Déli Hírlap, 1971. szeptember (3. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-27 / 227. szám

AVASISÉTA Körülbelül 800 lépcső ve­zet fel az avasi kilátóhoz. S mire felér az ember, a reg­gel oly nélkülözhetetlen kis- kaibát után még a zakó is le­kívánkozik róla. „Tombol” a vénasszonyok nyara. Hétköznap délelőttönként ritkán találkozunk valakivel az Avas-alj i árnyas sétányo­kon. Csupán az Avas szerel­mesei kutyagolnak fel a me­redek kaptatókon. Közéjük tartozik az egyik miskolci általános iskola nyugdíjas matematikatanára is. Napját reggeli avasi sétával kezdi. Menet közben pedig kereszt- rejtvényt fejt. Persze, nem olyan kihalt ez a vidék most sem, mint amennyire látszik. Az évszá­zados hegybe vájt pincék előtt a hordókat tisztító em­berekkel találkozunk. A Nagyavas Petőíi-soron és a Lajos-soron is több szüretre készülődét láttunk. A nyáron az Ex Vér zene­kartól hangos kilátó környé­kén most még a sárguló fa­levelek hullását is meghal­lani. A város csörömpölő zaja nesszé csitulva száll fel a hegyre. Mintha leven térkép- modell felett állnánk. Hirte­len kirándulókkal teli autó­busz fékez a Panoráma sö­röző mellett. A busz utasai a TIT szervezésében jöttek Sze­gedről, ismerkedni a város­sal. Tizenegy óra tájban telje­sen benépesedig az Avas te­teje. A Közgazdasági Szak- középiskola 4/D osztályosai gyakorlati foglalkozás helyett választják a sétát. Felhangzik az avasi to­ronyóra jól ismert, kellemes hangú dallama. Lépteinket megszaporázzuk, és „az óra­játék ritmusára megyünk lefelé. „Hirtelen repülő vadgesz­tenye” perdül elénk. Még időben ki tudunk térni a lép­csőkön pattogó „provokáció­nak”. A bokrok közül előtű­nik a gesztenyés „támadó” is: Nagy Sándor. A 114. szá­mú Szakmunkásképző Intézet másodéves festőtanulója most éppen jól „megérdemelt be­tegszabadságát” tölti az Avas lankáin. Beszédbe elegyedünk és elmondja, hogy az orvosa írta fel számára ezeket a dél­előtti sétákat. Ugyanis ez a legjobb recept a megfázás ellen. Együtt érünk le a Szabad­ság térre. Lent pedig hosszas vesződéssel leszedjük egy­másról a ránk tekeredett ökörnyálakat. SZ. I. Ilyen szülők is vannak? Két kisgyerek a disznóólban Napirenden volt a verekedés Talán nem is szabadna szülőnek nevezni azt a két embert, aki a napokban vád­lottként állt a Kiskőrösi Já­rásbíróság egyik büntetőta­nácsa előtt, hiszen olyan bűn- cselekményt követtek el, amely erre méltatlanná teszi őket. A férfit Szabó Ferenc­nek hívják, és a Kiskőrös melletti Tabdi határában egy tanyában lakott élettársával Pál Irén, orgoványi lakossal. Szabó 39 éves, élettársa pe­dig mindössze 24. öt évvel ezelőtt, 1966-ban léptek közös háztartásba a vádlottak, és a következő év­ben megszületett a kislányuk. Amint a nyomozás, majd a tárgyalás során kiderült, Szabó Ferenc egyáltalán nem dolgozott, ha mégis pénzre tett szert, az abból szárma­zott, hogy eladott valamit és a pénzt elitta. Szinte állan­dóan részeg volt, verte fele­ségét, majd a néhány napos kislányt pólyástól az ágyba vágta. A gyereket másfélévig kórházban kezelték. Nem volt nála különb élettársa, Pál Irén sem. A lakás rendkívül piszkos, elhanyagolt, a gye­rek alig kapott enni. Később, 1969-ben egy kisfiúk is szü­letett Szabóéknak. Az „apa” ezt a gyereket is verte, do­bálta. Napirenden volt ná­luk a verekedés, ami gyak­ran azzal iárt, hogy Szabó hajánál fogva vonszolta az asszonyt a tanya udvarán. Amikor aztán kibékültek, be­zárták a két csöppséget, és reggeltől esti" ái1pn-szomjan hawták őket. Az egyik tanú a követke­zőket vallotta a bíróság előtt: Tavaly, a szüret idején köl­töztek oda Szabóék a szom­szédunkba. Semmijük sem volt. őz épület, amelyben laktak szinte nem is volt ember’ lakásra alkalmas. Falai rendezettek. az egész összedülőben van. A télen volt egy kecskéjük Szabóék­nak, de éhen döglött. Aztán vettek egy másikat, de a férfi hamarosan eladta és megitta az árát. Mi, a tsz- tagtársammal sejtettük, hogy embertelenül bánnak a két kicsivel, halottuk, hogy na­pokra bezárják őket... A múlt év augusztusában aztán olyan bűntettre vete­medett a két ember, amely az egész Bács-Kiskun megyét fölháborította. A hároméves írónkét és az alig több mint egyéves Ferencet bezárták egy használaton kívüli ser- tésfiaztató egyik kutricájába. Később azzal „indokolták” ezt, hogy nem tudtak tőlük nyugodtan dolgozni. Az igaz­ság azonban, hogy a gyereke­ket éjszakára is ott hagyták. A közelben dolgozó tsz-tagok bukkantak rájuk. Hallgassuk meg az egyik szemtanút: — Utánanéztünk annak, amit hallottunk, hogy tudni­illik a Szabóék bezárták a gyerekeket a kutricába. Töb­ben elhatároztuk, hogy oda megyünk. Szörnyű látvány fogadott bennünket. A két kis ártatlan a sertések ürüléké­ben fetrengett, rágták az évekkel ezelőtt ottmaradt, piszkos kukoricacsövet. Bü­dösek, rendkívül elhanyagol­tak voltak. Irénen a verés nyomai i§ jól meglátszottak: kék foltokat találtunk a mell­kasán, hátán, arcán, karjain. Azonnal szóltunk a rendőr­ségnek, majd a tanácsot is értesítettük. A gyerekeket rögtön intézetbe vitték ... Az orvosszakértő vélemé­nye szerint a gyerekek testi és szelemi fejlődésben mesz- sze elmaradtak hasonló korú társaiktól, sőt bizonyos mér­tékig szellemileg fogyatékosak is. Megdöbbentő a dologban, hogy amikor a szülőket fe­lelősségre vonták, ők úgy nyi­latkoztak, hogy kielégítőnek tartották a gyerekekkel való törődést. A Kiskőrösi Járás- bíróság — nem jogerősen — egyévi szabadságvesztésre ítélte Szabó Ferencet, és kényszerelvonó kezelésre kö­telezte. Pál Irén tízhónapi szabadságvesztést kapott. Ezerrel több olajkályha Borsodban jelenleg több mint háromezer olaj kályha van, ez csaknem ezerrel több a tavalyinál. Az olajkályhák javítását Miskolcon csak a VIMELUX üzemeiben vállal­ják. Az idén három gyárral, a fővárosi FÉMVILL-el, a szekszárdival és a Mechani­kai Művekkel kötöttek szer­ződést garanciális javításra. Az üzemek vállalták az al­katrész-szállítást, így is elő­fordul azonban, hogy hiány­zik a víztartály, az égőtér, vagy az adagoló berendezés. Egyébként naponta átlagosan 20—30 kályhát javítanak meg a Kandó utcai üzemben. S egy másik, ezzel kapcsolatos hír: az ÁFOR a téli hóna­pokban az idén is felállít ideiglenes tüzelőolaj-árusító helyeket a város különböző üzemanyagtöltő állomásain. Megszerezték a védettséget 1969 őszén kezdődtek meg ha­zánkban a kanyaró elleni köte­lező védőoltások, amelyeken mindig az előző évben» született, kilenc hónaposnál idősebb gye­rekeket oltják a veszedelmes fertőző gyermekbetegség eLlen. Már az első oltásokat követő évben, 1970-ben, a januártól szeptemberig terjedő időszakban 6576-ra csökkent a megbetege­dések száma, szemben az előző tíz év hasonló időszakának 38 ezres átlagával. Az idén, amikor már két évfolyam szerezte meg a védettséget, még tovább csök­kent a megbetegedések száma: januártól szeptemberig mind­össze 3021 gyerek volt kanyarós. CSAK EGY TELEFONHÍVÁS és házhoz szállítjuk MEKAI.OR fűtőolaját és propán-bután gázpalackját. Megrendelés és felvilágosítás október 1-től: 36-530 telefonon munkanapokon 7—14 óráig, szombaton 7—11 óráig. VOLÄN 3. sz. Vállalat Kiskocsis Főnöksége Miskolc, Partizán u. 2. A légkör indiszkréciója Az augusztus 6-i holdfo­gyatkozás este még valahol a látóhatár alatt kezdődött ei és fél 11 után ért véget. A holdfogyatkozás lényege az. hogy a Föld a Nap és a Hold közé kerülve, árnyékba bo­rítja hűséges kísérőjét. Így amikor a Hold hat perccel nyolc óra előtt a látóhatár fölé emelkedett, á Föld ár­nyéka még teljes mértékben láthatatlanná tette. A Nap sugarainak először négy perc­cel fél tíz után kellett elér­nie a holdtányér keleti — tő­lünk nézve bal oldali — pe­remét, hogy azután ez az első világos pont fokozatosan növekedve, 10 óra 32 perckor teljesn birtokába vegye az egész korongot. De az Uránia Csillagvizs­gálóban már háromnegyed kilenckor felfedezték az ég­bolton halvány, rőt színben úszó útitársunkat. S ennek a látványnak részese volt még néhány millió laikus is. Pe­dig akkor a Hold még a Föld árnyékának kellős közepén tartózkodott. Mivel ebben a távolságban a Föld árnyéka 3—4-szerte nagyobb a Hold felületénél, tulajdonképpen semmit sem lett volna sza­bad látni belőle. Ezt az „előleg-látványt” ugyanannak a Föld légköré­ben bekövetkezett fénytörés­nek köszönhettük, amely pél­dául reggel és este akkor is láthatóvá varázsolja a Napot, amikor az még, illetve már a horizont alatt van. A légkör ugyanis holdfogyatkozáskor a napsugarak egy Részét „bele­szórja” a Föld árnyékkúpjá­ba. Hogy mennyit, az mindig a légkör pillanatnyi állapo­tától függ. Minél tisztább a levegő, annál több fényt kap ilyenkor a Hold. Az 1848. évi holdfogyatkozáskor például észre sem lehetett venni, amikor a Hold a Föld árnyé­kába került, majd az árnyék ismét levonult róla. Viszont minél több a por, vulkáni hamu stb. van a levegőben — például sorozatos tűzhányó­kitörések után — annál hal­ványabbra sápad az árnyék­ban úszó Hold arculata. Ebben a színjátékban szin­te egyáltalán nem jut szerep annak a ténynek, hogy az einsteini megállapítás szerint a nagy anyagtömegek a köz­vetlenül mellettük elhaladó fényt „behajlítják”. A mi Földünk ugyanis éppen vi­szonylagos kis tömege miatt csak olyan elenyésző mérték­ben tudja eltéríteni a fényt, ami egyszerűen mérhetetlen. Hiszen még a nála 330 000- szer nagyobb tömegű Nap is csak 1,7 ívmásodperces irány- változást képes előidézni. Most a légkör elég diszkré­ten kezelte az elbújt Holdat: az a rőt fény igen halvány volt. Vigasztaljon, hogy ez a lögkör tisztaságáról adott meglehetősen lesújtó ítélet még mindig kedvezőbb volt valamivel, mint az 1816. évi, amikor a legnagyobb távcső­vel sem lehetett felfedezni az égen az árnyékba merült Hold körvonalait sem. Sok az abortusz Angliában Magas a művi vetélések száma Angliáiban — tűnik ki egy nyilvánosságra hozott sta­tisztikai felmérésből. Augusz­tusban majdnem tizennégy­ezer lány és asszony szakít- tatta meg nemkívánt terhes­ségét. Műtétet — emedi ki az AP hírügynökség jelentése — csak három évvel ezelőtt, az abortusz-törvény életbelépé­sekor hajtottak végre Angliá­ban s ami különösen ag­gasztó; ez év augusztusában csaknem kétszer annyi 18 éven aluli leányon végeztek műtétet, mint egy évvel ez­előtt. A legnagyobb élő állat az eleíánt Korunkban a legnagyobb élő állat az elefánt. Legjel­legzetesebb rajta az orrránya és a két óriási agyara. Az + A gdanski ötös ikrek mindennapos napozásuk közben édesanyjukkal ormány nagyon mozgékony izomszövetű szerv, melynek végén az orrlyukak helyez­kednek el, és egy ujj alakú végződés, mellyel apró tár­gyak is megfoghatók. Az or­mány tulajdonképpen az orr és felső ajkak együttese, és több mint egy méter hosszú­ra is megnőhet. Nyolc-tíz li­ter víz fér bele, melyet az elefánt akkor továbbít a szá­jába, amikor szomjas. Az agyarak nagyon meghosszab­bodott és kigömbölyödött metszőfogak. Olykor a há­rom méter hosszúságot is el­érik, és súlyuk meghaladja az 50 kilogrammot. Az ele­fántok testét vastag, szinte teljesen szőrmentes bőr vé­di. Ma csak Afrikában és Ázsiában élnek. Az afrikai elefántok nagyobbak: magas­ságuk a három métert is el­éri, súlyuk pedig a 4000 kilo­grammot. Az afrikai elefánt­nak sokkal nagyobbak a fü­lei indiai rokonáénál, és mind mellső, mind hátsó lábain csak 3—3 ujja van. Az indiai elefánt mellső lábai ötujjú- ak, hátsó lábai négyujjúak. Az elefántok életkora 150— 200 év. Nemi érettségük 20 éves korukban következik be, és a nőstény 18 hónapos vem hesség után, 3 évenként hoz világra egy-egy csemetét

Next

/
Thumbnails
Contents