Déli Hírlap, 1971. december (3. évfolyam, 283-308. szám)

1971-12-30 / 307. szám

Helyezések Karcagon Kis olimpikonjaink biztató rajtja után reméltük, hogy még a zárás előtt „érmes" eredményről számolhatunk be a VII. Téli Üttörő Olim­pia versenyeiről. A folytatás azonban nem egészen a vá­rakozásnak megfelelően sike­rült, s csupán helyezésekről érkeztek hírek a Nagykunság központjából. Az asztali teniszezők az edső n-api csapatküzdelmekben nem kerültek a legjobb négy közé, miután a középdöntők során a győriektől elszenvedett váratlan vereségük következtében rosz- szabb játszmaarányukkal búcsú­ra kényszerültek. Játékuk azon­ban biztató volt az egyéni ver­senyeket illetően, s itt a fiúk bi­zonyítottak is. Kriston és Vincze a második napi küzdelmek so­rán „beütötték” magukat a kö­zépdöntőbe. A hármas csoporton belüli körmérkőzéseken azonban már nem sikerült egyiküknek sem a döntőbe jutás és Kriston a negyedik, Vincze pedig a ha­todik helyen végzett. Czimma Agnes rajtja rosszul sikerült, de a miskolci kislány aztán „vigasz­talódott”. Miként a múlt évben Ivristom Zsolt, most ő is meg­nyerte a vigaszversenyt! Sakkozóink továbbra is szépen gyűjtögetik a pontokat. A me­gyei csapat tagjai valamivel job­ban is szerepelnek, mint a mis­kolciak, s reményük van a do­bogó valamelyik fokára kerü­lésre. Az egyéni versenyek so­rán Kurucsai 7 ponttal holtver­senyben az első helyen (!) áll, s éremesélyes a miskolci Orgo- vány is. A birkózók a második napon is .gyengélkedtek”. Sorozatos vereségeik következtében már aivg'ha kerül közülük Molnár István kivételével — bár az is bizonytalan! — dobogóra. Ma délután befejeződnek a ver­senyek, s a záróünnepélyt is megtartják. Kis versenyzőink holnap érkeznek haza. Nyolcból hét győzelem Szerdán este a Swiss Air zürichi járatának repülőgé­péről napbarnított, zakós, bal lonka bátos emberek száll­tak ki. A csepeli labdarúgók érkeztek haza Indonéziából. Nemcsak a loci (eszi az egyesületet A fiatalokra alapoz az ÚKSE A labdarúgócsapat gyenge szereplése meghatározza az Óz­di Kohász SE-ről alkotott véleményeket, holott csak egy szakosztály a tizenötből. A labdarúgás azonban mindig is ilyen szerepet töltött be, némileg érthető tehát, hogy többen aggódással figyelik az egyesület helyzetét. Azok az eredmé­nyek azonban, amelyekről az év végi mérleg készítése köz­ben Kónya Kálmán elnökkel beszélgettünk, más képet mu­tatnak. Az egyesület 1971-ben is tett egy lépést előre, rá­adásul elsősorban a fiatalok segítségével. Több szakosztály munkájában is érvényesül ugyanis a szakvezetésnek az a koncepciója, hogy a saját nevelésű fiatalokra épüljön az a törzsgárda, amelytől elsősorban a jobb eredményeket várják. Az atléták 1970-hez ké­pest az akkori eggyel szem­ben most öt I. osztályú ver­senyzőt mondhatnak magu­kénak; az aranyjelvényes if­júságiak száma ötről tizen­háromra emelkedett. Tóth Gyula, Kiss Mária és Köves- di István személyében olim­piai kerettagokkal, illetve „reménységekkel” rendelke­zik a szakosztály, amelyben megfelelő szakmai munka folyik, s a jó légkör egyre több fiatalt vonz ide. 1972- ben újabb I. osztályú ver­senyzővel, Ráboldda] gyara­podva, jelentős pontmennyi­séget szerezhetnek egyesüle­tük számára. A férfi asztalitenisz-csapat kiesett az NE II-foől, ele az uárupólás — különösen a nőknél — biztató. A szakosz­tály múltja s a tehetséges fiatalok nagy száma arra kötelezi az egyesületet, hogy a jövőben még jobban tá­mogassa fejlődésüket Ezt a támogatást a birkózók; is megkapják, akiktől azonban az eihiúlt évben többet vár­tak. A birkózók és az ököl­vívók a CSB-től v-aió visz- szalépés után „tiszta lappal” indultak, elsősorban a fia­talokra és a serdülőkre ala­pozva a szakosztályi munkát. A birkózóknál a minősített mint tizenegyen szereztek részvételi jogot bajnokságra. A legrangosabb szakosz­tályt a kézilabdázók alkotják, akik most már mindkét csa­patukkal az NB I-ben ját­szanak majd. A lányok 1971. ben hatodik helyen végeztek, a fiúk bajnokságot nyertek. A jövőben is lehet számíta­ni rájuk, hiszen a férficsa­pat nemcsak hogy együtt marad, hanem erősödik is, s a női együtteshez is igazol­tak jó képességű játékoso­kat. A labdarúgók gyenge sze­replése többek számára még mindig érthetetlen. Kétség­telen, hogy a képzettség alapján jobb helyet érde­melt volna az együttes, eh­hez azonban, egy Ids akarati többlet is szükséges. Nem adják fel a reményt, s a kö­zeli napokban somra kerülő megbeszélésen alaposan elemzik majd a helyzetet, s meghatározzák a legszük­ségesebb tennivalókat A tekéaők is azok közé labdásokkal együtt —, akik­nek eredménye megfelelt a várakozásnak, sőt felül is múlta azt. A női kosárlabda­szakosztálynak viszont — a tornához hasonlóan — a jö­vőben nincs létjogosultsága, s ha az elnökség is úgy lát­ja, akkor ezeket megszünte­tik, s helyettük súlyemelő szakosztályt alakítanak, el­sősorban az ipari tanulókra támaszkodva. Az úszók egyelőre csak a gyermekök. kel foglalkoznak, hiszen amíg a megfelelő uszoda el nem készül, addig csak a tömeg­sporthoz alkalmasak a felté­telek. A tájékozódási futók szakosztálya kicsi, de fejlő­dőképes. A vívók szépen fejlődnek, hiszen a férfi kardozók az OB Il-be kerültek, s a nők is csak banánhéjon csúsztak el az OB I-be jutásért folyó küzdelemben. A kajakosok a Sajón edzenek, 40—50 tagja van a jó szellemű szakosz­tálynak. A teniszezőknék nincs pályájuk — most épül —, a természetjárók viszont élnek a Bükk közelsége ad­ta lehetőségekkel, s hatseá- zan vesznek Teszt a szakosz­tály munkájában. Summázva az eredménye­ket, megállapíthatjuk, hogy a mintegy 1500 sportolót tömö­rítő egyesület jó szakmai irányítással és megfelelő tá­mogatással előbbre lépett az elmúlt esztendőben. HORVÁTH KfttMÁN tartoznak — a férfi kosár­Az utolsó forduló dönt Keszthelyi Mihály edző nyi­latkozott az MTI munkatár­sának: — Nyolc mérkőzést játszottunk, ebből hetet meg­nyertünk és egyet elvesztet­tünk. Ellenfeleink közepes képességű csapatok voltak, egyedül az indonéz válogatott képviselt jó játékerőt. versenyzők száma nem csök­kent ugyan, de az országos bajnoki szereplés tapaszta­latairól még beszélgetniük kell a