Déli Hírlap, 1971. október (3. évfolyam, 231-256. szám)

1971-10-19 / 246. szám

jfc A múzeumi hónap alkalmából egy hajdúsági kiállításnak is otthont adott a sárospataki vár. A debrecéni Déri Mú­zeum néprajzi, népművészeti kincseinek igen nagy a sikere az idegenforgalmáról is híres Sárospatakon. (Farkas Ida felv.) Vendégek a Fazekas utcában ,,Hoztuk a város jókívánságait V A gyerekek között mindössze az a különbség, hogy a len­gyelek fekete bársony kis csokrot, míg a magyarok vörös nyakkendőt viselnek. És a más-más nyelv? Ügy tűnik, ez sem a katowicei 23. számú Általános Iskola, sem a mi 6. számú intézetünk tanulóit nem feszélyezi. Részint, mert a hivatalos tolmács mellett — egyszerre többfelé is figyelve — Polgár Tibor is segédkezik, aki (micsoda véletlen!) Miskol­con született ugyan, de már kilenc esztendeje Lengyelország­ban él, szüleivel. Aztán van egy nagyon jó közvetítő-nyelv iSj, az orosz. A barátkozás azonban mégsem szavakkal kez­dődik; a magyar gyerekek kék nyakkendőt kötnek lengyel barátaik nyakába, átadják városuk címerét, amit a lengye­lek természetesen ugyancsak ajándékkal viszonoznak. S hogy hány jelvény, ceruza és apró játéktárgy cserél gazdát, azt nehéz lenne feljegyezni. Pedig a hivatalos ünnep­ség még meg sem kezdődött. De egyszerre csak harsan a kürt, majd a Fazekas utcai iskola zenekara eljátssza mindkét nemzet himnuszát A mi nyelvünkön A két nép évszázados ba­rátságának csak egy apró eseménye csupán két iskola növendékeinek találkozása, a közös műsor folyamán azon­ban megérzünk valamit ab­ból is, hogy a történelmi időkben miért kereste' és . ta­lálta meg egymást a két ne­héz sorsú nemzet. A 6. számú általános iskola zenei tago­zatának jóvoltából a vendé­gek megízlelhetik dalaink, örömét, a hangszeres Szólis­ták produkcióit talán kicsit irigykedve is hallgatják. Az­tán ők foglalják el a pódiu­mot, s már azzal megnyerik hallgatóságukat, hogy ma­gyarul szólnak hozzánk. Hoz­tuk a város jókívánságait. A mi nyelvünkön beszélnek Katowicéről, Felső-Szilézia szívéről, melyre annyira büszkék, s melyet a miskol­ciak testvérvárosuknak ne­vezhetnek. Természetesen szó esik Krakkóról is. A gyere­kek népviseletbe öltözve, el­táncolják a krakow jakot. Nem csoda, hogy ez a vi­dám, játékos, de egyben mél­tóságteljes páros, már Ba­lassi Bálintjaik, is tetszett. A költő Krakkóban mulatva, maga is szívesen táncolta a szép lengyel lányokkal... Útra valóul tanárok, diá­kok, egy-egy tarisznyát kap­nak Kisgyörgy István isko­laigazgató meleg szavai kísé­retében, aki szellemes ma­gyarázatot is fűz az aján­dékhoz. Mindkét nép szegé­nyen,' üres tarisznyával járt egykor a történelem ország­útjain — mondta — de ma­napság már minden benne van ebben a tarisznyában, ami boldogulásunkhoz szük­séges. S csakugyan, a bűvös iszákból előkerült Miskolc térképe, egy batikolt kendő, egy hímzett . könyvborító, könyvjelző, fénykép a mis­kolci iskoláról és nem hi­ányzik a hamubasült pogá­csa sem... A tarisznyával egyelőre nem kell messzire menni, hiszen csak az isko­lai könyvtár és néhány tan­terem látogatása szerepel a legközelebbi programban. Diák levelezés Nem tartjuk furcsának, hogy az 5 ezer kötetből most mindenki egy kicsiny köny­vecskét próbál megragadni; Kaszab—Harsányt Lengyel— magyar diákleveleaését. Eb­ből bizony többet is be kell szerezni, mert a lengyel ven­dégek már felírták címüket a magyar fiúk-lányok vörös­nyakkendőjére, füzeteikbe. A 6./Z. osztályba éppen nyelv­tan órára nyitunk be. A gye­rekek a tulajdonnevek he­lyesírását gyakorolják. Az órát ugyan megzavartuk, de a hatodikosok talán soha nem írtak annyi tulajdonne­vet, mint most. A lengyel személy és utcanevek soka­sága kerül a füzetekbe... A séta az iskola Toldi-kertjé- ben fejeződik be, — a len­gyel vendégekének természe­tesen el kell mondani a ha­talmas erejű magyar histó­riáját, — s hogy ne csak emlékezetükben őrizzék Arany János elbeszélő költe­ményének hősét, a szobor kicsinyített mását is átadják a vendégeknek. Régen-régen én is barát­koztam lengyel gyerekekkel. Éhesek voltak: a hazájukra tört fasiszta németek elől menekültek hozzánk. Nem említem meg senkinek. Ün­neprontás lenne. (gyarmati) Megkezdi a szezont a Rádiószínház Tíz színházi közvetítést tervez az őszi-téli hónapok­ban a Rádió. Az év végi „szezonban” mutatják be Hubay Miklós érdekes játékát, az „Alomfej­tést” a Madách Kamara- színház művészeinek előadá­sában. A Thália Stúdióból Görgey Gábor művét, a „Ko- mámasszony, hol a stukker?” ismerhetik meg a hallgatók. A Nemzeti Színház sikerei köziül az „Eljön a tavasz” cí­mű, Dobozy Imre-színművet iktatták a rádió programjá­ba, míg a József Attila Szín­ház repertoárjaiból Tabi Lász­ló rvígjátéka szerepel a ter­vek között. A vidéki közve­títések sorában találjuk a szovjet Zsuhovickij „A del­fin hátán” című drámáját (Szolnok), valamint Hasek népszerű regényének, a „Svejk”-nek dramatizálását a veszprémi együttes tolmácso­lásában. A Nemzeti Színház­ból Madách: „Az ember tra­gédiájáét hallhatjuk} ugyan­csak innen kapcsolják Cse­hov „Ivanov” című művét. A Tháliából Fejes Endre „Rozs­datemető” című regényének drámaváltozatát, a Katona József Színházból pedig Déry Tibor „Talpsimogató” című alkotását sugározzák. Szobrásziskola Az Antony Kerner Állami Képzőművészeti Líceum Len­gyelország különleges iskolái közé tartozik. Zakopanéban működik és a diákok oktatá­sában közvetlenül felhasz­nálja a gazdag népművészeti hagyományokat. A két líceu­mi szaktárgynak, a szobrá­szatnak és a belső építészet­nek 150 hallgatója van. A növendékek megtanulják az anyagkezelés technikáját: a fa-, a kerámia-, a fém- és alabástromtechnikát. A tan­tervet a diákok jórészt a professzorokkal együtt' álla­pítják meg. Előadásokat nem tartanak az iskolában: min­den felmerült kérdést a gyar korlati foglalkozásokon olda­nak meg. Különös hatással van egy-egy könyv az olvasójára, ha az utóbbi ismeri, vagy csupán csak látta annak íróját. E „sze­mélyes kapcsolat” révén az ember úgy olvassa már az író műveit, hogy a sorok mögött ott látja arcvonásait, tekinte­tét, s esetleg elképzelheti a vívódásait is. Ezt mindazok meg­állapíthatják önmagukról, akik akár csak egyszer is részt ve+*'>k író—olvasó találkozón. Köszönöm sorsomnak, hogy véletlenül, vagy tudatos igyek- vésem eredményeként számos nagy írót láthattam, társalog­hattam is nem eggyel. Láttam Mihail Sadoveanut is, a pon­tosan tíz esztendeje, 1961. október 19-én 81 éves korában el­hunyt nagy román regényírót, a realista irodalom kimagasló egyéniségét. Az ötvenes évek elején látogatott hazánkba, s a tisztele­tére fogadást adtak az írószövetség székházában, amelyen mi, kezdők is részt vehettünk. A már hetvenen túl levő író ott ült nagyjaink társaságában a fő helyen, s ami emléke­zetembe vésődött: a majdhogynem zárkózottságnak nevez­hető magába mélyedtsége, szűkbeszédűsége. Barázdákkal át- sz<f.bdalt arca szenvedésekkel teli múltjáról vallott, „egy tömbből faragott” tömzsi alakja a viharokat keményen álló magányos tölgyet juttatta eszembe. S persze azprt, mert meg­érkezése előtt társaimmal együtt sebtiben áttanulmányoztam életművét —, pályáját. Tudjuk róla, hogy amiért felemelte szavát a fasizmus ellen, az uralomra jutott román nácik ül­dözték, műveit elégették. Ám népével együtt ő győzött. S ahogy újra lapozgatom a Jött egy malom a Szereten, A balta, a Mitrea Kokor útja című regényeit, olvasgatom el­beszéléseit, a lírai elemekkel átszőtt komor hangulatú írá­saiból nemcsak a régmúlt idők román társadalmát, s annak a felszabadulás utáúi átrendeződését ismerem meg. de látom őt is, aki nem magányos tölgy többé. Szabó Pál — akivel észrevehetően jó barátságban volt — mesélte róla, hogy nagyon szeretett bennünket, magyarokat, mert nagy költőnkhöz hasonlóan, tudta: „Dunának, Oltnak egy a hangja”. Ezt a hangot jobban meghalljuk, ha olvassuk műveit. T. L ' Októbertől októberig MÚZEUMI HÉTFŐK Vonzereje van az öreq épületeknek Időről időre megérkeznek a kis' alakú meghívók. A Múzeumbarátok Köre szere­tettel várja. A szöveg rövid: előadást tart. előadásának címe, és természetesen az időpont. Bodó Sándor, a mis­kolci Herman Ottó Múzeum munkatársa 1967-től egészen a legutóbbi hetekig szervez­te ezeket az összejöveteleket, a Múzeumi Hétfőket. — Kéthetenként vagy na­gyobb időközökben vannak az előadások. A múzeum bel­ső munkatársai, és a mú­zeumhoz kapcsolódó szakem­bereik, az adott témakörök kutatói és ismerősei várják a hallgatóságot. — A tematika természete­sen a lehető legváltozato­sabb. — A történelem, az iroda­lomtörténet, a régészet, a néprajz adják a témákat. A tudományos ismeretterjesz­tés szolgálatában, népműve­lő jelleggel folynak az elő­adások. — Felnőttekből, diákokból áll a hallgatóság. — Van úgy, hogy szép számmal eljönnek a felnőt­tek is, de gyakrabban gyűl­nek össze a gyerekek. A Gépipari Technikum és a Zrínyi Ilona Gimnázium di­ákjai törzsvendégeink. Tu­lajdonképpen a fiataloknak hasznos segítség egy-egy ilyen előadás. Igyekszünk felvenni a többi iskolával is a kapcsolatot. Esetleg ők mondanák meg, hogy példá­ul a történelem-tanításhoz milyen témakörökben tartott előadásokat fogadnának szí­vesen. — Az összejövetelek a mú­zeum épületében vannak. — Valami érdekes vonz­ereje van a múzeumnak. Közismert a helyhiány és az, hogy az. épület adottságai miatt a szorosan vett napi munka is milyen nehéz kö­rülmények között folyik. Próbáltuk ezért máshol ren­dezni a múzeumi hétfőket. Nem sikerült. Mert mihelyt kivittük az épületből az elő­adásokat, elmaradtak a hall­gatók. így aztán helyet szo­rítottak nekik itt. — Szezononként 15—16, esetleg húsz előadást tarta­nák. — Ezentúl októbertől ok­tóberig tervezzük az előadá­sokat. Vagyis a Múzeumi Hónaptól a Múzeumi Hó- ' napig. Zömmel természete­sen — tekintettel a diákok­ra — a tanév idejére. Most szeptembertől októberig két alkalommal találkoztak a múzeumbarátok, ebben a hónapban négy, . november— decemberben két előadást ütemeztünk be. Rövid idővel ezelőtt dr. Zádor Tibornak, a Herman Ottó Múzeum igazgatójának Borsod sport­ja című referátuma volt „műsoron”, a legutolsót dr. Kilián István tartotta, Olasz­ország múzeumairól. Ha az iskolák a nekik elküldött programot ezentúl a tanterv­hez igazítva még inkább fi­gyelembe veszik, bizonyára módosul a tematika. Az alka­lomszerűen ide látogató gye­rekek pedig többen is lesz­nek és több haszonnal is lá­togatják a Múzeumi Hétfők előadásait. (makai) ImI'U-IJ KEDD Kossuth rádió: 12.2D: Ki nyer ma? — 13.30: Melódiakoktél. — 13.43: Üj Georgikon. — 14.00’. Schúman: Adagio és allegro. — 14.11: A Gyermekrádió műsora. — 15.10: Rádióiskola. Az új Uni­verzum. — 16.00: A világgazdaság hírei. — 16.05: Wagner: Tann­häuser. Nyitány. — 16.20; Két országgyűlés között. — 16.40: Da­lok. — 17.05: A Kalinyin sugárút kirakatai előtt. — 17.20: A MRT népi zenekara muzsikál, — 17.45: Szellemi export. — 18.00: Köny- nyűzenei híradó. — 18.30: Szabó család. — 19.25: Csárdások. — 19.35: A Magyar Állami Hang­versenyzenekar hangversenye. — Kb. 20.25: ,,Én arany földem”. Szergej Jeszenyin versei — Kb. 21.45. Kóczé Gyula népi zenekara játszik. — 22.20: West Side'-i tör­ténet. Részletek Bernstein zenés játékából. — 22.50: Középszerű di­namizmus. — 23.10: Pelléas és Mé- lisander. Részletek Debussy ope­rájából. — 0.10: Magyar zene réz­fúvókra. Petőfi rádió: 12.00: Szimfonikus zene. — 13.03: A közélet fórumai in. Riportműsor. — 13.23: Men- delssohn-zongoraművek. — 14.00: Kettőtől hatig. — 18.10: Rádió­egyetem. — 18.40: Hangverseny a stúdióban. — 19.25: Az uszódi vásár. Nagy Piroska műsora. — 19.35: Üj felvételeinkből. — 19.54: Jó estét, gyerekek I — 20.25: Üj könyvek. (Ism.) — 20.28: Holnap közvetítjük. — 20.48: Rádiószin- ház. A menedék. Galgóczi Er­zsébet rádiójátéka. — 21.33: Made in Hungary! Könnyűzene, tánc­zene, dzsessz. — 22.26 Századunk mesterműveiből. — 23.15: Ver­bunkosok, népdalok. Miskolci rádió: Megyei kör­kép. — Az őszi üdülésről. — A vonaton, munkásokkal. — Fiata­lok. KISZ- aktivisták a szakszer­vezeti életben. — Hangszei-szó- lók. — A lehetőségek és á mód­szerek tükrében, vezetőképzés a tanácsoknál. — A mikrofonnál: a Meg/ei Beruházási Vállalat. — Az egészségügyi kultúra kérdé­sei. —■ Zenekari muzsika Televízió: 14.00: Iskolatévé. Környezetismeret. — 14.55: Fizi­ka, — 16.40: Számtan—mértan. — 17.40: Hírek. — 17.45: ..Tapsi­füles”. — 18.25: Tíz perc. Az Eleső magyar betű öntödében. — 18.35: A gép kérdez, a játékos válaszol. Rendhagyó vetélkedő fiataloknak. — 19.10- Reklám. — 19.15: Esti mese. — 19.30: Tv- híradé. —20: A gyilkos a házban van. Magyar bűnügyi film. -• 21.30: Színházi album. — 22.20: Tv-hiradó. — 22.30: Sakk-matt. Sakkvilágbajnok-j elöltek páros mérkőzése. Bratislavai televízió: 16.40: Francia nyelvtanfolyam. — 18.00 Csehszlovákia a dolgozók állama. I. rész. — 18.40: Esti mese. — 19.00: Tv-híradó. — 19.25: A Tv- híradó jegyzete — 19 30- Esti dallamok. — 20.05: 50. etap. Ve­télkedő. — 21.25: A gyilkos te vagy! Tv-film. - 22.05: Tv­híredó Filmszínházak: Béke (ín hn6, 8): Queimada (színes olasz) — Kossuth (f3. f3. f7): Susanne es Christian (NDK film). — Film­klub (6). Elvira Madigan (színes svéd). Fáklya (f5. f7) • Mérsékelt égöv (magyar). — Petőfi (f7): A szicíliaiak klánja (színes francia, felemelt helyárral. 16 éven fe­lülieknek!). — Ságvárl (f5, bn7): Diploma előtt (színes ame­rikai. 16 éven felülieknek!). — Szikra (5, 7): Van, aki megteszi, van aki nem (színes angol). — Táncsics (f5, f7): Zöld rakéták (szovjet). Miskolci Nemzeti Színház (7)t Cirkuszhercegnő (bélretszünet). Kiállítások: Miskolci Galéria (11 és 19 óra között): Kazincbar­cika Miskolcon. — Miskolci Kép­tár (10 és 18 óra között): Fotó­grafika. Georg Hülsse NDK Gra­fikusművész kiállítása. — Lib- resszó (13 és 20 óra közötti: Bo- zsik István grafikái. — Rónai Sándor Megyei Művelődési Köz­pont (10 és 18 óra között): Ka­zincbarcikai képzőművészek ki­állítása. SZERDA Kossuth rádió: 8.18: Operanégye­sek. — 9.00: Eötvös József élete és művészete. Vili. rész. (Ism.). — 9.21: Zenés játékokból — 10.05: „Nyitnikék”. — 10.40- Ba­rokk muzsika. — 11.20: Szakdol­gozatok. — 11 30; a Smbó család. 0>m ' Petőfi rádió: 8.05: Böbe Gáspár Ernő népi zenekara látszik. — 8.45: A Kalinyin sugárút kira­katai előtt. (Ism.), — 9.00: Ze­nekari muzsika. — 10.00: A zene hullámhosszán. — Közben 10.40: Rádióreklám. — 11.55- Néhány nerc tndomárv Televízió: 9.31: ..Tapsifüles’V (Ism.). — 10.1«: Rózsa Sándor, t. Bé&z. (Ism.) — 11.00: Kisfilmefc

Next

/
Thumbnails
Contents