Déli Hírlap, 1971. július (3. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-14 / 164. szám

H Orkény-dráma Kolozsvárott A Kolozsvári Állami Ma­gyar Színházban kiosztották az őszi évad első bemutató­jának szerepeit. Örkény Ist­ván Macskajáték című tra­gikomédiáját Kovács György rendezi; mint vendég. Hé, barátom, itt van Sabata! Ebben, az Amerikában'készült filmben annyi a hulla, hogy az már rekordszámba megy. Frank Kramer kalandfilmjének története úgy kezdődik, hogy a fagyos tekintetű idegen, Sabata belovagol a városba — háromcsövű íor"' r> 1 TP C1' '~7' Ty'<?/7 TG'’ ‘ * t^tGTlV­tára is van — és azzal végződik, hogy a még mindig idegen Sabata kilovagol a vá­rosból. A niiuák? bizony, a bankrablás, a fegyveres harc emberéletet követel. De azért ne keseredjünk el túlságosan. A rejtélyes Sabata egyébként a Kossuth mozi közönsé­gét kápráztatja majd el városunkban. A sa­nes olasz kalandfilm igazi nyári szórakozást igér. Jól szerepeltek a „Földes-diákok 5$ AZ NME MERLEGE Pótfelvételre nincs szükség A napokban értek véget a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem nappali tagozatán a felvételi vizsgák. Már lezajlott a felvételi csúcsbizottság ülése is. A vizsgázók a napokban kapják kézhez a bizonyára nagy izgalommal várt értesítést, melyből kiderül: sikerül-e vagy nem. A felvételi vizsga tapasz­talatairól beszélgettünk dr. yincze Endre egyetemi tanár­ral, a gépészmérnöki kar dé­kánhelyettesével. — Hányán jelentkeztek az idén az NME nappali tagoza­tára és hány vizsgázót vesz­nek fel? — Az idén 813 fő jelentke­zett, s ebből 480 vehető fel. Legtöbben a gépészmérnöki karra t jelentkeztek — szám szerint 560-an —, míg a bá­nyamérnökire 145-en. Az előbbire 350 főnek tudtunk helyet biztosítani, az utóbbira 60-nak. Legkevesebben a ko- hómémöki karra jelentkez­tek. Mindössze 108 vizsgázó kíván ezen a karon tanulni, s ebből 70 hely biztosított. Az összes jelentkező 80 százalé­ka fiú. — Honnan jelentkeztek a legtöbben? v — Borsod megyéből és Miskolcról; összesen 260 ta­nuló. Különös figyemet érde­mel, hogy igen sokan jelent­keznek a Földes Ferenc és a Kilián György Gimnázium­ból. Többen kérték felvételü­ket egyetemünkre Szabolcs, Heves, de még Pest megyé­ből is. Egyébként, az idén 10 százalékkal növekedett a je­lentkezők számaránya. — Milyen a fizikai dolgo­zók gyermekeinek aránya? — A bányamérnöki karon a legkisebb, itt ugyanis alig éri el a 30 százalékot. A má­sik két karon negyven szá­zalék fölött van. — Az idei vizsgák színvo­nala? — Most a „mezőny” erő­sebb volt, mint a tavalyi. Bi­zonyítja ezt az a tény is, hogy felére csökkent a két- nullás dolgozatok száma, ör­vendetesen megjavult viszont matematikából a jeles és a jó dolgozatok száma. Fizikából is kevesebb az elégtelen vizs­gamunka, a tavalyihoz viszo­nyítva. Különösen jó ered­ményt érnek el a Földes-diá­kok. Ez a miskolci gimná­zium küldi a legkvalifikál­tabb tanulókat. Az idén pél­dául a három legjobb mate­matika és fizika dolgozatot a Földes vizsgázói írták. — Tulajdonképpen kik ve­hetők fel? — Felvételt csak az nyer­het, aki a felvételi vizsgán megfelelt és az úgynevezett kari szintet is