Déli Hírlap, 1971. október (3. évfolyam, 231-256. szám)

1971-10-07 / 236. szám

A Gárdonyi programja Gazdag kulturális progra­mot állított össze októberre a fiataloknak a Gárdonyi Géza Művelődési Ház. Leg­közelebb az Adv Endre Mű­velődési Ház bábegyüttese lép fel vasárnap este fél 7 kor. Október 13-án, szerdán Amerikai útiélmények cím­mel az egyetemi filmkör tart bemutatót a Disc-Jockey Klubban. Dupla vagy semmi címmel vidám vetélkedő lesz október 15-én 6 órakor a gö- römbölyi klubkönyvtárban, s végezetül október 17-én va­sárnap délután 4-től 8 óráig Eszményi-show címmel Esz­ményi Viktória, az amatőr könnyűzenei fesztivál arany­diplomásának folk-bear,-, dzsessz-, ballada- és népdal­műsorán szórakozhatnak az érdeklődők. Miskolcon kezdte pályafutását Halmos János, a kiváló Turridu Matcagni Paraszt­operaénekes, a Magyar Álla- becsületében, Manrico Verdi mi Operaház örökös tagja tíz A trubadúr című művében, évvel ezelőtt, 1961. október 7-én ha’t meg 74 éves korá- ————— ban. >|e A gdanski Teatr Wybrzeze műsorára tűzte Az ember tra­gédiáját, Stanislaw Habanowski műfordításában. Rendező: Giricz Mátyás, a jelmezeket és a díszleteket Gyarmathy Ág­nes tervezte. Képünkön a főszereplők: iHenryk Bista, Jadwi- ga Polanowska és Zbigniew Grochal ■------------------------------------------------------i--------------------------------­Aradon született, s pályá­ját vidéki színtársulatoknál kezdte. Szép tenorjával ha­mar feltűnt; először Sebes­tyén Mihály miskolci társu­latánál működött, majd fel­került Budapestre. Itt 1924- től a Városi Színház, 1928-tól az Operaház tagja lett, 1950- től az Operaház örökös tagja. Főleg a nagy olasz operák tenor-főszerepeiben • aratott emlékezetes sikereket. Főbb szerepei voltak: Verdi Otel­lójának címszerepe, Radames Verdi Aidájában, Gounod Faustjának címszerepe, Don Jósé Bizet Carmenjában, MACBETH A Miskolci Nemzeti Színház­ban Nyilassy Judit rendező irányításával megkezdődtek Shakespeare Machbeth-jének rendelkező próbái. A címsze­repet Upor Péter, lady Mac- beth-et Kovács Mária alakít­ja. E§y bizonyos William Shakespeare nevű, s nem túl jelentős angol színészről és rendezőről van szó, aki 1564. [[[fin Hazatalál-e a kiskatona? Kenyeres Gábor elsőfilmes rendező filmjének — Végre, hétfő! — hőse egy kiskatona, illetve egy volt kiskatona, aki éppen most lépett ki a kaszárnyából, zsebében a friss leszerelési papírral, és két esztendő után újra akarja kezdeni az életét. Hazatalál-e vajon, visszatalál-e a civil életbe, miként teszi meg az első lépéséket? Ezekre a kérdésekre keres választ a film. Az első lépés — a kiskato- nánál talán meg is bocsát­ható — egy lányhoz vezet, azaz ahhoz a lakáshoz, ahol a két éven át volt levelező- partnere lakik, s később ki­tűnik, a lány nem is létezett, egy jószívű, aranyos néni ír­ta nevében a leveleket. Az­tán jön a gond, hol fog lak­ni? Igaz, két évvel ezelőtt nagynéniénél lakott albérlet­ben, de ott szinte már nem is számítottak visszatérésére, ágyát egy idegen fiatalember, a nagynéni udvarlójának ro­kona foglalta el. Nehezen megy el az első nap. Pénz kellene, de miből. A szülők messze, vidéken élnek, de nem is kérhetne tőlük. Segít