Déli Hírlap, 1971. december (3. évfolyam, 283-308. szám)

1971-12-30 / 307. szám

+ A Szerencsi Cukorgyárban december 24-én fejeződőtt be a répafeldolgozási kampány. Napi, csaknem háromszáz vagonos átlaggal 26 ezer vagon répát dolgoztak fel, s ez évben összesen 3552 vagon cukrot gyártottak. Az idén feldolgozott répa és az előállított cukor mennyisége azonban még mindig alatta marad a néhány évvel ezelőttinek, hiszen azok­ban az esztendőkben, amikor'nem kellett cukrot exportálni, negyvenezer vagon répából 5 ezer vagon cukrot gyártottak Szerencsen. A gyár vezetői remélik, hogy a kormányhatá­rozat alapján, a répa felvásárlási árának emelésével, valamint a mezőgazdasági üzemek gépesítésével növekszik a termesztési kedv és ekkor nem lesz szükség cukor-exportra. Értekeznek a HNF megyei vezetői Bencsik István felszólalása Mindig támaszként A terv és a terv megvalósításának derékhada, a szocia­lista munkaversenyre, a magasabb rendű munkára, maga­tartásra szövetkező közösség egymástól elválaszthatatlan. Ezt tükrözi a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottságának december 1-i határozata. A párt vezető szerve az 1972. évi népgazdasági terv valóra váltásának személyi feltételét a segítő szándékú dolgozóknak e sokszorosan ki­próbált, tiszteletre méltó közösségeiben leli meg. Méltán, hisz aligha akad alkotó közösség, amely ne mondhatna ma­gáénak olyan brigádokat, melyeknek tagjaira mindig számí­tani lehet. Igaz, e „mindig” nem mindenkor és nem mindenütt érvé­nyesül a munkát közvetlenül irányítók szemléletében és tet­teiben. A mostanában megtartott brigádvezetői tanácsko­zásokon sűrűn elhangzik az észrevétel; sok szakmai vezető a nyugodalmas időszakokban szinte elfelejti a szocialista brigádok létét. Többnyire a rendkívüli helytállást, erőfeszí­tést kívánó időben fedezik fel újra és újra őket. A munka- verseny-mozgalom értékelésében itt is, ott is elhangzik: a munkapadoknál az irányító gazdasági vezetők nem úgy vi­selkednek a brigádokkal, mint ahogyan a felülről hangoz­tatott elvek szerint kellene. Szinte tehernek érzik a brigádokkal való törődést. Pedig az hamar megtérül. Számos példát lehetne felsorolni, hogy a brigádokkal napról napra együttműködő szakvezetőknek nincs gondjuk a fegyelmezésre, a munka elosztására, a sza­badságok egyenletes beosztására, a betegek helyettesítésére, a munka érdem szerinti jutalmazására. Mert mindezt ön­állóan és jól végzik a brigádok. A megbecsülést állandóan érző közösségek minden, az üzemmel kapcsolatos problémá­ról, tervről jól tájékozottak, ennélfogva környezetükben nem zavarhatják meg az emberek nyugalmát, egyetértését meg­alapozatlan mendemondák, találgatások. A szocialista címet méltán viselő közösségekben élénk és tartalmas politikai és kulturális nevelés folyik. Mindez nagyon megkönnyíti a ve­zető dolgát. A brigád teremtette meghitt emberi kapcsolatok aligha tűrik a normális munkát gátló rendellenességeket. Ha a brigád és szakvezető együttműködése nem formális, hanem élő, eleven, a közösség érdekeinek szolgálatán alapul, nem maradnak rejtve a problémák, közös erővel gyorsan elhá­ríthatják a bajokat. Az üzemszervezés tökéletesítése, a munka- és technológiai fegyelem erősítése, a minőség védelme és a takarékosság, a közös tulajdon óvása, gyarapítása mind olyan feladat, amelyhez a címet