Déli Hírlap, 1971. július (3. évfolyam, 153-179. szám)
1971-07-12 / 162. szám
Bárányok exportra Az év első felében körülbelül 35 ezer darab, úgynevezett express pecsenye- és tejesbárányt exportált a Gyapjú- és Textil-nyersanyag Forgalmi Vállalat. Az állatok nagy része Olaszországba került. Statisztikai évkönyv A napokban készült el Borsod megye statisztikai évkönyve, amely a Központi Statisztikai Hivatal Borsod megyei Igazgatóságának gondozásában jelenik meg. Most már a nyomdán a sor. REFLEKTOR Ma Budapesten, a Kerepesi temetőben levő munkásmozgalmi panteonban délután 3 órakor temetik Szamuely Tibornét. +: Debrecenben üzembe helyezik az ország első központi vasúti forgalomirányító berendezését. Dunaújvárosban főiskolai előkészítő tanfolyam kezdődik fizikai dolgozók gyermekei számára. ^ Fel- sőtárkányban megkezdődik az ifjúgárda-parancsnokok országos továbbképző tanfolyama. ^ Mohácsról útnak indítják az első búzaszállítmányt Budapestre. * Pécsett először államvizsgáanak üzemmérnökök a műszaki főiskolán. +: Szolnokon az észtek nemzeti ünnepe alkalmából ünnepséget rendeznek. Lesz-e elég sori Az országos átlagnál kevesebb jut Borsodnak • A nyár évek óta visszatérő, már-már örökzöld témája a sörhiány. Borsodban ezen a téren nagyon is megalapozottak a vásárlói panaszok, hiszen — mint a megyei tanács szerdai ülésén elhangzott — csak az üdülő- területeken tud viszonylag kielégítő ellátást biztosítani a söripar. Egy lőre évente 47 liter Sörfogyasztásunk statisztikája is meglepő: aki figyelmesebben böngészi az adatokat, könnyen megállapíthatja, hogy minket, borsodiakat kissé mostohán „kezel" az Országos Söripari Vállalat. A hazai gyárak termelése évente több mint öt százalékkal emelkedik, s ezzel szemben megyénk sörigényét csak a két-három évvel ezelőtti szinten elégíti ki a söripar. Elsősorban ennek tudható be, hogy más megyékhez képest lényegesen lemaradtunk az egy főre jutó sörfogyasztásban. Amíg az ország lakossága átlagosan 60 liter sört fogyaszt a világszerte egyre keresettebb italból nekünk évente csak 47 liter jut. Különösen kevés ez, ha figyelembe vesszük, hogy a kis- határmenti forgalom keretében jelentős erőfeszítéseket tettünk a hiányok import útján történő pótlására. A csehszlovák határmenti üzemekből az idén például Ellenségünk: a par A gyorsuló idő, a tudományos-technikai forradalom, a városiasodás minden áldása mellett — kellemetlen velejáróit sem nélkülözi az emberiség. Egyik legveszedelmesebb ellenségünk: a por. Tudósok, kutatók, műszakiak serege vizsgálja: miként lehetne a porártalmakat csökkenteni? Az elmúlt évtizedben a gépjárművek száma hazánkban a nyolcszorosára emelkedett. Ilyenformán a forgalom emelkedése óriási mértékben növelte a porártalom veszélyét is. Zöldövezetben, parkokban vizsgálták a szakemberek a levegő összetételét Itt egy liter levegőben 70—250 porszemet találtaik. Forgalmas útvonalakon ugyanakkor 700—1600 porszem fordult elő egy liter levegőben. A literenkénti 1000 porszem felett már kellemetlenül érezhetővé válik a por. A forgalom azonban nemcsak az út porát veri fel, hanem a motorok égéstermékeivel közvetlenül is szeny- nyezi a levegőt A Diesel- és benzinmotorok kipufogógázai gyakran nagy mennyiségű szénhidrogént, szénmonoxidot vagy kormot tartalmaznak. Különösen a rosszul szabályozott benzinmotorok szennyezik a levegőt — úgynevezett üresjáratban tízszer- hússzor annyi szénmonoxi- dot bocsátanak ki, mint a névleges járatban. A levegőszennyezésben jelentős még az energiahordozók elégetéséből keletkező melléktermék. Csupán Budapesten 15 000 tonna pernye kerül a levegőbe évente — tüzelés következtében. Gázfűtéssel ez nyomban felére csökkenthető. Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság megállapítása szerint a levegőszennyeződés miatt évente 800—900 millió forintos kár keletkezik a fővárosban. A szakemberek az egyik legfontosabb feladatnak a növények telepítését tartják — ezzel ugyanis jelentősen csökkenthető a porártalom. A növények nemcsak csökkentik a por keletkezését, hanem felfogják, lekötik a keletkezett por nagy részét. Felmérések szerint egy hektárnyi fenyőerdő 32 tonna port képes lekötni. Ugyanekkora bükkerdő már 68 tonna port „nyel el”. Ipari szeminárium Az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület miskolci csoportja és a KGM Tüzelés- technikai Kutatóintézet rendezésében július 14—16. között rendezik meg a IX. ipari szemináriumot A szemináriumon a negyedik ötéves terv hőtechnikai fejlesztési feladatait vitatják meg — többek között — a vaskohászat, az alumíniumgyártás, a Tement-, tégla- és cserépipar, a cukor- és üvegipar területén. A tanácskozást, melyet a műszaki egyetemen rendeznek, Dojcsák János, a Borsod megyei pártbizottság titkára nyitja meg. A háromnapos rendezvényen csaknem húsz előadás hangzik el. A hazai szakembereken kívül referátumot tart I. Ny. Gyenygin, a Harkovi Politechnikai Intézet képviseletében. már 100 ezer hektoliter sört kap a helyi nagykereskedelem, s ennek több mint felét borsodi területen értékesítik. A legtöbb panaszt mégis Inkább a söripar rendszertelen szállítása és az elosztás egyenetlensége okozza. Köztudott, hogy az utóbbi években a sörgyárak is szabadon, központi irányítás nélkül értékesíthetik termékeiket. Ilyen körülmények között a söriparnak saját érdeke, hogy minél kisebb területen, s a lehető legalacsonyabb szállítási költséggel terítse áruját. Ezért egyáltalán nem véletlen, hogy különösen a kisebb településekre igen ritkán jut, el a sör. Bizonyára nagy örömmel jogadják a hírt a háziasszonyok és mindenki, aki szereti a gyümölcsöt, hogy megjelent a dinnye. Igaz, még csak a sárgadinnye kínálja magát a piaci standokról és a zöldségboltok pultjairól, reméljük azonban, hogy a görögdinnye sem várat magára sokáig (Hegedűs Béla jelv.) Áruterítés S mint a televízió egyik, múlt héten sugárzott riportjában hallottuk, az új tervidőszak végéig számunkra — a kínálat szempontjából — semmi lényeges változás nem várható a „sörpiacon”. Még a bocsi sörgyár 1972—73. évi belépésétől sem, hiszen a riportban a legilletékesebb, a söripar vezérigazgatója, személyesen mondta el, hogy a főváros sörellátási gondjain is elsősorban Észak-Magyar - ország „rovására” kívánnak segíteni. Az elképzelések szerint az új borsodi sörgyár üzembe helyezése után a jelenleg Budapestről hozzánk érkező szállítmányokat teljesen leállítják. Ezt a kiesést a helyi gyár pótolja majd, csakhogy Bocs a tervidőszak végéig nem lesz képes a jelenleginél több sört adni a megyének. Ha mindezt figyelembe vesszük, nagyon is indokolt a kereskedelem kívánsága: kötelezzék szállítási szerződések kötésére a söripart. Enélkül a helyi igényekhez igazodó áruterítés követelményeit sohasem tartja tiszteletben az Országos Söripari Vállalat. L. P. „Hasznos napokat töltöttünk Miskolcon” Kassai vezetők nyilatkozata Szombaton délután visszatért Kassára testvérvárosunk négytagú delegációja. A déli órákban a küldöttség Moldován Gyula, az MSZMP Miskolc városi Bizottságának titkára, s Bárczi Béla. Miskolc város Tanácsa elnökének kíséretében még megtekintette a Miskolci Pamutfonót, ahol Molnár József igazgató, s a gyár több más vezetője fogadta a vendégeket. Az üzemben tett látogatást követően beszélgettünk Jan Brondossed, a kassai pártbizottság első titkárával és Pávái Gombossal, Kassa nemzeti tanácsának elnökével. — Mint a kassai pártbizottság vezetője, milyen tapasztalatokkal tér vissza Csehszlovákiába? — kérdeztük Jan Brondost. — Sajnos, csak nagyon rövid időt tölthettünk Miskolcon — hangzott a válasz —, ám így is sok élményben volt részünk. Különösen sokra értékeljük azt a széles körű tájékoztatást, amelyet a városi pártbizottságon kaptunk Forró gulyás - kánikulában Harminc fok van árnyékban: itt a sokat reklamált júliusi kánikula. Az aszfalton már-már kibírhatatlan a hőség, köny- nyű étkekre, szomjat oltó hideg italokra vágyik az ember. Aztán lemegy az üzemi étkezdébe, és kitálalják a mai menüt: babgulyás, túrósbélessel. A gulyás forró, tetején ujjnyi zsírréteg. Tegnap rántotthús volt, azelőtt szemesbabfőzelék, holnap rakott krumpli következik. De nemcsak az üzemi konyhák szakácsai érzéketlenek az évszakok változására. Nemcsak az üzemi éttermekben adják sorozatban a nyár derekán a lebbencslevest, a tavalyi babot, a zsíros krumplit. A jó nevű éttermekben is stefániaszeletet ajánl a konyhafőnök, amikor harmincfokos a hőség. A strandbüfékben is gulyást főznek szériában és ahol választani lehet, ott is pörkölt, sült hús és tészta az ételek zöme. Régi már ez a vita, a vendéglátóipar elsősorban azért nem szolgál fel zsírtalan, könnyű zöldfélékből készült „kánikulai” ételeket, mert a vendégek — állítólag — idegenkednek a franciás, a mienknél sokkal „civilizáltabb” táplálkozástól. De honnan tudja a vendéglátóipar, hogy idegenkedünk, amikor még megkóstolni sincs módunk a kezdetben talán szokatlan, de összehasonlíthatatlanul egészségesebb gyümölcs-zöldség- salátákat, rántás nélküli főzelékeket, zöld-köreteket? Az első osztályú éttermekben elvétve olvasható ugyan az étlapon az angol borsó, a vajas zöldbab, de olyan áron, hogy azért komplett ebédet adnak. Nem azt várjuk, hogy egyik napról a másikra minden étteremből, üzemi konyháról száműzzék a „vastag” ételeket, és helyette „eszi nem eszi”-alapon zöldséget tálaljanak minden vendégnek.- De legalább a nyári hónapokban, amikor a vendégnek se teste, se lelke nem kívánja a zsíros, nehéz ebédet, legalább ilyenkor nézzenek jobban körül a piacon az anyagbeszerzők. Es ha már a mi egészségünket elintézzük egy kézlegyintéssel — miszerint ezer éve ilyen koszton vagyunk, miért épp most kellene reformálni —, akkor az egyre nagyobb idegenforgalom miatt is tanácsos lenne ezen gondolkodni. Mert kétes értékű az a „souvenir”, amit a külföldi — a hétszámra bekebelezett gulyás révén — gyomorfájás gyanánt hazavisz honi éttermeinkből. a pártmunkáról. Számos olyan, számunkra új módszertani problémáról esett szó, amelyet mi is hasznosíthatunk. Különösen a tö- megpolitikai munka magas színvonala lepett meg bennünket. Nagyon értékes volt számuníkra annak a munka- módszernek a megismerése is, amelyet a városi pártbizottság a dolgozók gazdaság- politikai szemléletének formálásában alkalmaz. — Hogyan értékeli látogatásuk tükrében Miskolc és Kassa testvérvárosi kapcsolatait — kérdeztük Pavel Gombostól. — Kapcsolataink szépen fejlődnek, s mi nagyon örülünk ennek. Kölcsönösen felkeressük egymást, s úgy érzem, ezek a találkozások mindkét fél számára gyümölcsözőek. Az egymáshoz való közeledésre annál is inkább szükség van, mivel gondjaink nagy részé azonos jellegű. Nálunk ugyanúgy sok fejtörtést okoz például a közművesítés meggyorsítása, a beruházási piac feszültsége, az építőipari kapacitás- hiány, mint Miskolcon. Fejleszthetnénk kapcsolatainkat a közszolgáltatások megjavításában is, hiszen feladataink lényegében e tekintetben is azonosak. Jártunk a Diósgyőri Gépgyárban és most a Pamutfonóban, ahol meggyőződtünk róla: a két város üzemei közötti gazdasági kapcsolatok is továbbfej- leszthetők. — Mindkettőjüktől kérdezzük: hogyan érezték magokat városunkban, s milyen megkülönböztetett figyelmet érdemlő személyes élménynyel térnek haza? — Nem udvariasságból hangoztatjuk, de valóban jól éreztük magunkat. Egyik legnagyobb élményünk a városi sportcsarnok megtekintése volt. A létesítményt a legszívesebben hátunkon vinnénk haza. ígéretet kaptunk arra, hogy a tervekbe aprólékosan is belenézhetünk, s talán Kassán is hamarosan épül egy hasonló sportcsarnok. Köszönjük a szívélyes vendéglátást, üdvözöljük Miskolc lakóit. NYIKES IMRE Lakásépítési alap, növekvő bérszínvonal Üdülőt épít a TVK A Tiszai Vegyikombinát új, öt évre szóló kollektív szerződésében egyebek között rögzítették, hogy a vállalati dolgozók lakásproblémáinak megoldása, illetve enyhítése érdekében a TVK — a fejlesztési alap terhére — lakásépítési alapot létesít. A vállalati lakásépítési hozzájárulás összege a mostani tervidőszakban több millió forint lesz. Tartalmazza a szerződés azt is, hogy a jóléti keret összegét évente 200 000 forinttal kell növelni. A módosítás nyomán lehetővé vált, hogy az eddigi 40 helyett az idén már 170 gyermek számára biztosított a vállalat üdülési lehetőséget. A kollektív szerződésben kifejezésre jut a dolgozók fokozottabb anyagi megbecsülésére való törekvés is. Így például rögzíti a vállalati bérfejlesztések mértékét. Az ez év áprilisában végrehajtott 5 százalékos bérfejlesztést a következő esztendőkben a bérszínvonal 2—2 százaléka növelése követi. A dolgozók munkájának fokozottabb megbecsülését bizonyítja az is, hogy — a szak- szervezeti tanács döntése értelmében — a folyamatosan váltóműszakban dolgozókat a korábbi 20 helyett 25 százalékos éjszakai pótlék illeti meg. Döntött a szakszervezeti tanács a vállalati üdültetés fejlesztésében is. A dolgozók régi kívánsága teljesül azáltal, hogy az elkövetkező években húszmillió forint költséggel felépül a TVK üdülője. Mindezeken kívül a Tiszai Vegyikombinát — anyagi lehetőségeihez mérten — továbbra is elősegíti a város fejlesztését. Így például a IV. ötéves terv időszakában újabb 100 férőhelyes óvodát építtet Keni nvárosban. (pusztai)