szakvezetőkkel. A fia­tal ökölvívók Szabó József edző vezetésével már a leg­jobbak között is bemutatkoz­tak, hiszen nem kevesebb, 0r. Perec% László sakkmester rovata Nagymesterek találkozója Moszkvában 1971 legnagyobb szabású versenye kétségkívül a na­pokban befejeződött Alje- chin-emlékverseny volt. an­nak ellenére, hogy a szovjet sakkszövetségnek az eredeti­leg tervezett mezőnyt nem sikerült összehoznia; Larsen és Portisch az egyidejűleg megrendezett Palma de Mal- lorca-i verseny miatt mond­ta le a részvételt, míg Fi­scher a közelgő világbajnoki döntőre való hivatkozással nem indult. A mezőny így is nagyon erős volt: elég csak utalni arra, hogy a 18 nagymester közül 12 a FIDE hivatalos ranglistáján az első 25 kö­zött szerepel. További érde­kességként említhető, hogy a részvevők között 5 világbaj­nok található: egy aktív (Szpasszkij), 3 ex (Petrosz- jan, Szmiszlov, Tál) és egy ifjúsági (Karpov). A végig magas színvonalú verseny — némi meglepetés­re — a szovjet Stein és Kar­pov holtversenyes elsőségével ért véget. Stein nagyon erős, de elég rapszódikus sakkozó, most ment neki a játék. Kar­pov szereplése kellemes meg­lepetés, ő a jövő embere, hisz mindössze 20 éves. A színeinket képviselő Lengyel Levente sajnos, utolsó lett. Ennél többet re­méltünk! A gazdag játszmaanyagból két miniatűrt választottunk ki: az első a kitűnően kom­bináló Tál lerohanásos győ­zelme, míg a másodikban Lengyel nagymestert érte ki­sebb „baleset” Stein ellen: FRANCIA VÉDELEM Világos: Tál Sötét: Ullhmann 1. e4, e€; 2. d4, d5; 3. Hd2, c3; 4.Hgf3, Hc6; 5. Fb5, de:; 6. He4:, Fd7; 7. Fg5, Vast; 8. Hc3, cd:; 9. Hd4:, Fb4; 10. 0—0, Fc3:; 11. be:, Vc3:; 12. Hf5!, ef:; 13. Beit, Fe6; 14.VdG, a6; 15. Fd2, Vc2:; 1«. Fb4, ab:; 17. Vf8f, Kd7: 18. Bedlf!, Kc7; 19. Va8: és sötét túllépte a gondolkozási időt. KATALÁN VEZÉRCSEL Világos: Stein Sötét: Lengyel 1. c4, , Hf«; 2. g3,e6; 3. Fg2, d5; 4. Hf3, Fe7; 5. 0—0, 0—0; t. d4, Hbd7; 7. Vc2 , c6; 8. Bdl, bti: ; 9. Hc3, Fb7; 10. b3, Bc8 ; 11. e4, cő; 12. ed cd:; 13. Fb2, VC7; 14. Hd>:, Hd5:; 15. cd:, Fd5:; 16. de:, Ff3:; 17. Ff3:, Hc5:; 18. Vf5, Bfd8: 19. w*íl <4* «fttét feladta. Legjobb ifjúsági kézilab­dázóink seregszemléjének második napi küzdelmeit lé­nyegesen nagyobb érdeklő­dés — mintegy 600 néző fi­gyelme — kísérte, mint a rajtot. Igazán jó találkozókat viszont ezúttal csak kettőt láthattak a szurkolók, s azo­kat is a délelőtti összecsa­pások során. A kevés gól el­lenére is a Bp. Vasas—Deb­receni Dózsa fiú, illetve a DVSC—Bp. Vasas leány mér­kőzések voltak ezek. A második napi mérkőzések két tényt igazoltak, melyek kö­zül a másodiknak egyáltalában nem örültek a szakemberek. Az első az, hogy nincs „lefutott” találkozó! Bizonyítja ez.t a dél­utáni két nagy meglepetés: a bajnokjelölt Bp. Vasas megérde­melt veresége az „esélyleső” kecskemétietekéi szemben, s az ezüstéremre is jónak tartott deb­receniek kudarca az első pontjait szerző FTC ellenében. A másik, kellemetlen tanulság az, hogy ifjúsági játékosaink — akárcsak a felnőttek! — nem bírják a sorozatmérkőzéseket! A