megérdemelten viselő szocialista közös­ségek még a mostaninál is többel járulhatnak hozzá. Ők tudják legjobban, hogy a műhelyekben a hatékonyabb mun­kának még mekkora tartalékai vannak. Országos iparági tanácskozások folynak a szocialista brigádok küldötteinek részvételével. Ezeket megelőzték a brigádvezetők helyi meg­beszélései. E tartalmas eszmecserék haszna a hétköznapokon realizálódik. S csak oly módon, ha a brigád tagok érzik: vállalatuknál a munkaversennyel- való törődés az üzemveze­tőnek, művezetőnek éppúgy szívügye, mint az igazgatónak, a párt- és szakszervezeti bizottság titkárának. Ez utóbbiaktól főként azt várják a munkaverseny kipró­bált harcosai, hogy az MSZMP Központi Bizottsága állás- foglalásával még inkább felvértezve, maradéktalanul érvé­nyesítsék középen és „lent” is a helyes elveket. Válasz fogorvos-ügyben Korszerű kenyérgyárak Borsodban A borsodi iparvidék és a falvak, települések ellátására a megyei tanács támogatásá­val, valamint a termelőszö­vetkezetek erőforrásainak felhasználásával az idén hét helyen létesítettek új péksé­get Borsod megyében. A ta­nács több mint 4 millió fo­rinttal támogatta ezt a kez­deményezést. Szerdán történt meg a negyedik tsz-sütöde műszaki átvétele Tiszakeszin. A termelőszövetkezetek tu­lajdonában levő üzemek na­ponta megközelítőleg 30 ton­na kenyeret készítenek és nemcsak a telephely, hanem a szomszédos községek lakos­ságát is ellátják. Állami beruházásból az idén öt. egyenként napi 10 tonna kenyeret sütő üzem készült el. A sütőipar fejlesz­tése során jövőre újabb ter­melőszövetkezetek létesítenek pékséget. Hó’orlasz ellen, halászháló A vasúti vágányoknak a hótorlaszoktól való megvédé­sére egyszerű és hatékony módszert alkalmaznak a len­gyel mérnökök Mazuryban és Warmiátoan. A fatáhlákat a hivatásos halászok által használt műanyag hálóval helyettesítik. Egy méter há­ló negyedannyiba kerül, mint a fatábla, tartóssága pedig kétszer akkora. REFLEKTOR Ma Balassagyarmaton meg­nyitják a Nógrád megyei fiatal képzőművészek stúdió­jának kiállítását. ★ Buda­pesten a Magyar Építőmű­vészek Szövetsége kibővített vezetőségi ülést tart fennál­lásának 20. évfordulója al­kalmából. Jjc Egerben a vá­lási tanács vb a munkaerő- helyzetről tárgyal, rfc Győr­ben a Magyar Vagon- és Gépgyár farmállásának há­romnegyed százados évfor­dulóját ünnepük. + Nyír­bátorban átadják az Aurára Cipőgyár üzemét, rfc Salgó­tarjánban a Hazafias Nép­front Nógrád megyei bizott­sága mellett működő Népek barátsága munkabizottság tart ülést. Mérettartó bé­lésanyag gyártását kezdik meg Székesfehérvárott a Pa­mutnyomóipari Vállalatnál. Karácsonytól szilveszterig szünetel a hejocsabai új ce­mentgyár építése. A gene­rálkivitelező 31-es számú Ál­lami Építőipari Vállalat dol­gozói előre ledolgozták ezt az ünnepek közötti csaknem egy hetet. . Tavaszi Miklós, a cement­gyár műszaki osztályvezetője elmondta, hogy a generálki­vitelező és az Űt- és Vasút­építő Vállalat igen jó mun­kát végzett ebben az esz­tendőben. Elkészült az új gyáróriás alapozása. Átadták a kemencék föld alatti részét, s ezzel befejeződtek az úgy­nevezett „látványos” föld- munkálatok. Az új évben megkezdik a műhelyek, raktárak, a ke­mencék, a oementtárolók és Mint már hírt adtunk ró­la, tegnapelőtt megkezdték tanácskozásukat a Hazafias Népfront megyei vezetői a Palóczy