelét a következőkkel zárja: „Ezúton kívánok a miskolci, borsodi s a magyar olimpikonoknak eredményes, jó szereplést a müncheni olimpián. Ezután még nagyobb figyelemmel fogom kísérni őket.” Valahogy mi is úgy voltunk ezzel a rejtvény játékkal, ahogy A játék során előfordult tévedések közül csak egyet szégyellünk igazan; azt, hogy dr. Mező balszerencsénk, hogy mit sem sejtő munkatársaink is besegítettek, s valaki éppen Katona Józsefről írt, s atrra már álmunkban sem mertünk gondolni, hogy a Toplitz-tó rejtélye című cikksorozatunk írója is egy volt olimpikon nevét viseli. (Sugár István — olvasóink ezt is kinyomozták — az 1928-as olimpián a 4xl00-as váltó tagja volt.) A nyomdahibákról most nem szólunk, hiszen azokról nem tehetünk, de az már igaz, hogy a nyárt olimpiai játékokon nem <>6—76—88, hanem 95—75—84 volt az arany-, ezüst- és bronzérmek száma. Köszönjük olvasóinknak a levelekben foglalt tetszésnyilvánítást, s reméljük, hogy az ORJ-n nem a holnap kihirdetésre kerülő végeredmény, hanem a részvétel volt a legfontosabb s a legemlékezetesebb. HORVATH KALMAN Iskolát nyit több száz gyermekének Kofi Opahin Klutse 60 éves ghanai lakos azzal a kéréssel fordult a kormányhoz, hogy nyújtson számara anyagi támogatást. Klutse több száz gyermek apja, akiket 23 felesége szült neki, s most külön családi iskolát akar nyitni fiainak és leányainak. Sötétben is lát Az áthatolhatatlan sötétség, a hóesés és a borult idő nem nehezíti meg a folyami hajó előrehaladását, ha a „Köd” elnevezésű új navigációs rendszer működik a fedélzetén. Ez a műszer infravörös sugarakkal „tapogatja le” az utat és másfél kilométerrel előbb figyelmezteti a kormányost az esetleges akadályra. A műszer kipróbálása sikeresen befejeződött, s Leningrádban megkezdték sorozatgyártását is. Az idén körülbelül 50 hajót szerelnek fel ezzel a műszerrel. A sötétben is „látó” készüléket elsősorban az északi országrész és Szibéria folyóin fogják alkalmazni, ahol különösen bonyolultak a hidrometeorológiai viszonyok. A „Köd” elnevezésű műszer kicsiny terjedelmű, de a szakemberek már újabb, miniatürizált változatán is dolgoznak. Ezt a mini-műszert legfeljebb 800 lóerős motorral ellátott, kis tonna- tartalnvj hajókon fogják alkalmazni. Müfogsort és szemüveget a halaknak! Az angol Bob Tyler abban reménykedett, hogy a helyi halkiállításon Pirié nevű piranha halával díjat nyer. Minden reménye füstbe ment azonban, mert a nevezetes hal az akvárium egyik sziklájába harapott, és kitörte a fogát. Tyler feladott egy hirdetést; olyan fogorvost keresett, aki hajlandó lenne Pirie-nek megfelelő protézist készíteni. Végül jelentkezett Ernest McAree fogász, aki hajlandónak mutatkozott arra, hogy 1000 frank lefizetése ellenében hamis fogat ültessen be a piranha állkapcsába. Amikor a Daily Mirror egyik olvasója értesült az esetről, levelet írt, az újságnak, amelyben — igen logikusan — azt ajánlotta, hogy a hamis fog elkészítése után gondoskodjanak szemüvegről is a pirajiha számára, nehogy ismételten a sziklába harapjon. Gyógyítás kézzel A kezelés nem tart egy percnél tovább. A nyakcsigolya-, hát- vagy vállizületi fájdalmakkal jelentkező páciens végigfekszik egv ágyon. Az orvos ráteszi kezét a hátára, majd gyors, pontos rpoz- dulatokkal megnyomja a gerincoszlopot. Minden egyes alkalommal halk reccsenés hallatszik, azonban úgy tűnik, hogy a páciens nem szenved. Sőt, amikor felkel az ágyról, korábbi fájdalmait sem érzi. A „chiroterápia”, vagyis a kézzel végzett gyógyítás nem új tudomány. A nyugati országogban napjainkban kezdi visszanyerni polgárjogát még a határozott ellenvéleményen volt orvosok körében is. A chiroterápia abból a feltételezésből indul ki, hogy a fájdalmat egy vagy több csigolya elmozdulása okoíza. Ezért a chiroterápiás orvosok arra .törekszenek, hogy kézi erővel helyezzék vissza eredeti helyzetükbe a csigolyákat. Leggyakrabban azok keresik fel őket, akik elviselhetetlen nyakizületi, vállizületi, hátgerinc- ós keresztcsonti fájdalmakról panaszkodnak. Általában foglalkozási betegségekről van sző: diákok és gépírónők gerincferdülésével, futószalag mellett dolgozó munkások tipikus izületi bán- talmaival állnak szemben. Pásztorfiúból akadémikus Az ukrajnai Vilka falucskában élő kolhozparaszt, Sztyepan Paraszjuk négy fia az egész köztársaságban ismert matematikus tudós lett. Pásztorkodástól az akadé- démiai tagságig: ezt az utat tette meg Osztup, a legidősebb fiú. A minden iránt érdeklődő falusi fiatalembert tudásszomja vezette el a Ívovi állami egyetemre. Harmincöt éves volt, amikor elnyerte a doktori címet. Nemsokára akadémiai tag lett, s Osztap Paraszjuk akadémikus azóta számos olyan elméleti művet írt a magasabb matematika különböző problémáiról, amely a szovjet és a külföldi szakemberek körében egyaránt elismerési keltett. Két öccse — Lev és Jev- sztafij — docens, s mindketten matematikát tanítanak t Ívovi oktatási intézményekben. Iván, a legfiatalabt testvér, az Ukrán Tudományos Akadémia kibernetika intézetének tudományom munkatársa. < . Attrakció — Ennek a számnak a befejezését a műsor második részébe láthatják (A Szputnyik karikatúrája