délutáni találkozókon mindkét nem mező­nyében erőtlenül, sokszor igen kezdetleges hibákat vétve ját­szottak a csapatok, s bizony több bosszúságot szereztek szak­vezetőiknek és nézőknek egy­aránt, mint örömet. Igen kevés volt a tervszerű akció, még ke­vesebb a gól! Nem indítottak a játékosok, az átlövésekből hiány­zott a pontosság és erő, s csak a védekezés volt ehogadhato. En­nek viszont kedvezett az erőnléti f ogy atékoss ág ok k ö vettee ztéb en kiaiiaikult álló játék. Ponfcveszteség nélküli csapat most már egyik nem mezőnyé­ben sincs, s nulla ponttal is csak a veszprémi lányok „dicseked­hetnek”. A második napi be- resztbeverések és békés pontosz­tozkodások következtében a vég­leges döntés mindkét nemnél az utolsó, mai fordulóra maradt. A leányoknál a Bp. Vasas—OGSC, míg a fiúknál a Bp. Honvéd— Bp. Vasas mérkőzés győztesének kerül birtokába az értékes kupa. A második napi leány mérkő­zések eredményei: Csepel—Kecs­keméti TE 14:9 (9:4). Ld.: Kébel (4). ill. Szűcs (3). Bp. Vasas— DVSC 9:7 (5:3). Ld.: Tovbesz (3), ill. Batta, Szabó (3—3). OGSC— Veszprémi Faárugyár 10:8 (5:4). Ld.: Tavaszi (4). ill. Török (3). Bp. Vasas—Kecskeméti TE 15:5 (6:2). Ld.: Tovbesz (4), ill. Bodor (4). DVSC—Veszprémi Faárugyár 8:4 (2:2). Ld.: Szabó (3), ill. Beke (2). OGSC—Csepel 9:9 (5:5). Ld.: Tavaszi, Ágoston (3—3), ill. Pacsad (5). A fiú mérkőzések eredményei: Elektromos—Kecskeméti Építők 15:11 (5:4). Ld.: Balogh (6). ill. Deák (7). Bp. Vasas—Debreceni Dózsa 13:9 (5:4). Ld.: Kenyeres, Öry (3—3). ill. Kormos (5). Bp. Honvéd—FTC 13:9 (7:4). Ld.: Hertelendy (5). ill. Bors (3). Kecskeméti Építők—Bp. Vasas 16:15 (8:7). Ld.: Bóna, Ronkó (6—6). illetve Öry (5). FTC— Debreceni Dóz^a 14:8 (8:4). Ld.: Kenesei (6). ill. Kormos (4). Bp. Honvéd—Elektromos 15:12 (8:7). Ld.: Hubai (6). ill. Hahn (8). M. Gy. A Nációnál az IK-győztes Az Interkontinentális Ku­pa elöntőjének visszavágójá­ra a montevideoi Centenario stadionban került sor az uruguayi Nációnál és a gö­rög Panathinaikos csapatai között, A Nációnál az At­hénben elért döntetlenje után most egygólos győzel­met aratott, s ezzel kétévi szünet után ismét Détl-Ame- rikába került a kupa, s egy­ben harmadszor jutott az uruguayi csapat birtokába, A mérkőzés, melyet a ma­gyar Emsberger és az olasz Angonesse partbíráskodása mellett a skót Macenzie ve­zette 2:1 (1:0) arányú Náció­nál győzelemmel végződött. Az uruguayiak Nartime 34. és 75. percben lőtt ’ góljaival már 2:0-ra vezettek, amikor az utolsó előtti percben Do- mazou szépített. A távirati irodák jelentése szerint a mérkőzés abszolút sportsze­rű légkörben zajlott le, s azon a játékidő nagy részé­ben a mezőnyben igen ügye­sen adogató görögök egyen­rangú ellenfelei voltak a Ná­ciónál csapatának. A leghosszabb nevű város A világ legrövidebb nevű városa Franciaországban ta­lálható. A Somme folyó menti városka neve — Y. A városkának 143 lakosa van. A leghosszabb nevű város viszont Thaiföld fővárosa, Bangkok. 