utcai Központi Le­ánykollégiumban. Tegnap délután Bencsik István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitká­ra hozzászólt dr. Pusztai Bé­lának, a megyei tanács elnök- helyettesének és a Hazafias Népfront Borsod megyei Bi­zottsága alelnökének a taná­csok és a Hazafias Népfront együttműködéséről délelőtt elhangzott előadásához. Ben­csik István is hangsúlyozta, hogy a Hazafias Népfront négyéves munkájának érté­kelésekor különösen lényeges és időszerű a tanácsokkal va­ló együttműködés felmérése. Ez többek között a Hazafias Népfront bizottságainak és a helyi tanácsoknak a koordi­nált tevékenységét, a kölcsö­nös képviseletet, a közös ak­ciótervet és a választásokban a silók építését. Ezenkívül még ugyancsak a jövő évben elkészül a 120 kilovoltos fő­transzformátor, ami a gyár zavartalan energiaellátását biztosítja majd. » Ezekkel a feladatokkal párhuzamosan bővítik a ce­mentgyár tapolcai kőbányá­ját is. Többek között új kő­törő és tárolóhelyet létesíte­nek, hogy így bőven el tud­ják majd látni kővel az új cementgyártó kombinátot. Mindemellett a kőbánya és az üzem között csaknem hét kilométer hosszú szállítósza­lagot szerelnek fel. A 3,4 milliárd forintos költséggel épülő új cement­gyár előreláthatólag 1974 vé­gére készül el. való közös részvételt, illetve az oktatási, népművelési fel­adatok együttes megoldását is jelenti. Ma délelőtt, az értekezlet utolsó napján Sándor István a Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsa Nemzetközi Osz­tályának politikai munkatár­sa „A Hazafias Népfront bi­zottságainak nemzetközi agi- tációs tevékenysége, barátsá­gi és szolidaritási munkája” címmel tartott előadást. Sán­dor István elmondotta, hogy a (Folytatás az 1. oldalról) Külön szabályozza a ren- delet az 1972. január 1-ig munkában töltött évekre já­ró nyugdíjpótlékot: eszerint a január elseje előtt tovább dolgozó fizikai munkások minden, eddig munkában töltött 365 nap után 2 szá­zalékos, a szellemi dolgo­zók 1 százalékos nyugdíjpót­lék folyósítására jogosultak. Ezt az összeget szintén az évi 1 százalékos nyugdíjki­egészítésen felül kapják meg. Az ösztönző nyugdíjpótlék azonban mindkét „kategóriá­ban” csak azokat illeti meg, akik nyugdíjaztatásukat az új nyugdíjrendelet életbe lé­pése — azaz 1972. január 1. — után kérik. Az említetteken kívül nem jár ösztönző nyugdíjpótlék a mezőgazdasági termelőszö­vetkezetek és a szakszövet­kezetek tagjainak, és nem illeti meg azokat sem. akiket a munkáltatók nem a munkakörükre előirt tel­jes napi munkaidőben fog­lalkoztatnak. A nyugdíjkorhatár elérése után a munkaviszony fenn­tartása természetesen nem­csak a dolgozó akaratától függ. Ha a vállalat a nyug­díjra jogosult munkájára Hazafias Népfront fő célki­tűzése: a tömegek megnyeré­se, cselekvőkészségük növelé­se. Ezt elsősorban az egyes fontos poütitkai kérdések he­lyes értelmezésével, a párt és a kormány külpolitikájának, nemzetközi tevékenységének támogatásával, a békés egy­más mellett élés politikájá­nak, a szocialista országok közti barátságnak a hangsú­lyozásával lehet elérni. Ezen az alapon kell kialakítani az értő és szilárd közvéleményt. nem tart igényt — az eredeti jogszabály továbbra is ér­vényben fevő rendelkezése szerint — a munkaviszonyt felmondással megszüntetheti. Ha viszont a nyugdíjas ez­után újból elhelyezkedik — és közben