elérte. A kari szint megállapítása a minisz­térium hatáskörébe tartozik. A kohó- és gépészmérnöki karon ez a szint 9 és fél pont. Hozzá kell még tenni, hogy a felvételi vizsgán legalább öt pontot kell szerezni. Aki tehát a középiskolából tíz pontot visz, de a felvételi vizsgán nem tud összeszedni \ öt pontot, az ne számítson ‘ eredményre. Akik a kari szintet elérték, . de mégsem nyertek felvételt, jogukban áll fellebbezni. Sőt, arra is van lehetőség, hogy az ilyen vizsgázót átirányítsák olyan műszaki főiskolára vagy fel­sőfokú technikumba, ahol alacsonyabb a kari szint. — Sokan kérdezték már szerkesztőségünktől is, hogy lesz-e pótfelvételi? — Pótfelvételi nincs. Nincs, hisz úgyis több, mint más- félszeres volt a túljelentke­zés. Ezen belül a bányamér­nöki karon másfélszeres a jól megfeleltek száma. A gé­pészmérnöki kar alig lépte túl a keretet, míg a kohá­szoknál a jól megfeleltek szá­ma valamivel alatta marad a keretnek. Pótfelvételire te­hát nincs szükség. B. S. Zenei esték a Rákóczi- várban Szép hagyománya Sárospa­tak nyári életének az éven­ként megrendezésre kerülő hangversenysorozat a Rákó- czi-vár lovagtermében. Az idei nyári zenei esték július 19-én este 7 .órakor kezdődnek, s utána minden hétfőn sor kerül egy-egy ze­nei műsorra. Az első alka­lommal az Ifjú Zenebarátok Központi Kórusa ad hang­versenyt Ungrin Gábor kar­nagy vezényletével, majd ezt szonáta-, hegedű-, Vivaldi- est, ária- és dalest kövéti, vé­gül augusztus 23-án a Szekér Ferenc karmester által vezé­nyelt Budapesti Madrigál Kórus hangversenyével zárul a sárospataki zenei estek gazdag programja. A művészi élményt ígérő műsorokon fellép Fellegi Jó­zsef és Szenthelyi Miklós he­gedűművész, Fasang Zoltán, Fasang János, ifj. Fasang Ár­pád, Bercelly István, Körön­di György, Seregély Katalin, Balogh Zoltán, Kiss András, Virágh István. A rendezőség a hat alkalomra bérletet is bo­csátott ki. KÖNYVESPOLC Császár István: Fejforgás ,A lengyel kultúra hete Július 20—26. között ren­dezik meg a Magyar Rá­dióban a lengyel kultúra hetét. Tizennégy összeállítás nyújt ízelítőt a baráti ország mai életéből. Július 20-án es­te a lengyel zeneirodalom nagy klasszikusainak művei csendülnek fel. A rrfai len­gyel szépirodalmat az Égtá­jak, illetve a Lengyel vál­tozatok . című összeállítás képviseli. Külpolitikai mű­sort sugároznak július 22-én a Kossuth adón „A Lengyel Népköztársaság ünnepén” címmel. Óriáskönyv — minikönyv Az idei tavaszi Lipcsei Vá­sáron a Paul Altman nyonf- davállalat két általános fi­gyelmet keltő kiállítási tárgy- gyal szerepelt: egy őri ás- könyvet és minikönyvet mu­tatott be. A „Nagy Választófejedelem Atlasz” (ezt a könyvet elő­szói' - XVII. században Hol­landiában bocsátották ki) mé­retei — 100x79 centiméter — egyedülállónak számítanak a világ könyvkiadói gyakorla­tában. A második kiállított tárgy egy gyermekrajzokkal illuszt­rált ábécéskönyv. A köny­vecske méretei: 3x2,5 milli­méter. Eddig a világ legki­sebb nyomdai úton előállított könyvének egy 1965-ben Ja­pánban nyomott könyvecske (4x2,8 milliméter) számított. Kezdetben volt a történet, a „sztori”, a mese. Valaki el­mondta, amit átélt, látott