Déli Hírlap, 1971. július (3. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-14 / 164. szám

Négymázsás „újszülött" Miskolci feltalálók sikere Párt* vb ülés a DlGÉP-ben / Ma délelőtt ülést tartott a Diósgyőri Gépgyár párt-vég­rehajtóbizottsága. Első napi­rendi pontként Mónus Antal, a pártbizottság titkára tett javaslatot a pártbizottság és a végrehajtó bizottság máso­dik félévi munkatervére. Ezt követően Juhász Barnabás, a PTO vezetője ismertette, ki­ket küld párttagjai közül a DIGÉP az X éves, a 3 "hóna­pos és a 4 hetes pártiskolára. Pomázra utazik a szakkör Az Ady Endre Művelődési Ház mezőgazdasági szakköre július végén kétnapos tanul­mányi kirándulásra utazik Pomázra. Megnézik az ottani kertbarátok szakkör tagjai­nak mintakertészetét, a ki­rándulás második napján pe­dig tapasztalatcserét tarta­nak a Pomáz határában elte­rülő hagyományos és új mű­velésű gyümölcsöskertekben. j(c A hollandiai Lomm-ban működik ez a pommes-frites, azaz sült búr gonyaszelet-gy ártó üzem, melyhez hasonlót alakítanak ki a Miskolci Hűtőházban is. IJj gyártmány a Miskolci Hütőhásban Mi is az a pommes-frites? Sajtótájékoztatót tartottak a minap a Magyar Hűtőipar vezetői, s elmondták, hogy másfél kilóra kívánják nö­velni az egy főre jutó évi mireliteáru-fogyasztást. En­nek érdekében az idén 50 százalékkal több mélyhűtött árut hoznak forgalomba, mint tavaly. Űj cikkekkel is jelentkeznek a hűtőházak, s ezek sorában említette meg Gulyás Béla igazgató a Mis­kolci Hűtőházban gyártandó pommes-írites-t, azaz pirított hasábburgonyát. — Amszterdamban meg­szólított bennünket az ut­cán egy hosszú hajú fiatal­C j búza az István-malomban Tízezerötszáz vagon búza, valamint kétezerháromszáz vagon sörárpa a Borsod me­gyei Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat idei fel- vásárlási terve. Idáig 446 va­gon búza érkezett az Ist- ván-malomba, ennek zömét a mezőcsáti, a szerencsi és a mezőkövesdi járásban arat­ták. A megyében csupán az edelényi járásban nem kezd­ték még el a búza aratását. Olefinüzemet vásárol a TVK ember és pénzt kért tőlünk pommes-frites-vásárlásra — meséli Bányász Péter, a Miskolci Hűtőház mirelite- üzemének vezetője. A tanul- mányútjáról hozott kis ka­landjával is azt óhajtja bi­zonyítani: mennyire népsze­rű Nyugat-Európában az a termék, melynek gyártására készülnek. De nemcsak Nyu­gaton, hiszen például Cseh­szlovákia is vásárolt nemré­giben olyan burgonyafeldol­gozó vonalat, amilyet a mis­kolci üzem is rendelt egy holland cégtől. Már alapozzák Bányász Péternek ezer érve van arra, miért érde­mes megvalósítani a beru­házást, ami bizony nem is olcsó, hiszen a külföldi gé­pek 150 ezer dollárba ke­rülnek, az épület pedig — amit már alapoznak — kö­rülbelül 7 millió forintba. Nos, szerinte a burgonya rendkívül fontos tápláléknak számít nálunk is, az ipar azonban eddig nem sokat törődött a belőle készült ter­mékek választékának bőví­tésével. Ismeretes, hogy egyes konzervgyárak már régebben foglalkoznak bur- gonyaszirom-gyártással. Ma­gyarországban azonban ez a készítmény ménékelt sikert aratott. Győrben burgonya­pürét állítanak elő. A pirí­tott hasábburgonyával azon­ban ez a cikk sem veteked­het. íme a recept Receptje igen egyszerű. A burgonyát hasábokba szele­telik, párolják, kicsit meg­pirítják növényi zsíron, majd fagyasztják és csomagolják. Fogyasztás előtt még egyszer meg kell pirítani egy kicsit és kész is a pommes-frites. Megkóstoltuk a hűtőházban, valóban nagyon finom. Nem akarunk jóslatokba bocsát­kozni, de elképzelhetőnek tartjuk, hogy nálunk is úgy árusítják majd, mint azok­ban az országokban, ahol • már népszerű: minden utca­sarkon. Az évi 600 vagon pirított burgonyát persze elsősor­ban a vendéglátóiparnak szánja if hűtőház. A Mis­kolci Vendéglátóipari Válla­lat máris,, élénken érdeklő­dik az új termék iránt. Ért­hető, hiszen a burgonya el­készítése — hagyományos módon — igen munkaigé­nyes, a hütőház termékéből viszont percek alatt készül­het ízletes körítés. A terv szerint a jövő év első felében már szállít a kereskedelemnek pirított burgonyát a Miskolci Hűtő­ház. (békés) Egyfajta állapot, másfajta özérzet, a megszokottól el­író magatartás ... Valahogy W lehetne jellemezni e szó irtalmát: mámor... Általá- an az alkoholra, a szesz kozta bódultságra gondol lindenki a hallatán. De van íásfajta mámor is. Erről be­iéi Sárvári László feltalá- 5, a Miskolci Építőipari 'állalat gépészeti osztályve- etője. Beváltott remények Amikor két társával, Ju- ász Károllyal és Demjén mrével megalkották az új endszerű kazánt, még nem ondolták: egy találmány zülői lettek... A vállalat, amelynél dol- ;oznak, megbízást kapott gy négyszintes lakóház fel- pítésére Miskolc-Tapolcán. V megrendelő kikötése nindössze az volt, hogy a űtőberendezés olyan legyen, imilyen eddig sehol nem 'olt. Nagyon komolyan vették a réfásnak is beillő igényt, vlunkához láttak. Amikor a úvatalból már mindenki ha­zament, a földszint 7-ben ikkor kezdődött az újabb nűszak. Éjszakába nyúlóan ■erveztek, töprengtek, szá- noltak és izzadtak. Így. szü- etett meg az új konstruk- :ió, amely a „keresztségben” i „kombinált fűtó- és me- egviz-tároló kazán” nevet capta. Teljesen újat alkottak. A műszaki leírás szerint „A sazán üzemeltetése, szemben äz eddig ismertekkel, lénye­gesen olcsóbb, szakértelmet nem igényel... teljesen au­tomatikusan, minden külön kezelés nélkül biztosítja 1150—1200 légköbméter, te­hát négy lakás központi fű­tését és egyidejű — hálóza­ti nyomásról történő — me­legvíz-szolgáltatását.” Az 1,30 méter magas, nyolcvan centi széles „új­szülött’ négy mázsát nyom, s a legmesszebbmenőkig be­váltotta a feltalálók remé­nyeit. Sikerült a próba Nagy volt az öröm. A mű­szaki próbákat követően még inkább az, hiszen idő­közben megérkezett a Ta­lálmányi Hivataltól is az okirat: beírták, bejegyezték a kazánt, védelmet kapott... A próba a Tapolcán épí­tett ház alagsorában volt A megrendelő hajszálnyi kifo­gást sem emelt, a legna­gyobb elismeréssel nyilatko­zott az ügyes kis melegítő berendezésről. Ugyanígy vé­lekednek róla azok a cégek is, amelyek az ország min­den részéből érdeklődtek a gyártási lehetőségek iránt. Amikor ugyanis minden il­letékes szerv bizonyította a konstrukció megbízhatósá­gát, az építőipari vállalat néhány nagykereskedelmi vállalathoz levelet írt, és felajánlotta a gyártáshoz és forgalmazáshoz a jogot. A Miskolci Műszaki Nagy­kereskedelmi Vállalat is ka­pott levelet. De akár ne ír­tak volna nekik, mert vá­laszra sem méltatták a fel­találók nyújtotta gesztust. Nem így a többiek. Győrből a levél vételétől számított három nap múlva személye­sen jöttek el. Azonnal vá­lasz érkezett Pécsről, Kecs­kemétről és Szegedről is. Egyezséget a győriekkel kö­töttek. Azóta már megkezd­ték a Győri Mezőgazdasági Gépjavítóban a sorozatgyár­tást is. A terv szerint egy „kiazáncsaládot” alakítanak ki. Különféle méretű és ka­pacitású kazánokat gyár­tanak annál is inkább, mert a NIKEX Külkereskedelmi Vállalat is felfigyelt a talál­mányra. Külföldön is van piaca a miskolciak szaba­dalmának. — Nagy volt az örömünk — mondja a negyvenszeres újító és feltaláló, Sárvári László. — Kezdetben nem is hittünk ilyen sikerben. Nem tagadom, jó érzés tudni: ezek a kazánok — talán már a jövő télen — mele­get varázsolnak az otthonok-, ba, a hivatalokba, s min­denüvé, ahol felhasználják. Kell ennél nagyobb öröm és elismerés? Ettől igazán má­moros az ember... (tóth) A negyedik ötéves terv egyik legnagyobb fejlesztési előirányzata a magyar—szov­jet kooperációban megvaló­suló nagy olefinprogram, amely megteremti hazánk­ban a korszerű vegyipar alapját. Három neves nyugati cég versenyzett hónapokon keresztül azért a szerződésért amelynek értelmében a Che- mokomplex Külkereskedelmi Vállalat komplett olefinüze­met vásárol a Tiszai Vegyi­kombinátnak, ahol ez a ha­talmas és világszínvonalon álló gyáróriás felépül. A versenyből a müncheni Linde-cég került ki győzte­sen. Az olefinmű vásárlásá­ról szóló szerződést a múlt hét végén írta alá Gazdag Imre, a Chemolimpex vezér- igazgatója és a Linde-cég képviselője. A szerződéskö­tésnél jelen volt Huszár An­dor, a Tiszai Vegyikombinát igazgatója is. A szerződés ér­téke 37 millió dollár. A szál­lításra 1972—73-ban kerül sor, a termelés pedig 1975 első felében kezdődik meg. A Tiszai Vegyikombinát ole­fin-üzemének beruházását a Petrolkémia Beruházási Vál­lalat bonyolítja le. REFLEKTOR Ma Budapesten fogadás lesz a francia nagykövetsé­gen Franciaország nemzeti ünnepe alkalmából. Esz­tergomban befejeződik a TIT országos csillagászati tovább­képző tanfolyama. + Har­kányban a pécsi honvéd helyőrség fúvószenekara sze­repel. Miskolcon a Ne­hézipari Műszaki Egyetemen megnyitják a IX. ipari sze­mináriumot. * Nagyatádon a konzervgyárban megkezdik a zöldbab feldolgozását. Nagykanizsán új üzemrész­ben kezdik meg a munkát a Kanizsa Bútorgyárban. >)c Siófokon befejeződik a „Ba­latoni beszélgetések” ese­ménysorozata. 3)c Szegeden megkezdődnek a Dóm téri színpadon a Spartacus pró­bái. jjc Szombathelyen új Ex­press Ifjúsági és Diák Uta­zási Iroda nyílik. Hekhal Pékné módra Tegnap délután a Hazafi­as Népfront Miskolc városi nőbizottsága, a Miskolci Élelmiszerkiskereskedelmi Vállalat, valamint a Halérté­kesítő Vállalat kóstolóval egybekötött ankétot tartott a Debrecenyi utcai kultúrte­remben. Mátyás Lajos, a Miskolci Élelmiszerkiskeres­kedelmi Vállalat igazgatójá­nak köszöntő szavai után dr. Márkus Elek, a városi tanács mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztályának munkátársa tartott előadást a korszerű táplálkozásról, valamint ezen belül a halhús szerepéről. Ezt követően a meghívott miskolci háziasszonyok vé­gigkóstolták a nyolc fogásból álló halneműt. A kóstoló közben Lakatos Lajos, az egyetemi konyha főnöke is­mertette a háziasszonyoknak tetsző halak receptjét. A meghívottak körében — a szavazás szerint — a legked­veltebb az úgynevezett hek­hal volt Pékné módra. „Aki nem tud arabusul...” Városunk különböző pontjain hatalmas transzparensek, ordító reklámtáblák hirdetik mindenütt ismert művészünk, Rátonyi Ró­bert fellépését. De a reklámtáblákon egy kis hiba ötlik az ember szemébe. Még aki nem is beszéli, érti vagy olvassa az angol nyel­vet, az is tudja, hogy a show látványosságot, mutatványt jelent. A zenés, vidám műsorok megjelöléseként ugyanis gyakran alkal­mazzák a show szót, mint műfaji megnevezést. Ez ellen nincs is semmi kifogásunk. De, ha show, akkor legyen show a miskolci plakátokon is (ahogy ezt egyik olvasónk korábban A miskolciaké a szó rovatban meg is jegyezte) és ne sow. A miskolci plakátok ugyanis a Rátonyi-műsort sow-nak hirdetik. Többször tapasztaltuk már azt is, hogy néhány illusztris étter­münk idegen nyelvű étlapja éktelenkedik a hibáktól. Nem a nyom­dai, hanem a nyelvi hibáktól. Pedig gyakran elég egy betű kiha­gyása, elírása, s máris egészen mást jelent a szó. Törheti a fejét a városunkba látogató külföldi turista, s még jobban csodálkoz­hat akkor, ha a kért étel helyett egészen másféle menüt kap. Az említett nyelvi hibák sajnos nemcsak az étlapokon, hanem az idegen nyelvű prospektusokban is előfordulnak. Az ilyen tájé­koztatóról, útikalauzról meglehet a külföldiek véleménye. Jó len­ne, ha az illetékesek jobban ügyelnének a szövegek helyességére. Ha nincs nyelvszakértőjük, valamelyik iskola nyelvtanára, vagy erre hivatott intézmény szakértője bizonyára nem tagadná meg tőlük a segítséget. Mert, „aki nem tud arabusul...” (béta)

Next

/
Thumbnails
Contents