Déli Hírlap, 1971. december (3. évfolyam, 283-308. szám)

1971-12-06 / 287. szám

Horpadt mérce, hibás súivok Ellenőrzés a piacokon — Ha látod, hogy éhes, ne menj hozzá közel — taná­csolta fiatalabb vadásztársai­nak félig tréfásan, félig ko­molyan Kapusi Béla, a tár­saság doyenje, a répáshutai erdészet vezetője. — A far­kas ravasz állat, s talpig va­dász legyen az. aki puska- végre kapja. * A tegnapi ködös, havasesös vasárnap reggelen Telkibá­nyán találkoztak a legjobb borsodi puskások. Nem keve­sebbről volt szó, mint annak a két farkasnak az elejtésé­ről, amely már egy esztendő óta dézsmálja a környék gaz­dag vadállományát. Gönczi Bertalan gemencepataki erdé­szetvezető szerin t az ordas- házaspár eddig legalább 200 özet, szarvast, muflont pusz­tított el, sokkal többet, mint a legvakmerőbb orvvadász. Egy évvel ezelőtt ugyanitt a mostanihoz hasonló körvadá­szatot tartottak. Többen lát­ták az egyik farkast, de mi­előtt a kör bezárult volna, valahogy sikerült elkerülnie a puskák tüzet. Az a vadász, aki mellett kitört a vad, az­óta is sajnálja (vagy szé- gvelli?), hogy elszalasztottá a a nagy lehetőséget. * Öt nappal ezelőtt a csa- pontai részen Gáspár László telkibányai erdészetvezető rálőtt az egyik farkasra. Ko­ra reggel volt, köd gomoly- gott az ágak -között, amikor megpillantotta a vadat. A szánkóból tüzelt, de nem ta­lált. Követte a nyomokat, amelyek itt vezettek a Köves patak mentén. Nem véletlen tehát, hogv innen indult a vasárnapi hajtóvadászat. Nyolcvan-száz méteres távolságra egymás- • tói indultak a vadászok a Szarvaskő felé, hogy a mintegy kétezer holdnvi fás­bokros területet bekerítsék. Szűkült a kör. fokozódott az izgalom, de sehol sem za­varta meg lövés az erdő csendjét. Ordasék megúszták A hét végén Egyiptomból megérkeztek az első narancs­szállítmányok. s így, ha né­mi késéssel is. de Mikulásra megjelent a boltokban a ked­velt déligyümölcs. Eddig bét vagon narancs került forga­lomba. s rövidesen jön az utánpótlás. A vasárnap nyit­va tartó üzletek többségében banánt is lehetett kapni. az első menetet, s ha tudták volna, mennyire Vadásznak rájuk, örülhettek volna, hogy nem kaptak golyót a szemük közé. * Kora délután, a második hajtás előtti szusszanásnyi szünetben történt valami. Csermely Csaba, a korenge­délyes, legfiatalabb vadász elejtett egy szarvastehenet. Negyven-ötven lépésről vette célba a vadat, és egyetlen lövéssel helyben marasztotta. Szép találat volt. Persze, az ilyenkor szokásos avatás sem maradt el. Biztosra ve­hető, hogy nem a három vesszőcsapás, sokkal inkább az első zsákmány semmi mással össze nem hasonlít­ható öröme csalt könnyeket az ifjú vadász szemébe. * Délután a Térhegy, Egres- völgy. Ork-hegy környékén folytatódott a farkashajsza. Valahol váratlanul puska dörrent. Felrebbentek a téli erdő madarai, s a hirtelen támadt izgalmat nyomban lelohasztotta a gyorsan jövő hír: nem farkas, hanem csak egy kóborkutya került a va­dászok puskája elé. A huszadik kilométer után már fáradtabban lépett a láb. A puska, tölténytáska súlya is megsokszorozódott. Alkonyaiig járták a Zemp­lén meredek kaptatóit, víz- mosásjos völgyeit a borsodi vadászok. Közben lehűlt és meglódult a levegő, s a leg­apróbb neszre is fülelő pus­kások hada találgathatta: a szél zúg. vagy a farkasok tu. tulnak-e? Sárosán, kimerültén, s ki­csit bosszúsan érkeztek visz- sza a fegyveresek a kiindulá­si helyre. Majd legközelebb — mondták —. nem szégyen üres kézzel visszatérni, ha farkasról van szó. Különben is. nagy ez a terület. Mintha gombostűt keresnénk a szé­nakazalban. Igaz, ez a „gom­bostű'’ mindnváiunkat szúr. BRACKÓ ISTVÁN Az idén előreláthatólag 24 —26 ezer tonna narancsot hoznak be, ami elegendő a bőséges ellátáshoz. A banán­helyzet jobb a