a térítéses véradás. A bará­tok elkoptak, a lányok nem vártak két évig, más fiúkkal járnak. S a legsúlyosabb gond a munkába visszatalálás. Er­ről érdemes külön szólni. Bár a film túlzottan sok gondot és kérdőjelet sűrít a leszerelt kiskatona egyetlen napjába, s mert sokat mar­kol. szinte minden kérdést csőik éppen érinteni tud. a munkahelyre visszatalálás gondolatkörében izgalmas je­lenséget is érint: a fiú a munkajogi előírásoknak meg­felelően korábbi munkaköré­be szeretne visszakerülni. Igenám. de két év alatt a technika fejlődése elsöpörte <rrt a munkakört, most újabb tanfolyamokon kellene szak- képzettséget szereznie, hog-*, a gyárában munkát tudjanak adni neki. Őszinte film a Végre, h,étfő! Fiatalok gondjairól, a fiai húszévesek problémáiról be­szél. Valójában alig történik a filmben valami, a hagyo­mányos „sztori” szinte egé­szében hiányzik, mégis sok­színű képet kúpunk. Ez első­sorban a forgatókönyviró Kardos István érdeme. A rendező helyenként túlzottan leegyszerűsített formában váltotta át képi nyelvre a forgatókönyvi mozzanatokat, de egészében érdekes, ha nem is hosszú időre emléke­zetes mű született. A fősze­repet játszó Zala Márk esz- ■ köztélén játékával szinte túl­szárnyalta másfél esztendő előtti, Arc-beli bravúros ala­kítását. A Végre, hétfő !-t elsősor­ban a serdültebb fiatalság­nak ajánlhatjuk. b. m. április 23-án Stratford on Avonban született, s ugyan­ott halt meg, 1616. április 23- án. Hogy e két áprilisi nap között eltelt ötvenkét évben hogyan élt, dolgozott, szere­tett, mit írt és mit nem írt, azt hatalmas könyvtárat meg­töltő irodalom vizsgálta és vizsgálja ma is, még homá­lyosabbá, kuszábbá bonyo­lítva az amúgy is sok ho­mállyal, bonyodalommal, ku­szasággal teli életút és élet­mű reneszánsz világát. Különös ember volt; 1580— 90 között családját elhagyva Londonba ment, s 1610-ben, sikerei tetőpontján, szakítva a művészettel, visszavonult szülővárosába, visszatért csa­ládjához, amelyet addig is támogatott, s gazdálkodó lett, birtokát művelte haláláig. S húsz év alatt megalkotta a világirodalomnak talán mind­máig legmaradandóbb, s egy­ben minden korban másért és másért egyforma hévvel vi­tatott, védett és támadott életművét. Különös ember, különös életmű... S benne a legkü­lönösebb, legvégletesebb, leg­sötétebb színekkel, szenve­délyekkel telített tragédia: a Macbeth. 1600—1610 között írta, nagy tragédiái, színmű­vei legjava születésének kor­szakában. Ekkor már túl van a királydrámákon, a króni­kás penzumain. Az emberi jellem, a lélek mélységei felé forduló figyelme, s képzelő­ereje felszabadultan formál színpadra élő, lüktetőén szí­nes. dinamikus alakokat. Végletes szenvedélyek, indu­latok viharzása korbácsolja, űzi a Macbeth két hősét dé­moni tettek elkövetésére; s tetteiknél is pokolibb lelki­furdalásuk, a tettekre való örökös emlékezés, aminek kínjaihoz képest az őrület, a halál valóságos megváltásnak tűnik. A férfi gőgjében, fel­sarkallt becsvágyában, s az asszony számítással elegyes vérszomjában, intrikáiban mintha III. Richárd tulaj­donságait látnánk kettőbe vá­lasztva, férfiba és nőbe ol- tottan és felfokozva is egy­ben. S amint ott, itt is