nyugdijának folyó­sítása szünetel —, az ösz­tönző nyugdíjpótlék megál­lapítását az új munkaviszo­nya alapján is kérheti. A fel­sorolt változásokon kívül minden más, a nyugdíjak megállapítására vonatkozó jogszabály január elseje után is érvényben marad. Külön rendelkezik az új jogszabály az alacsony jö­vedelmű nyugdíjasok szo­ciális helyzetének javításá­ról. Számukra az eddigieknél kedvezőbb foglalkoztatási és kereseti lehetőségeket te­remt: az öregségi és rokkant­sági nyugdíjban részesülők esetében ezentúl — a koráb­bi összegszerűen megállapí­tott évi kereseti határ he­lyett — az évenként bedol­gozható munkaidőt szabá­lyozza. Eszerint egyes nyugdíjas rétegeknek a rendelet korlát­lan munkavállalási és kere­seti lehetőséget biztosít. Az eddig érvényben levő, évi 6 Hol vannak este a fogor­vosok? — kérdeztük szep­tember 23-án megjelent cik­ezer forintos kereseti lehe­tőséggel szemben sem időben, sem összeg­ben nem korlátozza pél­dául a 700 forinton aluli öregségi és rokkantsági nyugdíjban részesülők munkavállalását. Akiknek viszont a nyugdíja meghaladja a havi 700 forin- tot, azok számára általában ’ évi 4 hónapi — összesen 840 óra — munkát engedélyez, függetlenül attól, hogy ez­alatt mennyit keresnek. Egyes, munkaerőgazdálko­dási szempontok alapján meghatározott munkakörök azonban ez alól is kivéte­lek. Ezekben a konkrétan mp-i-ctározott lr"nkak örök­ben — például a fűtőknél, kórházi ápolóknál, vagy az alsó- és középfokú oktatási intézményekben dolgozó pe­dagógusoknál, óvónőknél — évi 6 hónapos, illetve össze­sen 1260 órá6 foglalkoztatást engedélyez. Az új jogsza­bály részletesen felsorolja az ide tartozó kiemelt munka­köröket. A rendelet végrehajtásá­hoz az áüam jövőre — rész­ben az új nyugdíjasok ellá­tására, részben a nyugdíjak automatikus emelésére — 12 százalékkal nagyobb össze­get foníít, mint az idén. künkben. Ebben megírtuk, hogy egyik olvasónk este 8 órakor húsz-harminc telefon erejéig tartó Canossa-járás és nyolcvan forint árán tu­dott csak megszabadulni erős fájdalmat okozó fogátó. Ugyanis Miskolcon nem volt éjszakai fogorvosi ügyelet. Azóta, a megyei tanács egészségügyi osztály tájékoz­tatása szerint, megváltozott a helyzet. Istmét bevezették a három évvel ezelőtt állítólag érdeklődés hiányában meg­szüntetett fogorvosi ügyeletet. A városi főorvos december elsejétől a diósgyőri rende­lőintézetben elrendelte az este 10 óráig tartó fogászati ügyeletet, vasárnap kivételé­vel. — Eddig azonban a plusz két óra teljesen kihasználat­lan, mert este 8 óra után, az elsejét kővető 15 nap alatt, egyetlen egy ellátásra szoru­ló sem kereste fel az ügye­letet. Mindez nem lenne baj, ha nem lenne Miskolcon is fogorvos-hiány, de 'így a a plusz két órát is nehéz megoldani — fűzte hozzá dr. Fövényt Mihály, a megyei tanács egészségügyi osztályá­nak helyettes vezetője. — Egyébként a fogászati ellá­tás ma már korlátlanul ren­delkezésére áll a lakosság­nak, de sajnos a gyakorlat azt bizonyítja, hogy ezt nem kellő időben veszik igénybe, mert a sürgős foghúzást a fogak állapotának több hó­napos vagy éves elhanyago­lása teszi szükségessé. (Igaz. a szeptember 23-i cikkünk panaszkodó olvasó­ja egy rosszul sikerült ideg- kezelés áldozata volt.,.) Ünnepi szünet a cementgyári építkezésen Mennyit kereshetnek? Az új nyugdíjrendelet

Next

/
Thumbnails
Contents