vagy éppen kitalált. Mond­ták ezeket a történeteket és hallgatták. Hol volt „tanul­ságuk”, hol nem. Az epo­szok világa volt. ez, az „elő”- irodalom. A szabályok ké­sőbb születtek. Előírták, hogy az ilyen vagy olyan történe­teket csak így vagy úgy sza­bad elmondani. Ha valaki eltért a szabálytól, jöttek a kritikusok, iaz esztéták és megintették a meséiéit. Azóta van irodalom, és „irodalmi élet”. Császár István azt mondja, hogy nem akar irodalmat csinálni. A saját életét akar­ja megcsinálni, s ehhez kell az írás. így valósíthatja meg önmagáit. Kétszer élheti az életét: egyszer, amikor csi­nálja és amikor leírja. Mond­ja ezt játékosan, kicsit bo­hóckodva is, hogy ne vegyük túl komolyan. Pedig komo­lyan kell venni, mert jól írja le azt, amit megélt. Szá­munkra ezzel és ezért válik érdekessé. Jó író. Csak helyeselhetjük az erőfeszítését, amikor va­lami mást akar csinálni, másképp akarja mondani. Mert igaza van: jól sokan tudnak írni, de az igazi iro­dalmi alkotások mindig ki­csit az irodalom ellenére jöt­tek létre. Vissza kell adni a mese hitelét. A meséét, amit már megterheltek a káno­nok, tilalomfák, amit „illik” leszólni, ami nem „sikk” az irodalmi kávéházakban. Az irodalom mindig kevesebb az ÉLET-nél, mondja Csá­szár István is, csak része an^ nak. Csak az író szolgálhat­ja az életet, aki tudja ezt és nem fordul el gőggel a hét­köznapoktól, az élménytől. Császár eredeti ember. Ha hihetünk a novelláinak (és miért ne hinnénk, hiszen jó írások?), akkor önmagát is kísérleti alanynak tekinti, egynek novellái hősei között, egyszerre eszköze és tárgya az írói ábrázolásnak. Minden kezdő író így van ezzel (ön­magát írja meg), de Császár talán tudatosabb az átlagnál. Van néhány megrendítő) írása (pl. a Fejforgás, Mint a kis­kutya, Apánknál stb.) melyek­ben a magánynak, önmaguk­nak, a lehetetlen körülmé­nyeknek kiszolgáltatott em­ber vergődését írja meg. De ezekben az írásokban is van valami férfias szemérem, ke­sernyés irónia, ami inkább meghökkenti és töprengésre készteti az olvasót, mintsem ellágyulásra vagy a hőssel való azonosulásra. A pohár vízre eső fénysugár esete ez, amikor éppen a fénytörés hívja fel a néző figyelmét az anyagra (a vízre). Az ÉLETET ugyanis, mi, halan­dók nem láitjuk, mert nem „érünk rá”. Éljük, csináljuk. Az író hívja fel néhány je­lenségére a figyelmünket, s miután már látjuk is az éle­tet, önmagunkat, ösztönzést is kaptunk arra, hogy való­ban csináljuk is, ne csak „elszenvedjük”. Történetei a megesett lány­ról és az apasági perekről (Körülmények, Én voltam az) néhány morális kérdést közelítenek meg újszerűén. Az igazságtalanság, a hazug­ság megmérgezi az életün­ket, mindenképpen szaba­dulnunk kell tőle. A legvas- kosabb igazságot is lerontja a hazug módszer, ha azzal érvényesítjük. Ezt mondja Császár, és igaza van. Aki már az első kötettel ennyit mond, arra figyelni kell. (Szépirodalmi Kiadó, 1971.) \ A aiccsemher — Ezer éve nem láttalak hol nyaraltál én • Balaton mel­lett, a Genfi tónál a Riviérán de világos vagy, nézd az én indiánszínem nem jössz el a... kitűnő előadás buli lesz kü­lönben a művésznő a titkárnő éppen most ezzel azzal