köz­helyszerű az alapeszme: bün­tetlenül nem maradhat bűn. Csakhogy Shakespeare, a jellemábrázolásnak ez az utolérhetetlen géniusza a bűnhődés oly iszonyú mere­délyeit járatja be előttünk bűnöseivel, hogy feldúltan, megzavarban ülünk a nézőbé­ren, s míg fülünkbe csendül­nek a férfi és a nő önmar­cangoló jajongásai, s rettenet és szorongás dobol szívün­kön a drámát végigkísérő, a kopogtató lelkiismeret halla­tán — eszünkbe sem jut köz­helyre gondolni. Thomas de Quincey, a de­kadens szimbolizmus regé­nyes sorsú angol képviselője egyik nagyszerű esszéjét er­ről, a drámában jelképes ere­jű kopogásról írta — mely Duncan király meggyilkolása után hangzik fel először —, hogy a bűnösök lelkében új­ra meg újra a rettegés és a páni félelemtől sarkallt bűn­tettek kiváltója. Érdeklődve várjuk az idei miskolci színházi évad enagy vállalkozásának megvalósu­lását. PAPP LAJOS KÖNYVESPOLC Ne vegyék komolyan! Rátonyi Róbert színes történetei Ne vegyék komolyan? De­hogynem! Nyugodtan komo­lyan lehet venni Rátonyi Ró­bert színes írásait, színész­kollégáiról és saját magáról írt mulatságos, de egyben el­gondolkoztató történeteit, s Szalmakalappal a világ kö­rül!!! cím.ű útibeszámolóját Ausztráliáról, Görögország­ról, Becsről meg az Egyesült Államokról. Ebből ízelítőül csak egy olyan intimitást, hogy Las Vegas mulatóhe­lyeinek, kártyabarlangjainak tulajdonosai között nem kis összeggel szerepel Frank Si­natra és Sammy Davis ju­nior. Ilyen és ehhez hasonló pikantériák bőven akadnak a Rátonyi egyéniségére „sza­bott” írásokban. Már csak ezért is érdemes végigolvasni a könyvet. Ízelítőül ideiktatunk egy színes esetet, amely me­gyénkben történt meg a szer­zővel. „Szerencsen vendégszere­peltem. Miskolcot megkerül­ve, hogy rövidítsük az utat, Köröm községnél kompon keltünk át a Sajó folyón. Mi- ‘közben gépkocsink nagy üggvel-bajjal felhajtott a meglehetősen kicsike komp­ra, nagybajuszú idős bácsi — a komp, valamint a jegyek kezelője — bilétákat adott át nekünk. Az autóért 10 forin­tot kellett fizetni és ennek ellenében sárga színű jegyet adott, rajta a felirat: „Autó, ára 10 forint”. Nekünk színészeknek egy- egy rózsaszínű jegyet adott. A jegyen az alábbi — meg­vallom, kissé meglepő felirat volt: „Nagyállat. 2 forint.” A kompos bácsi észrevette megrökönyödésünket és bo­csánatkérően így szólt: — Élné:» st1 kérek, hogy ilyen jegyet adtam .. de a „Kisállat” elfogyott. De ha „Nagyállat”-kó*t mennek is, a bilétáért csak 1 forintot kell fizetni!” (Kozmosz ki­adás.) M. I. 30 éves a szegedi felsőoktatás Egyetemi napok (Tudósitónk jelenti.) 1921. október 10-én kezdő­dött meg Szegeden az egye­temi oktatás. Másfél ezer hallgató kezdte meg tanul­mányait az állam- és jogtu­dományi, az orvostudományi és a bölcsészettudományi, valamint a matematika és a természettudományi karon. 