Déli Hírlap, 1971. november (3. évfolyam, 257-282. szám)
1971-11-01 / 257. szám
i Tágra nyílt szemmel Kisplasztikák £ a Műcsarnokban Néhány nappal ezelőtt nyílt meg Budapesten a Műcsarnokban az első nemzetközi kisplasztikái biennale. Ha jól - számoltuk, hazánkkal együtt húsz ország képviselteti magát ezen a sok színű tárlaton. Csak tágra nyílt és csodálkozó szemmel lehet járni a termekben. Az első teremben a magyar szobrászművészet halhatatlanjának. Ferenczy Béninek emlékki állítása t rendezték meg. Mintegy húsz rajza és akvarellje, harminc kisplasztikája és két tucatnyi fém- domborítása és érméié látható itt a mesternek. Ezek a tárlatlátogató közönség elölt többnyire ismeretesek, legfeljebb ennyire összegyűjtve ritkán kerülnek közönség elé, és ha másért nem. úgy azért már érdemes volt megrendezni fi nemzetközi kisplasztikái biennalét. Ám. ha kilépünk a Ferenczy Báni-gyűjtemény terméből. ugyancsak nézhetünk, 5 csodálkozhatunk és töpreng- . í hetünk. Elsőként az Egyesült Álla- mól c gyűjteménye közé lépünk. Mindenféle színes, többségében • rikító színű anyagból készült meseszörnyek. ismeretlen anyagból préselt a' klalanságok, egymáshoz ragasztott üveglapok, pöttyös golyók, pálcikák, szobortöredékekből összerakott gúlák sorakoznak tárlókban es állványokon az USA-beli kisplasztika; művészet képviseleteként. De meghökkent a finnek kollekciója is, amelynek legérdekesebb darabja egy színes előszobaíal fogassal, s azon három rövid kabát. Mellette több préselt műanyaglap, sok meghökkentő torzó fából, fémből, kőből, s figurák fémhegesztési ''arra (okból komponálva. Általában a vason, bronzon és a különböző színű csillogó fémeken kívül igen nagy teret kapott e kiállításon a műanyag. Préselt, vagv összetört plexilapokból készült kompozíciók, összetört üvegcsere pek falra ragasztva, fémtoar- langocskákban hegesztett szörnyek, vékonyabb és vastagabb alaktalan vaslemezekbe fogalmazott, elrettentő víziók, festett palackok, elektromos kapcsolótáblák, műanyagzsákba dugdosott habszivacs darabocskák, csillogó csecsebecsék igen nagy számban találhatók e tárlaton. Természetesen, helyet kapott — ha kisebb számban is — a hagyományosabb, nálunk megszokottabb kisplasztikái is. Például a magyarok közölt — Schaar Erzsébet plexilapokból faragott házikói mellett — Borsos Miklós remekművei is megtalálhatók, vagy Varga Imre Miskolcon is látott Derkovits szobra. E biennale jellemzője azonban láthatólag a legszélesebb kapunyitás minden olyan alkotás előtt, amelyet kisplasztika címszó alatt beneveztek. Nem tudni, a rendező bizottság miket utasított vissza. Ez a tárlat húsz ország nagyon furcsa bemutatkozása. Eddig csak az újságok tudósításaiból. esetleg híradófilmekből, meg nyugati múzeumokban megfordult ismerősöktől hallhattuk, hogy képzőművészet ürügyén miket csinálnak, miket állítanak ki. Most személyesen is megtapasztalhatjuk. A plasztika fogalmát már régen körülhatárolta a művészettudomány. Tagadhatatlan, hogy' nemcsak a szobrászat tartozik bele. hanem a tér több dimenziójú kihasználásának sok más művészi változata is. A plasztik elnevezést viszont nemzetközileg is a műanyagokra használják. Talán e két rokonhangzású szó teszi, hogy a kiállítás termeit járva, többször gondolunk a műanyag sokféle felhasználhatóságára. mint a művészi megfogalmazásra. BENEDEK MIKLÓS Párizsban megnyílt az őszi