Déli Hírlap, 1971. október (3. évfolyam, 231-256. szám)
1971-10-18 / 245. szám
KÖNYVESPOLC Bardka gazdagsága Az ifjú város tanácsának elnöke egymás után adta át a város rézdomborítású címerével díszített diplomát azoknak a miskolciaknak és kazincbarcikaiaknak, akik fáradtságot nem igen .ismerve tudásuk legjavát adták, hogy jól sikerüljön itt a megye székhelyén Kazincbarcika bemutatkozása. A kommentátornak most az elmúlt hét 42 rendezvényéről kellene szólnia; a bemutatkozás komplex hatásáról, hasznáról. Elemezni lehetne, hogy melyik kiállítást, rendezvényt hányán tekintették meg, s talán meg lehetne azzal hökkenteni az olvasót, hogy a több ezer látogató közül számos miskolci ember — ami bármilyen furcsán is hangzik, még soha nem járt itt a szomszédban, Kazincbarcikán — most győződhetett meg a saját a szemével először arról, hogy mit jelent a megye és az ország számára ez a fiatal és erős város. Mégis talán inkább arról kell beszélni, hogy a bemutatkozás lázas munkája közepette, hogyan fedezte fel Barcika önmagát. Talán máskor is elmondtuk már, hogy egy-egy település lakói eléggé atomizált életet élnek. Ki-ki teszi a magáét. A vegyiikombinát szakemberei nem okvetlenül tudnak a város képzőművészeti körének törekvéseiről, a főiskolán bizonyára sokan nem érdeklődnek a város sporttevékenysége iránt és így tovább. De miikor együtt, az egész városnak kell bemutatkoznia, akkor mindenkinek minden — gazdasági, tudományos, sport, képzőművészeti stb. — tevékenység egyaránt fontos. A büszkeség már nem a mérnök, a könyvtáros, a pedagógus büszkesége, hanem a kazincbarcikai emberé. És nézzük a vendéglátókat. Nekünk sem lehetett más célunk, mint hogy egy hétre biztosítottuk a maximális feltételeit annak, hogy Kazincbarcika a legkedvezőbben mutatkozzék be. Ehhez jelentős társadalmi összefogásra volt szükség Miskolcon is. Egyszóval a két városban, míg készültek a rendezvényre, s míg tartott az, nem voltak kibicek, akik a kockáztatás veszélye nélkül, kényelmes pozícióból nézték a többiek, az alkotó emberek munkáját. S a városok választott, tehát „hivatalos, hivatásos” gazdái? Azt hiszem most mérhették fel igazán kincseiket. Mert az elmúlt hetekben megmutatkoztak a szerények, a csendben dolgozók is, akik nem verik dobra eredményeiket, akik húzódoznak a látványosságtól, vagy nem is dolgozhatnak látványosan. Kazincbarcika értékeiről jól vallott a 42 rendezvény. De hogy potenciálisan mire képes a város lakossága, azt csak azok vehették észre, akik közelről figyelték a városért dolgozó embereket. Ügy hiszem, a rendezvénysorozat az önismeretnek, s az erők felmérésének is igen jó alkalma volt. Báróikén nyugodtan elmondhatják: gazdagabbak vagyunk, mint gondoltuk. De figyelmeztet is ez a bemutatkozás: akkor is egymást segítve kell élnünk, ha nem hagyjuk el a város határait... GY— Pályaváiasztás * tuaományos segítséggel T V Krimi a képernyőn A miskolci tanács művelődésügyi bizottságának vezetői és tagjai látogatást tettek a miskolci Pályaválasztási Tanácsadó Intézetben, ahol megvitatták az intézet eddigi tevékenységét. A vitát megelőzően Tok Miklós tanácselnök-helyettes, a művelődésügyi bizottság elnöke ismertette az 1029/1971-es számú, az ifjúság pályaválasztásával és a pályaválasztási tanácsadás továbbfejlesztésével foglalkozó kormányhatározatot. Egy fiatalasszony és egy tolószékben ülő halott a színen. A ködös éjszakából egy idegen férfi toppan be váratlanul, és szolgálatkészen a magát gyilkosnak valló szép- asszony segítségére siet. Megvan tehát az alapszituáció, lehet gombolyítani a szálat a mindenkori talányig és a megoldásig. Ki a tettes, kinek a lelkén szárad az embereiéit. Előfordul, hogy titokban, de mindig örömmel veszünk kézbe egy-egy Agatha Chris- tie-regényt. Megkérdezik: ponyvát olvasol? Ja, Agatha Christie. Az igen, az ő könyveit én is nagyon élvezem. A krimiírók nagy tehetségű, „koronázatlan királynője” kivétel. Ha a Madách Kamaraszínház nem restelli, hogy műsorra tűzöitt egyet a népszerű történetekből, ha a televízió nem resteilte szombat este főműsorban bemutatni, mi se restelljük, hogy egy- emberként ültünk a képernyő elé. Agatha Christie páratlan ügyes kézzel irányítja a történést, az emberi lélek alapos ismerőjeként épít a leghétköznapibb kapcsolatokra, indulatokra, érzelmekre. Téved, aki tőle pusztán a nyers erőszak, a hátborzongató rémtörténetek históriáját várja. Kimeríthetetlen fantáziája — amely áttekinthetetlenül csavarosnak tűnik — megdöbbent azzal az egyszerűséggel, amely végezetül a gyilkos személyével egyidejűleg minden történetéből kiderül. Gábor Miklós rendezte az Eszményi gyilkos szombat esti előadását. Természetesen hagyta ki mindazt, ami színpadon felesleges. Maradt tehát a „sztori” magva, a különféle jellemek, a régi időkből kísértő hajdani indulatok, és a jelenben elnyert büntetés. A főbb szarepeket Ttír Éva, Hqre&nyik László, llosvay Katalin játszották. Nem volt nehéz dolguk, hiszen a nyersanyag, amiből dolgoznak, hibátlan. Persze, ha már nem olvassuk, hanem nézzük a mesét, akkor szívesen vettük volna, ha a főszereplőknek és a többi figurának is jobban sikerül az egyes személyekkel azonosulnia. Végül is: A'gatha Qhristáe az emberi pszichikum tökéletes ismerője, és tökéletes a darab. Hogy az előadás nem volt az? Ne legyünk maximalisták. (makai) Benjamin Britten müvei mindig szoros kapcsolatban álltak a hanglemezzel és a televízióval. A glyndebome-i fesztiválon 1946-ban előadott, Lukrécia elrablása című művét már 1948-ban lemezre vették fel, ami abban az időben rendkívüli esemény volt. A BBC televízióra is alkalmazta az operát. Nem meglepő tehát, hogy Britten egyenesen a televízió számára írt operát, eredeti művet, amelyben a kifejezés eszközei határozták meg az esztétikai formát és amely nem egy színpadi mű egyszerű hozzáigazítása a képernyő követelményeihez. A televízió az alkotót hatalmas problémák elé állítja, ugyanakkor azonban egyszerűsíti is feladatát. A televízión keresztül közvetített, általában gyengébb minőségű hang megnehezíti a bonyolult, összetett írásmódot, a nagyon finom hangszerelést A miskolci Pályaválasztó Tanácsadó Intézet alig két éves múltra tekint vissza, ám máris nagy népszerűségre tett szert a szülők, a pedagógusok és a diákok körében. Példák sokasága bizonyítja, hogy az intézet egy vezetőpszichológusból, egy pedagógiai szakos tanárból, egy orvosból és asszisztensből álló személyzete mennyire fontos és felelősségteljes munkát végez. Az elmúlt tanév folyamán például 2635 7—8. osztályos tanulót vizsgálták meg egészségügyi szempontból a pápaválasztás előtt. Közülük sokan az intézet véleménye alapján kerülA partitúrának — elsősorban, mert nem szakértő hallgatósághoz szól — feltétlenül világosnak kell lennie. Másrészt a film számtalan technikai fogása lehetővé teszi, hogy a képpel kommentálják a zenét — a színpadon ez áltálában megfordítva van —, és ez a szövegkönyv eltérő felépítését követeli meg. Britten sokat vitatkozott a gyártásvezetővel, mielőtt hozzáfogott volna az opera megírásához. Britten zenei szempontból ma azt a helyet tölti be, amelyet egykor Richard Strauss foglalt el. Zenei nyelve sok klasszikus formát tárt meg és ügyesen használja fel az emberi hangot. Britten gyakorlatilag kialakított egy együttest azokból az énekesekből, akik műveire specializálták magukat, és így legtöbbször meghatározott művészegyéniségek lehetőségeit figyelembe véve Jcomoonál. tek a képességeiknek és személyiségüknek megfelelő pályát biztosító felsőbb fokú iskoláikba, intézetekbe. Az intézet nem csupán a 7—8. osztályos általános iskolai és 3—4. osztályos gimnáziumi tanulók pályaválasztását segíti. Megoldották az iskolai pályaválasztási felelősök továbbképzését is. Erre annál is inkább szükség van, mivel nem csupán a fiatalok pályaismerete hiányos, hanem sok esetben a pedagógusoké is. De példák bizonyítják azt is, hogy a szülők többsége sincs tisztában a gyermekek áltál választott pályák követelményeivel, feltételeivel. Az intézet munkáját megvitató tanácskozáson szó esett az egyre inkább krónikussá váló szakemberhiányról és egyes pályák elnéptelenedéséről is. Borsodban és Miskolcon különösen nagy a szakemberhiány a bányász-, a nyomdász-, a kohász-, a sütőipari- stb. szakmákban. Az egyik felszólaló példaként említette, hogy az idei tanévben száz vájártanulót kellett volna beiskolázni Miskolcon, s mindössze 11 jelentkező akadt, ezeket is különböző nevelőintézetekből ..szedték össze”. A Pályaválasztási Tanácsiadó Intézetre hárul egyrészt az a feladat, hogy az elnéptelenedő szakmák iránti érdeklődést felkeltse a fiatalok körében. A művelődésügyi bizottság tagjai megtekintették az intézet berendezéseit is. Meggyőződhettek róla, hogy a 14 különböző műszer és 68 féle tesztvizsgálati lehetőség valóban pontos ikópet ad a fiatalok személyiségéről, képességeiről és érdeklődési köréről. A jövőben az intézetnek még több segítséget keli kapnia fontos szerepköre maradéktalan betöltéséhez. Mindenekelőtt növelni kell az intézet létszámát, még szorosabb kapcsolatot kell teremteni az iskolák pályaválasztási felelőseivé’ * ' Britten tévéoperát írt Veres Péter: Történelmi jelenlét A kötet utolsó mondata: (Levél egy fiatal íróhoz) „Végezetül hát visszatérek az elején feltett kérdésemhez: mit kezdesz ezzel az egy életeddel? Mire teszed fel?” Ezt a kérdést minden értelmes ember felteszi, fel kell tennie! — életében. Ki egyszer, ki sokszor. A válasz: maga az életünk. Nem könnyű válaszolni. Ki tudná ezt jobban, mint a bölcs öreg parasztember, az író, a tapasztalt politikus, mindenki „Péter bácsija?!” Mindenkié? Itt álljunk meg egy pillanatra! „Szentségtörő” dolog egy posztumusz kötetről szólva, rövidke recenzió keretében erről beszélni, de tegyük fel a kérdést: komolyan vettük-e, komolyan vesszük-e Veres Pétert? Olvassák-e elegen, olvassák-e azok, akiknek feltétlenül olvasniuk kell?!? Veres Péter mindenkihez szól, de csonka marad az a politikus, közéleti ember, li- terátor, pedagógus — röviden: aki közvetve vagy közvetlenül emberekkel foglalkozik. ha nem olvasta ezeket az írásokat. Nem azért, mert Veres Péter igazságai cáfolhatatlanok, vagy egyetlenek. De ő az, aki szkepszissel, szexhullámrnal, konformizmussal (és nonkonformiz- mussal), divatokkal, pl. be- attel és tiki-takival megvert és tsleharsogott világunkban az alapkérdésekre irányítja a figyelmünket. Érdemes lenne összeállítani egy szótárt a leggyakrabban használt Veres Péter-kifeie- zésekből. Csák ízelítőül: „nép ben — nemzetben gondolkozni”, „tényvalóság”, „tényrea- lizmus”, „dialektika” és a „gondolkozzunk!”, „gondolkozzunk!”. Közhelyek — vetheti oda valaki cinikusan. Igen, az igazság .közhellyé” silányulhat, szólammá, ha nem gondoljuk át újra és újra, s főleg, ha nem csele- kedjük, nem harcolunk érte! Nép — nemzet, szocializmus, valóság, jövő, magyarság jelene; jövője — ezek a gondok foglalkoztatták Veres Pétert utolsó éveiben. Mint idős ember számot vetett életével, mérleget csinált és jó, bölcs nagyapaként szórtá-ontotta tapasztalatait. Mert stílusa, mentalitása azé a nagyapáé, aki maga köré gyűjti fiait, unokáit, hogy mielőtt elmegy, átadhassa titkait. Sok titkot tudott! A csaknem 600 oldalnyi kötet még Veres Péter jó ismerőseinek, híveinek is tartogat meglepetéseket. Itt van pl. a munkabírása, sokoldalú érdeklődése, ismeretei a vallás kérdéseitől a Balaton-part kihasználatlanságáig, a paraszti életforma jövőjéigSokszor ismétli is önmagát, az igazságot keresők szenvedélyével és makacsságával. Közdolgainkról beszél, olyan kérdésekről, amikről sose lehet eleget beszélni. Az újságokban megjelent cikkei, nyilatkozatai, naplójegyzetei mind egy tőről: a „furor publicus”, a fajtájáért, nemzetéért aggódó, annak boldogulását segítő közéleti ember szenvedélyéből fakadták. Nemes hagyományt folytát, ami Zrínyi Áfiumától, Kölcsey erkölcsi intelmeitől, Ady forradalmi értünk-haragvásától, József Attila nemzetet-világot együtt látó intellektusától ha- gyományozódott erre az egyedülálló paraszt-értelmiségire. Mert a szálkás bajusz, a csizma, az ízes tiszántúli tájszólás mögött ma már ezt tiszteljük benne: az önerejéből értelmiségivé, a nemzet halk szavú, bölcs tanítójává érett nagy öregjét. Sok írásában teszi fel aggódva a kérdést, hogy mi lesz írásainak a sorsa, meg- állnak-e az időben. Rajtunk múlik ez már, azon, hogy megfontoljuk-e, magunkévá tesszük-e gondolatait, intelmeit. Az igazi intellektus cselekvő, tanítja Veres Péter. A történelemben sokféleképpen lehet jelen lenni. Lehet úgy is, hogy elszenvedjük s az átsöpör rajtunk, de csak úgy érdemes, ahogyan ő tette: mindig értve és alkalmazkodva a „kor evidenciáihoz” (egyik kedvenc szava ez is), megcselekedve, azt amit a nemzet érdeke megkíván. Akkor nem kell félnünk attól, hogy tévedtünk (a hibaszázalék elkerülhetetlen), hogy nyom tálánál múltunk él a világból. Aki valóban népben — nemzetben gondolkodik, nem kerülhet a szkepszis kátyújába, nem bolondítják meg semmiféle divatok, egyéni élete — sorsa is értelmet nyer a közért végzett munkában, azért hozott áldozatban. Lillafüreden sírt Veres Péter ... Nem értették meg. Mi leszünk kevesebbek, mi károsodunk, ha nem fogadjuk meg intelmeit. Mivel is fejezhetné be a recenzens? Veres Péter szavával: gondolkozzunk ! (Szépirodalmi Kk. 1971.) HORPÁCSI SÁNDOR Hétfő Kossuth rádió: 12.20: Ki nyer ma? — 12.30: Tánczenei koktél. — 13.15: Népi zene. — 13.45: Válaszolunk hallgatóinknak! — 14.00: Édes anyanyelvűnk. — 14.05: Kóruspódium. — 14.16: Polgár Tibor: Blaháné. Készletek a daljátékból. — 14.40: Viktor Katajev elbeszélése. — 15.10: Gyermekrádió. — 15.50: Ardi Lives: Az utolsó szó. Rádiójáték. — 17.20: Schubert-dalok. — 17.43: Tudományos Híradó. — 18.00: Húszas stúdió. — 19.40: Népi zene. — 19.55: Lehár: A víg özvegy. Rádiófelvétel. — 22.20: Körmendi Klára zongorázik. — 22.34: Hírlapolvasó. — 22.49: Nóták. — 23.15: Beethoven: Hegedűverseny. — 0.10: Filmzene. Petőfi rádió: 12.00: Bécsi klasz- szikus zene. — 13.03: Hogyan osztályozzák a diákokat? — 13.18: Respighi: Templomablakok. — 14.00: Kettőtől hatig. — 18.13: Közkívánatra! — 19.35: Hangversenyközvetítés a Zeneakadémiáról. — 21.35: Reneszánsz arcképek. — 21.55: Nóták. — 22.20: A hét zeneműve. (Ism.) — 23.15- Tánezene. Miskolci rádió: A hét első napján. — Küldöttértekezletek a mezőkövesdi járásban. — Változások a tsz-ben. — Kórusmuzsika. — Hétről hétre. — A barlang fejlesztési tervei. — Közoktatás, közművelődés. — A szüret és a diákok. — Slágerkoktél. — Megyei sporteredmények. Bratislavai televízió: 16.00: Hírek. — 16.05: Pedagógusok műsora. — 16.25: Orosz nyelvklub. — 16.55: Pályaválasztási tanácsol 18.15: Egészségügyi ^taná19.30: A német kul/túra napjai. — 20.15: Holt lelkek. Tv-játék. — 21.10: Híd a holnapba. Publicisztikai film. — 21.35: Tv-hír- adó. — 21.55: A labdarúgás hírei. Filmszínházak: Béke (f4, hn6, 8): Queimada (színes olasz). — Kossuth (f3, f5, f7): Susanne és Christian (NDK-film). — Filmklub (6): Elvira Madigan (színes svéd). — Fáklya (f5, f7): Mérsékelt égöv (magyar). — Petőfi (f5, f7): A szicíliaiak klánja (színes francia, felemelt helyárral. 16 éven felülieknek!) — Ságvári (f5, hn 7): Diploma előtt (színes amerikai, 16 éven felülieknek!) — Szikra (5, 7): Van aki megteszi van aki nem (színes angol). — Táncsics (f5, f7): Zöld rakéták (szovjet). Miskolci Nemzeti Színház (5, 8): Az ŐRI műsora. Humor és divat. Kiállítások: Libresszó 20 óra között): Bozsik István grafikái. Kedd Kossuth rádió: 8.18: Régi melódiák. — 8.51: Gyermekrádió. — 9.26: Giordano: André Chénier. Az opera közvetítése Milánóból. — Közben 10.33: Édes anyanyelvűnk. 11.40: Mexikói, chilei és Petőfi rádió: 8.üö; Beethoven és Bartók zene öröksége. — 9.04: Énekkari művek. — 9.25: Balassa P. Tamás könnyűzenéje. — 11.44: Bar'át Televízió: 9.00: IsK.oia-tv: Környezetismeret. — 9.55: Fi»ikJL 4» ILJft: Számtan-mérfcan.