1951-ben az orvoskar külön­vált. A József Attila Tudo­mányegyetem és a Szegedi Orvostudományi Egyetem ok­tóber 8—12. között egyetemi napok keretében emlékezik meg a nevezetes dátumról. A tervezett ünnepségsoro­zatról kértünk tájékoztatót dr. Csákány Bélától, a JATE rektorhelyettesétől. — Október 9-én este a két egyetem diákságának fáklyás ^felvonulásával kezdődnek az egyetemi napok. Ezután az 50 éves múltat bemutató ki­állítást nyitjáik meg, majd a JATE és a SZOTE rektora fogadást ad a meghívott bél­és külföldi vendégek tisztele­tére. A második napon dél­előtt 10 órai kezdettel a Sze­gedi Nemzeti Színházban folytatódnak a rendezvények. Itt lesz ugyanis a díszünnep­Előadások Magyarországról & • felvétellel illusztrált referá­tumot Hevesi Attila tanár tartja holnap, pénteken este fél hétkor. A továbbiakban a havonként megrendezendő előadások alkalmával a Du­nántúllal, Budapesttel, a Bükkel és a Balatonnal is­merkedhetnek az érdeklődők. A miskolci városi könyv­tár újjáalakított martintelepi Tompa Mihály fiókkönyvtá­rában figyelmet érdemlő-elő­adássorozat kezdődik. A Ma­gyarországot megismertető földrajzi előadások sorában az első Kelet-Magyarország legszebb tájaira kalauzol el. A több mint 200 színes dia­ség, ahol dr. Márta Ferenc, a JATE rektora, az MSZMP KB tagja, az Akadémia leve­lező tagja mond ünnepi be­szédet. Azután kitüntetések átadására kerül sor. Délután a két egyetem tanácsa fo­gadja a többi egyetem taná­csát. Este az auditórium ma­ximumban az egyetemi szín­pad tart bemutatót. A har­madik nap legérdekesebb eseményének Ígérkezik a díszdoktoravatás, a városi ta­nács épületében. A rendez­vénysorozat a diszdoktorok tudományos székfoglalójával ér véget. Mindkét egyetemnek igen széles körűek a kapcsolatai szocialista és nyugati orszá­gokkal egyaránt. Itt lesz Pél­dául a 600 éves krakkói egyetem képviselője is, de el­jönnek a wroclawi, lódzi, le- ningrádi, odesszai, temesvári, Növi Sad-i, zágrábi, várnai, hallei, rostocki, lipcsei egye­temek vezetői is. A nyugati országok közül Bécsből, Münchenből, Düsseldorfból, Helsinkiből és a skóciai Glasgowból várunk vendé­geket, fejezte be a tájékoz­tatást dr. Csákány Béla. BÓTA SÁNDOR rmm CSÜTÖRTÖK Kossuth rádió: 12.20: Ki nyer ma? — 12.30: Melódiakoktél. — 13.40: Magán- vagy közérdek? A Válaszolunk hallgatóinknak különkiadása. — 14.00; Az MRT Szimfonikus Zenekarának Liszt- felvételeiből. — 14.40: indulók. — 14.53: Lendvay Kamilló—Garai Gábor: Üj kor nyitánya. Kantá­ta. — 15.10: Hajdúböszörménytől Brüsszelig. — 16.00: A világgaz­daság hírei. — 16.05:* Kürthy Éva és Varga András énekel. —■ 16.40: Éjféli mise Elbeszélés. (Ism.) — 17.05: Időszerű nemzet­közi kérdések. — 17.15: Mozart kamarazenéjéből. — 17.48: Elfo- gadjuk-e a választ? — 18.13: A zene nem ismer határokat . . . Közös szorakoztatózenei műsor. — 19.25: Kritikusok fóruma. — 19.35: Népdalcsokor. — 20.11: A műsort szerkesztette: Bárány Ta­más. — 21.03: Mendelssohn: e- moll hegedűverseny. — 21.30: A mosoly országa. Operettrészletek. — 22.20: Mi újság az Operában? — 23.20: Sárosi Katalin, Vico Torriani és a Conniff-együttes műsorából. — 0.10: Ravel: Lúd­anyó meséi. Petőfi rádió: 12.00: Könnyűze­nei. híradó, (ism.) — 12.30: Rá­Í fóreklám. — 12.33: Marian An- erson néger spirituálékat éne­kel. — 12.45: Győri, stúdiónk je­lentkezik. — 13.03: Operák Pus­kin művei nyomán. — 14.00: If­júsági randevú kettőtől hatig. — 18.10: Anday Piroska és Pataky Kálmán énekel. — 18.40: Merre tart Angyalföld? Riportműsor. — 19.00: Kovács Andor gitározik. — 19.15: Jó estét, gyerekek! — 19.20: Az NDK kultúrájának he­te. Dalest a 2.2-es stúdióban. — Kb. 20.45: tJj könyvek. (Ism.) — Kb. 20.48: Nóták. — 21.25: Iskolai kísérletek audiovizuális eszkö­zökkel. — 21.40; Prokofjev: Alek- szandr NyevszkM Kantáta. — 22.20: Valentvin Zorin: Milliár­dos urak. Könyvismertetés. — 22.30: Esti hangulatban Könv- nyűzene. — 23.15: Kórusok, hangszerszólók. Miskolci rádió. Megyei kör­kép. — A tanácsok „alkotmá­nyáról” tárgyalt a megyei ta­nács vb. — Szüret idején a „Hárslevelű” szakszövetkezetnél. — Gondoskodnak az öregekről — Levelek, válaszok. — A nyelvi laboratóriumban. — Nyolcadak kongresszusára készül a KISZ. Előkészületek az ifjúsági pódium napokra. — Fiataick zenés ta­lálkozója. Televízió: 14.00: Tsko’atévé: Környezetismeret. — 1J Szám- tan-rgértan. — 15.50: Kémia. — 17.40: Hírek. — 17.45: Riadó! Munkavédelmi riportfilm. — 18.05: Északi-sark i9”. Látogatás a sodródó jégtáblákon. (Ism.) — 18.25: Három srác a hadsereg­ben. 4. rész: Csapatlégvédelem. — 18.50: Reklám. — 18.55: Esti mese. — 19.05: A Német De­mokratikus Köztársaság nemzeti ünnepén. — 19.30: Tv-híradó. — 20.00: ön például hogy folytat­ná? Kállai István műsora. — 20.40: Kék fény. — 21.40: Buda­pesti Művészeti Hetek. A Cseh Filharmonikusok hangversenyé­nek közvetítése az Erkel Szín­házból. — 22.10: Tv-híradó. Bratislava! televízió: 16.50: Hí­rek. — 16.55: Fizika. — 17.25: A jégkorongozás hírei. — 17.40: If­júsági adás. — 18.40: Esti mese. — 19.00: Tv-híradó. — 19.25: A Tv-híradó jegyzete. — 19.30: Ko­sice kontra Presov. — 20.00: Meghívás a kelet-csehországi ke­rületbe. — 20.15: Az NDK tele­víziójának zenés filmje. — 20.40: Én, Cesar Springer. NDK-tévé- sorozat. 7. rész. — 21.55: Tv-hír­adó. — 22.15: Dlako Drezdának. Filmszínházak: Béke (f4, hn6, 8): Végre hétfő! (magyar). — Kossuth (f3, f5, f7): Baleset a tengerparton (színes francia). — Filmklub (6): Ritus (svéd, 18 éven felülieknek!). — Fáklya (f5. f?): Mici néni két élete (ma­gyar) . — Petőfi (f5, ±7): Fekete zászlók városa (színes jugoszláv). — Ságvári (f5, lin7): Ezopus (bolgár—cseh, színes). — Szikra (5, 7): A Kreml toronyórája (szí­nes szovjet). — Táncsics (f5. £7): Akkor hát, szia . . . (cseh, 16 éven felülieknek!). Miskolci Nemzeti Színház (7): A félkegyelmű (Huszka és Egye­temi bérlet). Kiállítások: Miskolci Képtár (10—18 óra között): Miskolci szá­zadok. — Libresszó (13—20 óra között): Bozsik István grafikái. PÉNTEK Kossuth rádió: 8.18: Igor her­ceg. Részletek Borodin onerájá- ból. — 9.00: Eötvös József élete és művészete III. rész. (Ism ) — 9.20: Utazás zenével. Könnyűze­ne. — íO.Oö: Iskolarádió. — 1M0: Édes anyanyelvűnk. (lem.) — 10.45: Keringők. — 10.59: Lottó- eredmények. — 11.00: Mirő’ ír a Társadalmi Szemle legújabb «•zá­rna? — 11.10: Két versenymű. Petőfi rádió: 8.05: Nótacsokor. — 8.50: időszerű nemzetközi kér­dések. (Ism.) — 9.00; Ezereg:< délelőtt. A Gyern.ikrádió ónra. — 10.00: A zene hullámhosszát«. Közben 10.59: Lottó-eredmény Tclevfy 8.25: Mcoiat^v* ■ ♦ goi nvclvtan. — 9.05: FöTd”p-z. — 0.35: Magyar irodalom. — 11.05- .Fizika. — 11.55: Ném#* nyelv.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents