Déli Hírlap, 1971. október (3. évfolyam, 231-256. szám)
1971-10-13 / 241. szám
Spanyol est Spanyolországi útjáról tartott előadást tegnap délután a Semmelweis kórház kultúrtermében dr. Tímár Károly, a veszprémi kórház kórbonctani főorvosa. Előadását színes diavetítéssel kísérte, melyhez kitűnő hangulati aláfestést nyújtott a magnetofonszalagra felvett spanyol népzene. A színes diafilmek mennyiségére és minőségére jellemző, hogy országos fotó- kiállításon is bemutatják. Félautomata kötőgépek Az év utolsó negyedében két darab félautomata kötőgépet kap a Miskolci Háziipari Szövetkezet. Az összesen nyolcvanezer forint értékű román gépekkel felső kötött árukat gyártanak majd. Kapacitásuk a most is használt kézi meghajtású gépek kétszerese, hiszen egyetlen dolgozó gombnyomással működteti mindkét új eszközt. A csanyiki játszótéren. (Farkas Ida felv.) Sportpalotát avattak Katowicében Miskolc testvérvárosában, Katowicében, a nagy lengyel bányászvárosban megnyílt az új sportpalota, amely méreteinél és konstrukciójának eredetiségét tekintve a világ egyik legkorszerűbb sportlétesítménye. A palota kupola alakú tetőzete háromszáz tonna súlyú, kivilágításához egy olyan speciális villanytelep szolgáltat energiát, amely elegendő lenne egy 50 ezer lakosú város villamos energia igényeinek fedezéséhez. Ezért a 15 ezer nézőt befogadó központi teremből világítóeszközök beszerelése nélkül lehet színes televíziós adásokat közvetíteni. A sportpalotának van egy háromezer férőhelyes kisterme (jégpályával) és egy 400 férőhelyes tornaterme is. Pedagógiai bizottságot alakítanak Ülést tartott a HNF megyei bizottsága Ma délelőtt 9 óraikor kezdődött meg a HNF megyei bizottság ülése. A napirendi pontok között első helyen szerepelt Szebeni Győző — a Moziüzemi Vállalat igazgatója, a HNF megyei bizottság ailelnöke — beszámolója. A HNF Borsod megyei Bizottsága közoktatási kérdéseket illető állásfoglalásáról beszélt. Vitaindító előadása az MSZMP X. kongresszusa határozatából indult ki: „Társadalmunk szocialista fejlődésének egyik alapkérdése a dolgozók általános műveltségének emelése és a szakképzettség növelése.” A tudományos technikai forradalom nemzetközi jelentőséget ad e kérdésnek. Ezért van politikai jelentősége a pályaválasztásnak is: fontos a társadalmi, népgazdasági és az egyéni érdeket összhangba hozni. További feladat a fizikai dolgozók gyermekeinek támogatása. Szó esett a felnőttek tanulásáról is. Oktatásuknál szem előtt kell tartani az egyén anyagi érdekeit is. Befejezésül elmondta, hogy a HNF megyei bizottsága elsősorban a pedagógus-szakszervezettel kíván együttműködni. Ezért a további eredményes munka érdekében a HNF megyei elnöksége pedagógiai bizottságot hoz létre. A beszámolóhoz hozzászólt Madarász György, a megyei pártbizottság propaganda- és művelődési osztály vezetője és Gál Erzsébet, a HNF országos titkárságának munkatársa is. Második napirendi pontként Hegyi Imre, a HNF megyei bizottság titkára, országgyűlési képviselő a HNF V. kongresszusa előkészítésével kapcsolatos tudnivalókat mondta el. A Bánki Donát Gépipari Műszaki Főiskola kihelyezett tagozata (Miskolc, Kun Béla u. 10.) felvételi vizsgára előkészítő tanfolyamot szervez az 1972 73-as tanévre jelentkezni szándékozók részére Az 1972/73-as tanévben RENDSZERSZERVEZŐ és ALTALÁNOS GÉPÉSZ szakra lesz felvétel Jelentkezés a Tanulmányi Hivatalban kapható okmány felhasználásával 1971, október 30-ig Oktatói munkaközösségek alakulnak a KPM Autóközlekedési Tanintézet segítségére. Tagjai, a nem hivatásos személygépkocsivezetői oktatást végzik. Miskolcon három Leninvárosban, Óz- don, Kazincbarcikán, Sátoraljaújhelyen egy-egy munka- közösség kezdi meg működését. Az oktatói munkaközösség tagjainak oktatói vizsgával kell rendelkezniük. A képesítést megszerezhetik főfoglalkozású mérnökök és pedagógusok is. A saját személygépkocsi feltétel, ezzel tanítanak vezetni. Természetesen a pótfék és a T-jelzés szintén kötelező. A 8—10 tagú munkaközösségek egyébként teljesen függetlenek, önállóan gazdálkodnak az egységes — a tanintézetével azonos — tandíjakkal. A kezdeményezést örömmel üdvözöljük, hiszen ezzel bővítik a jogosítványszerzők lehetőségét, megszüntetik a hónapokig tartó sorban állást és tovább emelik az oktatás színvonalát. A munka- közösségek jövőjét és szükségességét az is bizonyítja, hogy a személygépkocsi-állományunk 1985-re telítődik csak, akkor éri el a másfél milliót. A DH városfejlesztési fóruma • Lassú a mélyépítés Mi drágítja a lakásokat? Sok a magas épület? A negyedik ötéves tervre előirányzott 11900 lakás felépítése csak úgy válik lehetővé, hogy ha sikerül meggyorsítani a területek előkészítését, a közművesítést. Egy házgyári épület összeszerelését körülbelül fél év alatt végzik el a magasépítők. Az alapozás és közművesítés azonban egy, másfél évig is eltart. Ráadásul a mélyépítők sem szabad területre vonulhatnak fel, hiszen — mint a bevezetőben mondtuk — a városban ma már csak szüntelen bontás árán lehet építkezni. Legalább egyszer azok a lakók is fellebbeznek, akik korszerű, új otthonba költözhetnek az elavult, régi házból. Kifogásolják, hogy messze van addig megszokott lakhelyüktől a számukra kijelölt lakás, legtöbben szeretnének az első, vagy második emeletre kerülni stb. Még több gondot okoznak azonban a magániparosok, magánkereskedők, ők az üzleti érdekeiket szem előtt tartva igyekeznek a lehető legjobb elhelyezést nyerni. Előfordulhatnak aztán még a szanált területeken közüle- tek is, amelyeknek a költöztetése szintén nem egyszerű feladat, összevetve mindezt, legalább két évvel a magasépítők felvonulása előtt el kell kezdeni a terület előkészítését. S ha ez megtörténik, akkor még mindig késedelmet szenvedhet a közművesítés a mélyépítők lassúsága miatt. A mélyépítő vállalatok — hangsúlyozta a Miskolci Beruházási Vállalat igazgatója — sokad rangú feladatnak tartják a lakásépítéssel kapcsolatos munkálatokat. Vannak nagyobb volumenű, jövedelmezőbb megrendeléseik, és a tanácsnak a szép szón, rábeszélésen kívül alig van eszköze arra, hogy rövidebb határidőre, gyorsabb ütemre bírja őket. Tovább nehezíti a közművesítést, hogy az új — rendkívül szigorú — gáztörvény életbe lépése óta nem akad vállalkozó gázvezetési munkára. A csövek szerelése és ellenőrzése olyan aprólékos, nehéz munkát igényel, amit nem tartanak gazdaságosnak a szóba jöhető vállalatok, s mint általában, most is arra hivatkoznak, hogy nincs elég jól képzett emberük a feladatok végrehajtására. A másik, és az előzőnél nem kisebb gond. hogy a tervezett lakásmennyiség felépítéséhez körülbelül 700 millió forint hiányzik. Akkor is, ha feltételezzük, hogy a költségek — építőanyag-árak stb. — változatlanok maradnak. Ezt azonban, figyelembe véve az elmúlt évek tapasztalatait, aligha lehet feltételezni. Vajon miért bizonyul kevésnek máris a pénz? Az emlitett szakemberek több okot említettek a NEB tanácskozásán. Már 1969-ben, az első házgyári épület építésekor kiderült, hogy a lakások költsége 20—30 ezer forinttal magasabb, mint amit az ÉVM koraibban kalkulált. Időközben született a már említett új gáztörvény, amely nemcsak megnehezíti, hanem meg is drágítja az előközművesítést, újfajta alapozást kellett alkalmazni és bizony az építőanyagok árai is felfelé mozogtak. Drágítja továbbá az építkezést, hogy a házgyár kapacitását sem lehet megfelelően kihasználni az előkészítő munka lassúsága miatt. Az ÉVM képviselői azt vallották az elmúlt hetekben lezajlott konzultációk alkalmával, hogy indokolatlanul tért el a város azoktól az előírásoktól, melyek szerint egy adott területen meghatározott arányban kell ötszintes és enné] magasabb házakat emelni. A magasházakban levő lakások nettó költsége ugyanis nagyobb, mint azoké, melyek ötszintes épületekben vannak. Ez Így igaz. Csakhogy a város nem számolhat a nettó költségekkel. Nyilvánvaló, hogy ugrásszerűen emelkedik a közművesítés és az útépítés költsége, a szanálandó épületek száma, ha nagyobb területen építkezünk. Erre egyébként nincs is mód Miskolcon, hiszen a szűk tér is arra kényszeríti a város- fejlesztőket, hogy minél több magasházat emeljenek. Ez tehát az egyik vitatott kérdés a sok közül. Pontos számításokkal igazolják a városfejlesztők elképzeléseiket, és azt remélik, hogy a központi szervek segítenek megoldani a problémákat. Annál is inkább, mert mint Nyers Rezső elvtárs hangsúlyozta a megyei pártbizottság ülésén: az ország lakás- építési tervét mindenképpen meg kell valósítani. BÉKÉS DEZSŐ Szuperprés B. Platen svéd feltaláló olyan nagy teljesítményű prést szerkesztett, amellyel többek között különlegesen szilárd acélból is lehet speciális eljárással alkatrészeket készíteni és nagyméretű mesterséges gyémántokat lehet előállítani. Az új prés egy négyzetcentiméterre maximálisan 15 tonna nyomást tud kifejteni. Debreceniek Patakon, patakiak Debrecenben Az idei múzeumi hónapot egymással együttműködve rendezik meg a debreceni Déri Múzeum, a sárospataki Rákóczi Múzeum és Tudományos Gyűjtemények. A két város közötti kapcsolat nem új keletű, hiszen Debrecent és Sárospatakot évszázadok óta szoros történelmi és művelődéstörténeti szálak kötik Statisztika nőkről, férfiakról Az átlagos életkor világszerte jelentékenyen megnövekedett az utóbbi évtizedekben. Ebben szerepe van a civilizáció terjedésének, a köz- egészségügy fejlődésének, az ésszerűbb táplálkozásnak, az egészségesebb életmódnak, a gyermekgondozás javulásának, a szociális ellátás javulásának és még több más tényezőnek is. Ez magyarázza azt, hogy a születések számának elég nagyarányú csökkenése mellett a világ lakossága évről évre rohamosan növekszik. Hazánkban is folyamatosan emelkedik az átlagos életkor. Míg a múlt század derekán még alig haladta meg a harminc évet országunkban az újszülött várható életkora — ma már túlhaladja a hetven évet. De még 1920-ban is kevéssel haladta túl a negyven évet az átlagkor. A férfiaknál 41,0, a nőknél 43,1 volt az országos átlag. A nők továbbra is megőrizték előnyüket ezen a téren. Az életkor átlaga 1948- ban a férfiaknál 58,8, a nőknél 63,2 esztendő. A további évek során ezt a négy és fél esztendei előnyt a nők tábora majdnem pontosan betartja. 1969-ben az elhaltak korátlaga a nőknél 67,83 év, a férfiaknál 63,08 esztendő. Annak ellenére, hogy a csecsemőhalandóság a leánygyermekeknél jóval nagyobb, mint a fiúknál, az elhaltak száma összességében ebben az évben a férfiak sorából 60,825, a nőktől 55,834 volt. A női nem nagyobb vitalitását mutatja, hogy hazánkban a 15 éven aluli lakosságból még csak 951 nő jut ezer férfira, illetve fiúra, 15 és 40 év között 995, de negyven és ötven között már elmaradnak a férfiak: minden ezerre 1124 nő jut, a hatvanon felülieknél pedig 1307. Az ország legöregebb polgárai, a több, mint másfél millió 60 éven felüli tehát túlnyomó többségben nő, az 55 száz éven felüliek pedig csaknem teljes számban. De mi a magyarázata annak, hogy a nők tovább élnek, mint a férfiak? Dr. Haranghy László, professzor, a gerontológia tudományok egyik legkiválóbb képviselője, a Magyar Gerontológiai Társaság elnöke így nyilatkozik: — Sokan tévesen azt vallják, hogy a nők kevesebbet dolgoznak, kevesebbet isznak, dohányoznak a férfiaknál, és kevesebb izgalomnak vannak kitéve. Ez nem így van. Kutatásaink szerint az okot az ivarsejtek termelésében kell keresni. A nőknél a nemi sejtek termelése a klimax után megszűnik, a férfiaké viszont olykor 70—80 éves korig is megmarad. össze. A két város múzeumainak együttműködése október folyamán kiállítások. cseréjében, kölcsönös előadásokban, tanulmányi kirándulások rendezésében nyilvánul meg. Az előadások sorát Módy György nyitotta meg, aki Sárospatakon a Déri Múzeum aranykáncseit ismertette. Öt követte dr. Varga Gyula, majd Sz. Kürti Katalin és dr. Dankó Imre előadása következik, akik a Déri Múzeum néprajzi anyagával. Déri Frigyes gyűjteményével és egy elfelejtett nagy debreceni festő, Hrabéczy Ernő művészetével ismertetik meg a közönséget. Ezenkívül bemutatják a sárospatakiaknak a népi bőrművesség és a debreceni néprajzi gyűjtemény legértékesebb darabjaiból rendezett kiállításukat. A sárospataki múzeumok tudományos munkatársai, dr. Üjszászy Kálmán, Dankó Katalin, dr. Janó Ákos és Takács Béla szombaton Debrecenben tartottak előadást a sárospataki Rákóczi-vár épí- téstörténieti kérdéseiről, a zempléni népi építkezések emlékedről és a zempléni üveghutáik művészetéről, dr. Korek József, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatóhelyettese pedig a Magyar Nemzeti Múzeum vidéki múzeumainak, köztük a pataki Rákóczi Múzeumnak a szerepét ismertette. Ezenkívül a Déri Múzeumban megnyit t- ták a hegyaljai képzőművészek alkotásaiból rendezett kiállítást. Oktatói munkaközösségek
