Déli Hírlap, 1971. november (3. évfolyam, 257-282. szám)

1971-11-05 / 261. szám

STOP! EGY PERCRE! Téli motorozás Autósok—motorosok rovata A hűvös, esős idő bekö­szöntővel, aki csak teheti, motorkerékpárját beolajozza, kiereszti tömlőjéből a leve­gőt, és tavaszig a fészerben pihenteti. Sokaknak azonban munkájukhoz elengedhetet­lenül szükséges ez a kétke­rekű közlekedési eszköz. így hát télen-nyáron rójják a ki­lométereket, szélben, esőben, hóban. Az évnek ebben a szaká­ban azonban fokozottabban veszélyes üzem a motorke­rékpár, hiszen a hideg idő­től nem védi a motorházat és a motorost karosszéria. Ilyen­kor lehet beszerezni egy egész életre a reumát, a csúzt, a homloküreg-gyultadást. Ezért fontos a célszerű öltözet. A miskolci sportszerboltokban nincs hiány a motorosoknak szánt műbőr nadrágból és lemberdzsekből. Bár áruk elég borsos, mégis érdemes áldozni rájuk, hiszen többé- kevésbé megvédik az embert az időjárás viszontagságaitól. Már nem hiánycikk a „pilóta bukósisak” sem, amely nem­csak az esetleges esésekkel járó kellemetlenségektől kí­méli meg az embert, hanem védd fülét és a homlokát is a metsző hidegtől. Ajánlatos beszerezni hószemüveget is, mert a hagyományos fehér motoros szemüvegben vakít a hóról visszaverődő, szikrázó napfény, s egy másodpercnyi látási zavarért is a legsúlyo­sabb árat fizetheti a motoros. Természetesen, nemcsak a vezető, hanem a jármű is megsínyli a telet. Elengedhe­tetlenül szükséges a jól bor­dázott köpeny, mert a csú­szós úton könnyen bajt okoz­hat a lefutott peremű gumi. A Zsolcai kapui műszaki gu­miáruk üzletében a Jawa 250- es kivételével minden típusú motorkerékpárra kapható külső és tömlő is. Komoly nehézségeket okozhat a hideg indítás is, ezért nem árt, ha a sluszkulcs kivétele előtt egy kiadós benzinfröccs jut a hengerbe, amit a legközeleb­bi indításnál meghálál a mo­tor. Ha a többszöri berúgás ellenére sem sikerül indítani a motort, ajánlatos megtolni, mielőtt annyi benzin gyűlik össze a hengerben, amennyi azután végkép lehetetlenné teszi az indítást. A vadabb tempóhoz szokott motorosok pedig ne hajtsanak télen 80— 90 kilométeres sebességgel; a csúszós utakon ez a tempó az életükbe is kerülhet. Néhány szót még a kanyar­technikáról. Semmi esetre se „dőljünk bele” a kanyarba, mert akkor a súly a gumi ol­dalán levő sima részre kerül, s könnyen megcsúszik a jár­mű. És még egy jó tanács: óvakodni kell a hirtelen fé­kezéstől és a kuplung kilö­véstől is. E. A. Évente 3 millió forintot fordítanak védőételre és italra a Lenin Kohászati Mű­vekben. Naponta 15—20 ezer liter szákvizet kapnak a dol­gozók. 3200-an tej, 120-an ömlesztett sajt, 350-en pedig C-vitamin készítmény-ellá­tásban részesülnek. A téli na­pokban, amikor a napi kö­zéphőmérséklet mínusz 4 fok alá süllyed, a mintegy 3— 3,5 ezer szabadtéren dolgozó forró teát és feketekávét kap, melegítőül. Hz BBC varázslója A Miskolci Élelmiszer Kis­kereskedelmi Vállalat köz­pontjában azt mondták Ber- náth Lajosnéról, hogy a ke­reskedelmi szakma egyik „va­rázslója”. Ügyes, talpraesett, leleményes, rendet követelő. Amikor aztán Hejőcsabán, a „Csaba” ABC-ben mindezt elmeséltem neki, szerényen csak ennyit mondott: — Na­gyon szeretem a szakmámat, ez minden. A „szerelem” 18 évvel ez­előtt kezdődött. Még kislány korában, sok ambícióval és lelkesedéssel kezdte a mun­kát — a pult mögött Tehet­séges, s talán szerencsés is volt: fiatalon, mindössze 21 évesen lett üzletvezető-he­lyettes. — Mindig gyönyörűséget leltem a munkában — mond-. ja. — Sok nő pedig idegen­kedik a kereskedői szakmá­tól. Én nem bántam meg az