Déli Hírlap, 1971. november (3. évfolyam, 257-282. szám)

1971-11-05 / 261. szám

i (Ágotha felv.) Félmilliós csalás a DIGÉP-ben * Visszaéltek vezető beosztásukkal Ki-ki maga szabja meg becsülete árát. Van aki megfizethetetlen- 13-án előzetes letartóztatás- nek tartja, más egy félnapi béréért odadobja. Aztán van olyan is, aki jó előre kikalkulálja: mennyit ér a becsülete. A pénzért koc­kára teszi egzisztenciáját, családja boldogságát, jövőjét. Mindezt persze abban a hitben teszi, hogy „úgysem jönnek rá!” Az ilyen emberek bíznak „zseniális” szervezőkészségükben, pozíciójukban, kapcsolataikban. Valahogy nem akarják tudomásul venni, hogy előbb-utóbb minden bűntett kiderül! S akárki is a tettes, felelnie kell érte. Kiderült a Diósgyőri Gép­gyárak szivattyüüzemében a T ársadalmi munkások A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 54. évforduló­ja alkalmából városszerte, meghitt hangulatú ünnepségek keretében köszöntik a társadalmi munkában élen járókat, lila délelőtt 10 órakor, a városi pártbizottság székházának tanácstermében 87 társadalmi aktivistát köszöntött Csótai János, a városi pártbizottság propaganda- és művelődési osztályának vezetője, majd Moldován Gyula, a városi pártbizottság titkára ajándékot nyújtott át az ünnepeitek­nek. Hasonló ünnepségre kerül sor a mai napon — többek között — a MÁV igazgatóságon is, ahol 283, és a Mis­kolci Közlekedési Vállalatnál, ahol 50 társadalmi munkást köszöntenek és jutalmaznak meg. Névtelenül is ismerősök. Sokan: ezren, tízezren vannak és számuk egyre több. Amit vállalnak s amit végrehajtanak, nem örökíti meg műszaknapló, de megtartja az emlékezet, a megbecsülés és a tisztelet. A munka: önkéntes. Ennek az önként vállalt feladatnak a nagyszerűsége és szépsége ösz­tönöz másokat is cselekvésre. Társadalmi munkások.... Olyan emberek ők, akik a mindennapi kötelességüknél többet adnak, s önzetlenül. Hiszen a társadalmi munkáért anyagi ellenszolgáltatás nem jár. Kezük nyomán, szorgal­muk által azonban előbb készül el egy óvoda, vagy iskola, korábban lesz rendezettebb, szebb a lakóhely és környéke, határidő előtt épül fel egy üzem vagy ölt testet számtalan terv és elképzelés. Találkozunk velük mindenütt, ahol a köz javát szolgálhatják. Ezernyi példa lenne dicséretükre, ada­tokat, tényeket hívhatnánk igazolásul: a társadalmi mun­kásokra mindig számítani lehet. De adathalmaz nélkül is mindenki tudja, hallgatólagosan vagy nyíltan el is ismeri:. az önként vállalt megbízatásnak, a társadalmi munkának nemcsak mélyen gyökerező hagyománya, hanem rangja van. Mérhetetlen erő ez a mindenütt ténykedő, mindenhol je­len levő lelkes sereg. Tisztelet, szeretet és megbecsülés övezd őket, akik jól tudják: a szocializmus építése minden­kitől többet követel. Ebben mutatnak példát a társadalmi munkások, akiket ezekben a napokban városszerte meghitt hangulatú ünnepségeken köszöntenek. Soraikban kétkezi munkás és hivatali dolgozó, sokgyermekes édesanya és fia­tal leány, párttitkár és szakszervezeti funkcionárius, peda­gógus és diák, a társadalom minden rétegének a képviselője megtalálható. A társadalmi munkásokat köszöntjük ma, holnap és min­denkor, akik az önzetlenül vállalt és becsülettel végzett munkával érdemelitek kd a társadalom szeretetét és elisme­rését, a megbecsülés megannyi megnyilvánulását. Róluk beszélni — csak tisztelettel lehet! T. F. Értesítés a lakás juttatásról Modellezők parádéja Ünnepség az MHSZ-ben Ma délelőtt tíz órakor kez­dődött az MHSZ-székházban a november 7-i ünnepség. Ünnepi beszédet Lopkovitz László, az MHSZ megyei tit­kárhelyettese