tárlal A francia fővárosban ünnepélyes keretek között nyitották meg az őszi tárlatot, ia hagyományos festészeti kiállítást, amelyen neves raű- jvészek alkotásait mutatják be. A párizsi kritikusok véleménye szerint az idei őszi tárlaton Bemard. Buffet francia festőművész képei aratják a legnagyobb sikert. Ez az első eset, hogy a párizsi őszi tárlaton művészi vázlatokat és színházi díszlstmaketteket is bemutatnak. Á Emöerpar Barczi Pál rajza A novemberi Napjaink Egyre növekvő igényeket állít korunk a közművelődés intézményei elé. Nagy Zoltánnak. a lapot indító cikke (Jegyzetek a közművelődésről) az adatok és tények erejével illusztrálja, hogy ha a tárgyi és anyagi feltételek hagynak is kívánnivalót, egy .......dolgaiban elkötelezetten járatos népművelő képes meghaladni a tárgyi feltételek szabta korlátokat”. E. Kovács Kálmán tanulmány- sorozata, A felsőfokú tanító- képzés Sárospatakon ebben a számban befejeződik. Ezúttal már napi aktualitásokról, a nagyhírű intézmény mostani életéről szól. ..A játékról és a játszókról viszonylag kevés szó esik kritikáinkban: inkább a műKönnyű arról írni, ami a szívünkben él Legkedvesebb könyvem egy vékony, piros fedelű füzet. Szabó Pál írta. s egy furcsanevű kis faluban tartott író—olvasó találkozó után dedikálta nekem, régi jó barátja unokájának. Jellegzetes, szálkás betűit megőrizte a papiros, őt magát pedig — számomra legalábbis — ez a: alig füzetnyi kis remekmű. a „Szülőföldem. Biharország”. Egy évvel ezelőtt halt meg, csendben, jajszó nélkül, mint a fák. Már előbb sejtette, hogy nincs tovább. „Érzem, tudom, hogy az én életem ma vagy holnap, de holnapután egészen bizonyosan belelobbam a végtelenbe.” Tudta, hogy minden kör bezárul. A betegség fojtogató kínja szorongatta a torkát. Utolsó napjaiban már nem hagyta el szó az ajkát, papírdarabokra írta végső üzeneteit. A bihari tájak szépszavú énekese, akinek — mint Féja Géza írta lietvenötödik születésnapjára — minden művében ott lüktet a líra búvópatakja, úgy lobbant belé a végtelenbe, hogy nem maradt adósa a világnak. Mi tartozunk neki, soha el nem évülő tartozással, hogy inge alatt a tegnapi szegénységből a mába mentette a szerelem és a szépség kincseit. Végakaratának megfelelően szülőfalujában, Biharugrán temették el, a szőíőskert előtti új temetőben, arccal keletnek, s lábbal a lemenő napnak. Az oly sokszor megirt ugrai templomból kísérték utolsó útjára barátai, ismerősei, regényeinek neves és névtelen hősei. Könnyes, szomorú menet vonult az eperfák szegélyezte úton és — igen, ez volt a legszíubemarkolóbb — csákányos. lapátos emberek ballagtak a gyászmenet után. A nyitott sír szélén a szerszámnyélre támaszkodó ugraiak, ahogy szokták, a nagy örömben vagy bánatban, csendes befelé sírással adták meg a végtisztességet, búcsúztatták Szabó Pált. Aztán a kalapot, kucsmát gyűrögető kezek földet morzsoltak a sötét verembe. A Talpalatnyi föld sokat próbált népe eltemette, de nem felejtette el a nagy halottat. Hogy is felejtené, hiszen Szabó Pál itt élt, itt lett íróvá. Az ugrai verandán dolgozva, e tájról szólva itt jegyezte fel örökös hovatartozásának, krónikás hitvallásának himnikusan szép sorait: könnyű arról, írni, ami szívünkben él. és aminek a létezését a lélek félti, őrzi és vigyázza ... Félti, őrzi és vigyázza. Ügy, mint ahogyan a Te emberségedet szeretnénk mi a magunkénak, Pali bácsi. 