idestova két évtizednyi keres­kedést. Igaz, munkámért min­dig megkaptam a kellő meg­becsülést, többszörös kiváló és kitüntetett dolgozó vagyok. De talán még ennél is töb­bet jelentett és jelent szá­momra az emberek szeretete. Mert a jó kereskedőt so­kan szeretik, sok embert mondhat barátjának. Bernáth Lajosné. aki több mint egy évtizedet dolgozott a Szeme­re utcai élelmiszerüzletben, a vevők százait ismerte meg. S azok őt. Amikor az idén Hejőcsabára helyezték, hete­ken át érdeklődtek régi törzs­vevői, hogy mi lett Műiké­vel, csak nem beteg? Azóta már a hejőcsabaiak is meg­kedvelték. A közelmúltban 9 napos iutalomüdülésen vett részt az NDK-ban. Visszatér­ve, a „Csaba” törzsvevői Is aggódva kérdezték tőle; csak nem történt valami baja, hogy olyan sokáig nem lát­ták? — Ezért szép számomra a kereskedői munka Meg az­tán izgalmas is... Mint ve­zetőhelyettesnek, sokszor kell pillanatok alatt felelősséggel döntenem. De azért szeretek itt dolgozni. Szép ez az üzlet, kedvesek a vevők. A fiata­loknak, akikkel foglalkoznom kell, mindig azt mondom; szeretni, becsülni kell az em­bereket, udvariasan kell ve­lük bánni. Igaz, olykor akad köztük, aki nem érdemli meg, de a többség nem ilyen. NY. I. Játékok között (Farkas Ida felvétele/ „Csali kancsó vagyok én” A fekete korsók mestere A JC1X. században még százon felül volt azoknak a mo­hácsi mestereknek a száma, akik a különös fekete színben ragyogó, füstráfojtásos korsókat, edényeket készítették. A mo­hácsi cserépedény a kis műhelyekből sok ezres szériákban vonult a Dunához, hogy eljusson Európa sok területére. Kü­lönösen szaporán indultak a gölöncsérek dereglyéi a Balkán felé kormosszínü áruval megrakva. Később aztán a fémből készült, zománcozott edényeket gyártó nagyipar meghúzta a vészharangot ez ősi mesterség felett, 1918-ban már csak 38 mester maradt a porondon, a második világháború meg majdnem teljesen elsöpörte a nagy múltú céh késői utódait. Szerencsére, azért nem teljesen. Horváth János mohácsi mester, aki pontosan ötven éve, 1921-ben szabadult föl, mint fazekasinas, és tíz éve kapta meg a népművészet mestere címet, emlékezett még a grafitcsiszolásos fekete korsók, tálak, vázák készíté­sének titkára, 's egy évtized­del ezelőtt felújította gyártá­sukat — válaszolta a mohácsi fazekasság múltjára vonat­kozó kérdésünkre Kiss Béla tanár, a mohácsi honismereti szakkör vezetője. Hetven országba szállít a népművészeti szövetkezet azokból az „edényekből”, amelyeket dísztárgyakká emelt Horváth János ízlése, tudása. Az utánpótlás is biz­tosítva van: János bácsi nem egészen hároméves unokája is meg tud formálni egy ki­sebb kancsót a „bűvös” ko­rongon. A szürke, régies felszere­lésű műhely mellett csillogó házimúzeumra talál a kerá­miaművészet tisztelője. Itt sorakoznak ötven év legszebb alkotásai, azok a munkák, amelyektől nem hajlandó megválni a mester, pedig nagy áron jegyzik azokat a népművészet piacán ... Ké­keszöld, égővörös, pasztell­színű mázak, a dél-magyar­országi népi motívumkáncs, formavilág tárháza ez a kiál­lítás. Még a néphumor, falusi rímfaragás is helyet kapott itt: látható a csali kancsó, amelyben ott kotyog a finom hegyleve, de csak az tudja kiinni belőle, aki ismeri a tit­kát, azt, hogy melyik nyílá­sát kell befogni ahhoz, hogy a kifolyón át kortyolni lehes­sen a bort. „Csali kancsó vagyok én, jó bort tartogatok én. Van egy lyukam találd meg, a boromat igyad meg” — hirdeti a csalira égetett föl­irat a múzeumban. Egyszerűbben és gyorsabba Államigazgatásunk megfelelően látja el alapvető feladatait, szer­vezete tökéletesedett, munkája javul. Az MSZMP Központi Bi­zottságának november 3-1. illésén hangzott cl ez a megállapítás. A KB-ülésről kiadott közlemény azonban arra is felhívja a fi­gyelmet, hogy az eredményekkel nem lehetünk elégedettek: még hatékonyabbá és egyszerűbbé kell tenni az államigazgatást. Az állampolgárok Jogainak és érdekeinek védelme megköveteli a ha­tósági ügyintézés további egyszerűsítését, az ügyintézésben ész­lelhető bürokratizmus csökkehtését.. S ezen a területen — a ta­pasztalatok bizonyítják — a mi házunk táján is akad tennivaló. Amióta a tanácsokat átszervezték, Miskolcon — úgy tű­nik — nehézkesebbé vált a kisebb jelentőségű közérdekű panaszok, bejelentések Intézése. Az áprilisban lezajlott ta­nácsválasztási g az Ilyen ügyeket minden esetben a kerületek intézték. Saját portájukon maguk a kerületi tanácsok gon­doskodtak a közvilágítási hálózat, a parkok, játszóterek és utak rendszeres karbantartásáról. Az átszervezés óta — a kisebb útjavításokat kivéve — az erre a célra előirányzott pénz felett a városi tanács végrehajtó bizottsága rendelkezik. Xgy a kerületi hivatalok mindössze annyit tehetnek, hogy a városhoz továbbítják a panaszt. Ehhez azonban újabb levelezésekre van szükség, ami egyáltalán nem egyszerűsíti az ügyintézést. Minden egyes bejelentés több kézen megy keresztül, s általában hosszabb idő telik el. amíg a pana­szokat orvosolják. Pedig az eredeti elv — a tanácsok átszervezésének elve — helyes! A pénzeszközök egységes, összevont kezelése vitathatatlanul javítja a tanács munkájának hatékonyságát. Seniki számára sem lehet közömbös, hogy fontosságának megfelelő sorrendben történik-e a forgalmasabb útvonalak felújítása, a városi közvilágítás korszerűsítése, vagy az ide­genforgalmi szempontból is nagyobb szerepet játszó köz­területek, parkok gondozása, fenntartása. Városi szinten ezeket a feladatokat az eddiginél sokkal hatékonyabban lehet összehangolni. Ez azonban még nem minden. De nem lehet közömbös az sem, hogy egy-egy sötétbe borult utcán meddig kell botorkálniuk a környék lakói­nak; hogy a letiport virágágyaik, a megrongált játszótéri be­rendezések a város centrumától távolabb eső lakóterülete­ken meddig csúfítják egy-egy lakótelep képét. Az ilyen apró, de egyáltalán nem elhanyagolható hibákkal, panaszok­kal azonban a tanácsi apparátus központja nem foglal­kozhat. A városi tanács szakigazgatási osztályainak idejét, ener­giáját — éppen az egész várost érintő, fontosabb feladatok hatékonyabb végrehajtása érdekében — nem célszerű, és nem is szabad szétforgácsolni. A panaszügyek sorsának ren­dezése elsősorban ezért sürget jobb megoldást. A tanácsok átszervezésének célja nem a papírmunkák növelése volt Az apróbb, kisebb fontosságú feladatokat — az ésszerűség jegyében — mindenképpen a lakossággal köz­vetlenebb kapcsolatban álló kerületi hivataloknak kell vé­gezniük. Ügyes-bajos dolgaival — naponta — egyébként is ezeket a hivatalokat keresi fel a lakosság. És azok a pa­naszosok, akik közérdekű ügyekben nem sajnálják a fá­radságot — az átszervezés szellemében — joggal várnak egyszerűbb, gyorsabb ügyintézésit a tanácstól, illetve kerü­leti apparátusaitól. LAHUCSKY PÉTER Jobb lesz a kenyér Már jó néhány hete üzem­be helyezték a Miskolci Sü­tőipari Vállalat süteményes üzemeiben a gyorsdagasztó gépeket. Ennek nyomán ír­tuk meg — bárki tapasztal­hatja — javult a kiflik és a zsemlék minősége. BÉLYEGGYUJTÉS 1965. decemberében 21 taggal alakult meg a Miskolc, Földtani Kutatók bélyeggyűjtő kör, s ma már 54 tagot számlálnak. A Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom tiszteletére november 6— 20-ig bélyegbemutatót tartanak a Miskolc, József Attila u. 59. sz. alatti kultúrtermükben. 4 Tiszai Vegyikombinát bé­lyeggyűjtő kőre is béiyeglliálií- tással készül a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 54. év­fordulójára. A kiállítást no­vember 7-én nyitják meg a vá­rosi művelődési házban, ahol zömmel munkásmozgalmi bélye­gek kerülnek kihelyezésre. 1972. május 19-én ünnepli fenn­állásának 50. évfordulóját r Szovjetunió Vlagyimir Iljics Le­ninről elnevezett pionírszerve­zete, amelynek tiszteletére a Pionyerszkaja Pravda és a szov­jet filatéliai lap nemzetközi ver­senyt hirdetett meg. A feltétele­ket körlevélben adta ki a MA- BÉOSZ valamennyi ifjúsági bé­lyeggyűjtő szakkörnek, s remél­jük, hogy a borsodi pajtások is részt vesznek a versenyben. Hazánk felszabadulását minden évben bélyegkiállítással köszön­tik az Ifjú filatelisták, s így lesz ez 1978-ben is. A KISZ Központi Bizottsága, a Munkaügyi Mi-> Misztérium és a MABEOSZ most hirdette meg a Székesfehérvárott megrendezendő X. országos ifjú­sági bélyegkiállítást, melyet meg­kapott minden ifjúsági bélyeg- gyűjtő szakkör. V. GY. KGST-szakembereket vár Miskolc Nemzetközi szintű munka­értekezletet tartanak novem­ber 17—19. között az NME vaskohászattani tanszékén, amelynek fő témája a radio­aktiv izotópok kohászati al­kalmazása lesz. A KGST-országok szakem­bereinek találkozóját több hónapos alapos szervező munka előzte meg. Ez szük­séges az immár hagyomá­nyossá váló munkakapcsola­tok, az évenként ismétlődő találkozók érdekében. A fő cél a kölcsönös tájékoztatás, hogy minél eredményesebb legyen a közös erőfeszítés: minőségileg tisztább acél elő­állítása. A szimpozionon to­vábbá meghatározzák a jövő évi kutatás irányát, a tenni­valókat, és a feladatokat.. A találkozó egyúttal fórum a KGST-tagországok kutatóin­tézetei kapcsolatainak kiszé­lesítésére — tapasztalatcse­rére külön-külön is. A munkaértekezleten a Szovjetunió, Lengyelország, Csehszlovákia, az NDK és a vendéglátó ország szakembe­rei vesznek részt. Románia és Bulgária megfigyelőként képviselteti magát az össze­jövetelen. A nemzetközi találkozón elhangzó előadások nyelve az orosz lesz. Újabb beruházások nyo­mán kezdték meg a vasgyári főtelepen és a Szeles utcai üzemegységben további gyors­dagasztó gépek beszerelését. A főtelepen két magyar, a Szeles utcában pedig egy ha­sonló angol gép kezd dagasz­tani rövidesen. A jó néhány százezer forintos munkálatok eredményeként várhatóan a kenyér minősége — a „kinö­vése” és a „bélzete” — szem­mel láthatóan, ínnyel érez­hetően jobb lesz. Ugyanis a gyorsdagasztó gépek magas fordulatszámú keverő tevékenysége biztosít­ja a viz, a liszt, a só és a most már négyszeres meny- nyiségű élesztő egyenletes el­oszlását, a gyors kelést. A meggyorsított dagasztó fo­lyamat egyúttal kiküszöböli a kenyértészta betegségeit is. A három gyorsdagasztógép legkésőbb decembertől a napi 33 000 darab két kilogrammes kenyér mintegy 70 százalékát fogja gyártani — reméljük, közmegelégedésre. „Ifjú szívek margójára j j Nagy sikerű beat-hangver- senyt tartott nemrégiben a miskolci Ex Vér beat-zene- kar a központi leánykollé­giumban. Több százan je­lentkeztek az együttes klub­jába a kollégiumból. Ha a leánykollégium igazgatója en­gedélyezi a közeljövőben 6 óra helyett fél 8-ig kapnak kimenőt a lányok. Így vasár­nap délutánonként jelen le­hetnek az együttes klubest­jén. Az Ex Vér és a Héliosz együttes Ifjú szívek margó­jára címmel ikerhangver­senyt rendez november 25-én a Rónai Sándor Művelődési Központban. ^/edőétel

Next

/
Thumbnails
Contents