Déli Hírlap, 1971. július (3. évfolyam, 153-179. szám)
1971-07-12 / 162. szám
— Addig ért a patak, amikor egyszer kiszaladt a medréből (Mécs Ernő felvétele) A svájcisapkas ember ott állt, hajladozott a fűben. Kaszált. A magas paszujka- rók még hosszabb árnyakat vetettek a szikrázó napsütésben. Óriási zöld sátorként íölénk emelkedett a hegy. A levegőben a naptól porkö- lődő bőr és verejték kipárolgása egybekeveredett a széna illatával. — Mióta él itt? — kérdeztem az embertől, aki egy pillanatra letette a kaszát. — Huszonnyolc éve. — És milyen itt? — Jó — mondta es tovább kaszált. Később aztán, ahogy leültem a fehér mészkövekre, megeredt a szava. — Az az egy hibája van — bökött a Szinvára —, hogy a palotából a szennyvizet beleeresztik. — Itt nem is volt hal? — Most is van, ilyeneket fognák — és kezével mutatta, mekkorákat. — Persze, nem horoggal, a gyerekek lenyúlnak a kövek alá... — és magyarázott, szakszerűen, lelkesen Kegyes Ferenc, az LKM nyugdíjasa, aki hőkezelőként dolgozott 1955-ig a durvahengerdében. Miközben a patak bal partjára mutatott, nemcsak azt tudtam meg, hogy ott hajlí- tottbútor-gyár állt valamikor (1914-ben leégett), hanem azt is, hogy a nyugdíjas hengerész okleveles kertész. Dolgozott az Akadémia kertészetében is. — Hogy feltűnő a hosszú karóra futtatott bab ?!... Állandó kigőzölgés kell neki — magyarázta, s közben már invitált is, nézzük meg a kertjét. — Tudja, milyen harmat van itt? Az Alföldön egy kis esőnek felel meg — folytatta, márpedig ő tudhatja, hiszen Békésgyuláról került Miskolcra, ide Alsó-Hámorba. — Egy-egy fán kiló bab is megterem — bizonygatta, s már kaptattunk is felfelé a hegyoldalon. Onnan lentről semmi sem látszott a házból, a hatalmas kertből. Fenyősövény között vezet az ösvény, a hengerész-kertész pedig lépésenként magyarázott. — Ez puszpáng ... Alakítható. Fenn aztán láttam fahortenziát, rózsák között cseppkövet, japán cseresznyét; megkóstoltam a madársóskát, és Kegyes Ferenc megmutatta az aszparáguszhoz hasonló, fátyolszerűen zöld éti- spárgát is. — Nézze azt a iát! — mutatott egy tömött, fehér virágú fára. — Gyöngyv 1 rágcser- je. Es így kalauzolt végig 800 négyszögölnyi birodalmán, amelyben körte, cseresznye, őszibarack, ribizli és büszke terem, no meg 25—30 mázsa alma. A házból előjött a felesége. Ö nyulákkal és kecskékkel büszkélkedett. — Drága a trágya — mutatott a fehér kecskére —, azért tartjuk. — És mennyi tejet ad? — öt litert is, ha jóllakik —, s megmutatta az ólban, hogy gida is van, egyhónapos. Már lefelé mentünk a kanyargó utacskán, s azon gondolkoztam, hogy mióta az ember elhagyta a gyárat, a földdel telik el mindennapja. — Nehéz lehet ezt a földet így megművelni. — Meg a vizet felhordani — mondta. Miután elbúcsúztam tőle, s a patak fölött ingó pallón baktattam, láttam, hogy az öreg újból kezébe vette a kaszát. NYITRAY PÉTER Olasz lapok szalagcimekben közlik Gyermekmunka fillérekért Nyugatnémet újságcikk a vigasztalan helyzetről A Süddeutsche Zeitung című liberális nyugatnémet napilap hosszabb cikket közöl az olaszországi gyermekek munkába állításáról. A lap szerint e kényes téma hetenként megdöbbentő szalag- címekkel tűnik fel az olasz sajtóban. A legfrissebb kimutatás szerint — írja a lap — Olaszországban több mint egymillió a munkanélküli. Ezeknek legalább a fele — elméletileg — álláshoz juthatna, ha nem volnának a nemkívánatos „szorgos kis manók”, azaz félmillió olyan gyerek, aki titokban valamilyen foglalkozást űz, vagy üzlet után jár. A lapokban rendszerint akkor jelenik meg feltűnő helyen egy-egy ilyen tudósítás, amikor valamelyik fiatal legényke leesik az építkezési állványról, vagy egy rendőr leírhatatlamul nyomorúságos menhetyre bukkan, ahol gyermek-napszámosok húzzák meg magukat. A botrányok azután nem maradnak el, de ez a helyzeten mitsem változtat. A munkaügyi minisztérium időnként ellenőrzést végez, legutóbb például Torinóban és környékén ezer cégnél alkalmazták szúrópróbát és nem kevesebb, mint 150 vállalatnál tálaltak fiatalkorú segéderőket, A nyugatnémet újság szerint úgyszólván minden foglalkozási ágazatban találni 15 éven aluli gyermekeket Kíváncsi tévések nem egyszer rejtett kamena-állásból lefényképezték ezeket a fiatalkorúakat, amint Szardíniában a szántóföldeken felvigyáznak: vagy egy 13 éves gyerek, aki kistestvérével együtt dobozokat készít; egy másik 13 éves asztalos segéd; megint mások segédmunkások különböző építkezéseken, ahol napi 10 órán át téglát hordanak. A gyermekmunka leggyakoribb és legszokásosabb formája a kisparaszti gazdaságokban található, különösen Mezzogiomo szegény tartományban, ahol fiatal alkalmi munkásokat szerződtetnek gulyásnak, vagy akár a mezei munkák egész idejére. És mindezt fillérekért teszik a munkáltatók, akiknek külön haszon az is, hogy ezekért az illegális dolgozókért nem kell sem biztosítást, sem adót, sem községi illetéket leróni. Prágában tanácskoznak az idegsebészek Mikor avatkozhat be az idegsebész hatásosan és beavatkozása mikor nem jár már eredménnyel? — ez a prágai IV. európai idegsebészeti kongresszus fő témája. A kongresszuson 250 beszámolót tartanak az európai, amerikai és japán idegsebészek. Az onkológia területén nagy figyelmet szentelnek majd az agydaganatok sebészeti gyógykezelésének: — ezen a területen jelenleg a besugárzás, az antimetaboli- tumok és cytostatikák kombinációját alkalmazzák. Napjainkban egyre több a vérkieringési megbetegedés, és egyre több ember válik rokkanttá az úgynevezett agy- szédhűdés következtében. Az előadások felvonultatják azokat a gyógykezeléseket, amelyek az agyvérzés gyógyításában — idegsebészeti vonatkozásban — már nagy haladást értek el. A funkcionális idegsebészet területén több olyan tudományos munkát jelentettek be, amelyek az epilepszia idegsebészeti gyógyítására, a pszicho-sebészetre és a fájdalmak idegsebészeti gyógyítására vonatkoznak. Különösen az epilepszia gyógykezelése terén láttak napvilágot igen eredeti és hasznos eljárások. Önálló csoport tárgyalja meg az agyműködést érintő kérdéseket. A vitában a világ' kimagasló szakemberei vesznek részt. A megtárgyalandó kérdéseknek igen nagy jelentősége van a szervek átültetésénél. Szó lesz ezenkívül a sérülés következtében, valamint a degeneratív módon beállott hátgerine- bántalmakról és több más traumatológiai problémáról. A kereszténydemokrata Donat-Cattin vezetése alatt álló munkaügyi minisztérium szerint a gyermekmunka csupán két feltétel biztosítása mellett szüntethető meg. Először is a sokgyermekes családoknak olyan helyzetbe kell kerülniük, hogy önfenntartásuk szempontjából lemondhassanak gyermekeik segítségéről. Másodszor meg kellene változtatni az oktatási rendszert (főleg Dél-Olasz- országban), hogy lehetőleg minden gyerek végezze el a kötelező 8 osztályt. Jelenleg az iskolaköteles korúak 8%-a otthagyja az iskolát. A2 illegálisan dolgozó gyermekek jobbára a bukott diákok tömegeiből kerülnek ki. Ezek a tanulatlan^ gyerekek azután nem is elégedetlenek sorsukkal, nem értik, miért sajnálják őket, hiszen „az iskolában csak unalmas dolgokat tanulnak, amit nem értenek, viszont amióta keresnek, vasárnaponként húst is esznek” — válaszolják legtöbben a kérdezőknek. Renoválják a Bükk Éttermet Már javában folynak a Bükk Étteremben a renoválási munkálatok. A Bükk július vége felé nyit ismét, s kicsinosítva várja majd vendégeit. A gyomorbajos arany hörcsög Különleges betege volt júniusban a miskolci állatkórháznak. Egy olyan aranyhörcsögöt hozott be gazdája, mely gyomorbántalmakban szenvedett. A kezelés azonban eredményesnek bizonyult, hiszen már a második vizit után megyógyult a beteg állatka. Gumiszakbolt Az Országos Gumiipari Vállalat a Borsodi Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalattal közösen új gumiipari szakboltot nyit meg Miskolcon, a XVI. számú Autójavító mellett. Jelenleg az üzlet belső építési munkálatai folynak. Madás után szép neonrekía- mofc-fe kap majd a bolt. Reklámtáblák Havonta átlagosan 40 reklámtáblát készítenek el a Miskolci Festőipari Szövetkezet címfestőüzemében. A reklámtáblákon kívül cégtáblák készítésével is foglalkoznak. Havonta köriilbeiül 200 darab cégtáblát festenek. Miért For Egy recept a sok közül Tálán még a utókor történészei is vitatkozni fognak azon, hogy honnan ered a város egyetlen korzójának, a