Déli Hírlap, 1971. július (3. évfolyam, 153-179. szám)
1971-07-14 / 164. szám
Négymázsás „újszülött" Miskolci feltalálók sikere Párt* vb ülés a DlGÉP-ben / Ma délelőtt ülést tartott a Diósgyőri Gépgyár párt-végrehajtóbizottsága. Első napirendi pontként Mónus Antal, a pártbizottság titkára tett javaslatot a pártbizottság és a végrehajtó bizottság második félévi munkatervére. Ezt követően Juhász Barnabás, a PTO vezetője ismertette, kiket küld párttagjai közül a DIGÉP az X éves, a 3 "hónapos és a 4 hetes pártiskolára. Pomázra utazik a szakkör Az Ady Endre Művelődési Ház mezőgazdasági szakköre július végén kétnapos tanulmányi kirándulásra utazik Pomázra. Megnézik az ottani kertbarátok szakkör tagjainak mintakertészetét, a kirándulás második napján pedig tapasztalatcserét tartanak a Pomáz határában elterülő hagyományos és új művelésű gyümölcsöskertekben. j(c A hollandiai Lomm-ban működik ez a pommes-frites, azaz sült búr gonyaszelet-gy ártó üzem, melyhez hasonlót alakítanak ki a Miskolci Hűtőházban is. IJj gyártmány a Miskolci Hütőhásban Mi is az a pommes-frites? Sajtótájékoztatót tartottak a minap a Magyar Hűtőipar vezetői, s elmondták, hogy másfél kilóra kívánják növelni az egy főre jutó évi mireliteáru-fogyasztást. Ennek érdekében az idén 50 százalékkal több mélyhűtött árut hoznak forgalomba, mint tavaly. Űj cikkekkel is jelentkeznek a hűtőházak, s ezek sorában említette meg Gulyás Béla igazgató a Miskolci Hűtőházban gyártandó pommes-írites-t, azaz pirított hasábburgonyát. — Amszterdamban megszólított bennünket az utcán egy hosszú hajú fiatalC j búza az István-malomban Tízezerötszáz vagon búza, valamint kétezerháromszáz vagon sörárpa a Borsod megyei Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat idei fel- vásárlási terve. Idáig 446 vagon búza érkezett az Ist- ván-malomba, ennek zömét a mezőcsáti, a szerencsi és a mezőkövesdi járásban aratták. A megyében csupán az edelényi járásban nem kezdték még el a búza aratását. Olefinüzemet vásárol a TVK ember és pénzt kért tőlünk pommes-frites-vásárlásra — meséli Bányász Péter, a Miskolci Hűtőház mirelite- üzemének vezetője. A tanul- mányútjáról hozott kis kalandjával is azt óhajtja bizonyítani: mennyire népszerű Nyugat-Európában az a termék, melynek gyártására készülnek. De nemcsak Nyugaton, hiszen például Csehszlovákia is vásárolt nemrégiben olyan burgonyafeldolgozó vonalat, amilyet a miskolci üzem is rendelt egy holland cégtől. Már alapozzák Bányász Péternek ezer érve van arra, miért érdemes megvalósítani a beruházást, ami bizony nem is olcsó, hiszen a külföldi gépek 150 ezer dollárba kerülnek, az épület pedig — amit már alapoznak — körülbelül 7 millió forintba. Nos, szerinte a burgonya rendkívül fontos tápláléknak számít nálunk is, az ipar azonban eddig nem sokat törődött a belőle készült termékek választékának bővítésével. Ismeretes, hogy egyes konzervgyárak már régebben foglalkoznak bur- gonyaszirom-gyártással. Magyarországban azonban ez a készítmény ménékelt sikert aratott. Győrben burgonyapürét állítanak elő. A pirított hasábburgonyával azonban ez a cikk sem vetekedhet. íme a recept Receptje igen egyszerű. A burgonyát hasábokba szeletelik, párolják, kicsit megpirítják növényi zsíron, majd fagyasztják és csomagolják. Fogyasztás előtt még egyszer meg kell pirítani egy kicsit és kész is a pommes-frites. Megkóstoltuk a hűtőházban, valóban nagyon finom. Nem akarunk jóslatokba bocsátkozni, de elképzelhetőnek tartjuk, hogy nálunk is úgy árusítják majd, mint azokban az országokban, ahol • már népszerű: minden utcasarkon. Az évi 600 vagon pirított burgonyát persze elsősorban a vendéglátóiparnak szánja if hűtőház. A Miskolci Vendéglátóipari Vállalat máris,, élénken érdeklődik az új termék iránt. Érthető, hiszen a burgonya elkészítése — hagyományos módon — igen munkaigényes, a hütőház termékéből viszont percek alatt készülhet ízletes körítés. A terv szerint a jövő év első felében már szállít a kereskedelemnek pirított burgonyát a Miskolci Hűtőház. (békés) Egyfajta állapot, másfajta özérzet, a megszokottól elíró magatartás ... Valahogy W lehetne jellemezni e szó irtalmát: mámor... Általá- an az alkoholra, a szesz kozta bódultságra gondol lindenki a hallatán. De van íásfajta mámor is. Erről beiéi Sárvári László feltalá- 5, a Miskolci Építőipari 'állalat gépészeti osztályve- etője. Beváltott remények Amikor két társával, Ju- ász Károllyal és Demjén mrével megalkották az új endszerű kazánt, még nem ondolták: egy találmány zülői lettek... A vállalat, amelynél dol- ;oznak, megbízást kapott gy négyszintes lakóház fel- pítésére Miskolc-Tapolcán. V megrendelő kikötése nindössze az volt, hogy a űtőberendezés olyan legyen, imilyen eddig sehol nem 'olt. Nagyon komolyan vették a réfásnak is beillő igényt, vlunkához láttak. Amikor a úvatalból már mindenki hazament, a földszint 7-ben ikkor kezdődött az újabb nűszak. Éjszakába nyúlóan ■erveztek, töprengtek, szá- noltak és izzadtak. Így. szü- etett meg az új konstruk- :ió, amely a „keresztségben” i „kombinált fűtó- és me- egviz-tároló kazán” nevet capta. Teljesen újat alkottak. A műszaki leírás szerint „A sazán üzemeltetése, szemben äz eddig ismertekkel, lényegesen olcsóbb, szakértelmet nem igényel... teljesen automatikusan, minden külön kezelés nélkül biztosítja 1150—1200 légköbméter, tehát négy lakás központi fűtését és egyidejű — hálózati nyomásról történő — melegvíz-szolgáltatását.” Az 1,30 méter magas, nyolcvan centi széles „újszülött’ négy mázsát nyom, s a legmesszebbmenőkig beváltotta a feltalálók reményeit. Sikerült a próba Nagy volt az öröm. A műszaki próbákat követően még inkább az, hiszen időközben megérkezett a Találmányi Hivataltól is az okirat: beírták, bejegyezték a kazánt, védelmet kapott... A próba a Tapolcán épített ház alagsorában volt A megrendelő hajszálnyi kifogást sem emelt, a legnagyobb elismeréssel nyilatkozott az ügyes kis melegítő berendezésről. Ugyanígy vélekednek róla azok a cégek is, amelyek az ország minden részéből érdeklődtek a gyártási lehetőségek iránt. Amikor ugyanis minden illetékes szerv bizonyította a konstrukció megbízhatóságát, az építőipari vállalat néhány nagykereskedelmi vállalathoz levelet írt, és felajánlotta a gyártáshoz és forgalmazáshoz a jogot. A Miskolci Műszaki Nagykereskedelmi Vállalat is kapott levelet. De akár ne írtak volna nekik, mert válaszra sem méltatták a feltalálók nyújtotta gesztust. Nem így a többiek. Győrből a levél vételétől számított három nap múlva személyesen jöttek el. Azonnal válasz érkezett Pécsről, Kecskemétről és Szegedről is. Egyezséget a győriekkel kötöttek. Azóta már megkezdték a Győri Mezőgazdasági Gépjavítóban a sorozatgyártást is. A terv szerint egy „kiazáncsaládot” alakítanak ki. Különféle méretű és kapacitású kazánokat gyártanak annál is inkább, mert a NIKEX Külkereskedelmi Vállalat is felfigyelt a találmányra. Külföldön is van piaca a miskolciak szabadalmának. — Nagy volt az örömünk — mondja a negyvenszeres újító és feltaláló, Sárvári László. — Kezdetben nem is hittünk ilyen sikerben. Nem tagadom, jó érzés tudni: ezek a kazánok — talán már a jövő télen — meleget varázsolnak az otthonok-, ba, a hivatalokba, s mindenüvé, ahol felhasználják. Kell ennél nagyobb öröm és elismerés? Ettől igazán mámoros az ember... (tóth) A negyedik ötéves terv egyik legnagyobb fejlesztési előirányzata a magyar—szovjet kooperációban megvalósuló nagy olefinprogram, amely megteremti hazánkban a korszerű vegyipar alapját. Három neves nyugati cég versenyzett hónapokon keresztül azért a szerződésért amelynek értelmében a Che- mokomplex Külkereskedelmi Vállalat komplett olefinüzemet vásárol a Tiszai Vegyikombinátnak, ahol ez a hatalmas és világszínvonalon álló gyáróriás felépül. A versenyből a müncheni Linde-cég került ki győztesen. Az olefinmű vásárlásáról szóló szerződést a múlt hét végén írta alá Gazdag Imre, a Chemolimpex vezér- igazgatója és a Linde-cég képviselője. A szerződéskötésnél jelen volt Huszár Andor, a Tiszai Vegyikombinát igazgatója is. A szerződés értéke 37 millió dollár. A szállításra 1972—73-ban kerül sor, a termelés pedig 1975 első felében kezdődik meg. A Tiszai Vegyikombinát olefin-üzemének beruházását a Petrolkémia Beruházási Vállalat bonyolítja le. REFLEKTOR Ma Budapesten fogadás lesz a francia nagykövetségen Franciaország nemzeti ünnepe alkalmából. Esztergomban befejeződik a TIT országos csillagászati továbbképző tanfolyama. + Harkányban a pécsi honvéd helyőrség fúvószenekara szerepel. Miskolcon a Nehézipari Műszaki Egyetemen megnyitják a IX. ipari szemináriumot. * Nagyatádon a konzervgyárban megkezdik a zöldbab feldolgozását. Nagykanizsán új üzemrészben kezdik meg a munkát a Kanizsa Bútorgyárban. >)c Siófokon befejeződik a „Balatoni beszélgetések” eseménysorozata. 3)c Szegeden megkezdődnek a Dóm téri színpadon a Spartacus próbái. jjc Szombathelyen új Express Ifjúsági és Diák Utazási Iroda nyílik. Hekhal Pékné módra Tegnap délután a Hazafias Népfront Miskolc városi nőbizottsága, a Miskolci Élelmiszerkiskereskedelmi Vállalat, valamint a Halértékesítő Vállalat kóstolóval egybekötött ankétot tartott a Debrecenyi utcai kultúrteremben. Mátyás Lajos, a Miskolci Élelmiszerkiskereskedelmi Vállalat igazgatójának köszöntő szavai után dr. Márkus Elek, a városi tanács mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztályának munkátársa tartott előadást a korszerű táplálkozásról, valamint ezen belül a halhús szerepéről. Ezt követően a meghívott miskolci háziasszonyok végigkóstolták a nyolc fogásból álló halneműt. A kóstoló közben Lakatos Lajos, az egyetemi konyha főnöke ismertette a háziasszonyoknak tetsző halak receptjét. A meghívottak körében — a szavazás szerint — a legkedveltebb az úgynevezett hekhal volt Pékné módra. „Aki nem tud arabusul...” Városunk különböző pontjain hatalmas transzparensek, ordító reklámtáblák hirdetik mindenütt ismert művészünk, Rátonyi Róbert fellépését. De a reklámtáblákon egy kis hiba ötlik az ember szemébe. Még aki nem is beszéli, érti vagy olvassa az angol nyelvet, az is tudja, hogy a show látványosságot, mutatványt jelent. A zenés, vidám műsorok megjelöléseként ugyanis gyakran alkalmazzák a show szót, mint műfaji megnevezést. Ez ellen nincs is semmi kifogásunk. De, ha show, akkor legyen show a miskolci plakátokon is (ahogy ezt egyik olvasónk korábban A miskolciaké a szó rovatban meg is jegyezte) és ne sow. A miskolci plakátok ugyanis a Rátonyi-műsort sow-nak hirdetik. Többször tapasztaltuk már azt is, hogy néhány illusztris éttermünk idegen nyelvű étlapja éktelenkedik a hibáktól. Nem a nyomdai, hanem a nyelvi hibáktól. Pedig gyakran elég egy betű kihagyása, elírása, s máris egészen mást jelent a szó. Törheti a fejét a városunkba látogató külföldi turista, s még jobban csodálkozhat akkor, ha a kért étel helyett egészen másféle menüt kap. Az említett nyelvi hibák sajnos nemcsak az étlapokon, hanem az idegen nyelvű prospektusokban is előfordulnak. Az ilyen tájékoztatóról, útikalauzról meglehet a külföldiek véleménye. Jó lenne, ha az illetékesek jobban ügyelnének a szövegek helyességére. Ha nincs nyelvszakértőjük, valamelyik iskola nyelvtanára, vagy erre hivatott intézmény szakértője bizonyára nem tagadná meg tőlük a segítséget. Mert, „aki nem tud arabusul...” (béta)
