Déli Hírlap, 1971. október (3. évfolyam, 231-256. szám)
1971-10-06 / 235. szám
j^c Az ózdi finomhengerőe madártávlatból (Sirohmayer felvétele) ADH városfejlesztési fóruma • Mozi vagy lakóház? Ha lehet mindkettő Mi a megoldás? Reklamál a lakásszövetkezet Kézfogással zárult a szópárba j Hatvannégy új lakás, vagy egy miskolci mozi? Nem köny- nyű kimondani a végső szót. Nyilván ezért is késett eddi,: a döntés. Arról van ugyanis szó, hogy az épülő diósgyőri városközpont déli házsorának utolsó, 40-es jelű lakóháza a tervek szerint túlságosan közel kerül majd a Ságvári mozihoz. A két épület alaprajza nem esik ugyan egybe, de közöttük a távolság olyan minimális, hogy egyes szakemberek szerint lehetetlenné teszi a panelezést végző daru működtetését. A mélyépítők jelenleg még több mint 400 méterre dolgoznak a mozi épületétől. Most végeztek a déli házsor harmadik, negyedik és ötödik tagjának alapozásával, de a döntéshez a hátralevő idő már nagyon rövid, hiszen az új városrész közművei és a leendő út nyomvonala nemcsak érintik a Ságvári mozit, de egybe is esnek vele. Márciusban pedig az építők már az utolsó lakóházhoz érnek az alapozással, és kell a, hely a közművek vezetékeinek is. A tervek szerint a BÁÉV- nek már az év közepén meg kell kezdeni az utolsó épület paneljeinek szerelését. Sőt, mint a Beruházási Vállalat vezetői elmondták, a munka- területet a jövő év elején át kell adniuk az építőknek, velődési Házon kívül kikapcsolódást, szórakozást nyújtó művelődési létesítménye nincs, és nem is lesz belátható ideig. A tervezők viszont már megállapították, hogy a Ságvári mozi mindenképpen útba esik: nem lehet az utolsó épületet az eredeti tervhez képest „elcsúsztatni” sem, mert a közelben alábányászott területek vannak. Hivatalos szakvélemény még nem készült, de a viták során mór eddig is több ötlet, javaslat született. Az egyik szerint — a lebontásra kerülő mozi helyett — a filmvetítéseket a közeli művelődési ház nagytermébe kellene ..áttelepíteni”. Mások szerint emeletráépítéssel kellene bővíteni a művelődési házat ahhoz, hogy eredeti funkcióját továbbra is betölthesse, és helyet adjon a mozinak is De ezek ellen a javaslatok ellen is született ellen- vélemény. Egyesek arra hivatkoznak, hogy a művelődési ház nagytermének meg van a maga sajátos rendeltetése. Mindennap foglalt Szükség van rá, mert különböző kultúrcso- portok, együttesek dolgoznak benne állandó jelleggel. A javasolt emeletráépítés pedig feltétlenül együtt járna mindkét intézmény hosz- szabb ideig tartó bezárásával. A döntés tehát sürgős lenne. Annál is inkább, mert a diósgyőri városrészben valóban mindkét igény jogos, és a hosszas latolgatással sem egy egész lakóház, sem a környék egyetlen mozijának sorsát nem szabad kockára tenni. L. P. A Herman Ottó lakásszövetkezet irodájában tegnap koordinációs megbeszélésre gyűltek össze a szövetkezet igazgatóságának tagjai, valamint a kivitelező és beruházó képviselői. Nem kevesebbről volt szó, mint az alig több, mint egyéves szövetkezet legégetőbb gondjáról, s a lakóknak azokról a jogos panaszairól, amelyek miatt okkal marasztalhatok el a kivitelezők. Csöpögnek a csapok, rosszul illeszkednek a csövek, a meleg víz csak langyos, a nyolcadik, kilencedik emeleten nem fűt a radiátor, nem működnek a szellőzők ventillátorai, használhatatlanok a szárítók stb. „Tetemrehívás” a szárítóban Közismert panaszokról van szó tehát. A megbeszélés (megbeszélés ?, tetemrehívás!) résztvevői békésnek korántsem mondható szópárbajt vívtak egy szárítóból irodává a'akitott helyiségben. A lakásszövetkezet igazgatóságának egyik képviselője kérte az érdekelteket, hogy bocsássák a szövetkezet rendelkezésére a kiviteli szerződést. a költségvetést és a műszaki átadás jegyzőkönyvét —, mondván, hogy azt mind a mai napig nem kapták meg. Ha ez nem történik meg, peres útra terelik az ügyet. A beruházási vállalat megbízottja, aki végeredményben a szövetkezet érdekében jár el, óvatosabban fogalmazott, és a békés megegyezés mellett tört lándzsát, mondván: minden dokumentum rendelkezésre áll. Csak elő kell keresni. Néhány hivatalos papírt azonban a szövetkezet, csak nem hivatalosan tekinthet meg. A garanciaidő hamarosan lejár Miért van szüksége a szövetkezetnek a tervdokumentációra ? Elsősorban azért, hogy megállapíthassák: mit mulasztottak az építők. Mert mulasztottak. Ezt az építés- vezető is elismerte. Szükség van a dokumentumokra azért is, hogy az igazgatóság kalkulálni tudjon A lakások garanciális ideje hamarosan lejár. Attól kezdve pedig a szövetkezet — éppen szervezés alatt álló — javító brigádja áll majd a falunyi nagyságú telep lakosainak rendelkezésére. Az azonban korántsem mellékes, hogy addig mi lesz. Akad ugyanis több tízezer forint értékű hiba is. A lakók sem angyalok A Herman Ottó lakásszövetkezet tagjai szeretnének jól és kényelmesen élni az új lakásokban. Ez jogos igény. De ők maguk megtesznek-e mindent ennek érdekében? Egyszavas válasz helyett néhány példa: a központi tévéantennák jó része használhatatlan, egyszerűen azért, mert az ügyes kezű barkácsolók eltüntették (!) az erősítőket. Sok helyen a szemét- ledobót kartondobozzal tömik tele, s néhány kilencedik emeleti Lakó gyufaszállal peckeli ki a szellőző motorját, csak azért, hogy annak zúgása ne zavarja. A parázsnak induló megbeszélés békés kézfogással zárult. A hibák kijavítására, az ígéretek szerint már ma felvonulnak az építők a Győri kapui házakhoz. A lakókkal együtt reméljük, hogy így lesz! (brackó) s már most tudniuk kellene, hol fektessék le a közműveket. A döntés pedig alapvetően) befolyásolhatja az eredeti elképzeléseket. Abban mindenki egyetért, hogy a városközpontba tervezett összes lakóháznak fel kell épülnie. De ellenérv is van. Maguk az érintett tanácsi vezetők is azt vallják, hogy semmiképpen sem lehet egy nyolcezer lakosú városrészt mozi nélkül hagyni. Különösen azért nem, mert a felszabadulás óta nem épült egyetlen új filmszínház sem Miskolcon. Arról nem is beszélve, hogy Diósgyőr lakosságának az Ady Endre MűCsuvasföldi jegyzetek (3.) Átépítik a régi településeket — Mi lesz a faházakkal? — csúszott ki akaratlanul is a számon a kérdés, amikor Voronovszkij elvtárs, a párt első titkára arról szólt: az ötéves tervek során hogyan változtatják meg a csuvas falvak külső és belső képét. — Két kolhozban már megkezdtük a települések átépítését. Városias házak, gáz hideg-meleg víz, s magas fokú elektrifikáció... A fahé- zak valóban szépek, de mégiscsak faházak. Majd létesítünk mi is falumúzeumot az utókornak. A csuvas népművészet nemcsak dalban és hímzésben, táncban és faragásban, de az építkezésben is megkapó ... * Igaz, hogy a csuvas írásbeliség, a vers, a regény elválaszthatatlan a nagy tiszteletnek örvendő szimbirszki tanfelügyelő. Uljanov nevétől, Lenin apjának munkásságától, de az is igaz, hogy Konsztantin Ivanov, a Narp- szi poema szerzője, az első csuvas költő csak 1890-ben született, s már 1915-ben meg is halt. S mint ahogy a nemzeti irodalom a szóbeli népköltészetben gyökeredzik, ezer szállal úgy kapcsolódik a ma építészete is a hagyományos építészeti stílushoz. Történelem és művészetek, politika és gazdaság át meg átszövik egymást, mint ahogy egybefolyik sok minden a múlttal. Regénybe illő történetek példázzák ezt a míves összeszövődést. A már említett kitűnő és fiatalon meghalt költő a csuvas Leonardo is volt. Nemcsak írt, de kitűnően rajzolt és festett is, s ő alkotta meg az első csuvas írógépet. Fából, egyetlen fémrész nélkül! Ám zsenijénél a tüdőbaj erősebbnek bizonyult. * Egy másik történet a történelem és a hétköznapok újabb összemosódását példázza. Hosszú ideig folyt a vita, hogy Csapájev, az immár világhírű forradalmi hős hol is született. Közben film is készült róla, amelyet a +öbbi közt Csebokszáriban is bemutattak. — Hová, hová? Csak így jegy és pénz nélkül? — állította meg a moziba betörtető kendős idős asszonyt a jegyszedő. — Jó is lenne, ha földimet, Vászját csak pénzért nézhetném meg. Vászja, a Csapájev a mi falunkban élt! ... és így derült rá fény, hogy a ma már Csebokszári- val összeépült egykori kis falucskában, közvetlenül a főváros tövében, Budajkán született a legendás Csapájev. Szobra a város központjában áll. * Szeptember első napjaiban Csebokszári főutcája különösen megfiatalodott. Az ország minden részéből tízezerszám megérkeztek az egyetemisták: orvos- és tanárjelöltek, biológusok és mezőgazdászok. Harsogóan friss, vidám és modem lett ez az amúgy is egyre modernebb Volga-parti város... És most, hogy már itthon lapozgatom a jegyzeteimet, töprengek: mit is írjak majd meg. Óh egek,, semmit sem írtam meg, semmit. Marad a búcsú csak’ Szalem! (Vége) GYURKÓ GÉZA Tisztább lesz Miskolc levegője? Annyi vaspor hull Miskolcra egy év alatt, mint az LKM nagyolvasztójának napi termelése. Ez is igazolja: a levegő szennyeződése egyre inkább aggasztó jelenség. Ezért bízott meg minden illetékes minisztérium egy-egy intézményt, hogy saját iparága területén ki-ki állapítsa meg a levegőszennyeződés mértékét. Ennek alapján pedig a továbbiakban dolgozzanak ki olyan eljárásokat, amelyek megakadályozzák a káros anyagok légtérbe jutását. A KGM hatáskörébe tartozó vállalatoknál a miskolci Tüzeléstechnikai Kutató Intézet végzi el ezt a feladatot. A TÜKI munkatársai 1973. december 31-ig felülvizsgálnak minden közvetlenül szennyező berendezést: a nagyolvasztókat, a hőkohókat, a martinkemencéket, és így tovább. Megvizsgálják a szennyeződés fokát, s megállapítják a normát, vagyis azt a határt, amelynél a levegőbe jutó anyagok mennyisége még nem káros az emberi szervezetre. Ezzel egyidejűleg új módszereket és eljárásokat dolgoznak ki. Vagyis: minőségileg úgy változtatják meg az égést, hogy szennyező anyag jelentéktelen mértékben kerüljön a levegőbe. A vállalatoknak mindenképpen célszerű lesz megvásárolni. alkalmazni az új módszereket és eljárásokat. Ez még mindig jóval olcsóbb lesz, mintha a levegő szeny- nyezéséért kirótt büntetést fizetnék. 1974-től ugyanis ellenőrző mérésekkel folyamatosan és állandóan meggyőződnek a levegő szennyeződésének mértékéről. Háromszáz méteres üzemcsarnok A Lenin Kohászati Művekben ötvenezer négyzetméternyi alapterületen alakítják ki a hat üzemcsarnokból álló új, nemesacél finomhengerművet. Az Északmagyarországi Állami Építőipari Vállalat vezetői a sokrétű munkát úgy szervezték meg, hogy az új mű legfontosabb üzemében, a középhengerdében jövőre megkezdhessék a próbatermelést. A nagyfokú gépesítésen kívül a legjobb brigádokat e munkahelyre osztották be. A jó szervezés eredménye, hogy a több mint háromszáz méter hosszú kö- zéphengerdei csarnok acélvázszerkezetének szerelését határidőre befejezték. A fontos üzemcsarnokban gyorsuló ütemben készülnek a különböző nagyságú gépalapok, amelyek építésére mintegy harmincezer köbméter vasbetont használtak fel. Az építők most újabb munkasikereket értek el: tegnap szerelésre átadták az új hengerde hűtőpadi részének százhúsz méter hosszú és harminc méter széles vasbeton alapját, és befejezték az ország legnagyobb reveaknájának alapozását. Ezt a hatalmas, ötvenöt méter hosszú és tizenöt méter széles vasbetonszekrényt a közeli napokban tizenhárom méter mélységben a földbe süllyesztik. Fogadás Untul műszakiaknak A Borsodi Vegyikombinátban az idén negyven fiatal mérnök, technikus és közgazdász kezdte meg termelő munkáját. A pályakezdő fiatalok különböző egyetemeken, felsőoktatású intézményekben, vegyész, gépész és kohóipari technikumokban készültek fel hivatásukra. A fiatal, új műszaki szakemberek részére a gyár gazdasági és politikai vezetői tegnap fogadást adtak a Radnóti Miklós Művelődési Központ klubjában. A baráti eszmecserén Tóth Pál műszaki igazgató ismertette a vegyikombinát történetét, a különböző gyáregységek munkáját, távlati terveit, és a fiatal szakemberekre váró feladatokat. A gyár új mérnökei, technikusai és közgazdászai elmondták a pályakezdés gondjait. Problémáikra megnyugtató választ kaptak.