tavalyinál, de­cember végéig a múlt évinél 15—20 százalékkal több ér­kezik, az igények kielégíté­séhez azonban ez is kevés lesz. Már a tavaszi idénykez­désre készülődnek a miskol­ci repülőtéren. Sorban áll­nak a műhelyben a vitorlázó és motoros repülőgépek, a csörlők, gépkocsik és egyéb berendezések a téli, nagy karbantartó, javító munkák­ra. A tavaszi szemlére meg­vizsgálják és üzembiztossá teszik a motorokat, pótolják a korrózió ellen védő, lepat- togzott festékréteget. — Elfáradt? — 36 éve mindennap haj­nalban kelek, most már meg­szokásból még a szabadna­pokon is. Akinek még jelent valamit a pillanatok élmé­nye a szakmában, az nem fá­rad el. Gyerekfejjel jött ide dolgozni az apám, aki 47 évet töltött a kemencék mellett. S mivel mindene volt a mun­kája. ugyanerre tanított min­ket is. Jenei Imre vallomása így folytatódik: — Jövőre nyugdíjas leszek, és akaratlanul is sokat töp­rengek azon, mi kötött ide csalinem négy évtizeden át. Aztán lezárom azzal, hogy olyan volt ez, mint a leg­szebb házasság, amelyben az ember nem érzi az évek mú­lását, és önmagának sem tudná megindokolni, miért történt minden úgy, ahogy történt. Miért maradtam? — Manapság sokat foglal­koznak azzal, hogy miért mennek el az emberek a kü­lönböző munkahelyekről, de azzal kevesebbet törődnek, hogy akik innen mennek nyugdíjba, azok miért ma­radtak itt? Vashordóként kezdtem, minden zegzugot is­merek a martinban, nekem már nincs álmom sem, ter­vem sem enélkül. Sziréna jajongása szakítja félbe szavait. Két lépést hát­rább állunk, mert amikor vált az automata a kemencé­nél, kicsap a láng az ajtón. Pörkölődik a kesztyű, a kö­tény az olvasztárokon, a há­tuk meg fázik az oldalról bevágódó hidegtől. — Most már mind gyak­rabban ki kell jönnöm a le­vegőre a meleg miatt, nehe­zen viselem el ezt az erős igénybevételt. Amíg fiatal az ember, azt hiszi örökké övéi maradnak azok a tulajdon­ságok, hogy nem tesz kárt benne sem a meleg, sem a hideg. A folyamatosan végzett munkák alatt azért a repü­lés sem szünetel. Ha az idő­járás engedi, egy-egy gép felszáll. A repülők azonban a téli időszakban az elmé­leti továbbképzésre gondol­nak elsősorban. A vitorlázó repülőknek már négy cso­portban megkezdődött egy tanfolyam. A motoros repü­lők továbbképzése pedig de­cember 8-án indul meg. Az elmúlt másfél év alatt gyakran volt szükség arra. hogy a legjobbak kiváló tel­jesítményükkel pótolják a hiányzók munkáját. Sokan elmentek. Ilyenkor mindig a régiek vállalták a legtöbbet magukra. — Ki veszi át a stafétát? — Tanulók százai fordul­tak meg nálunk, de nagyon sokan továbbálltak. A leg­jobbak azonban köztünk ma­radtak. mert másutt ugyan­úgy hiányozna valami az éle­tükből, mint nekünk. Nem tudni mi, valami, ami az élet teljességéhez kell. A tűz közelében átalakul az olvasztár arca. A lágy emberi vonások dacossá, büszkévé keményednek, mert ez a komolyság, szigorúság minden nap kell a magas hő­fokon vívódó elemek küzdel­mének irányításához. Ilyen­kor az ember is katalizátorrá (Folytatás az 1. oldalról.) Az aznapi vétkesek közül — különös módon — ezúttal seim maradtak ki a hentesek. A Búza téri, 431-es számú húsboltban az ellenőrök elő­redarált sertéshúst találtak, holott a kereskedelem általá­nos üzletszabályzata szigorú­an tiltja ezt. Nem is véletle­nül: vásárló legyen a talpán aki utólag meg tudja álla­pítani, hogy a darálthús ol­csóbb, vagy drágább tőke­húsból készült. Önkényeskedő utcai árusok A Búza téri vizsgálat le- Jeplezettjei mellett természe­tesen szép számmal voltak olyan pavilonok és árusok is. akiknél a legszemfülesebb el­lenőrök sem találtak rendel­lenességet. Sokkal több baj volt viszont az utcai árusok­kal. Molnár József Széchenyi utcai (67. szám) faesztergá­lyos kisiparos portékáját megbízottja engedély nélkül árusította a műhely közelé­válik, minden mozdulatával, verejtékével, figyelmével ré­szese. alakítója annak a fo­lyamatnak, amelynek során a vasból acél lesz, az emberből mindennél erősebb ember. Az arcunkra van írva — Ha a nyugdíjas kort megérem, sokat szeretnék pi­henni, mert a nehéz munka után olyan a pihenés, mint amikor a tobzódó, gátat verő folyó elfeküdhet a síkságon. Ezernyi feszültség feloldozá- sát várja a fáradt olvasztár idegzete, és ehhez kevés egy szabadnap. Aztán, ha mégis hiányzik majd a feltoluló, to­rokszaggató izgalom, bejövök a martinba, újra meg újra egyszerre érezni a hideget és a forróságot. NAGY JÓZSEF ben levő vasboltnál, a kapu alatt. Juhász János rövid­áru kereskedő és bazáros az engedélyben szereplő Széche­nyi utca 31 helyett a forgal­masabb Ady-hídnál rakta ki áruit. Egy kapuval arrább, a vasbolt másik oldalán ipar- engedély nélkül árult Glon- czi Piroska, a MÁV építési főnökségének dolgozója. Nem tudta megmutatni engedélyét Oppenhauer Antalné sem, aki viszont a szűcs ktsz fő­utcai üzlete melletti kapuban pakolta ki aznap a portékáit. A piaci árusok között jó néhányan sokkal észrevétle­nebb módon ügyeskedtek. A csarnok pincéjében Orbán Balázsné sajókeresztúri lakos például horpadt bádoggal mérte a kukoricát és a ba­bot. Görömbölyről Ujadszk Andrásné, Flóris Ferencné Szirmáról Szabó Gézáné, Nyírtelekről Nagy Istvánná, Sajókeresztúrból pedig Nagy Józsefné hitelesítetlen, rossz súlyokkal mérték áruikat. Csődület a |»ineében Aznap — november 27-én — akadt egy kötekedő, nagy­szájú kereskedő is: Jocserv Ivanov zöldséges, a csarnok pincéjében valósággal neki­esett az ellenőröknek, hogy egyáltalán meg merték szó­lítani. Kiabált, szitkozódott, s retinens magatartásával va­lóságos csődületet teremtett maga körül. Garázda kiroha­nása miatt a többi vétkessel együtt ellene is szabálysérté­si eljárás indul. A vasgyári piacon az ellen­őröknek lényegesen kevesebb munkájuk akadt. A piac szű­kössége miatt itt lényegesen kevesebb árus dolgozott az­nap. Bent a csarnokban azonban még így is elég nagy volt a zsúfoltság, s mint az ellenőrök megállapították, a tej- és tejtermékeket áruló őstermelők annyira egymás hegyéii-hátán kínálták porté­káikat. hogy a helyszűke miatt a legelemibb higiéniai előírásokat is lehetetlenség betartani. De ugyanezt ta­pasztalták a vizsgálat, során a zöldség-gyümölcs és élel­miszer elárusító helyeknél is. Lres pavilon, zsúfolt standok A zsúfoltság enyhítése vi­szonylag egyszerű lenne. Szét kellene bontani és el kellene szállítani a tejipari vállalat több mint 10 négyzetméteres pavilonját, amely teljesen haszontalanul foglalja a he­lyet. A tejipar annak idején azért állította fel, hogy kü­lönleges, máshol nem kapható termékeit árusítsa benne, de a tervből csak a pavilon va­lósult meg. s legalább két hete már nem is használják. Ügy látszik teljesen megfe­ledkeztek róla. Az ellenőrzés ezúttal is bi­zonyította. hogy sokan figye­lembe sem veszik a fogyasz­tók érdekeit és a rendelete­ket. Nem ártana kissé gyak­rabban a körmükre nézni! LAHUCSKY PETER Ifjúsági kiállítás Hódmezővásárhelyen, a Tor­nyai János Múzeumban teg­nap Ifjúság címmel rendezett képzőművészeti kiállítással zárult a kongresszusi ifjúsá­gi művészeti hét Csongrád megyei programsorozata. A múzeum három termében azokat a válogatott alkotáso­kat mutatják be. anjelyeket az elmúlt öt esztendőben a mártélyi nyári ifjúsági tá­borban készítettek. Itt a narancs és a banán Évtizedek egy pillanatban Egyszerre érezni hideget és forróságot... (Irmai István felvétele) Repülősök tavaszi készülődése 5^ Ha farkas nem is, egy szarvastehén azért puskavégre ke­rült. (Farkas Ida felvételei) Farkasok nyomán Puskások járják az erdőt

Next

/
Thumbnails
Contents