fut- jár... akinek Volvója Mercedese tabese van node nekem is épül a garázs nem veszel kocsit a viszontlátásra üdvöz­letem kézcsókom ...,!. — és folyik tovább a fecsegés a hivatalban, a szórakozó­helyen, színházban, moziban tátogat rendületlenül a GICCS- EMBER. Nem hagyná abba egy pillanatra sem, mert akkor mindent elborítana a félelmetes csönd, amitől a legjobban retteg, hiszen a csöndben kiderülne, hogy lényegében semmi köze a másikhoz és nincs semmi mondanivalója. Persze vannak rövidzárlatok. Ilyenkor előkapja hatlövetű ismétlőfegyverét, a Vicc-et. Thu-thu-thu! — durrannak a poénok, és a szétlőtt csöndön át a Giccsember dicsőségesen távozik. Igaz, találkoztam már hallgatag Giccsemberrel is! Fel- sőbbségesen trónolt a helyén és bölcsen hallgatott: „NO... igen ... lehetséges... valószínű” mondta teljes státuszában szétterpeszkedve, a Csönddel takarózva és csöndet parancso- lóan. Vigyázat! Nem könnyen ismerhetőek föl! Nem viselnek kis színes sapkát a fejükön nagyranőtt kertitörpékként. A kerti­törpéket különben sem szeretjük manapság, nem rakjuk há­zaink elé dísznek. Bár én’—■ mondjanak rám bármit — újra behoznám ezt a divatot. Ha a társadalom különböző helyei­ről ki lehetne emelni ezeket a Giccsembereket, szívesen összegyűjteném őket a kertben, hogy szem előtt lesvenek . NYAKAS SZILARD Miskolci eszperantisták sikere Lapunkban, korábban már hírt adtunk arról, hogy az idén Gyulán nyílt meg a nyári eszperantó egyetem. Július kilencedikén a 9. esz­perantó nyári egyetemmel egyidőben megtartott orszá­gos eszperantó szaktárgyi versenyen miskolci középis­kolások is indultak és igen szép eredményeket sikerült elérniük. A középiskolások csoportjában ugyanis Csik Terézia első, Bányász Moni­ka második, míg Kinánczi Katalin harmadik díjat nyert. Mind a hárman a miskolci Zrínyi Ilona Gim­názium növendékei. SZERDA Kossuth rádió: 12.20' KI nyer ma? — 12.30: Tánczenei koktél. — 13.15: Nóták. — 13.50: Vála­szolunk hallgatóinknak! — 14.05: Találkoztam Erich Kunz opera­énekessel. — 14.30: Nőkről nők­nek. — 15.10: A világgazdaság hírei. — 15.15: „Vigyázó sze­metek Párizsra vessétek!”. Az Iijúsági Rádió versenyjátéka Franciaországról. — 16.20: A Ka­láka együttes műsorából. —16.31 • Vigyázz! Balesetveszély! Riport- műsor. — 16.41: Sebestyén János magyar szerzők műveiből csem­balózik. — 17.05: Külpolitikai fi­gyelő. — 17.20: Az Állami Népi Együttes felvételeiből. — 17.45: Szerkesztőség a műhely mellett, üzemi lapszemle. — 18.00: A lé­lek ünnepnapjai. Király István műsora. — 19.30: A MKT ének­karának és szimfonikus zeneka­rának hangversenye. — Közben, kb. 20.05: Eszméljetek! Költők a fasizmus ellen — Kb 20.59- Visszhang. — kb. 21.29: Slágere­inkből. — 22.20: Beszélgessünk zenéről! — 22.40: Egy év a vi­déki színházakban. — 22.55: Nyáresti hangulatban. Könnyű­zene. — 0.10: Romantikus kórus- muzsika Petőfi rádió: 12.00: Válni aka­rok kíméljenek! Agatha Christie regényének rádióváltozata. II. rész. — 12.23: Népdalok. — 12.40: Házunk tája. — 13.03: Néhánv perc tudomány. — 13.08: Martha Angelici és Zurab Andzsaparidze énekel. — 13.40 T Orvosok a mik­rofon előtt. — 14.00: Mindenféle kettőtől