Forintosnak az, elnevezése. Egyébként, ha valaki nem tudná, eláruljuk, a Széchenyi utcának a villanyrendőrtől a Tanácsház térig terjedő jobb oldali részét hívják Forintosnak. Minden valószínűség szerint ez az utcarész már Miskolc „folklórjának” szerves részévé vájt. Az elnevezés eredetére több magyarázat is forog közszájon. Egyesek szerint azért Forint a Forint, mert ennek, az egy viliamósmeg- állónyi hossznak a viteldíja pontosan ennyibe kerüL Mások szerint a Forintos jelzőként szerepel — a lovagjai mellett. Egész este „hajtanak ' Nemrégiben kezembe került a 30-as évekbeli Margit Pénteken nyitják meg a szegedi ipari vásárt Szeged, Dél-Magyarország központja, ezekben a napokban az ünnepi előkészületek óráit éli. A város utcáiról eltűntek már a nagyarányú közművesítési munkálatok látható jelei. Pénteken, július 16-án nyit. ja meg kapuit az érdeklődők előtt a vásárváros, amelynek építési, rendezési munkái máris sok kíváncsiskodót csábítanak a Marx térre. A 26. szegedi ipari vásár és kiállítás valóban sok érdekességgel szolgál majd. A számára összesen 15 ezer négyzetméter területet alakítottak ki, részben a Felsőfokú Vasút- forgalmi Technikum épületeiben, részben pedig a téren felállított csarnokokban. Az ideiglenes kiállítási csarnokok önmagukban is szenzációt jelentenek, hiszen a Győri Pamutszövő és Mű- bőrgyárban német minták alapján készült óriási sátrak — amelyek felfújva, felállítva vetekszenek egy repülőtéri hangár arányaival — igen mutatósak, s ugyanakkor rendkívül praktikusak is. Három ilyen összehajtható kiállítási csarnok áll majd a téren. s fogadja a látogatókat, akik a 110 hazai mellett 50 jugoszláv üzem. vállalat, ipari szövetkezet számos termékében gyönyörködhetnek a július 22-ig nyitva tartó ipari vásáron. A kiállítók között több borsodi és miskolci vállalat, kisipari termelőszövetkezet is ott lesz. hogy termékeivel reprezentálja megyénk és városunk fejlett iparai. A kiálAz egyik felfújható sátor belseje. lítás területén egyébként külön tárgyaló helyiségek állnak az üzletkötések lebonyolítására. A kiállítók nagyobb része egy vagy több termékkel nevezett a vásár díjaira is. A szegedi városi tanács egy nagydíjat, a vásár rendezősége két nagydíjat, 5 arany-, 10 ezüst- és 20 bronzérmet ad ki a legjobb termékek elismeréséül. A díjak odaítéléséről a megnyitás napján döntenek. ppl fényképészét képeslapja a Széchenyi utca eme részéről. A megsárgult felvétel tanúsága szerint az utca panorámája nem sokat változott. Talán a szereplői közt van különbség. Ugyanis az esti Forintosnak állandó férfi és női szereplői vannak. Egy- egy „esti műszaknak” a lovagjai több ízben végiggyalogolják a távot, s csaknem mindannyian ismerik egymást. A helyi etikett szerint azonban naponta egyszer elegendő köszönni egymásnak. Csaknem megfeledkeztem a lényegről. Kérdés ugyanis, hogy miért gyalogolnák a „forintosok” ilyen kitartó szorgalommal egész este. Nos, vannak, akik csupán azért, hogy szeretnek nyüzsögni. Feltételezésünk szerint azonban a fiúk ugyebár a lányokért, a lányok pedig a fiúkért. A harmadik, valamint a többi variációra most nem térünk ki. Forintosnyelven szólva, „hajtanak egymás után”. Mi ebben az új? Nem is hinnék, hogy milyen nehéz összetalálkozni. Az itteni szokások szerint ugyanis elég nehéz az ismerkedés. Rossz nyelvek szerint: ez azért van, mert a találkozás hátralevő része úgyis elég könnyen zajlik le. Folytatva tehát, a cél megközelítése eléggé bonyolult manőverrel jár. Vannak azonban ennek jól ismert specialistái és specialitásai. Nem akarjuk elkotyogni a kulisszatitkokat, csupán egy „receptet” ismertetünk. Néhány perces, illetve néhány szá:.: méteres néma követés a kiszemelt hölgy nyomában. Közben lassú, higgadt hangú, diszkrét megjegyzések. Ügyesen mellésomfor- dálni. Kirakatnózés közben ar első rész elhagyható. Ha a hölgy válaszol valamelyik megjegyzésre, akkor már minden rendben. Egyébként csupán azért van ez így a Forintoson, mert itt nem tartanak össztáncot. Hogy mi ebben az új . . .? Semmi. Lehet, hogy már a 30-as évek Forintosán is valahogy így csinálták?! Sí. |L Puszpäng a hegyen A hengerész-kertész tdrodaéma
