Déli Hírlap, 1971. szeptember (3. évfolyam, 205-230. szám)
1971-09-27 / 227. szám
jft Visszatért tizedik halászati útjáról Vlagyivosztokba a Szovjetszkaja Rosszija cethalász flotta. Hónapokon át hajóztak az Antarktisz vizein, hogy gazdag zsákmánynyal térjenek haza. A kikötőbe befutó hajókat minden alkalommal hagyományosan, ünnepélyes külsőségek között fogadják a vlagyivosztokiak. Ott vannak a parton a város vezetői, a halászok hozzátartozói, rokonai, barátai. Képünkön: a vlagyivosztoki tengeri kikötőben horgonyt vetettek a bálnahalász flotta hajói, köztük a Szovjetszkaja Rosszija bázishajó. Van megoldás! Tejet a miskolci iskolákba A fenti témával foglalkozó cikk jó szándékú, helyes követelésnek adott nyilvánosságot. De egyoldalú, mert csak a tejipar nézeteit és véleményét mondja el. Iskolánkat név szerint is elítéli. Erre nem lenne szükségünk válaszolni, mert intézményünk épp nem arról híres, hogy eltiltja, elzárja gyermekeinket attól, amire fejlődésük során szükségük van. Mint biológus tanár és gyermeket nevelő szülő én sem e cikkből értesülte* a tej fontosságáról. Épp ezért 1964-ben mi nevelők kezdtük az iskolatejet szorgalmazni, és fejlesztettük olyan fokra, hogy bár 1967- ben megszüntettük, még ma is emlékeznek rá a tejiparnál. Ilyen szervezettségről másutt még nem is hallottunk, s ez a cikk sem tett ilyet közzé, pedig ezzel szolgálta volna igazán az ügyet, de vitázni néki is „mindenesetre könnyebb”. Mi tej, kakó és péksütemény árusításával kezdtük. Ez önmagában nem volt gazdaságos, ezért a Miskolci Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat hozzátette az édességet is. Két tanév alatt fokozatosan viszaesett a tejkakaó, de emelkedett a szünetekben és órákon nem kívánatos édesség fogyasztása, s a vele járó rendetlenség, szemét. Szülői és tantestületi értekezleteken többször kerestük a jobb megoldást, de a gazdaságosság miatt, a „Szokatlan vélemény” cím alatt ' leírtakat nem tudtuk megoldani E fejezet záró mondata: ..az iskolák nem hajlandók berendezkedni” — mármint az árusításra — valamint az egész cikk hangvétele azt sugallja az olvasókba. hogy a pedagógusok kényelemből, vagy rosszindulatból akadályozzák a tejipar jó szándékait. Sajnos iskoláink az elsőrendű pedagógiai feladatokhoz sem rendelkeznek elegendő hellyel (hiányzik a tanterem, szertár, úttörőszoba), így tényleg nehezen, lehet helyet szorítani egy kis tejboltnak. De úgy is felfoghatjuk. hogy miért kell a ne- velőintézménvnek a kereskedelem helyett dolgozni. Még tiltó miniszteri rendelet is van. hogy nem szedhetünk pénzt, de L. P. bizonyára ezt nem ismeri. Ennek ellenére e tanév három hetében már például a következő vállalatok helyett dolgoztunk: ÁKV tankönyv. AB balesetbiztosítás. OTP takarékbélyeg stb.. stb. Mindezt gyermekeink érdekében. Mivel a tejipar helyett még nem mostunk palackot. nem bíbelődtünk visszaváltással, a DH meg- rovott érte. Tájékozottság hiányában a cikkíró nem lát megoldást, ezért elítéli az oktatásügyieik ilyen hozzáállását. Pedig van megoldás, de csak azon az alapon, hogy mindenki végezze el saját feladatát maradéktalanul. Az isikola tanítson! A tejipar gyártson és árusítson! Iskolánkban a tejárusítás vállalati oldalról is megbukott, mert pl. télen a fagyos utcára letett tejet nem lehet úgy a gyermekeknek adni. A gyerekek által kedvelt szívószálból sokszor nem kaptunk, vagy néha úgy elkésett a tejszállítmány, hogy csak az ebéd rpellé adhattuk. Persze ezek a mi 1964—67- es tapasztalataink. De tud-e ma a tejipar garantáltan tbc-mentes tejet szállítani, mert mindegy, hogy üvegből. műanyagból, de forra- latlanul isszák ezt a tejet. Nem találjuk szükségesnek a tanács közbelépését, s főleg azt nem, hogy a vállalatok a számukra nem gazdaságos tevékenység terhét áthárítsák. Véleményünk szerint nem szükséges milliós beruházás sem. 6—8 tapasztalt szakembernek kell ösz- szeülni és megtárgyalni a kivitelezés részleteit, természetesen azon az alapon, hogy a tejjel kapcsolatos minden feladat a tejiparé, a kereskedelemé. Ilyen megbeszélésen szívesen látom az újságíróval együtt az érdekelteket iskolánkban, ahol megtekinthetik a tej árusításhoz végzett technikai átalakításokat. Betekinthetnek jegyzőkönyveinkbe is, melyek őrzik nagy tantestületünk vitáit, melyeket „ki tudja milyen kényelmi szempontból” a tejárusításról több alkalommal is folytattunk. KISGYORGY ISTVÁN, a Fazekas utcai Iskola igazgatója A miskolci szállodahelyzet A Júnóra még évekig várni kell (Folytatás az 2. oldalról) Az. idei idegenforgalmi szezonban előre léphettünk volna, ha a tapolcai Júnó-szálló építése nem húzódik el eny- nyire. Az eredeti, 1970-re tervezett befejezési határidővel szemben új szállodánk — a legjobbQesetben — 1973 végére készül el. Pedig az építkezésnek már nincsenek pénzügyi akadályai. A Belkereskedelmi Minisztérium előterjesztése alapján a Gazdasági Bizottság megszavazta a Júnó befejezéséhez szükséges j^öbb mint 100 millió forintot. Végleges formát öltöttek kiviteli tervei is. A szálloda megnyitása csupán attól függ, hogy az építőipar milyen kapacitással lát hozzá az évek óta vajúdó építkezéshez. Az Olympia tervei Égető szállodagondjaink enyhítésének másik legexponáltabb része a népkerti Hotel Olympia építése. Ha lassan is, egy lépéssel szintén közelebb kerültünk a megvalósításához. Kiviteli tervei ennek is elkészültek. A legfrissebb értesülések szerint — a Júnó befejezése után — 1975-ben kezdik meg az építését. De sajnos, még ennek tudatában sem lehetünk nyugodtak. Mint ismeretes, kormányunk — az idegenforgalmi fejlesztés keretén belül — a negyedik ötéves terv végére egészen nagy célt határozott meg. A belföldi turizmus folyamatos gyarapítása mellett. 1975-től évente annyi külföldi vendéget kell fogadnunk, ahány lakosa az országnak van. Idegenforgalmunk növeléséért az említett időszakban Miskolc még igen keveset tehet. Valamit javít A két új szálloda megnyitása javítja ugyan idegenforgalmi adottságainkat, alapvető változást azonban ettől sem várhatunk. A nagyobb vidéki városok — például Győr vagy Szeged — szállodahelyzetét alapul véve. a Júnó és az Olympia belépésével csupán megközelíthetjük az országos vidéki átlagot. Előbbrelépésre nemigen számíthatunk, hiszen a legalapvetőbb követelményeknek még mindig nem tudunk eleget tenni. Képtelenek leszünk az új városrészek belépésével — a lakosság számának növekedésével — arányosan tovább gyarapítani szállodai férőhelyeink számát. És addigra az Avas-szálló épülete is megéri századik évét. Műszaki állapota, berendezése, technikai felszereltsége alapján megérik a lebontásra. De erre csak akkor gondolhatunk, ha helyette meglesznek egy új, belvárosi színvonalú szálló építésének anyagi feltételei. L. P. November 7-ig tető alá kerül Kenyérgyár — pékek nélkül A Miskolci Sütőipari Vállalat 27 méter magas diósgyőri új kenyérgyára november 7-ig tető alá kerül. A BÁÉV március végéig befejezi az építési munkálatokat, s utána már csak a jugoszláv és NDK-beli gépsorokat helyezik el. Az új kenyérgyár automata berendezéseit természetesen nem pékek irányítják, hanem néhány mérnök és ^technikus, hiszen a kenyórgyár- tás során a formálódó anyaghoz senkinek nem kell hozzányúlnia. A tartálykocsikból a lisztsilóba pneumatikus úton szívják fel a tizenMiskolci orvosházaspár Nigériában I. A misztifikált Afrika Másfél évvel ezelőtt hosz- szú utazásra szánta el magát egy miskolci orvosházaspár: dr. Demeter György szülész-nőgyógyász szakorvos. és felesége, dr. Fekete Erzsébet bőrgyógyász. A TESCO-val kötött szerződés alapján vállalták, hogy mint kórházi orvosok, három évet Nigériában töltenek. Velük utazóit két gyermekük — akik ott tanulnak is —, 1G éves fiuk és 14 esztendős kislányuk. Néhány hete. szeptember 3-án hazajöttek, hogy itthon töltsék el háromhónapos szabadságukat. — Jó barátok, ismerősök többnyire azzal fogadtak, hogy ..no. és visszamentek?'’ — tessékel beljebb az elfüggönyözött szobába Demeter főorvos. Bent diavetítő zümmög, s csupán az állványra rögzített vetítővászon világit. Kattan a képváltó. színes ruhákban pompázó néger nők, s férfiak csoportja mosolyog a négyzetméternyi vászonról az empire stílusú szalonban. Különös együttes. Az európai ember képzete tében, élő misztifikált Afrikával való találkozásra készültek fel. mielőtt elindultak. Ám hamarosan rádöbbentek. hogy hamis volt elképzelésük. Afrika kultúr- centruma. Nigéria, erőteljes civil izálódásával kellemes meglepetésekkel fogadta a Demeter családot. — Az ősi szokásokhoz híven „épült”, pálmaleveles bambuszkunyhók szomszédságában már ott állnak a légkondicionált, modern, többszintes épületek. S a bambuszkunyhók higiéniája vetekszik sok összkomfortos európai lakáséval. Általános tapasztalatunk, hogy bár iskolás korukig meztelenül járnak a gyerekek — az ég hajlat ezt meg is engedi —. a tisztaságra rendkívül sokat adnak. A legnagyobb ellentmondás társadalmuk szerkezetében van. Familiáris ősközösségben élnek, s a többnejüség dívik. Milyen is a familiáris ősközösség, s miért okoz gondot a nigériai társadalom fejlődésében a többnejüség’’ — Nigéria 11 állam szövetsége, köztársaság. Mi Dél- Kelet Állam fővárosában, Calabarba kerültünk, ahol az effi-törzs él. A törzsön belül is, de az egyes családokon belül is rendkívül szigorú ■szokások uralkodnak. A családfő akarata érvényesül a famíliában, s a törzsfőnökök tanácsa dönt minden, a törzset érintő ügyben. Az asz- szonyoknak nincs szavuk. Holott sokan vannak, hiszen egy-egy férfira három-négy feleség is jut. — Hát iftm^ök a „szülőgépek” — egészíti ki Demeter doktor szavait nem kis indulattal a felesége, akit — jellemző módon — foglalkozása és tanultsága miatt „férHasítottak"' a calabariak, ,„sír”-nek, uramnak szólítják. — Ma még adható, vehető a feleség Nigériában. Értékét a súlya szabja meg. S hogy a családfő minél több pénzt kapjon az eladósorba került lányért, hat hónapra úgynevezett hizlaló szobában tartja. És persze, hogy uruknak kedvük is teljék majdan bennük, erőteljes masszázsnak vetik alá csípőjüket, s kebleiket. A meghizlalt menyasszonyért minimum 10 fontot kell adni. Ha netán iskolát végzett, kérhetnek érte 200 fontot is. Amikor férjhez megy, kötelessége annyi gyermeket szülni, amennyit cso.k bír. S ha netán 8—9 gyermek szülése után nem marad terhes az asszony, már keresik a nőgyógyászokat, hogy segítsenek visszaszerezni az anyaságra való képességüket. Elöljáróban mindezt tudni kell ahhoz, hogy megértsük: rendkívül nagy előrelépésnek számít Nigériában az. hogy ma már mind többen emelnek szót a családtervezés bevezetéséért, az egynejüség törvénybe iktatásáért, a lányok tanulási lehetőségének fejlesztéséért. (Folytatjuk) RADVÁNYI ÉVA öt napra elegendő, 6900 mázsa lisztet. Ezután kezdődik el a négy kenyérvonal működése, óránként és egyenként tíz mázsa kenyér termelésével. Ez kétszer nyolcórás műszaki alatt 840 mázsa, azaz mintegy 32 ezer darab kétkilogrammos kenyeret jelent. A tészta feldolgozását kamrás rendszerű osztógép végzi. A kenyér útja innen a következő: a gömbölyítőbői a köztes pihentetőbe kerül, majd a hosszformázógép alakítja megfelelő méretűre. A kelesztőgépből egy vetőszerkezet segítségével a 27 méter hosszú, két méter széles alagútkemence futószalagján sül szép pirosra a kenyér. Innen a raktárba kerül, de itt sem pihenhet sokáig, mert most már emberi kéz érinti, s egyszerre öt teherautón helyezhetik el. Az új kenyérgyár csaknem 80 millió forintba kerül. Ennek a beruházásnak óriási jelentősége van, mert megoldja Miskolc kenyérellátását. A precíz gépek gondoskodnak a jó minőségről, a nagy kapacitás pedig mindig biztosítani fogja a kellő mennyiséget. Nem lesz a hét végén szikkadt kenyér, mert nem szükséges többé a kis termelékenységű, elavult üzemekben előregyártani a szombati forgalomra. Köny- nyebb lesz a sütőiparban dolgozók munkája is, nem kell többé a kenyérrel együtt a kemencék mellett sülni, s végezni a futószalag diktálta gépies mozdulatokat. A próbaüzem 1972 végén indul meg. s 1973 tavaszán már teljes kapacitással üzemel a sütőipar • új egysége. SIMÁNYI JÓZSEF Lakás és varázs A miskolci garázsépítési tanulmányterv szerint a településtervezésnél. lakóépületeknél lakásonként egy-egy személygépkocsi elhelyezését kell biztosítani. Az álló gépkocsik 20 százalékát parkolóhelyeken. 30 százalékát kis- garázsokban. 50 százalékát pedig a nagy tömbgarázsokban kell majd tárolni. Városrendezési követelmény, hogy a gépkocsitárolók egv- harmadát 5—10 éven belül, első ütemként 1980-ig fellőhessen építeni.