1782-ben, alapítása évében thai nyelven a város neve így hangzott. Krungtep­mahanakomboaornratanakosi imahintrayudha ymahadálok- smah asatar baborpimma. vatrsatiste katattiyavisanú- kanprasit. (Az átírásért nem kezeskedünk!) Szerencsére a város nevét megváltoztatták és így ma Bangkok, Krung- thep avagy Pra Nakolk ínéven ismert. Pénz nélkül mennek a boltba A 40_ ezer lelket számláló Ohio állambeli Upper Arlington városka lakói pénz és csekkfüzet nélkül élnek. Mégpedig nem azért, mintha elszegényedtek volna, hanem mert részt vesznek a Colombus City National Bank egyik érdekes kísérletsorozatában. A kísérletben résztvevők valamennyi vásárlásukat a bank által kibocsátott hitel­levéllel bonyolítják le és kiadásaikról minden hónap végén elszá­molást kapnak. Ebből mind a bank, mind a kereskedők és a fo­gyasztók számára rendkívül jelentős időmegtakarítás származik. A kereskedők pultján elhelyezett hordozható ordinátor igazolja, hogy a bemutatott hitellevél valóban annak a tulajdona, aki fel akarja használni. Kulcskesztyű Igen gyakran előfordul, hogy be vagy ki kell csa­varni valamilyen anyacsavart vagy csavart, az érintkezés hiányos közelsége miatt pe­dig az ujjak ereje nem ele­gendő. Gsavarkulcs vagy ál­talános fogó használata vi­szont kényelmetlen, sőt hely­telen. Ilyen esetben segíthet egy olyan kesztyű, amelyre lemezkék vannak ráerősítve. Ezek a kéz ökölbe szorítása­kor holmi csavarkulcsfélét alkotnak, amely jóval fokoz­za a kéz erejét. A zsúfoltság és a neurózis A zsúfoltság „divatos” mítosz és néhány év óta elterjedt az a vélemény, amely — a pszicholó­giával takarózva — azt állítja, hogy az egy négyzetkilométerre számított embersűrűség növeke­dése következtében növekszik a neurotikus esetek száma is. ..Ez nem igaz!” — jelenti ki Paul Erlich professzor, aki a népsűrű­séggel kapcsolatos véleményét az amerikai Columbia Egyetem pro­fesszorával, Jonathan L. Fried- mann-nal közösen írt! tanulmá­nyában- fejti ki. Nincs bizonyíték arra, hogy a népsűrűség mérhető hatást vál­tana ki a neurózis terén. Azon­kívül meg kell különböztetnünk a demográfiai sűrűséget és a la­kások túlzsúfoltságát: nem utol­sósorban meg kell vizsgálnunk a körülmények pszichológiai színe­zetét is. Nem kétséges, hogy egv népes fogadás Igen kellemes le­het, viszont egészen más a hely­zet csúcsforgalmi időben a met­rón. Egy csokor vicc Ifjabb Kovács fennáll a létra te­tején. Idősebb Ko­vács ott áll a lét­ra alatt és unszol­ja fiát: — Ugorj csak Imikém bátran! Apuka majd el­kap. Imi azonban görcsösen kapasz­kodik a létrába. — Ne félj, sem­mi bajod nem lesz. apuka elkap! Imi lélegzetet vesz és ugrók. Ap­ja félreáll és Imi elnyúlik a földön, mint egy béka. — Megbolondul­tál? — háborodik fel a szomszéd, aki végignézte a jelenetet. Mire idősebb Kovács: — Maga ezt nem érti... Ép­pen arra tanítom, hogy soha senki­nek ne higgyen! * — Olyan vőle­gényem van, hogy a nők ellátják a szájukat, ha csak ránéznek — di­csekszik Vilma. — Olyan jóké­pű? — Nem. Fogor­vos. ■ * — Sok gondot okoz nekem az én Éva lányom — pa­naszkodik egy anya. — Vala­mennyi barátnője már elvált, ö pedig még férjhez sem ment! Jó kezdet

Next

/
Thumbnails
Contents