mondott. Ezu­tán Bokor József, az MHSZ megyei titkára az év folya­mán legjobb munkát végzett munkatársaknak és társadal­mi munkásoknak jutalmakat és kitüntetéseket adott át. Kilenc tartalékos tisztet léptették elő. Az MHSZ ki­váló munkáért érem arány fokozatát heten, az ezüst fo­kozatot 28-an, a bronz foko­zatot 35-en kapták meg. Fő­titkári dicséretben 21-en, fő­titkári jutalomban hárman, főtitkár helyettesi jutalom­ban ketten, megyei titkári di­cséretben pedig 29-en része­sültek. Az ünnepség résztvevői megtekintették a borsodi if­júsági műszaki hónap kere­tében november 7. tiszteleté­re megrendezett kiállítást is, amely november 13-ig tart nyitva. Aki belép az MHSZ föld­szinti kiállító termébe nyom­ban az „Esztergám’ -mai talál­ja szembe magát, az egysze­mélyes vitorlázó repülőgéppel, amelynek tizenötméteres szárnyai alatt rendezték be a kiállítást. A repülőgépet egyébként alkatrészként szál­lították ide, s ügyes kezek jóformán percek elteltével szerelték össze. Körbesétálva a termen, először a szép „fegyvergyűj- temény”-en akad meg a né­zelődő szeme. Itt a csehszlo­vák gyártmányú forgópisz­tolytól, a legújabb céllövő fegyverig nagy a választék. Majd a modellezők remekei láthatók — apró repülő- és hajómodellek. De kiállították eszközeiket a rádiósok, az ej­tőernyősök, s a könnyűbúvá­rok is. Végül egy autósiskola kellékeivel találhatjuk szem­be magunkat. A plasztikusan és ötletesen megalkotott al­katrészmetszetek közérthető­en mutatják be a személy- gépkocsi működését. A kiállítás valóban érdek­lődést keltve, esztétikusán és sokoldalúan mutatja be az MHSZ szakosztályok tevé­kenységét. (simányi) Gépgyári ünnepség Ma délután november 7-i ünnepséget rendez a válla­lati kultúrteremben a Diós­győri Gépgyár MSZBT el­nöksége. Az ünnepség szóno­ka Mónus Antal, a nagyüze­mi pártbizottság titkára. Az ünnepség keretében ér­tékelik az MSZBT szocialista brigádok munkáját, megju­talmazzák a legjobbakat. Több új MSZBT-brigád most tartja névadóját. Az ünnep­ség zenés-táncos baráti talál­kozóval fejeződik be. ÁFOR-irányvonat Még ezen a héten könnyí- tenek a szállítási nehézsége­ken az ÁFOR-nál: a MÁV és az ÁFOR megállapodása alapján újabb irány vonatot állítanak be a százhalombat­tai és a szőnyi olajfinomító és a miskolci étvevőhely kö­zött. Az eddigi két és félnapos forgási idő, amely egy 22 benzint és gázolajat szállító tartálykocsikból álló szerel­vény oda-vissza útját jelen­tette, másfél napra csökkenti » szállítási periódust. Ez le­hetővé teszi, hogy a követ­kező hónapok során nagy­mértékben megemelkedő gáz­olaj- és benzinszükségletet akadálytalanul kielégítsék. csaknem két éven át tartó, s a társadalmi tulajdonban különösen nagy kárt okozó csalássorozat is. Pedig ugyan­csak jól megszervezett bűn- szövetséget alakított ki né­hány itt dolgozó, vezető be­osztású, feddhetetlennek hitt ember. A „késtoló” 15 ezer forint csábítottad a tisztesség útjáról Marko- vics Mihály termelési osz­tályvezetőt és beosztottját, Szénái Gyula üzemeyezetőt. Ez volt a „kóstoló” a köny- nyen jött pénzből. Története rövid: A szentesi „Thermál’’ tsz számára — a Borsod megyei AGROKER volt üzletszer­zője, Mátyus József által megrendelt — szivattyúkat gyártott soron kívül Marko- vicsék üzeme. A téesz a 15 ezer forinttal „honorálta” a termelési osztályvezetőnek a „soron kívüliséget”. Ä „honoráriumért” utazott le 1969 júliusában Szentesre az osztályvezető, ahová ép­pen kapóra érkezett. A téesz üzletkötője,. Nagygyörgy Ist­ván közölte vele: az imént kapták a hírt, hogy a Buda­pestről szállított 6 darab szivattyúval a