Déli Hírlap, 1971. szeptember (3. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-20 / 221. szám

A panaszok és a bürokr Mi is az a programozás? Az elektronikus számítógépek működését a program vezérli. Ez a program nem más, mint a feladatot megoldó ún. algoritmusnak, szigorúan meghatározott műveletek egymásutánjának olyan alakja, amelyet a számítógép „megért**. A programozás tehát hasonlít a for­dításhoz: az algoritmusok nyelvéről a gép nyelvére. A szigorúan vett programozást tehát meg kell előznie- a felada­tot megoldó algoritmus kiválasztásának. Ezt többnyire olyan mate­matikus végzi, aki ismeri a matematikai szaknyelv finomságait, de ismernie kell azt a területet is, amelyen a megoldandó probléma felmerült, A programozó mindig törekszik arra, hogy a feladatot vissza­vezesse már ismert és megoldott feladatokra. Ez a legtöbbször úgy történik, hogy kisebb részfeladatokra bontják a kiindulót. Ez a tö­rekvés aztán kialakított néhány általános programozási „fogást". Ilyen például a ciklusos programozás, amely azon alapszik, hogy a számítógép könnyen ismételni tud megadott műveletsorokat. Sokszor ugyanis fokozatosan közelítve (iterálva, approximálva) oldja meg a számítói 1 feladatot: minden ciklus után megvizsgálja az eredményt, mennyi az eltérés a rögzített értéktől? Az eredménynek megfelelően azután módosítanak a kiinduló adatokon mindaddig, amíg az eltérés nullává válik. Kialakultak különböző piogramrészek (szubrutinok) is, amelye­ket a gép memorikájába tárolnak és egyetlen utasítással be lehet hívni őket. Vagyis nincs szükség arra, hogy minden esetben leírják a szorzás vagy a gyökvonás stb. algoritmusát lépésről lépésre; ele getidö, ha a szorzás, vagy a gyökvonás szubrutinjának nevét írják le, mert hisz a gép ennek alapján már „tud" szorozni is. A programozás mindig valamilyen programnyelven történik. Bi­zonyos értelemben ezek valamennyien univerzálisak (Algol, Cobol stb,), de tulajdonképpen csak egy-egy problémacsoport (pl, közgaz­dasági) megoldására készültek, ugyanakkor az ilyen úgynevezett magas szintű összeállító programnyeiven írt utasításokat a gép még nem tudja végrehajtani. Először le kell fordítania (egy beépített for­dítóprogrammal) saját gépi nyelvére a programot. Viszont mégis ér­demes ilyen géptől független programozási nyelveket használni, mert így nincs probléma megoldása egy meghatározott számítógéphez kötve (már sok helyen vannak is programkönyvtárak, ahonnét köl­csön lehet vennie egy-egy problémamegoldó programot), másrészt alkalmasak rá, hogy a számítógéptől függetlenül is, mint nyélvet használják őket, természetesen szakkérdések vizsgálatára. Fejezetek a kenyér tör 3(c A Badacsony vidéki Pincegazdaság korszerű, nagy kapaci­tású borpalackozó kombinátot hozott létre, 50 millió forint befektetéssel Győrött. Az új üzemben 10—15 fajta balatoni bort palackoznak. A képen: A pince beépített tároló tartály­sora Ifjúsági pinceklub A magyar kenyérről sokat vitáznak manapság. Döntő érvként szokták ilyenkor fel­emlegetni. hogy bezzeg ré­gen milyen kitűnő „művel'’ dicsekedhettek a magyar pékek. Azt, hogy "a hagyo­mányos búzakenyér történe­te sem mentes a jelenleginél nagyobb viharoktól, arra leg­feljebb személyes élmény­ként a múlt világháborút át­élt nemzedékek emlékeznek. Szorgalmas kutatók kiszámí­tott. tavaszán a lengyelországi Rokítnica szénbánya egyik vá­gata több. mint 80 méter hosszú­ságban beomlott. A katasztrófa <rka a rendkívül erö«s tektonikus rengés volt. Az omlás 1.9/ bá­nyászt temetett maga alá. Nyolc bányászt azonnal sikerült meg­menteni , a 11 bentmaradt ember életének megmentéséért drámai küzdelem indult meg. A legkor­szerűbb eszközökkel felszerelt Mentőbrigádok minden irányból az eltemetettek fölé törtek. Mun­ka közben megismétlődő erős földrengések sodorták életve­szélybe a mentőbrigádokat bs. Negyedik napon jutottak el a mentők az omlás mélyén élet­ben maradt egyik bányászhoz; a közelben dolgozó két bányász azonban életét vesztette. A mentőakció 174 órán át tar­tott. Ennyi idő elteltével talál­ták meg a beszakadt falban ke­letkezett két méter hosszú és 30 •centiméter magas rést, amelyen keresztül a szerencsés véletlen folytán állandóan friss levegő nyomult a tárnába. Amikor az egyetlen életben maradt bá­nyászt a felszínre hozták, a to­vábbiakban már nem lehetett szó mentési munkálatokról, mert le­hetetlen volt elképzelni, hogy ennyi Időn át élelem és víz nél­kül bárki életben maradhatott. A dráma eseményei feltárultak: a beomlás pillanatában már 8 bányász vesztette az életét, holt­testüket a tárna mögötti be­omlott szakaszban találták meg a mentőexpedíció tagjai, az élet­ben maradt bányász melletti két holttesttel együtt. Az életben maradt bányász neve Alozy Telt ház A hűvös napok ellenére is telt ház van a tapolcai au- tóskempdngben. 142-en vol­tak tegnapelőtt a táborban, a napokban újabb 102 ven­déget várnak A külföldiek közül a legtöbben Csehszlo­vákiából jönnek a kemping­be. A hazai kirándulók zö­me iskolai csoport. torták, hogy 930-tól 1876-ig 118 ínséges év volt Magyar- országon. A felmérés a ta­tárjárás adataira» tér ki bő­vebben, Rogerius feljegyzé­se szerint 1241—42-ben liszt­ből és törött cserfahéjból sü­töttek fekete kenyeret. Ké­sőbb már tölgymakk-lisztből (1500), tölgymaikkból (1603), fűrészporból (1703), hárs- büfck- és cserfa héjából, gyö­keréből, továbbá nádból, szalmából, polyvából (1718), Pointek; megmenekülését az or­vosok rendkívüli esetnek tartják — 174 órán át nem jutott ételhez és vízhez, de a kis résen lejutó levegő és pélJátlan akaratereje, valamint az a szerencsés vélet­len. hogy az omlástól távolabb dolgozott, megmentette az életét. Szeptember 1-én léptek életbe a lengyel Miniszterta­nács határozatai a lakosság panaszainak, javaslatainak ér­tékeléséit! és intézési mód­járól. A rendelet politikai lég­körváltozást jelez: a társa-< dalmi bírálat erősödését. A kritika különösen azokat a hatósági szer-veket érte, amelyek bürokratikus nehéz­kességgel vizsgálták a lakos­ság panaszait és javaslatait. A közvélemény nagy öröm­mel fogadta a minisztertaná­csi határozatot, amelynek ér­telmében például panaszt nem lehet benyújtani annak a személynek, aki ellen a pa­nasz szól. Elismeréssel "talál­kozott a szigorúbb ellenőrzés bejelentése; a jövőben foko­zottabb figyelemmel ellenőr­zik azokat a hatósági szerve­ket. amelyek a lakosság ja­vaslataival és panaszaival foglalkoznak. aztán meg sás és gyékény gyökeréből (1790), egyálta­lán a földből kiásott, meg­szárított és megőrölt gyöke­rek lisztjéből (1791), sőt kor­pából, fűrészporból, kukori­cacsutkából (1801). tarack­ból és mohából (1816) is. A múlt században Göcsejben őrölt búzapolyvából, tiszta bükkönyből, továbbá rozs­vagy kukoricalisztből készí­tettek kenyeret. De a lisztbe lenbugát, zabot, hajdinát, ba­bot, szőlőtörkölyt, kukorica­csutkát is belekevertek. Az ilyen kenyér, amelybe sót sem tettek, olyan lehetett, mint a sár. A tészta készítésére a múlt század végéig különböző anyagokat használtak. Egyik helyen a búzakorpát szüret után musthabbal és anyako­vásszal kelni hagyták, majd kiszárították. Másutt korpát áztattak vízben, hozzá vö­röshagymát, komlót adtak, s megfőzték liszttel, régi ke- lesztővel, korpával keverték , Gyakran szerepelt a kelesztő készítésében a komló és a búzakorpa, amíg át nem tér­tek a kenyértésztából lélre- tett kovász használatára. A minisztertanácsi határo­zatnak nemcsak a törvényes­ség megerősítése a célja, ha. nem azt is el akarja érni, hogy a panaszok és javasla­tok tájékoztatást nyújtsanak a felmerülő hiányosságokról. A sajtó is egyre gyakrabban foglalkozik ezzel a témakör­rel, bírálja a kérelmezők ügyének hosszadalmas elinté­zését és azt. hogy a levelek, kérvények nemegyszer vála- szolatlanul maradnak. Csak úgy árad a sok panasz a központi párt- és állami in­tézményekhez, a sajtóhoz, a rádióhoz, a televízióhoz. A hivatalokban a rendel­kezés élei beléptetésének ered­ményeképpen már gyorsab­ban. alaposabban, nagyobb körültekintéssel intézik a* ügyeket. Maga a folyamat is leegyszerűsödött azzal, hogy kevesebb igazolást és igazol­ványt kérnek az emberektől az ügyintézésnél. Nagy szere­pet játszik az is. hogy az al­sóbb hatósági szervek jog­köre jelentékenyen kiszélese­dett. Évadnyitás Szegeden A Szegedi Nemzeti Szín­házban pénteken Arbuzov az Arbát meséi című kétfelvo- násos vígjátékával nyitották meg az idei évadot, amely­nek programját Szeged és a nagyvilág összefoglaló cím alatt állították össze. Kortár­si szerzők elmúlt években már sikert aratott, illetve legújabb müveivel kívánják érzékeltetni mindazt, ami Európában, Amerikában. a szocialista és a kapitalista országokban. szomszédaink­nál és a messzi nagy világ­ban foglalkoztatja az embe­reket. A nagyszabású sorozat el­ső darabja, az évadnyitó elő­adás. Arbuzov vígjátéka, amelyet a színház igazgatója, Lendvay Ferenc rendezett. A főbb szerepekben Bicskcy Károly, Máriáss József, Lö- rinczy Éva. Janka Béla, Üi- laky Károly és Bagó László lépett színpadra. Budapest szenzációja, a va­dászati világkiállításon lát­ható fehér tigris színének „miértjéről” mdndta el dr. Lányi György biológus: Az Ázsia-szerte elterjedt tigriseknél a szőrruha feke­te pigment-, azaz színsejtjei­nek túlhalmozódása, a mela- nizmus — például a leopár­dokkal ellentétben — jóval ritkább, mint a bunda kivi- lágosodása. Az állattani szakirodalom mindamellett tud egv ismeretlen szárma­zású. teljesen hófehér tig­rispéldányról is. A ma is­mert fehér tigriseknek azon­ban csupán az alapszínezete hófehér vagy sárgásfehér, míg csíkozásuk rendesen vö­röses. csokoládébarna, feke- téssziirke, vagy fekete. A delhi állatkertből Buda­pestre szállított impozáns méretű, hatéves fehér tigris a bengúliai alfajnak nem hó­fehér, hanem csont alapszí­nű és barnás csíkozatú egye- de. A fehér tigriseket nem tekinthetjük külön alfajnak, hanem csupán egyik-másik tigrisalfaj — többségében a bengúliai királytigrisek — részleges albinópéldányainak. Az albinizmus növényekben a klorofillnak, állatokban pe­dig a színsejteknek, a pig- mentációnak a hiánya. Az igazi albínó állatok teljesen pigment nélküliek, bőrük ha- lovány, szőrzetük az egész testfelületen hófehér, szemük pedig — a szivárványhártya színsejtjeinek teljes hiánya miatt — vörös színű. A rész­leges (más szóval: parciális) albinizmusnál — és ez ta­pasztalható a nálunk bemu­tatott, és a ma ismert többi fehér tigrisnél is — a szőr­zet alapszíne nem mindig hófehér. Ám ha a világkiál­lítási példányénál fehérebb is, a csikozat halványabban vagy sötéte.bben mindig jól látható, s az állatok szeme nem vörös. Az indiai tigrisek nagy­mérvű pusztításának ered­ményeképpen például a ben- gál- vagy királytigrisekből manapság több példány- él a világ állatkertjeiben, mint India vadonjaiban. Ezért aránylag nem kevés az a 35 fehér tigrispéldány, amelyet jelenleg a földkerekségen nyilvántartanak. Az első fe­hér tigriskölykök, amelyek nem India területén születtek — szám szerint négyen — az angliai Bristol állatkertjében látták meg a napvilágot 1969- ben. Angol üzleti körök a fehér tigriskölyköket példá­nyonként 100 000 dollárra ér­tékelték. Ebből talán érzé­kelhető, hogy a VVK-ra el­hozott, és fantasztikus ösz- szegre biztosított fehér tig­rispéldány milyen rendkívül nagy értékű. ...és akkor jöttek a külföidiek —... és akkor jöttek a külföldiek, én meg pirultam ma­gyar voltom miatt, hogy mit gondolnak, mit mondanak ró­lunk .. . — Uraim, ha ezt egy külföldi meglátja, akkor . .. Amikor jöttek, láttak és nem győztek, csak nálunk voltak azok a bizonyos külföldiek, akkor olyasmi történt, ami min­dennapos, sőt mindenórás esemény nálunk olyankor is, ami­kor nem jönnek a külföldiek. Szemét az utcán, oktalanul közlekedő személygépkocsik, piszkos körmű pincér szolgál fel stílusosan a tisztának csak hazugság árán nevezhető asz­talnál, nincs hideg szóda és forró fekete, értelmetlen sor- banállás a strand előtt . Csak olyankor, ha külföldiek is vannak nálunk, „buta néniké” szokás szerint egyszerre ész­revesszük, hogy pironkodnunk kell mások előtt, mert kellő időben nem pironkodtunk eleget magunk előtt. ... és allékor jöttek a külföldiek? Nos, való igaz. hogy sok mindent meg lehet és meg kell tanulnunk a külföldtől, legyen az a külföld a világ bármely égitája felé, s az is igaz — aligha lenne érdemes tagadni —, hogy nem kevés az, amit nyugodtan szégyellhetünk a kül­földiek és belföldiek előtt egyaránt. Azt azért szeretném meg­kockáztatni, hogy a tiszta és használható mellékhelyiség nemcsak azért fontos, hogy tiszta és használható legyen, hogy meg ne szóljanak a külföldiek, hanem azért is. hogy meg ne szóljuk mi magunkat... A szemetes utca, amelynek flaszterján pontosan olyan jól lehet követni az évszakok változását, mint ama csodálatos bécsi naptárban — az első sepretlen hó hónapja, a lecsók hónapja, a napraforgómag honapja. a cseresznyemag hónapja, a dinnyehéj hónapja es a csikkek, zacskók éve — nemcsak azért kellemetlen látvány, mert mit szólnak hozzá a külföl­diek. Könnyű megmondani: azt. amit mi is mondunk, mi­közben oda se figyelve szemetelünk. Es a pincér tisztasága, az asztal normális kultúrája sem azért fontos, hogy mit mon­danak a külföldiek, hanem elsősorban és alapvetően azért, mert mit mondok én mi valamennyien. A baj az, hoav sokan azt hiszik, csak akkor kell tisztaság­nak és rétidnek, hideg szódának és udvarias kiszolgálásnak, fegyelmezett és gyors közlekedésnek, kulturált viselkedésű­nek lenni, ha jönnek a külföldiek. Hogy meg ne szóljanak bennünket. Hogy csak jót gondoljanak rólunk. Aztán, ha kihúzták a lábukat Záhonynál, vagy Hegyeshalomnál, már nem érdekes semmi tovább: hál' isten, lehet tovább élni a malacéletet. Minden bizonnyal szükség van arra. hogy egy ország, s annak állampolgárai figyelembe vegyék a vendéglátás alap­vető etikai normáit. Ha valaki vendégségbe jön hozzám, nem fogadom ingben és glóriában, hatodnapos csészékkel az asztalon és hetedhetes szutyokkal a padlón. De mit ér az a tisztaság, az a kulturáltság, amely nagy kínnal és keservvel a vendég látogatása idejére úgy-ahogy rendet teremt. Ügy- ahogy, mert .a rendes rendet, aki a teljes rendetlenséghez van szokva, az amúgy sem tudja megteremteni. Mit ér az ilyen? Semmit. Hallani olyan felhorkanásokat is a külföldiekre hivatkoz­ván, hogy mit mondnnaik. ha meglátják, hogy az utaink mi­lyenek. hogy kevesek még mindig a hídjaink, hogy a mi épít­kezéseink mégsem olyan szépek, mint amilyenek Miamiban vannak, hogy külföldön a benzinkutaknál, míg nálunk... Jogos, vagy csak félig jogos horkanások ezek, okosak-e, vagy sem. az most másodlagos kérdés. Az elsődleges az, hogy mindezekben van ám egy kis szájtáti hasraesés, valamiféle csodálatos útban, benzinkútban. csodapalotában fürdő Kána- án-bámulat ... Pedig, maguk a külföldiek, jöjjenek Keletről, vagy Nyu­gatról. maguk is elpanaszolják, hogy náluk meg mi a gond, a baj, hogy náluk mit nem nagyon illik megmutatni ne­künk, ha adott esetben mi lennénk ott a külföldiek. Mert ne feledjük: mi is vagyunk, vagy leszünk á.m külföldiek. Valóban mi lenne ha itthon, mi belföldiek külföldiek len­nénk. s magunk előtt szégyellnénk a szégyellni valót. De mi­vél belföldi külföidiek. vagy ha úgy tetszik, külföldi belföl­diek vagyunk, tenni, is tudunk az ellen, amit szégyellünk. Érdekes kísérlet lenne. Meg kell próbálni! GYURKÓ GÉZA 174 óráig étlen-ssomjan Drámai órák a föld gyomrában » Mitől fehér a fehér tigris? Jelentős értékű társadalmi munkát végzett a Miskolci Vendéglátóipari Vállalat 123 tagú KISZ-alapszervezte a Kékacél presszó csatornázá­sánál. A tevékeny alapszer­vezet következő nagy terve, hogy az Aranycsillag kávé­ház alagsorát pinceklubbá alakítják. A fiatalok már csupán á vállalat vezetőinek jóváhagyására várnak.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents