Déli Hírlap, 1971. december (3. évfolyam, 283-308. szám)

1971-12-06 / 287. szám

Avatás másfél év után Újsághír: Szombaton — a város 37 évvel ezelőtti felszabadu­lására emlékezve — felavatták a 40-es számú Általános Iskolát. Az ünnepi aktuson megjelent Moldován Gyula, a városi párt- bizottság titkára, Tok Miklós, a városi tanács elnökhelyettese, Marcziniák Sándorné, a városi tanács osztályvezetője és Krisztik Pál mérnök, az iskola tervezője. Láthattam, végigkísérhettem az építkezés szinte minden fázisát, s most. az avatásnál a beavatottak örömét érzem. Az iskola tulajdonképpen nem épült lassan, mégis elégedet­lenkedve siettettük. Mert a házak a környékén mégiscsak gyorsabban épültek. A Győri kapu szép családi házai kis kertjükkel, rózsabokraikkal együtt — egyik napról a má­sikra eltűntek, helyükre házgyári óriások nőttek, otthont adva sok-sok családnak. Szükség volt hát az iskolára. Mikor — nem minden huzavona nélkül — végre beköl­tözhettek az első osztályok, s megkezdődött a tanítás, lassan napirendre tértünk a dolog felett. Hogy műszakilag mi min­den hiányzott még akkor, azt jegyzőkönyvek bizonyítják. (Kisebb-nagyobb műszaki hiba nélkül talán nem is lehet épületet átadni. Bár egyszer talán meg kellene próbálni ezt is.) De. hogy hogyan vált ez az épület iskolává, annak már nincs ilyen könnyen hozzáférhető írásos bizonyítóira. A beköltözés után csupán egy új létesítményt köszöntöt­tünk — iskolát csak most (másfél esztendő után) avattunk. És nem azért, mert a kivitelező mostanra a legapróbb rész­letekig megvalósította a tervet, hanem azért, mert másfél esztendő alatt azonos pedagógiai elveket valló nevelő közös­séggé vált az új intézménybe helyezett tanítók, tanárok cso­portja. s mert egy-egy osztály most már nemcsak egy te­rembe helyezett 30—40 azonos életkorú gyerek, hanem gyer­mekközösség, melynek tagjai ismerik, becsülik és segítik egymást. A falakat nem könnyű felhúzni, és sok erő, áldozat k'll egy új intézmény berendezéséhez is. De a legnehezebb egy iskola szellemi arculatát megformálni. Vajon ki alkot mara­dandóbbat a tehetséges építész — aki büszke munkájának kézzel fogható eredményére, vagy a nevelő, aki ugyancsak mindennap érzi a tervezés örömét, de az eredményt már nem mutathatja úgy fel, mint aki matériákból alkot? .. . A közhelyként ható párhuzam itt és most az avatás ünnepi perceiben, egészen természetesnek tűnik. Hisz’ itt a mérnök és itt vannak a pedagógusok is. Az iskola — elmondtuk már felépülte után is — korszerű és esztétikus. Hogy milyen szellem uralkodhat a falak között, azt pedig jól bizonyítja ez az ünnepi alkalom. Egy intézmény élete akkor kezdődik igazán, mikor kezdenek reá büszkék lenni. A 40-es iskolára — melyet szorgos tanár- és diákkezek tet­tek otthonossá, melyben egyaránt becsülete van a munká­nak és a tanulásnak — mindannyian büszkék vagyunk. GY— IV. Henrik Pirandello IV. Henrikjét láthattuk tegnap este a kép­ernyőn. felvételről. A Nobel- dijas ü-ó darabjának ma­gyarországi ősbemutatója 1941-ben volt. Az 1970-es vígszínházi premier érdekes­sége. hogy az egykori IV. Henrik, Várkonyi Zoltán ren­dezte a darabot. A darab hőse gyűlöli a vi­lágot, melyből őrültsége zár­ta ki. Nála a szerep, a játék helyettesíti, s így legyőzi az életet. A korábban csak vál­lalt szerepe állandósul, kény­előadják Henrik életének előzményeit. Ezért vontatott az első felvonás, s ezért nem érzünk szerves összefüggést az egyes felvonások között sem. Hiba az is. hogy kiak­názatlan maradt a mellék- szereplők jó játéklehetősége. Csak akkor telik meg fe­szültséggel a színpad, amikor Latinovits megjelenik. Egyet­len igazi szereplője a darab­nak. aki visszaadja a piran- dellói szerep dialektikáját, végigszenvedi-éli a figurát. Uralkodik a színpadon, mint. Képünk a grafikai biennale ünnepélyes megnyitóján ké­szült. A dijak átadása után Wiirtz Ádám nagydíjas az ugyan­csak díjazott Barczi Pállal beszélget. (Ágotha felv.) A másoknak nyújtott élmény Beszélgetés A VI. országos grafikai biennúlé díjazoitainak sorá­ban Barczi Pál miskolci gra­fikusművészt az SZMT díjá­val jutalmazta a zsűri. — Azért találla ki az em­ber a rajzot és az éneket, hogyha valamit nem tud el­mondani, akkor lerajzolja, elénekli. A mostani biennálé- ra beküldött képeim közül az egyiknek a címe Özvegy, a másiké Emlék otthonról. Van a kiállított grafikák között egy ilyen című is: Múló idő. Valamennyi téma — biztos vagyok benne — bárkiben hosszú gondolatsorokat indít el. — Mindenkiben él valami­lyen közlési vágy. Ez vetette volna kézbe a rajzceruzát? — Magától értetődő, nagy­szerű dolgok mellett me­gyünk el csak azért, mert nem hivalkodó, sőt, mint minden érték: tartózkodó. Azzal hökkent meg. hogy nem meghökkentő. A Szép- művészeti Múzeumban fülta- nújg voltam, hogy a látoga­tók a teremőrtől kérdezték meg: hol vannak a Rem- brandt-képek. Tudták, hogy meg akarják nézni, de el­mentek mellettük, nem vet­ték észre. A rátalálás útját segíteni, legyen bár ..hétköz­napi szépségről1’ szó. művé­szi feladatnak sem megve­tendő. Barczi Pállal — Tizenkét esztendeje jött Misk.olcra, sokan ismerik a nevét. — 1957-től minden kiállí­táson részt veszek a város­ban. Szerepelek valamennyi biennálén, és téli tárlaton. 1968 októberében a Dürer- teremben. 1969 novemberé­ben a szülőhelyemen, Sajó- szentpéteren volt önálló ki­állításom. Tavasszal Tokaj­ban lesz. Miskolcban az át­alakuló életet szeretem; ke­veredik az érték és az érte­lem, az új és a régi. A kivá­logatás, a megörökítés és át­adás, a szívesen vállalt mű­vészi kötelességek sorába il­lik. Meditáló alkat vagyok, amit csinálok, azt sokáig ér­lelem. Bravúros gyorsaság, vagy hosszú „állásidő” után hetek múlva kész kép — gondolom, teljesen mindegy. Egy a fontos: a másoknak, a művészetet szeretőknek nyúj­tott eredmény. — örül az elismerésnek, a díjnak? — A dicséret bármilyen formája jólesik, jó közérze­tet, az elkövetkezendő idő­ben több kedvvel végzett munkát jelent. Emberi tu­lajdonság ez. De mint min­den örömömnek, ennek is a feleségem örül jobban. Neki nagyon sokat köszönök. M. M. Könyvkereskedelmi reform szerűséggé válik. „IV. Hen­rik” saját maga zárja be börtönének kapuit akkor, amikor már visszatérhetne az életbe. A teremtett áb­rándvilág, szerep-lét