8RACKO ISTVÁN elemzés dominál.” Gyarmati Béla szerepelemző írása (Josefa a színpadon), amely a Marcel Achard Bolond lány című vígjátékánaik címszerepét megformáló Soós Edit alakításáról szól, ezért újdonság a lap hasábjain. De- új a Glosszák című rovat is, amely a következőkben - élve a műfaj nyújtotta lehetőségekkel — gyógyító kis csípésekkel igyekszik az olvasók figyelmét az irodalmi és közéletben megtalálható fonákságokra felhívni. Nagyapám szerszámai (Békés Dezső írása) öregeink kézbe simuló eszközeit idézi, s a mesterségek régi mű velőit, az életet, és a saját életüket megalkotókat. Valóban gyakran érzünk nosztalgiát: „ ... nekem egyre kevesebb esélyem van arra. hogv valaha is megformáljak egy olyan egészet, mint a sugaras kocsikerék.” Más műfajban bár. de ugyancsak régebbi korokra emlékezik Magyar András. A régi kedélyes asztaltársaságokra, amelyek egykor fontos szerepet játszottak a hazai munkásmozgalomban, és ma is a haladó hagyományok közé tartoznak. Hajdú László riportja, a Lombhullás és gyújtózsinór a máról, Oravec Jánosé (Amikor Kovács János harminchárom éves korában kezességet vállalt) ugyancsak a múltról szól; az első világháborút idézi. öt ciklusból áll Papp Lajos filozofikus ihletettségű pantomimja. A nagy lélegzetű költeményhez Lenkey Zoltán készített a gondolathoz szorosan kapcsolódó illusztrációkat. Verseket ebben a lapszámban — a többi között — Kalász László, Mezey Katalin és Rózsa Endre írt még. Elbeszélést Tóth Lajos (Beszélgetés délidőben) tollából olvashatunk. „Jézus a metró bejáratánál” Ilyen cím alatt foglalkozik a nyugatnémet sajtó Andrzej Wajda legújabb vállalkozásával, amelyben Bulgakov Mester és Margarita című regényének egyik esemény- szálát. Jézus keresztre feszítésének történetét filmesíti meg Pilátus címmel. A lapok gúnyosan állapítják meg, hogy ha egy lengyel rendező Nyugat-Németország- ban filmet forgat, nem lehet másról szó, mint a hitleri időszak borzalmainak emlegetéséről. Wajda tagadja, hogy ilyesmiről lenne szó, legalábbis nincsenek benne közvetlen utalások és célzások. A Golgotát azonban Wiesbaden mellett egy szemétdombon állítják fel, a Getsemáné kertet egy frankfurti pálmakertben veszik fel. Kajafás házát pedig azon a területen, ahol a hitleristák Nürnbergben összejöveteleiket szokták tartani. Egy nagy dráma intim pillanatai Divatok jöttek és mentek, az ember ízlése életkorával, szemléletmódjának alakulásával Változhat, de számomra a kedvencek között is a legelsők között megmaradt a Borisz Godunov. Persze, az emiber egyéni vonzalmához magyarázatot is keres, ez esetben az egyetemes emberi művészet egyik kulcsfontosságú művét is találhatja ebben az alkotásban. Mert benne érződik a népballadák bűn és bünhődés elve, a népi igazságszolgáltatás évezredeken át csiszolódott és esetenként különböző formát öltő motívuma: a gyilkos (sőt itt egyben zsarnok is) önmaga fölött való ítélkezésbe, a meg- őrülésbe való kényszerülése. Mindezt az anyagot a költészet történetének egyik leg- tudatosabb alkotója, Puskin formálta drámává úgy, ahogy azt a legjobb mestertől, Shakespeare-től, a III. Ricirardból vagy a Macbeth- bői tanulhatta. A népinek és az intellektuális, egyedi formálásnak ez a sikerült találkozása vált ihletűjévé Muszorgszkijnak, aki a XIX. századi zenedrámában már olyan hangsatokat tudott megszólaltatni, melyek Debussy. Sztravinszkij és Bartók művészetét előlegezték. Ezt az operát a leghitelesebb előadásban, a Moszkvai Nagyszínház budapesti vendégszerepléséről készült felvételben láthattuk pénteken este. Sajnos, a televízióban az előadás teljessége hiányzott. A tömegmozgatás, a nagyszerűen formált díszletek, valamint a színpadkéo és jelmezek színkompozícióia láthatatlan maradt. Az előadás teljessége, monumentalitása. mely az operaházi bemutató nagy élménye volt, tehát kényszerűen hiányzott —, mégis csodálatosképpen a tévéközvetítés újabb meglepetéssel szolgált. A színészi játék, a mozdulatok és az emberi kapcsolatok intim finomsága ebben a közvetítésben vált' értékelhetővé. Ezután a közvetítés után tudom csak teljesen megérteni ezt az előadást, ez magyarázza meg azt. , hogy a színpadi monumentalitás miért nemcsak dekoratív jellegű volt, hanem a mű minden részletére kiterjedően átgondolt és pontosan megformált is. ígv azután azt hiszem, akik csak televízión látták az előadást, azoknak sem lehet hiányérzetük. a tettesség isten fontos alkotóelemeivel taiá'kn^hat- tak. (kobdebó) ■HÉTFŐ Kossuth rádió: 12.20: Ki nyer ma? — 12.35: Tánczenei koktél. — 13,2f: Népi zene. — 14.10: A szovjet rádió napja. — 15.10: Harean a kürtszó! — 15.45: Frit/ Kreisler hegedül. — 16.28: Vital ij Aljonyin vidám összeállítása. — 17.20: Világhírű szovjet népi együttesek. — 18.00: Sajtókonferencia a SZÖVOSZ-ban. — 19.30: Sporthíradó. — 19.40: Népdalok. — 20.14: Szvjatoszláv Richter zongoraestje. — 22.20: Bartók— Serly: Brácsaverseny. — 22.45: A szovjet rádió napja. — 23.15: Nóták. — 0.10: Gesualdo-müvek. Petőfi rádió. 12.00: Zenekari muszika. — 14.00: Kettőtől hatig. A Rádió kívánságműsora Sárospatakról. — 18.40: Közkívánatra! (Ismétlések.) — 21.05: Kapcsoljuk az Erkel Színházat. — 22.10: Jelenet Kaffka Margit novellájából. — 23.35: Operaáriák. Miskolci rádió: A hét első napján. — A munkavédelem helyzete a Diósgyőri Gépkarban. — Ruhák exportra. Sátoraljaújhelyen. — Kórusmuzsika. — Hétről hétre. — Közoktatás, közművelődés. — A fotózás oktatójának portréja. — Sláger- koktél. — Megyei sporteredmények. Filmszínházak: Béke (f4. hn6. 8): Szemben az igazsággal (magyarul beszélő lengyel). — Kossuth (f3, f5, f7): A esendői nyugdíjba megy (színes francia). — Filmklub (6): Kaleidoszkóp (színes angol—amerikai). — Fáklya (f5, f7): Az ismeretlen leány (magyarul beszélő szovjet). — Petőfi (í5. f7): Ismeri Urbant? (NDK-film). — Ságvári (f5, hn7): A medve és a baba (magyarul beszélő színes francia). — Szikra (5, 7): A halhatatlan légiós (»ifMM» magyar). — Táncsics US, f7): Aki dalol., az rossz ember nem lehet (színes jugoszláv). KEDD Kossuth rádió: 8.18: Népdalok. — 9.00: Harsén a kürtszó! — 9.35: Részletek Stevens zenés játékából. — 10.05: Rádiószínház. — 11.13: Solti György opérafelvéte- leiből. , . Petőfi rádió: 8.05: Szimfonikus zene. — 9.45: Fekete Gyula elbeszélése. — 10.00: A zene hullámhosszán. — 11.55: Népművészek műsora. Televízió: 8.05: Iskolatévé. Számtan—-mértan. — 9.00: Környezetismeret. — 11.55: Számtan —mértan. «illess A Gyár- és Gépszerelő Vállalat felvesz csőszerelőket, hegesztőket, segédmunkásokat, szerelési munkaterületre könnyű fizikai munkára női munkaerőket, két fő vizsgázott kazánfűtőt. Jelentkezni lehet: Miskolc, LKM, új oxigéngyáránál Kom. lóstetö felé 13-es busszal), GYGV fallá zábaa. )