teherautó fel­borult, s a kényes jószágok megrongálódtak. Ki kellene javítani őket. Persze: soron kívül. Markovics vállalta. A fel­tételeket a „Thermál” téesz akkori főkönyvelőjével, Fe­jes Jánossal közölte: küldje­nek a DIGÉP-nek egy for­mális megrendelést a szi­vattyúk próbaüzemi bemé­résére. Ezért kb. ötezer fo­rintot kell majd hivatalosan fizetniük, s ezen túl adja­nak neki 50 ezer forintot a javításért. Fejes az ajánla­tot elfogadta, sőt! — meg­toldotta egy gesztussal: az ötvenezerért számlát sem kell aláírnia Markovicsnak — ígérte. Kéz kezet piszkít! A történet folytatása ilyen­formán modernizálja at év­százados közmondást: kéz kezet piszkít! Markovics ugyanis hazatérve, megbe­szélte az 50 ezer forintos maszek megállapodást Szendi Gyula üzemvezetővel, aki 25 ezerért vállalta, hogy segít. Aztán bevonták szövetsé­gükbe a gyár értékesítési osztályának előadóját, Tó­szegi Józsefné Geppel Már­tát, aki a szabálytalan meg­rendeléseket szentesítette, s zöld utat biztosított ezzel a visszaéléseknek. Mert Mar­kovics és Szendi ezután már gátlástalanul élt vissza ve­zetői pozíciójával, s a gyár ellenőrzési hiányosságait is kihasználva, szabályosan be­csempészték üzemükbe a szivattyúkat, amelyeket be­osztottjaikkal munkaidő alatt, sőt túlórában is, kijavíttat­tak. Ám kiderült, hogy az öt­venezer forintot mégsem tudják a szentesiek számla nélküli kifizetni. (Ekkor már sokfelől érdeklődtek a nagy lábon élő fez-vezetők iránt.) Számlát kellett tehát Marko- vicséknak produkálniuk. Még egy főkönyvelő A „segítőkész” Máityus Já­nos megígérte: a sajópetri Egyetértés Tsz főkönyvelőjé­vel, Molnár Jánossal — aki korábban, főnöke volt az AGROKER-nél — elintézi, hoigy hivatalos számlát kap­janak a szentesiek. És Mol­nár valóban ki is állította a fiktív számlát, persze jó haszonért: 28 százalékot kö­tött ki a tsz javára az öt­venezerből. Ám Markovicsék nem tudtak belenyugodni a veszteségbe, újabb számla után néztek. Szendi Gyula maszek kisiparos öccse, Szendi Tibor segített: ő több mint háromezer forintot kért és kapott a fiktív számláért. De Markovicsék most már „pénzüknél” voltak. És mert a módszer bevált az első alkalommal, két év alatt még jó néhányszor él­tek, helyesebben visszaéltek vele, hol a szentesiektől, hol a sajópetri tsz-től vállalva fel százezreket érő „maszek” munkát. Ilyen módon a ki­alakult bűnszövetkezet — amelybe még bevonták Do­bos Zoltán esztergályos cso­portvezetőt is a sajópetri fez­ből — több mint 543 ezer fo­rint kárt okoztak m társadal­mi tulajdonban. „Népgazda^ápi érdek”? Markovics Mihályt és Szendi Gyulát idén május ba helyezték. Am ezt meg­előzően még sikerült össze­beszélniük a bűnszövetség tagjaival, védekezési „takti­kájukat” illetően. Csakhogy annyira naiv volt a mese, hogy kénytelenek voltak vé­gül is őszónite, beismerő val­lomást tenni. Ám még ek­kor sem átallották „népgaz­dasági érdekre” hivatkozni, mondván: tulajdonképpen munkához juttatták üzemü­ket, túlórához beosztottjai­kat, segítették a fez-eket. És persze a több mint 100 ezer forintos saját hasznot is megérdemelték mindezekért. A megyei főügyészség — amely csaknem 40 oldalas vádiratot készített a bűnszö­vetség ténykedéséről — nem „méltányolta” Markovicsék „védekezését”: a nyolc vád­lott börtönbüntetésre való elítélését, s a félmilliós kár megtérítésére való kötelezé­sét javasolja a pert tárgyaló büntetőtanácsnak. A november 3-án közölt „Osztják az új lakásokat” cí­mű cikkünkben félreértés folytán ez a megállapítás sze­repel: Miskolc megyei város Tanács V. B. I. kerületi Hi­vatala számára nagy gondot okoz, hogy kevés alacsony színtű lakással rendelkezik. A cikk szerint az épületek több­ségében ugyanis a tanács az alsó szinten levő lakások túl­nyomó részét különböző vál­lalatoknak adta el stb. A hivatal vezetőinek meg­keresésére közöljük, hogy a cikk e része így helyes: A hatóságnak nagy gondot okoz a kérelmezők igényei­nek kielégítése, mert az igénylők túlnyomó többsége alacsony szintet kér, a ren­delkezésre álló lakások azon­ban az alacsony szinten való kielégítést — az épületek szerkezeti megoldása miatt — nem teszik lehetővé. Egyidejűleg értesítik a ta­nácsi - értékesítésű lakások végleges névsorán szereplő­ket, hogy a hivatal lakás- és helyiséggazdálkodási osztá_ lyának dolgozói vállalták: az értesítést —amely megjelöli melyik juttatott milyen jelű épületbe és méretű lakásba költözködik — november 20. helyett 7-ig az érdékeiteknek megküldik. REFLEKTOR Ma Budapesten a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom 54. évfordulója alkal­mából több helyütt koszorú­zás! ünnepséget rendeznek. Baján a mesterséges hol­dak megfigyeléséről tanács­koznak a szakemberek, Békéscsabán műsoros esten vendégszerepei a nyitrai pe­dagógiai főiskola folklór együttese. Esztergomban befejeződik a műanyag-kol­lokvium. 3)c Kaposvárott fel­avatják az Egyesült Izzó elektroncsőgyárát. >(c Szek- szárdon befejeződik a gyer- mekkönyv-napok országos ta. nácskozása. Székesfehérvá­rott megkezdődik a fogyasz­tási szövetkezetek vezetőinek továbbképző tanfolyama, Szolnokon új ABC-áruházat adnak át rendeltetésének. Zalaegerszegen nyolc üzlet­ből álló üzletsort avatnak. RADVÁNYI ÉVA Ott, ahol a kurta farkú malac túr — Halló, Déli Hírlap? Kérem szépen itt van hat süldő malac a bérházunk ajtaja előtt és túrnak. Tessék megmon­dani, hogy mit csi­náljunk, már har­madik napja erre kószálnak ezek az árva jószágok, a lakásomba mégse vihetem őket, egy­általán ez az egész felháborító, egy la­kótelep közepén hat malac — so­rolta egyszuszra a telfonvonal túlsó végéről a Győri kapui. hívó. Tehát hat’ malac van a Győri kapu­ban a Patyolat mellett és túrnak — próbáltam ösz- szegezni a problé­mát a kerületi ta­nácsi hivatal elő­adójának, miután a panaszossal megegyeztünk, hogy ez így tény­leg nem mehet to­vább. Az előadó megkérdezte a fő­nökétől, hogy mi a teendő ilyen esetben, aztán megnyugtatott, hogy intézkednek. A hivatalos eljá­rás úgy zajlik le — mondta — hogy ők kiszállnak a helyszínre, megál­lapítják a mala­cok, illetve a gaz­da személyazonos­ságát, majd felszó­lítják — a gazdát —, hogy ne hagy­ja túrni a lakóte­lepen a malacait. Ha a gazda nem hajlik a szép szó­ra, akkor termé­szetesen írásban is felszólítják, majd következik a sza­bálysértési eljárás. Ennyit a mala­cokról, melyeknek a sorsa tehát meg­pecsételődött — hatósági úton kényszerítik őkét a lakótelepen folyta­tott túrás meg­szüntetésére. A süldők kap­csán még csak annyit, hogy a Győri kapui lakó­telepen korábban egy szamár, majd egy tehén kószált, legelt háborítatla­nul. A legkorsze­rűbb — mondhat­ni európai színvo­nalú lakótelep — szomszédságában ugyanis népes ál­latállománnyal rendelkeznek a földszintes házak lakói. Mert az még hagyján, hogy az udvarban túr a malac — egyéb­ként Miskolc bel­területén általá­ban sem tartjuk elfogadhatónak a disznó-, tehén-, kecske-tény észe­teket — de az mégiscsak sok, hogy a bérházak között sziesztáz- nak a jószágok. Nem ' valószínű, hogy ez az állat­állomány megold­ja a hazai húster­melés gondjait, annál többet árt a városképnek. a közegészségügy elemi szabályairól nem is beszélve. (pvsitai)

Next

/
Thumbnails
Contents