Déli Hírlap, 1971. szeptember (3. évfolyam, 205-230. szám)
1971-09-20 / 221. szám
Wíri komme rrlíárrimfe a Miskolc képernyőn Munka közben néha hátrább lép a festő és így is szemügyre veszi a vásznon születő képet. Távolabbról jobban szemébe tűnnek értékei, de fogyatékosságai is. Valahogy így nézhettük városunkat szombaton este a televízió képernyőjén és bizony kicsit meg is lepődtünk. itt élünk, szemünk már hozzászokott az építkezések, új lakótelepek látványához. A kamera jóvoltából azonban néhány percre vendégek lehettünk és madártávlatból, egyszerre láthattuk mindazt, ami a kommentátort e szavakra indította: „Szinte rá sem ismer városára, ki hosszabb idő után tér vissza ide látogatóba.” Mi tagadás, jó volt hallani az ország második városának gyors fejlődését méltató szavakat. De nem andalodliatunk el a dicsérő jelzőkön, mert a szép panoráma után közelképek következtek, s néhány perc is elég volt ahhoz, hogy felvillanjon a városfejlesztés megannyi gondja. Az impozáns lakótelep egyik új lakásában nem a boldog tulajdonosok. hanem egy óvónő fogadta a tv munkatársait, s elmondta, hogy bizony elég szűkösen lesznek itt a gyerekek — még bútoruk sincs —, de szükség van minden férőhelyre. A helybeliek jól ismerik a jelenet hátterét. Bölcsődéink, óvodáink zsúfoltak és így is sok száz munkásasszony szaladgál fűhöz-fához, mert nem tudja elhelyezni gyermekét. Az új lakótelep elkészül, beköltöznek a lakók, az óvoda, bölcsőde, iskola építése azonban általában hosszú hónapokig késik. Sokszor hallottuk a magyarázatot: a lakások házgyári technológiával, gyorsan épülnek, a kisegítő létesítmények azonban hagyományos módszerrel, lassan, vontatottan. Országos probléma ez. Az itt élő kisgyerekes anyákat azonban nem vigasztalja, hogy például a fővárosban sem jobb a helyzet. De nemcsak az a baj, hogy késve készül el a bölcsőde, óvoda, hanem az is, hogy a férőhelyeket elavult normák alapján alakítják ki, s a lakótelep gyerekeinek tekintélyes része a kapun kívül marad. Együtt bosszankodtunk azokkal, akik a kertjük előtt húzódó mély árokra mutatva azt panaszolták, hogy a közművesítés földmunkálatai miatt nem tudják hazaszállítani a téli tüzelőjüket. A közművek építői általában a munkaerőhiányra hivatkoznak. Nem alaptalan ez a védekezés. De azt is jól tudja mindenki, hogy hosszú évekig igen keveset áldoztak a vállalatok a földmunkák gépesítésére. Nehéz pótolni most a lemaradást. Pedig mielőbb pótolni kell, hiszen a házgyár kapacitását csak úgy lehet kihasználni, ha elegendő előkészített, közművesített terület áll a magasépítők rendelkezésére. Ezt pedig, sajnos, ma még nem lehet elmondani. Lapunkban is megírtuk, hogy a házgyárban több száz lakás felépítéséhez elegendő panel halmozódik. Itt kell megemlítenünk a városfejlesztést megnehezítő másik nagy problémát: a szabad terület máris elfogyott, a negyedik ötéves terv időszakában már szüntelenül bontani kell ahhoz, hogy építhessenek. A szanált épületek lakóit el kell helyezni, és gyakran csak hosszas vita, perlekedés után születik meg velük a megállapodás. Azon a tanácsülésen, melyen a város negyedik ötéves tervét hagyták jóvá, számos felszólaló hangsúlyozta: bár több pénz áll a város rendelkezésére, mint az előző tervidőszakokban, tévedés lenne azt hinni, hogy könnyű évek előtt állunk. A feladatokkal — ez máris tapasztalható — együtt növekedtek a gondok is. A város egész lakosságának összefogására, áldozatos munkájára van szükség, hogy elérjük kitűzött céljainkat, elsősorban azt, hogy felépüljön a 14—15 ezer lakás. Mindenekelőtt saját erőnkre kell számítanunk, de az akadályok elhárításához segítséget kérünk, várunk a központi szervektől is. (békés) Megnyílt a tálalási bemutató Ma délelőtt nagyszabású üveg-porcelán-kerámia tála-, lasi bemutató nyílt a Szak- szervezetek megyei Tanácsa székházában. Az AMFORA Üveg-POrcelán-Kerámia-Mü- anyag Nagykereskedelmi, és a Borsodi Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat által rendezett kiállításon a jelenleg már forgalomban levő és a kereskedelemben csak 1972-ben kapható árucikker két mutatnak be. A kiállított termékek között ott találjuk a Hollóházi Porcelán- gyár világhírű figuráit, az Alföldi Porcelángyár étkészleteit. Először mutatnak be Miskolcon Vöröslődön készült majolika kerámia étkészleteket, amelyek amellett, hogy rendkívül mutatósak. olcsó áron kerülnek forgalomba. Már a megnyitón sikert arattak a francia tűzálló edények is. A kiállítás elsősorban tálalási bemutató, s a hagyományos és modern háztartások „gondozóinak"’ a háziasszonyoknak ad nagy segítséget azzal, hogy bemutatja (14 önálló asztalon), hogyan lehet szépen, esztétikusán megtéríteni, díszíteni az ünnepi. hétköznapi, reggeliző-, ebédlő- stb. asztalokat. Az AMFORA-ÜVÉRT arról is gondoskodott, hogy a bemutatott, s már forgalomban levő termékek a kiállítás nyitva tartása ideje alatt (zárás: szeptember 26-án) miskolci üzletében kaphatók legyenek. Kirakatverseny A „Vendégül lát Borsod” megyei vendéglátó napok tiszteletére színvonalas kirakatversenyt rendezett a Miskolci Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat. Rendezőik 8 miskolci üzlet kirakatát öltöztették ünnepi külsőbe. A zsűri szerint a Széchenyi utcai „Karaván” és a „Veidlich” kirakata sikerült a legjobban, ezekkel nevez be a vállalat az e hét végén kezdődő megyei kirakatversenyre is. A legszebb kirakatok rendezői: Kovács József, Kovács László és Kalotai László. Tervpályázat Leninváros fejlesztésére Támogatást ígér a minisztérium (Folytatás az 1. oldalról.) A szakemberek már ennek figyelembevételével állították össze a város — célcsoportos, ★ Szerdán délutánonként és vasárnap délelőttönként száz és száz miskolci bélyeggyűjtő találkozik az SZMT-székház földszinti ebédlőjében. Ekkor fizetnek elő a gyűjtök a soron következő újdonságokra, vagy veszik át azokat. Természetesen sokan cserélnek, vesznek, vagy adnak el bélyeget. Nem ritka, amikor nagy értékű, komplett gyűjtemények cserélnek gazdái. (Kerényi László felvétele) Várostervező intézet Tádzsikisztánban városler- . vező intézet létesült. Az intézet fogja kidolgozni az új városok és települések általános tervét. Ebben a közép-ázsiai, hegyvidéiki köztársaságban a szovjethatalom előtt gyakorlatilag az egész lakosság hegyi falvakban — kislákok- ban — élt. Jelenleg Tádzsikisztánban 18 várost és 40 városi típusú települést találunk. Lakosságához mérten Tádzsikisztán az épülő lakások számát tekintve, a világon az elsők között van. A széles körű városiasodás a Tadzsik Köztársaság elmúlt fél évszázados rohamos gazdasági fejlődésének eredménye. Évente húsz nagy ipari létesítményt helyeznek itt üzembe VB-ütés az egyetemen A Nehézipari Műszaki Egyetem KISZ VB szeptember 22-én tart ülést, amelyen megbeszélik az első félévi vb-tervet. Szó lesz az egyetem működési szabályzatában meghatározott vezetőségi feladatokról, a Valéta- bizottság működéséről. lakásépítéssel összefüggő — ötéves kereskedelem-fejlesztési tervét. A program szerint az idén számottevő fejlesztésre ugyan még nem kerül sor. A közelmúltban átadott ABC-kisáruházon kívül mindössze egy könyvesboltot nyitnak a városban. A jövő évre tervezett intenzív fejlesztés keretében azonban 8 új üzlet i „belépésével” több, mint 900 négyzetméter alap- területtel gyarapodik a meglevő üzlethálózat. 1972 végig új ABC-áru- ház, virágbolt, RÖVIKÖT- szaküzlet, egy-egy illatszer-, gyermekcipő- és vas- edényholt valamint egy hús és egy tcj-kenyérbolt nyílik. 1973-ban pedig egy 120 négyzetméteres papír-írószerbolt, egy új eszpresszó és egy 350 négyzetméteres bisztró megnyitását tervezik. A tervidőszak két utolsó évének kereskedelmi fejlesztését a szakemberek a még rendelkezésre álló pénzügyi keretek figyelembevételével, a későbbiek során- kívánják összeállítani. Erre azért van szükség, hogy megfelelő „biztonsági tartalékot” képezzenek, mert máris megállapítható, hogy a lakások építéséhez biztosított fejlesztési eszközökből a tényleges lakásépítési és járulékos költségeknek előreláthatólag csak egy részét tudják fedezni. A különböző vállalatok hozzájárulásával megszervezett tanácsi fejlesztés mellett azonban a megye és a város vezetői jelentős állami támogatásra is számítanak. A Belkereskedelmi Minisztérium által évente biztosított országos kereskedelmi, hálózatfejlesztési keret egy részének megszerzésére — a minisztériummal egyetértésben — a megyé vállalatai szeptember végéig nyújtják be tervpályázataikat. A pályázat keretében egy 3000 négyzetméteres iparcikk áruház, egy 1500 négyzetméteres nagy ABC és egy, több mint 1000 négyzetméteres önkiszolgáló étterem létesítését tervezik. Az utóbbiak építési költsége meghaladja az 50 millió forintot. és a pályázat eredményétől függően, a várható állami támogatás 15—17 millió forint lesz. Az említett állami beruházásokon kívül — ugyancsak a központi fejlesztési keret felhasználásával — további, összesen háromezer négyzetméter alapterületű, különböző kereskedelmi és vendéglátó egységek .építésére nyújtanak be pályázatot a megye vállalatai a Belkereskedelmi Minisztériumhoz. A fejlesztésekkel Leninva- ros az elkövetkező években az ország egyik kulcsfontosságú ipari bázisává nő. Tervezett kereskedelmi hálózata is minden tekintetben méltó lesz ehhez a ranghoz, de megvalósítása igen komoly erőfeszítéseket kíván a megye és az ország valamennyi érintett vállalatától és intézményétől. U P. Likőrparádé a Karavánban Ma reggel nagyszabású likőrparádé kezdődött a Miskolci Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat Széchenyi utcai Karaván üzletében. Mintegy 60—70 különböző fajta likőr — a Magyar Likőripari Vállalat termékei — mutatkozik be a miskolci közönségnek. köztük számos olyan, amellyel először találkozhatunk. így pl. láthatók a bemutatón azok az érdekes likőrkészítmények (Fortuna. Vadászkeserű, Hunor Black Múzeumi Herman Ottó hagyatéka címmel tart előadást H. Szabó Béla. az Országos Természetvédelmi Hivatal északmagyarországi körzeti felügyelője a Herman Ottó Múzeumban. A múzeumi hétfők előadássorozatába illeszkedő' referátumra ma délután fél 6-kor kerül sor. A tűzoltók a nap egyetlen szakában sem „panaszkodhatnak” arról, hogy nincs elég munkájuk. De a száraz meleg nyár és a koraősz az az idő, amikor leggyakrabban hangzik fel az ol- tani-menteni induló tűzoltóautók szirénája. Ez ad időszerűséget annali, hogy felelevenítsünk néhány emlékezetes tűzesetet, részben a Tűzoltó Múzeum gyűjteménye, részben a múzeum vezetőinek személyes közlése alapján. Az első ilyen vonatkozású feljegyzés a Bécsi Képes Krónikában olvasható: „Urunk 1022-ik esztendejében sok és nagy égések történtek.” Ugyanez a forrás közli 1322-ből: „A Boldog- ságos Szűz székesfehérvári egyháza, jóllehet tűz ellen ólommal volt fedve. mégis siralmasan leégett" A két időpont között a tatárok által felperzselt városokról adnak hírt a krónikák. 1440-ben dara László macsói bán a tűzvész által elpusztított Kőszeget újra benépesíteni szándékozván az odatelepülőknek 8 év adómentességet ígért. 1488-ban azonban Mátyás és az osztrák hadak csatározása. 1619-ben a vallásháborúk küzdelmei borítják lángba Kőszeget. A kuruc-labanc háborúk idején két alkalommal is pusztított tűzvész a városban. Gyöngyösön is sokszor fészkelte be magát a padlásokra „a vörös kakas”. Ismeretes a szólásmondás, hogy „Rendben van, mint Gyöngyös, amikor hetedszer leégett.” Ez a hetedik és egyben leg- katasztrafálisabb tűzeset 1917. május 22-én történt és 1000 gyöngyösi ház pusztulásával járt. (Kaba égését is emlegeti a szólásmondás, amely valószínűleg az 1660-as tűzvészre vonatkozik, amikor Enyedi István krónikája szerint Szejdi basa „rablókat és égetőket” bocsátott a hadai elől menekülő magyar lakosság után és porrá. hamuvá égethette a hajdúvárosokat.) A legnagyobb pusztulást a tűz 1910. március 27-én okozta emberéletben Magyarországon: ezen a napon a Szatmár megyei Ököri tón egy nádtetős csűrben 500 személyes bált rendeztek. Ráadásul beszögezték a nagykaput a potyamulatók elhárítására, s amikor a petróleum világítás tüzet okozott, a lángok és a pánik 209 nő és 128 férfi halálát követelték. Az épület 9 perc alatt porig égett. A megye alispánja a segítségét felajánló Budapesti önkéntes Mentőegyesületnek az alábbi táviratot küldte: „Szíves készségükre köszönettel értesítem, hogy itt egyéb munka már nincsen, mint a háromszázon felüli hulla eltemetése.” A fővárosi nagy tűzesetek közül említsük meg, hogy 1849. május 3-án az osztrák tüzérségi tűz fölgyújtotta a pesti Duna-part épületeit, (még egy K. u. K. szörnyűség: 1849. június 22-én Haynau báró fölgyújtaitta Bősárkány községet, mert lakói segítséget nyújtottak a szabadságharc hőseinek.). Folytatva a fővárosi tűzvészek krónikáját: 1868-ban leégett a Budai Petróleumgyár, 1869-ban tűz pusztított az Akadémián, 1871-ben kigyulladt a Nemzeti Színház díszlettára, 1889-ben porrá égett a Nemzeti Színház, 1915- ben a mai Moszkva tér helyén álló gáztartály fogott tüzet. Külön kell megemlékezni a Párisi Nagyáruház (Rákóczi út 34.) égéséről 1903. augusztus 24-én. Az építkezési szabálytalanság és kopott villanyvezetékek okozták a tüzet, amely 14 ember halálát követelte. Főként az áruház negyedik emeletéről a tűz elől kiugrálók lelték halálukat a tűzesetnél. Az eset után forgalomba került egy levelezőlap, amely „A Párisi Nagyáruház áldozatainak rémülete” címet viselte ___ Barry), amelyek a vadászati világkiállításra készültek. A likőrparádé slágerei azok a magyar likőrfajtákkal töltött minipalackok, amelyeket először ugyancsak itt láthatnak a miskolciak, öt neves likőrfajta (Unicum, Mecseki, Sherry Brandy, Pecsétes barack, Bonbonmeggy), minipalackban kapható változata elégíti ki a kisüveg-gyűjtő- ket. Amellett, hogy mutatósak, lényegesen olcsóbbak is a külföldieknél. A „Karaván”. amely közismerten híres az udvarias kiszolgálásról, most még jobban felké- szüít, hogy senki ne távozzon elégedetlenül az üzletből. REFLEKTOR Ma Budapesten a Duna Intercontinentalban a kölni főpolgármester sajtótájékoztatót tart a kölni vásárról. ★ Balassagyarmaton a városi tanács vb megvitatja a Mikszáth és Madách évfordulók előkészítésének tennivalóit. * Békéscsabán a Lenin Tsz- ben egy svéd cég szemenként vető gépet mutat be. Egerben „Takarót a vietnami gyermekeknek” kiállítás nyílik. ^ Kaposvárott kerekasztal-beszélgetést folytatnak a táskái hévíz hasznosításáról. + Kecskeméten cipő-mintabolt nyílik. * Lentiben a Zala megyei községi tanácselnökök és titkárok a tanácsok honvédelmi feladatairól tanácskoznak. Pécsett a TIT megnyitja a vidék legnagyobb nyelviskoláját. is Szombathelyen háromnapos országos híradás- technikai konferencia kezdődik.