tehát önálló létet nyer. A fordulópontot Henrik felgyógyulása jelentené. A valóságos életbe mégsem tér vissza: inkább az önkéntes őrültséget választja életfor­mául, „mert számára az ál­modott élet szebb, mint a XX. század valósága.” Elé­gedetlen a világgal, ezért maga teremti meg azt az életet, amelyet élni szeretne. Henrik tragédiájába bele­játszik a társadalmi szerep­játszás jelensége. Ebből, s az ez elleni tiltakozásból sajnos a mostani rendezés csak ke­veset hozott felszínre. Ezért a szereplők többnyire csak felmondják a leckét, mintegy egy összefogja. Jól érzékelte­ti a vibrálást józanság és őrület között. Hiteles, aho­gyan bemutatja a világban helyét kereső ember szenve­dését, a szerepét kereső em­ber örök drámáját. Szerepe, alakja. aszerint komikus vagy tragikus, hogy milyen szempontból nézzük. Az előadás nem mutatta meg a ma emberének azt, hogy mitől izgalmas a mi számunkra Pirandello e re­Első ízben rendezték meg tegnap a dunántúli kisipari szövetkezeti művészeti cso­portok bemutató seregszem­léjét Zalaegerszegen. A me­A könyvterjesztés új —’.ja­nuár 1-től korszerűsített for­mában működő — szerveze­tében a kiadók, és a könyv­kiadással nem hivatásszerű­en foglalkozó egyéb intézmé­nyek a könyveket bizomány­ba adják át az újonnan meg­alakuló Könyvértékesítő Vál­lalatnak. A kiadványok tu­lajdonosa továbbra is a ki­adó marad, az átadott kész­letekkel ő rendelkezik- Eze­ket a készleteket a vállalat egy évig díjtalanul, az egy év lejárta után pedig önkölt­ségi áron raktározza. Megjelentetett könyveikkel kapcsolatban valamennyi kockázat a kiadókat terhe­gyei művelődési központban 6 megye szövetkezeti tánc­csoportjai, irodalmi színpa­dai és kórusai léptek a kö­zönség elé. li. Amennyiben a kiskeres­kedelmi vállalatoktól beérke­ző. úgynevezett fix rendelé­seknél nagyobb példány- számban kívánják egy-egy kiadványukat megjelentetni, erre a joguk megvan. A Könyvértékesítő Vállalat rak­táron tartja a fix rendelést meghaladó készleteket, és a kiskereskedelem minden to­vábbi rendelését azokból elé­gíti ki. A kiskereskedelem­nek eladott könyvek fogyasz­tói ára után 5 százalékos díj illeti meg a készletező vál­lalatot. A kiadókkal a válla­lat havonta számol el, a kész­letekről pedig negyedéven­ként pontos tájékoztatást ad nekik. A Könyvértékesítő Vállalat kizárólagos feladata lesz a könyvtárak szervezett könyv- ellátása. A könyvterjesztő vállalat feladatkörébe tarto­zik majd, hogy a kiskereske­delmet állandóan informálja az újdonságokról, és így a könyvtarak információját is hiánytalanabbul tudja ellát­ni, mint az eddigi rendszer. meke. (búzafalvi) Művészeti seregszemle Néppé tenni a népet A pódiumon T ompa László Messzi korokat, regenvolt nagyságokat idéz a pódiumra Tompa László erdélyi magyar előadóművész, míg figyelő hallgatóinak Tudor Arghezi, Ady Endre, Szenczi Molnár Albert, Bethlen Miklós, Misztótfalusi Kis Miklós, Németh László, Mikes Kelemen, Octavian Goga, Tamási Áron, Csokonai, az irodalom, a tudomány nagyjainak szavait, tetteit tolmácsolja. Háromszáz magyar előadáshoz közeljáró csak­nem másfél órás ..Minálunk vannak fenyvesek" című össze­állítását szombaton a Bartók-teremben csakúgy, mint az Egyetemi Színpadon és az ország számtalan pódiumán egy újabb műsort (Virrasztó a címe) életre hívó figyelem kisérte, kíséri. A címadó szavak Goga ver­séből valók, azt az országot idézik, ahol évszázadokon ke­resztül három civilizá­ció élt. fejlődött és hatott egymás mellett, amelyről Ady múlt elnyomatásokat kárhoz­tatva így ír: „...magyar, oláh. szláv bánat, mindinre egy bánat marad", de: ..Du­nának. Oltnak egy a hangja". Népek nőttek fel úgy. hogy hangoztatás nélkül tudták: a múltra épül a jövő. elmúlt korok emlékeire a jelen. Tompa László fáradhatatlan, eleven erejű művészete mai hallgatóságát is arra készteti, figyeljen: szellemi kincsein­ket féltve őrizni, ismerni, előttük tisztelettel megállni kötelességünk. Évszázadok nagyságainak tudása, ember­sége, alkotásai a legbiztosabb tőke. amire építeni lehet. Ahol a magyar irodalom bölcsője ringott, Apáczai Cse­re. János iskolákat sürgetett. Misztótfalusi Ki» Miklós be­leroppant a feladatba: .......könyvekkel bővíteni a hazát”, míg .......a magyar műveltséget piszkos pelen­káiból kimosdatják.” Körösi Csorna Sándornak, kora leg­tudományosabb főjének alig két éve aranyszobrot emel­tek Japánban, és bár II. Rá­kóczi Ferenc ügy' végrendel­kezett, hogy szívét Francia- országba vigyék, tudjuk, ta­nultuk. miért kellett annak a szívnek a . Márvány-tenger partján megállni. Amit az előadóművész vé­gez. a legjobb értelemben vett patriotizmus: összegyűj­teni. számon tartani mindazt a kincset, amely néppé teszi a népet, megismertetni a fia­talokkal és minden nemze­dékkel a szellem nagyiainak alkotásait. . (makai) Táncantológia Táncantológia 1971 címmel rendeztek gazdag néptánc­bemutatót tegnap délelőtt a Madách Színházban. A kongresszusi ifjúsági művé­szeti hét nyitányát jelző színpompás seregszemle egyúttal az idei hazai fesz­tiválévad záróakkordja voll. A reprezentatív bemutatón hazai néptánckultúránk 17. fesztiválnyertes együttese lé­pett fel, közöttük a nemze­tiségi központi táncegyüttes, amely az V. alföldi néptánc- fesztivál nagydíját elnyerte, továbbá a HVDSZ Bihari János Táncegyüttese, amely a szegedi nemzetközi szak­szervezeti néptáncfesztivál koreográfusi díját kapta, s a Zempléni Népi Együttes, amely a Duna menti folklór- tesztivál idei első díjasa. A néptáncosok bemutatóján nagy sikert' arattak a szín­pompás népviseletbe öltözött párok bravúros produkciói. A műsor érdekessége volt: a mozgalom kiemelkedő együttesei mellett felléptek a népi hagyományt híven őr­ző vidéki együttesek és népművészek is. i GE333 HJÉTFC Kossuth rádió: 12.20: Ki nyer ma? — 12.30: Reklám. — 12.33: Tánczenei koktél. — 13.20: írj. Magyar! Imre népi zenekara ját­szik. — 13.50: Válaszolunk hall­gatóinknak! — 14.05: Édes anya­nyelvűnk. — 14.10: Harsan a kürtszó. — 14.45: Verdi: Otelló. Kettős, Otelló monológja és je­lenet a III. felvonásból. — 15.10: Hidas Frigyes: Győzelmes ének. Kantáta az Októberi Forradalom 50. évfordulójára. — 15.21: Lakás- helyzet 3971-ben. — 13.41: Honthy Hanna és Baksay Árpád énekel. — 16.00: A világgazdaság hírei. — 16.05: Kongresszusi ifjúsági művészeti hét. Oda-vissza. Rádió­játék. (Ism.) — 16.43: Fodor Já­nos énekel. — 17.05: Külpoliti­kai figyelő. — 17.20: Lemezmú­zeum. — 17.44: Filmklub. — 18.04: Egy rádiós naplójából. — 19.46: A Kalevala országában. Irodalmi műsor finn szerzők műveiből. — 20.59: Dupla vagy semmi. A téma: Beethoven élete és művé­szete. — 22.20: Slágereinkből. — 22.40: Boldogok-e a franciák? — 23.00: Vivaldi-m(ivekből. — 0.10: Muzeális felvételekből. Petőfi rádió: 12.00: Népdalaink külföldön. (Ism.) — 12.30: A Bu­dapesti Madrigálkórus felvételei­ből. — 12.45: Ajándék. Jegyzet. — 13.03: Meíistofele. Részletek Boito operájából. — 14.00: Kettő­től ötig. — 17.00: ötórai tea. — 18.10: Ha még nem tudná! De­cemberi tudományos mozaik. — 18.40: Közkívánatra! (Ismétlések.) — 19.22: Reklám. — 19.27: Uj könyvek. — 19.30: Jó estét, gye­rekek! — 19.35: A kongresszusi ifjúsági hét ünnepi hangver­senye. — Kb. 21.20: Nőkről nők­nek. — 22.30: A hét zenemüve. Bach: 80. kantáta. — 23.15: Pa­tience. Részletek Sullivan ope­rettjéből. Miskolci rádió: A hét eisö napján. — önálló műszaki gon­dolkodásra nevelés az egyete­men. — Félév előtt az általános iskolában. — Hétről hétre. — Kórusmuzsika. — Magatartás, ízlés, közvélemény. Jegyzet. — A munkahely fontos tartozéka: a jó közszellem. — Megyei sport­eredmények. — Slágerkoktél. Bratislava! televízió: 16.20: Hi- rek* — 16.25: Pedagógusok fó­ruma. — 16.45: Orosz nyelvkiub. — 17.15: Arcképcsarnok. — 17.45: Telesport. -- 18.15: Népzene. — 18.40: Kulturális híradó. — 39.00: Tv-híradó. — 19.20: Tévé-doku- men turn film. Voronyezsi imp­ressziók. — 20.00: Az őrültség foglya. Tévéjáték. 1. rész. — 21.00: Téli legenda Filmszínházak: a kalóz meny­asszonya (színes francia, 18 éven felülieknek!) i'4, hn6. 8. Béke. — A betyárkapitány (magyarul be­szélő színes román) f3. fő. Kos­suth; A szicíliaiak klánja (színes francia. 16 éven felülieknek, fel­emelt helyárral!) csak f7. Kos­suth. — Halálos tévedés (magya­rul beszélő színes NDK) 6. Film­klub. — Rita, a vadnyugat réme (olasz) fő, f7. Fáklya. — a hal­hatatlan légiós (színes magyar) f5. f7. Petőfi. — Kapaszkodj a fellegekbe! I—II. rész (színes magyar—szovjet' dupla helyár- ral) csak 5. Fáklya. — Hahó. öcsi! (színes magyar) 5. 7. Szik­ra. — Kísért a múlt (szovjet) 4. 6. Táncsics. «Kiállítások: LibressZó (13—20 óra között): Laczó József fotó­kiállítása. KEDD Kossuth rádió: 8.18: Dunajev- szkij: Volga, Volga. — 8.24: Har­san a kürtszó! (Ism.) — 8.39: Weber: Euryanthe. Háromí':'vo­nás os opera. — Közben 10.05: Fiatalok Stúdiója. — 11.40: Sán­dor Renée Mozarf-mövékét zon­gorázik. Petői i rádió: 8.05: A Magyar Néphadsereg központi fűvószene- kara játszik. — 8.19: Beethoven: g-moll szonáta — 8.43: Külpoli­tikai figyelő. (Ism.) — 8.58: Nó­tacsokor. csárdáscsokor, verbun­kos muzsika. — lf-<0: A zen.e hullámhosszán. —13.45: Vizrend- rek. vizgvf Televízió: 9.0j: aievé. Kör­nyezetismeret. — 9.25: Dísz­szemle. 1970. A TV politikai tan­folyamának adása a honvédség számára. — 9.25: Iskolatévé. Fi­zika. — 11.55: Filmesztétika.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents