Déli Hírlap, 1971. október (3. évfolyam, 231-256. szám)
1971-10-08 / 237. szám
A fakanál mellől Mozgósítják a háztartási tartaléksereget Miskolcon 16 ezer munkaképes korú' nő nem áll munkaviszonyban. Hányán vállalnának ezek közül, ha csak 3—4 vagy 6 órára is, elfoglaltságot? Milyen munka jöhet egyáltalán számításba? Tovább bővíthető-e a bedolgozói rendszer? Ezek a kérdések foglalkoztatják már hónapok óta a városi tanács munkaügyi osztályát. A tanársegédből osztályvezetővé lett Csikós Ferenc gondolt egy nagyot, és megkezdődött az előkészítő munka. A KSH statisztikáiból és a vállalati adatokból összeállították a város munkaerőmérlegét, amelyből kitűnt, hogy 16 ezerre tehető a nem dolgozó nők száma, s közülük legalább négyezer munkába vonható. Igen ám, csakhogy a fakanál mellől elszólítandó tartalékseregnek nem megfelelő a hagyományos munkaalkalom. Rövidített munkaidejű, kevesebb szakértelmet igénylő szakmák jöhetnek csak számításba, úgy mint a játékkészítés, gépi varrás, esetleg az otthoni gyermekápolás, s nem utolsósorban a Japánban már évek óta virágzó házi alkatrészszerelés. A munkaügyi osztály felhívására három nap alatt ötvenen jelentkeztek. Sokan azt hitték, az osztály munka- alkalmat kínál. Pedig nem erről van szó. Egyelőre csak a felmérés folyik, hogy az adatok birtokában a vállalatok biztosan számíthassanak a nőkre az üzembővítésnél, és a bedolgozói rendszer szélesítésénél. Az eddigi — korántsem végleges — statisztika szerint a 4—6 órás munkaalkalmat a 35—54 éves korosztály keresi leginkább. A 19—35 éves nők — többségük kisgyermekes — bedolgozást vállalnának. A munkaügyi osztályon — még egyszer hangsúlyozzuk, csak felmérésről van szó — továbbra is várják a jelentkezőket. (brackó) Nyomdaipari kiállítás A hazai vállalatok közül a Könnyűipari Gépjavító Vállalat gépi berendezésekkel, a Budacolor pedig nyomda- festékekkel jelentkezik. forgó étlap a kórházban A városi tanács legutóbbi ülésén is utaltak rá a felszólalók, hogy a kórházak és az üzemi étkezdék konyhavezetőinek jelenleg is a jó pár évvel ezelőtt meghatározott nyersanyagnormákkal kell kalkulálniok. Ugyanakkor az utóbbi években jelentősen növekedtek az élelmiszernyersanyagok árai. Komoly gondot okoz az étlap összeállítása a Szentpé- "teri kapui kórház élelmezési vezetőinek is. A fontosabb élelmezési cikkeket: burgonyát, zöldséget, tojást kéthetenként szállítja az AGRO- KONZUM a kórház raktárába. Hasonló megállapodása van a kórháznak a FÜSZÉRT- tel is az élelmiszer szállítására. Az étlapokat a diétás nővérek állítják össze. Az élelmezési osztály „forgó étlapokkal” dolgozik; öthetenként ismétlődnek az étlapkombinációk. REFLEKTOR Ma Budapesten a BNV 2/b pavilonjában szovjet bútoripari kiállítást nyitottak. >jc Győrött délután megkezdődik a műszaki könyvna- pok országos ünnepsége. Nyíregyházán megkezdődött a körrepülő és rádió-irányítású repülőmodellek három napig tartó második országos versenye. Pécsett japán háztáji és kiskert-gépeket mutatnak be. + Szalatnak községben (Baranya megye) új üzemegységet alapít a komlói Carbon Könnyűipari Vállalat. Székesfehérvárott a Szerszámipari Művek Gyárát román szakszervezeti vezetők keresik fel. Szolnokon dr. Hetényi Géza egykori szegedi orvosprofesszor nevét veszi fel a megyei kórház. Pillantás a gátról (Farkas Ida felvétele) Miskolc vízellátását is segíti (Folytatás az 1. oldaltól) A Bán és a Csermely patak táplálja a lázbérci tárolót, körülbelüli 270 kilométeres körzetből gyűjtve össze ide a vizet. A szakemberek szerint meglehetősen tiszta víz érkezik a patakokba — nincs a közelben jelentősebb szennyező forrás — de ivásra ez még természetesen nem alkalmas. Utcák, emeletek vándorai Nyakukban a bőrtáskávaS A postás az utcák állandó vándora. Az ifjú szerelmesek, az agg nyugdíjasok kedvence; kopott bőrtáskájában mindig van valami meglepetés a számukra. Ha sokáig nem jön, türelmetlenül várják. Mindig sietnek; ez már a vérükbe ivódott. Szolgálat után azonban szívesen beszélgetnek. A város csaknem száz kézbesítői körzetéből a legnehezebb a Papp Józsefé. Állandó területe Lyukóvölgy— Lyukóbánya—Annabánya. — Fáradt? — kérdezem. — Körülbelül 40 kilométer van mögöttem, gyalog — mondja. — Tudja, ma rádió- és tévéelőfizetést is szedünk, s ilyenkor a legtávolabbi házhoz is el kell menni. Különben csak akkor, ha küldeményük van. Fiatal ember, nőtlen. A hosszú útnak leggyakrabban gyalog vág neki, de ha kedve van; kerékpáron. — Az a baj, hogy nagyon dombos a körzet, és sokat kell tolni. Gyalog könnyebb... Bán Bertalan az 1-es postahivatal belvárosi kézbesítője, a Széchenyi utca és a Kun Béla utca által határolt területet járja. Több mint 600 család, s számtalan üzem, gyár és egyéb közület tartozik hozzá. Azt mondja: a belterületnek is megvan az előnye — és a hátránya is. Jó, hogy a lakások közel vannak egymáshoz, de nem szereti az emeleteket. — Pedig itt van belőle részem bőven — teszi hozzá. — Tudom, hogy gyakran feleslegesen megyek fel a legfelső emeletre, mert nincs otthon a címzett, de a kézbesítést minden körülmények között meg kell kísérelni. Aki ezt elmulasztja, súlyos hibát követ el. A kötelességtudatot már akkor magával hozta a postához, amikor 12 éve először akasztotta nyakába a nehéz bőrtáskát. Apja, nagyapja, sőt a dédapja is postás volt. — Ehhez a munkához nem elég a szorgalom, ezt szeretni is kell — mondja. — Sok fiatal azért megy el, mert nincs helyismerete, nem tud eligazodni a címek és a levelek között. Ezt csak gyakorlattal lehet megszerezni. Rágyújt egy cigarettára. Két mély szippantás között, még hozzáteszi: — Az utca, a szabadság, a kikapcsolódás, a szórakozás. Ez megfizethetetlen ... A 10-es postahivatalban 32 kézbesítő dolgozik,- közülük 22 nő. Palkovics Ottóné már „civilben” indulni készült, amikór beszélgetni kezdtünk. — Hogy telt a mai napja? — Nem történt semmi különös; az egyik olyan, mint a másik — mondja. — Sok levelem volt, és több ezer forint rádió- és tv-előfizetési díjat hoztam be. — Most siet haza; otthon várja a második műszak. Nem kimerítő ez? — A szolgálat után megmosakszom, átöltözöm, s amikor kilépek az utcára, már nem is érzem a fáradtságot.' A férjem a DIGÉP- ben esztergályos, s van egy gyermekünk, aki még iskolás. Eddig még nem mondták, hogy az itteni munkám miatt valaha is elhanyagolnám őket. Nehéz, kimerítő munka a kézbesítőké. Munkakörülményeik közvetlenül az időjárástól függnek, fizetésük jóval a népgazdaság egyéb ágaiban foglalkoztatott dolgozók átlaga alatt van. Emiatt kevés a munkaerő, s nagy a fluktuáció a postán. Országos méretű gond ez. A fővárosban ma ülésezik a postások szakszervezetének központi vezetősége, ahol külön napirendi pontként szerepel a kézbesítők helyzetének, élet- és munkakörülményeik javításának kérdése. Kántor Gyula, az Észak- magyarországi Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalat üzemvezetője magyarázza el — természetesen leegyszerűsítve, a laikus számára is érthető módon —, hogyan történik a „nyers” víz tisztítása. Gyors és lassú szűrés A tároló vizét először elő- ülepítőbe vezetik. Utána vegyszeres kezelés, derítés, csírátlanítás következik, majd az úgynevezett gyorsszűrőkön bocsátják át. E gyorsszűrők tulaj dón képpen kisméretű medencék, aljukon 1,3—1,4 méter vastag, finom szemcséjű homokréteggel. Szűrőként tulajdonképpen ez a homok szolgál. Végül a lassú szűrőkön bocsátják át az ivásra szánt vizet. Ezalatt ismét medencéket, de már jóval nagyobb méretű medencéket kall értenünk, aljukon több, másmás szemcsenagyságú homokréteggel. Igen érdekes — legalábbis a laikus számára —, hogy e strandmedence nagyságú szűrőkben a leglényegesebb a biológiai derítés. A víz felszínén élő biológiai hártya alakul ki, s ez végzi a tisztítást. Kétfelé ágaznak a csövek A magasan fekvő hatalmas tó gravitációs erővel működő szíve a jövő tavasztól már 24—25 ezer köbméter tiszta ivóvizet présel a körülbelül 70 kilométerre tehető csővezetékbe. Vadnáig egy vezetéken fut a víz, itt az áteresztő telepen kétfelé kanyarodnak a csövek: a közbeeső falvakon keresztül Kazincbarcika, illetve Ózd felé. A legjelentősebb fogyasztó Ózd: naponta 15—17 ezer köbmétert szürcsöl a mesterséges tóból. Bár mesz- sze van Miskolc tói Lázbérc, a megyeszékhely vízellátását is javítja a tároló. Tehermentesíti a borsodsziráki vízmüvet, innen pedig már ezen a nyáron is napi 7—8 ezer köbméter vizet kapott városunk. Yíkendezni is lehet Csodálatosan szép ez a táj, mi is találkoztunk autós turistákkal, akik a tóban gyönyörködtek. Vajon létesítenek-e itt üdülőtelepet? Kántor Gyula üzemvezető: — Arról szó sem lehet, hogy a tavon fürdőélet alakuljon ki. De már készülnek a tervek és a víztároló közelében, a hegyoldalon ví- kendtelep születik a következő években. A fürdésről sem kell majd lemondani, hiszen a vízműből akár egy strandot is táplálni tudunk. BÉKÉS DEZSŐ Egyetemi küldöttértekezlet Az NME KISZ-szervezete október 13-án tartja küldött- értekezletét az egyetemi bányászklubban. Mintegy száztízen jelennek meg a fiatal oktatók, a dolgozók és a hallgatók képviseletében. A KISZ-szervezet vezetősége beszámol az 1971—72-es munkatervről, amelyet a kongresszusi dokumentumokkal együtt megvitatnak, majd az elfogadott munkatervről határozatot hoznak. Ezt követi annak a 13 küldöttnek a megválasztása, akik az egyetemi KISZ-szervezetet képviselik a városi és a megyei küldöttértekezleten. Évadnyitó a szakkörben KEGLOVICH JÁNOS Évadnyitó előadást tart a Budai József mezőgazdasági szakkör október 11-én este 6 órakor a városi tanács I. kerületi hivatalának vb-termében. Az ünnepélyes szakköri foglalkozáson a megnyitó beszédet dr. Pásztor János, az I. kerületi hivatal elnökhelyettese tartja. Kilencven céget képvisel az a 11 országból érkező 41 kiállító, amely benevezett a Budapesten, a BNV ligeti vásárvárosában — október 10—17 között — első alkalommal megrendezett nyomdaipari szakkiállításra, az INTERPRINT ’71-re. A magyar nyomdaipar lSő5-ben 38 ezer tonna, 1960- ban pedig mintegy 60 ezer tonna nyomtatványt bocsátott ki, s bár a nyomdatermékek mennyisége 19'70-re, vagyis az utóbbi tíz év alatt csaknem megkétszereződött, ez még mindig kevésnek bizonyult az egyre növekvő igények kielégítésére. A tervek szerint 1975-re a nyomdatermékek mennyiségének el kellene érni a ,174 ezer tonnát. A jelenleginél jóval több napilapra, folyóiratra, több könyvre, nyomtatványra és dobozra lesz szükség. Mindezt összesítve, ^54 ezer tonna nyomtatvány előállításához kell új termelőberendezéseket munkába állítani, oly módon, hogy egyre növekedjék az ipar műszaki színvonala. A fejlesztést szolgáló beruházásoknál a leggazdaságosabb módszereket választva a rekonstrukció mellett döntöttek. A meglevő nyomdák bővítésével, gépeik korszerűsítésével emelik a kapacitást. Az INTERPRINT szakkiállítás megrendezésével a kiállítók célja elsősorban a nagyszabású rekonstrukció sikeres megvalósításának előmozdítása, a nyomdagépimport lehetőségeinek feltárása, új piacok, beszerzési források, új technológiai eljárások megismertetése. A kiállítás elsősorban nyomdaipari gépeket, műszereket, berendezéseket tár az érdeklődők elé, de bemutat termékeket és alapanyagokat is.
