Déli Hírlap, 1971. október (3. évfolyam, 231-256. szám)

1971-10-18 / 245. szám

Foaoly• és fácánvadászat Vasárnap a Blikkben Borsod megye apróvadas területén, a Tisza menti ré­szeken és a Bodrogközben 1j vadásztársaság tagjai az utol­só „foglyász” vasárnapot tar­tották. Fogolyra, a mezőgaz­daság „ingyen napszámosai­ra” az idén csak négy vasár­nap volt szabad vadászni. A korábbi évek kedvezőtlen idő­járása miatt ugyanis az állo­mány megcsappant, s foko­zott védelemmel igyekeznek ismét elszaporítani ezt az ér­tékes madarat. A dél-bükki részeken, így Bükkábrány és Megyaszó környékén is dörögtek a fegy­verek : a vadászok több mint másfél száz fácánkakast ej­tettek. Mohács évfordulója öt esztendő múlva — 1976- ban. — lesz 450 éve a mo­hácsi síkságon lezajlott nagy honvédő csatának, amely „mohácsi vész” néven szere­pel népünk történelmében. Bár az évforduló még meg­lehetősen távoli, az előkészü­letek már megkezdődtek. Az 1976-os megemlékezést — a kegyelet és a tisztedet mellett — a tudományosság jegyében tartják. Az évforduló alkal­mából nagyszabású történeti munka jelenik meg. Történész .munkaközösség állítja össze a „mohácsi vész” okait és körülményeit elemző művet, amely könyvalakban Iáit majd napvilágot az évfor­dulóra. A mohácsi síkságon a következő évek során foly­tatják a tömegsírok felkuta­tását, amelyek támpontot nyújthatnak a csata pontos helyének meghaitározására. A Mohácsi városi Tanács tervbe vette, hogy a város szélén, ahol a csatatéri síkság kez­dődik — fedállíttatja a hon­védő csata és hőseinek em­lékművét. Rákóczi-várban az EX VÉR Csaknem valamennyi kö­zépiskolai diákbálra az Ex Vér beatzenekart hívták meg. Játszani fognak a Központi Leánykollégium, a Zrínyi Gimnázium, a Petőfi Kollé­gium, a Hámán Kató Kollé­gium és a Bláthy Ottó Vil­lamosipari Szakközépiskola bálján. A zenekar a jövő héten — szombaton — pe­dig a Központi Leánykollé­giumban ad hangversenyt legújabb számaiból. Az Ex Vér Klub tegnap elmaradt, helyette október 30-án Sze­rencsen játszanak az újon­nan megnyílt fiók-Ex Vér Klubban, a járási művelődési központ Rákóczi-várában. Jegyárusító automaták Egy postai alkalmazott újítása alapján a Budapesti Közlekedési Vállalat jegy­árusító automaták kísérlete­zésével foglalkozik. Az eddig próbára tett automataberen­dezések közül egyik sem vált be a fővárosi közlekedésben. Egyébként ebben a kísérlet­ben városunk is érdekelve van, ugyanis, ha Budapesten ezt megfelelőnek találják, Miskolcon is alkalmazni fogják. * Űj televíziókészülékek sorozatgyártását kezdte meg az Orion. Az AT 551. „Venus” elnevezésű készülék középméretű képernyős Az új készüléket színesadás-kapcsolóval gyártják, így a színes adás fekete-fehér vételénél előforduló esetleges hibák megszűnnek. DIGÉP-termékek a Szovjetunióba A közelmúltban nagy je­lentőségű szerződéseket kö­töttek a DIGÉP illetékes ve­zetői a Szovjetunióban. Gá- csi Miklós vezér- és Murányi Gyula kereskedelmi igazgató is jelen volt Moszkvában an­nak a szerződésnek a meg­kötésénél, amelynek értelmé­ben a Diósgyőri Gépgyár 1973-ban 2,5 millió rubel ér­tékben szállít szovjet partne­rei részére huzal- és kábel­gyártó gépi berendezéseket. Ugyancsak szerződést kö­tött a DIGÉP 29 darab me­zőgazdasági termékek tárolá­sára alkalmas hűtőházak szállítására is. A hűtőházak összkapacitása mintegy 57 000 tonna. Az elkövetkező évek­ben továbbfejlesztik a mű­szaki-tudományos együttmű­ködés területén meglevő kap­csolatokat is. A diósgyőri delegációt fo­gadta a Szovjetunió elektro­technikai és földművelésügyi miniszterhelyettese is. „Kényszerfűtésnek” is nevezik Diósgyőrben mégis felmelegedtek a radiátorok A szakzsargon „kényszerfűtésnek” nevezi a távfűtést. Arra utal e kifejezés, hogy a távfűtéssel ellátott lakás tulajdono­sának nincs választása. A radiátort nem szerelheti le és cserélheti ki cserépkályhára, vagy más tűtőalkalmalosságra, ősztől tavaszig kizárólag a távfűtő központtól remélhet me­leget. Kétségtelen tehát, hogy számos előnye mellett, bi­zonyos kiszolgáltatottságot is jelent a távfűtés. Péntek este láttuk, hallot­tuk a Tv-híradóban, hogy Győr új városrészében 20 000 ember didereg. A lakótelep fűtőművét ugyanis nem tud­ták üzembe helyezni a fűtési idény megkezdéséig, október 15-ig. Egy éve tart a huza­vona. köteteket tesznek ki az érdekelt vállalatok között zajló műszaki Vita ügyira­tai. E papírokkal azonban fűteni nem lehet, mert „kény­szerfűtésről” lévén szó, a lakások csak a hőközpont kazánjaiból kaphatnak me­leget. Miskolc távfűtött lakásai­ban nem plédekbe burkolóz­va nézték az említett Tv- híradót a lakók, mégis nagy együttérzéssel: évről évre nálunk is megismétlődnek a távfűtést illető panaszok, sőt a diósgyőri városközpont ed­dig átadott épületeiben csak hajszálon múlott, hogy nem a „győri klíma” alakult ki. Egy hete a lakótelep ka­zánháza még egy megbolyga­tott méhkashoz hasonlított. Váratlan műszaki hibák mi­att két nappal a nevezetes Tv-riport előtt még senki sem volt biztos abban, hogy a lakások fűtése idejében megkezdődik. Sürgős telefo­nokra, táviratokra, intézke­désekre és 9 vállalat több mint két tucat szakemberé­nek példátlan erőfeszítésére volt szükség ahhoz, hogy ok­tóber 14-én éjjel Diósgyőr első panellakásaiban felmele­gedjenek a radiátorok. A szakemberek azt mond­ják, hogy az ilyen hajrákat igen nehéz elkerülni, mert a lakótelepek közműveit, így például a távfűtő hálózat építését is több vállalat, tu­catnyi alvállalkozó végzi. Köztük exportra termelő bu­dapesti nagy vállalatok is. Számukra pedig sokadrangú kérdés, hogy egy-egy lakóte­lepen idejében megkezdő­dik-e a fűtés. Szerintünk vitatkozni le­het, és kell is ezekkel az ér­vekkel. A munkák megfelelő szervezésével, koordinálásá­val mindenképpen biztosítani kell egy olyan alapvető szol­gáltatást, mint a fűtés. Érthetetlennek tartjuk, hogy a bolgárföldi lakótele­pen — a dolgok jelenlegi ál­lása szerint — csaknem 600 lakás fűtését ideiglenes jel­leggel, kimustrált vasúti mozdonyok kazánjaival pró­bálják megoldani. Bírják majd ezek a kazánok? Van ahol jó a fűtés, időn­ként mégis fagyoskodnak a lakók. A Vörösmarty utcai 9 emeletes házgyári épületben rendszeresen kitörnek a nagyméretű lépcsőházajtók üvegtáblái, és szabadon kó­szál a szél, magával ragadva a drága pénzen vett mele­get. — Patentzárasak az ajtók, és a zárak nem tudnak el­lenállni a huzat nyomásá­nak. A MIK pedig nem győ­zi az üvegezést — hallottuk az egyik lakótól. — Önöknél most milyen a fűtés? — kopogtattunk be több Győri kapui lakásba. A legtöbben viszontkérdéssel válaszoltak: — Miért nem akkor érdeklődnek, amikor kint mínusz 10—15 fokot mu­tat a hőmérő? Hallottunk azonban jó né­hány konkrét panaszt is: „A fűtés megtenné, de rosszul zárnak az ajtók, ablakok.” A legfelső emeleteken pedig így panaszkodtak: „Ügy látszik, rossz a berendezések konst­rukciója. Éjjel levegővel tel­nek meg a radiátorok, és így tökéletlen a fűtés.” A szakzsargon „kényszer­fűtésnek” nevezi a távfűtést. Arra utal e kifejezés, hogy a távfűtéssel ellátott lakás tu- laldonosának nincs választá­sa. (békés; lahuesky) Az LKM-ró'l ír a Giesserei A közelmúltban nagysza­bású öntészeti konferenciát rendeztek Düsseldorfban, amelyen 25 ország képviselői Katowicéi gyerekek Miskolcon Immár hagyományossá vált a kapcsolat egy katowicei is­kola és a miskolci 6. számú Általános Iskola között. A rendszeres cserelátogatások évenként ismétlődnek. Most újra Miskolcra érkeztek a katowiceiek: 33 tanuló és 16 tanár. Itt-tartózkodásuk alatt bejárják Miskolcot és kör­nyékét. Tapolca. Lillafüred, a diósgyőri vár, a sportcsar­nok. Szerencs. Hegyalja, Agg­telek, Eger, a mezőkövesdi Matyóház megtekintése egy­aránt szerepel programjuk­ban. A-lkalmuk lesz mégis merkedni a Miskolci Nemzeti Színházzal — a Cirkuszher­cegnőt nézik meg. Testvéri barátságuk kiszélesítését je­lenti a selyemréti általános iskolába és az 1. számú szak- középiskolába való ellátoga- tásuk. Ma délelőtt a 6. számú Ál­talános Iskola tanáraival és tanulóival találkoztak. Az is­kola tanulói lengyel barátai­nak tiszteletére ünnepi mű­sort adtak. Vendégeink pénteken reg­gel búcsúznak tőlünk. Prog­ramjuk utolsó eseményeként csütörtökön este a Zenemű­vészeti Szakközépiskola hang­versenyét hallgatják meg. s búcsúvacsorán vesznek részt. S. J. Védősáv az új üzem körül Patyolat-beruházás sok vitával (Folytatás az 1. oldalról.) Az előzetes felmérések sze­rint csak 28 lakást kellett volna szanálni a József At­tila utcában. Most ez a szám jóval magasabb lesz, s a szá­mítások szerint végül is csak a védősáv kialakítása 36 mil­lió forintba kerül. A kérdés az volt, ki fedezi a 36 mil­liót? Szabad-e egyáltalán egy 66 milliós beruházáson felül ennyi pénzt a környezet ki­alakítására költeni? Változtak az elképzelések is Megkezdődött a vita, ám az új központi üzem építését tovább halogatni már nem le­hetett, hiszen a Győri kapu­ban levő telephely nem bő­víthető, s csak akadályozza a városrendezést. Végül is a ta­nács gavallérosan vállalta, hogy mire felépül a József Attila utcai üzem. meglesz a védősáv is. A többletköltség vállalásának kettős oka van. Egyrészt a Patyolat Vállalat bővítése mindenképpen szük­séges, másrészt a védő­sáv kialakításának áldozatul eső házak néhány éven belül úgyis csákány alá kerültek volna. Az előzményekhez tartozik — s erről .az ipari osztály vezetőhelyettesétől, Franczia Ottótól értesültünk — hogy az eltelt tíz esztendő alatt nemcsak a költségek és a te­lepítéssel kapcsolatos előírá­sok változtak, hanem módo­sultak a mosó és vegytisztí­tó hálózat országos fejleszté­sével kapcsolatos elképzelé­sek is. Centralizálni kell! — adták ki a jelszót annak ide­jén, s ez azt jelentette, hogy Miskolcon egy olyan nagy vegytisztító és mosóüzemet kell építeni, amely az egész megye igényeit kielégíti. A nagy gonddal kimunkált program szerint azonban nyilvánvaló volt, hogy ez az elképzelés nem valósítható meg, mert nemhogy az e célra rendelkezésre bocsá­tott 42 milliós támogatás, de ennek sokszorosára is kevés. Aztán jött az új mechaniz­mus és az 1038-as kormány- határozat. — Sínre került a szolgálta­tásfejlesztés! — állította be­szélgetőpartnerünk, az üzem­vezető-helyettes. 12 ezer lepedő A József Attila utcai köz­ponti üzemet csak 4—5 esz­tendő múlva veheti birtok­ba a lakosság. Az átadás pon­tos határidejéről megoszla­nak a vélemények. Addig is két gyorstisztító szalon épül Miskolcon, jövőre a Győri ka­puban, 1974-ben a diósgyőri városrészen, valamint három másik Kazincbarcikán, Le- ninvárosban, illetve Mezőkö­vesden. Az új miskolci üzem telje­sítménye kétszerese lesz a mostaninak. Egy nap alatt két műszakban 6 tonna ruha­neműt mosnak ki. Ez egy kézzelfogható példával il­lusztrálva azt jelenti, hogy az üzemben 16 óra alatt 12 ezer lepedőt tudnak kimosni. A távlati prognózisok sze­rint 5—6 esztendő múlva Miskolcon minden lakos átla­gosan 3 és fél kilogramm ru­hát mosat a Patyolatnál, s háromszor végeztet vegvtisz­títást. (Csak zárójelben je­gyezzük meg. hogy ezek a számok Budanesten kétszer. Berlinben pedig háromszor nagyobbak.) •wackó) vettek részt. Ebből az alka­lomból a szokásosnál is több oldalon, több nyelven jelent meg a Német Öntők Szövet­ségének nagy tekintélyű lati­ja, a Giesserei. A kiadvány magyar vo­natkozású érdekessége, hogy közli ifj. Kiszely Gyula, az LKM budapesti Öntödei Mú­zeuma vezetőjének mintegy 5 oldalas, 10 fotóval illuszt­rált cikkét a 200 éves diós­győri gyáróriásról és a vál­lalat budapesti múzeumáról. A tanulmány közlése nem­csak azért érdemel figyelmet, mert a konferencia révén szinte a világ minden jelen­tős ipari állama öntészeti szakemberei felfigyeltek rá, hanem mert szerzője, az Ön­tödei Múzeum vezetője.mind- össze 23 esztendős. Ehhez még tudni kell, hogy a Giesserei rendkívül kényes cikkeire, a lap hasábjain kö­zölt tanulmányok szerzői rendre nemzetközi tekintélyű szakemberek, tudósok. Ma­gyar szerzőtől több éve most először közöltek cikket. A fiatal múzeumvezetőnek ez volt ötödik nagy sikert kiváltott publikációja. Eddig lengyel, NDK, jugoszláv és nyugatnémet szaklapok kö­zölték tanulmányait. Most a Múzeumi Közlönyben jelent meg ugyancsak több oldalas gjkke, ezúttal magyar nyel­ven. méhek téli etetése Akadozik a méz felvásár­lása a méhésztársulásoknál. Ennek ellenére a miskolci Eberiein Antal méhésztár­sulás legutóbb a mezőkövesdi Áfész-től mintegy százötven- ezer forintot kapott az idei mézért. A felvásárlással egy- időben kapott pénzt a mé­hészek a méhcsaládok téli etetésére fordítják. A szokatlanul korán hű- ösre fordult időjárás sem ártotta vissza a természet- ;edvelőket a bükki kirán- 1 ülőhelyektől. Az őszi porn­óba öltözött Bükköt tegnap itezernél több turista keres- e fel. Különösen sok látoga- ója volt Jávorkút és Bánkút árnyékének, de telt ház volt i hollóstetői, valamint a szent- éleki turistaházakban is.

Next

/
Thumbnails
Contents