ötig. — 17.00: ötórai tea. — 18.10: Kis magyar néprajz. — 18.15: Egy éj Velencében. Johann Strauss operettjének rádióválto­zata. — 19.48: Indulók.' — 19.54": Jó estét, gyerekek! — 20.25- Oj könyvek. — 20.28: Duna, Kék Duna . . . Népzenei fesztivál Crj- vidékről, n. rész. — 21.43: A kivétel nem erősiti a szabályt? Vita-műsor. — 22.03: Hangverseny a stúdióban. — 22.38: Az Álba Hég iá Nemzetközi Dzsessz-fesz- ttvál felvételeiből. — 23.15: Ifjú szerelmesek elégiája. Részletek Henze operájából. ' Miskolci rádió; A riportereké a szó. — Megkezdődött a lx. ipari szeminárium Miskolcon. — Üzemszervezési munkák a Diós­győri Gépgyárban. — Az üzlet- hálózat fejlesztése Miskolcon. — Fúvósmuzsika. — Növényter- -mesztési gépbemutató után. — „Nagyobb figyelemmel..." — A nők Borsod megye társadalmá­ban. — Felvételi vizsga után. — Előadó: a szerző. — A megye sportéletéből. Televízió: 17.35: Hírek. — 17.40: Gyilkosság a hajón. Magyarul beszélő NSZK-rö vidj átéfcfilm. — 18.05: Az „Alföld”. Műsor a deb­receni folyóiratról. — 18.45: Ra­dar. Ifjúsági érdekvédelmi mű­sor. — 19.10: Reklám. — 19.15: Esti mese. — 19.30: Tv-hiradó. — 20.00: Telitalálat! Vetélkedő, sok szerencsével. — 21.30: Nők fóruma. Egy évvel a párthatá­rozat után. — 22.30: Tv-híradó. Bratislava! televízió: 16.54: Hí­rek. — 16.50: Párbeszéd nagy személyiségekkel. — 17.45: A vi­lág a filmobjektiven keresztül. — 18.15: A káderek és a politi­ka. Publicisztikai adás. — HM: Esti mese. — 19.00: Tv-híradó. — 19.25: Időszerű kérdések. — 19.40: Dalok. — 19.50: A Tv-hir­adó melléklete. — 20.00: Hosszú őszi nap. J. Hubac tévéjátéka. — 21.20: Szórakoztató műsor. — 21.35. Arcképcsarnok: Szántó László akadémikus. — 22.05: Tv- hiradó. Filmszínházak: Béke (14, hn6, 8): Diploma előtt (színes ameri­kai, 16 éven felülieknek!). — Kossuth (f3, ±'5, f7): Sárika drá­gám! (magyar). — Filmklub (6): Próféta voltál, szivem (magyar). — Ady (f9): Az emír kincse (magyarul beszélő szovjet). Kiállítások: Miskolci Galéria (11—19 óra között): Pető János grafikái. — Miskolci Képtár (10— 18 óra között): Városi képzőmű­vészeti gyűjtemény. Libresszó (13—20 óra között): Zsignár Ist­ván festőművész kiállítása. — Gárdonyi Géza Művelődési Ház (10—lb óra között) : Munkavé­delmi kiállítás a színház előcsar­nokában. CSÜTÖRTÖK Kossuth rádió; 8.20: Grabócz: Nyugat-dunántúli táncok. — 8.55: Beethpven: Fidelio. Kétfel- vonásos opera. — 11.03: Zenekari muzsika. Petőfi rádió: 8.05: Dubarry. Operettrészletek. — 8.30: Külpoli­tikai figyelő. (Ism.) — 8.45: Ked­velt táncdalok. népsz.erft előadók. — 9.50: Magánvélemény köz­ügyekben. — 10.00: Zenés műsor üdülőknek. — 11.45: Útikalauz üdülőknek. alias A vám- és pénzügyőri testü­letbe felvétel van. Az érdeklő­dőknek a részletes felvilágosítást bármelyik vám- és pénzügyőri szakasz vagy vámhivatal meg­adja. ingatlan Vállalatok figyelem! 20—25 fő üdültetésére alkalmas 2+3 szo­bás, központi fűtéses, gázosított villámat Miskolc-Tapolca leg­szebb helyén eladom. Budapesti cserelakással rendelkező vállala­tok (esetleg magánszemélyek) előnyben. Leveleket „Tündi ’71** jeligére kérek a kiadóhivatalba.

Next

/
Thumbnails
Contents