Déli Hírlap, 1971. július (3. évfolyam, 153-179. szám)
1971-07-03 / 155. szám
Kedvezmény ] Sárospatakra Sárospatak 150 km-es körzetében 33 százalék utazási kedvezményt biztosított a MÁV az országos borverseny alkalmából megrendezett to- kaj-hegyaljai hétre. A ked- vezmény természetesen a bodrogközi vasútra is vonatkozik. A váltott vasúti jegy érvényes július 5-án (hétfő) 24 órától július ll-én (vasárnap) 12 óráig, visszautazásra július 6-án (kedd) 12 órától, július 12-én (hétfő) 24 óráig. Visszautazásra azok a jegyek érvényesek, amelyeket Borverseny, Sárospatak 1971. feliratos bélyegzővel a Borostyán-szálló portáján és a Rákóczi-vár pénztárában lebélyegeznek. Segélykérő telefonok Az elkövetkező öt évben gyorsan fejlődik a gépkocsikarbantartó és javító hálózat, hiszen csaknem 1,6 milliárd forintot fordítanak fejlesztéséire. 1975-től 1985-ig pedig további hatmilliárd forintot költenek új szervizek építésére. Két év múlva egyébként megkezdik a balatoni autópályán a segélykérő telefonok felszerelését. Mennyi a viz a Blikkben? A legtöbb európai országban már hosszú évek óta gondosan gazdálkodnak a vízzel. Az egyik legnagyobb felhasználó a mezőgazdaság, egyre többet igényel az öntözéshez, és a vízigényes melléküzemágak fenntartásához. Országos törekvéseink között szerepel, hogy 1985-re hazánk lakosságának 85 százaléka a kiépített vezetékekről szerezhesse be ivóvizét. Ugyanakkor azzal is számolni kell, hogy mind nagyobb fogyasztóként jelentkezik az ipar. Mindehhez nem rendelkezünk egyértelműen bő és főként jó minőségű készletekkel. Igaz ugyan, hogy a föld felszíne alatt levő vizekben nemcsak az ország, de Borsod is elég gazdag, de felszíni vizekből már csak 300 méternyi jut egy négyzetkilométerre, szemben a szomszédos országokkal, ahol ennek a dupláját találni. Jönnek és mennek Ha a vízzel, mint felhasználásra váró fontos anyaggal számolnak a hidrológusok, azt is megjegyzik, hogy folyóink, az egészen jelentékteleneket kivéve, más országokban erednek és el is hagyják az országot. Ez a körülmény arra figyelmeztet, Egyhangúak Nem mondana igazat, aki azt állítaná, keveset törődünk az vodásokkal, általános iskolásokkal. Nemcsak az óvodai férő- ■elyek számának folytonos gyarapodása (Miskolcon a tanácsi lapközi otthonos óvodai férőhelyek száma öt év alatt 2239-ről 2954-re nőtt), vagy az általános iskolák jobb felszereltsége, a tantermek számának növekedése igazolja ezt. Az új lakótelepek létesülésével párhuzamosan nő a jájtszóterek száma isHa azonban valaki végigjárja azokat a városrészeket, lakótelepeket, ahol játszóterek vannak, láthatja: kihasználtságuk rendszerint maximális. A legtöbb lakótelepi játszótér sablonra húzott, ötletszegény tervezésű, olykor még veszélyt rejtő is. Az alapképlet (egy-két homokozó, mérleg- és láncos hinta) szinte alig változik, ahol csúszda vagy forgó-henger is látható, már ritkaságnak számít. Mintha a miskolci játszóterek tervezői sosem látták volna a tv-ben, a valóságban azokat a budapesti (városmajori, Margit-híd melletti stb.) játszótereket, ahol valóban paradicsomi környezetben tölthetik szabad idejüket a jövő emberei. Nálunk az új Vörösmarty utcai lakóház játszóterének háromnegyed részét a tervező apró zúzott kővel szóratta le. Rosszul jár az, akinek ilyenkor nyitva az ablaka, de az a gyerek is, aki elesik. Tudom, erre a Szentpéteri kapuban lakók most azt mondanák: ott legalább van játszótér! De ha már építünk játszótereket, ne féljünk eltérni a sablontól, s vigyünk bele — elsősorban gyermekeink kedvéért — egy kis ötletet. Ehhez persze több pénz kell. Segítségül a vállalatokat, a társadalmi munkát végzőket (Miskolc lakói 1965 és 1970 között 46,5 millió forint értékű társadalmi munkát végeztek!), a tervezőket, a K'SZ-szervezeteket, a szülőket hívhatnák a tanácsok. Hiszen, ahogyan a bölcsődei és óvodai férőhelyek számának gyarapításába be tudták vonni a vállalatokat, ugyanígy a játszóterek szebbé, kulturáltabbá tételében is érdekeltek. Mert a játszótereken a gyárakban dolgozók gyermekei is nevelődnek, formálódnak a játék hevében. (nyikes) Két medre lesz a Ronyvának Régi, súlyos gondja Sátoraljaújhelynek a határvonalul szolgáló Ronyva szabályozása. A nyáron bokáig, fél lábszárig érő patak ugyanis tavasz elején a hegyekből lezúduló hólétől hirtelen megduzzadva, gyakran kilépett a medréből, s elárasztotta a város mélyebben fekvő utcáit, házait. Ezért még a harmadik ötéves terv időszakában hozzáláttak a 45 millió forintos szabályozási program megvalósításához. Jelenleg a Ronyva a városszéli vágóhídtől 9 kilométeres kanyargás után Végardó községnél ömlik a Bodrogba. Ezt a szakaszt az eddigi munkák során jelentősen megrövidítették, így a patak új, egyenes mederben haladva, Borsi alatt éri majd el a Bodrogot. A Ronyva szabályozását természetesen a negyedik ötéves terv időszakában tovább folytatják. Ezúttal a városon keresztül vezető medret mélyítik és látják el védelmet, biztonságot nyújtó gátakkal. Ugyanakkor a Fehér patak nyomvonalában egy másik medret is építenek. így lehetővé válik, hogy a két korszerűsített meder egy zsilip segítségével áradáskor akadálytalanul levezethesse majd a múltban oly sok kellemetlenséget okozó Ronyva vizét. hogy többet kell törődni a szomszédos országokból érkező vizek tisztaságával. Éppen ilyen okok miatt tarta-' nak rendszeres értékelést a vízügyi szakemberek a Csehszlovákiából át- léoő folyók vizének ellenőrzéseképpen a csehszlovák vízügyi szakemberekkel. Szükség esetén természetesen nyomban kapcsolatot teremtenek egymással. Elmondható: szerencsére a hozzánk érkező folyók vize nem nagyon szennyezett. így fel- használásuk nem igényel különösebb óvatosságot. Leginkább hűtésre A rendelkezésre álló adatok szerint az ipari üzemek által igényelt víz nagy részét hűtésre használják. Igaz ugyan, hogy ez továbbengedve sem piszkos, de ha melegen kerül vissza a folyóba, már nagymértékben hozzájárul a flóra pusztulásához. Az állatoknál pedig hősokkot vált ki a kezeletlenül visszajuttatott víz. Az ilyenfajta szennyezést a szakemberek hőszennyezésnek hívják. Nemigen kellemesebb a másik sem: a Dunába engedett szennyvíz 93 százalékban kerül tisztítatlanul a vízbe. A nagy mennyiségű vízben szerencsére a gyors lebomlás miatt is kisebb veszélyt jelent a szennyeződés. A jövőben a még a jelenleginél is nagyobb vízfelhasználás miatt a készletekkel takarékosabban kell bánni. Vízlépcső a Tiszán Az országos jelentés alapján kiderült: a Bükk lejtőin gyönyörű üdülőket lehetne építeni, viszont nem látszik biztosítottnak a nagy vízhozam éppen ott, ahol tágas befogadóképességű üdülőszállók létesülhetnének. Mivel sajátos éghajlati viszonyaink miatt egyik évszakban sok, máskor kevés a vizünk, emiatt tározók építésére kell gondolni. A következő tizenöt éves tervben újabb egy vagy két vízlépcsőt terveznek a Tiszára, amelyeknek a helyét egyelőre még nem döntötték el. Űj találmányt dolgozott ki a szennyvíztisztításra két debreceni mérnök. Eljárásuk alapján a szerves anyagok elbontásához szükséges oxigént biológiai úton, a mikroorganizmusok fotoszintézise révén biztosítják. A két debreceni kutató találmánya külföldön is jó visszhangra talált. Lehetséges, hogy nemsokára a borsodi vizek tisztaságának megóvásához is felhasználják az új módszert? (nagy) Fél évszázad múltán ÖREGDIÁKOK TALÁLKOZTAK Ritka esemény színhelye volt a napokban a Földes gimnázium. Ősz hajú férfiak gyülekeztek az egyik osztályban, az egykori katolikus főgimnázium 1921-ben érettségizett diákjai. Harmincötén jöttek el az 50 éves találkozóra, ennyien maradtak a 70 tagú évfolyamból. Az évfolyam megfogyatkozott, az osztályterem mégis megtelt, hiszen az öregdiákok nem egyedül jöttek, elkísérték őket feleségeik, felnőtt gyerekeik és az unokák is ott voltak — a családi fotók segítségével. Újra összegyűlt az osztály, a katedrán újra ott ült kedves tanáruk, Nagy Feri bácsi, aki 83 évét meghazudtoló frissességgel idézte fel egykori diákjai csínytevéseit, a legendás évfolyam emlékét. Hiszen nem akármilyen diákok voltak a most már nagyapakorú férfiak, ötven év elteltével sem halványultak emlékeik, s nemcsak a diákkor, az ifjúság maradt feledhetetlen, az igazi összetartó kapocs, amely fél évszázad után sem gyengült, az az életbe bocsátó alma mater, az iskola. Ezért jöttek haza erre az egy délelőttre az ország legtávolabbi zugában lakó osztálytársak, de hazajöttek a külföldön élők is, ki New Yorkból, ki Londonból, ki Svédországból. S akik nem tudtak eljönni, azok megható levelekkel, táviratokkal köszöntötték barátaikat, csakúgy, mint azok a tanárok, akik idős koruk miatt már nem fogadhatták el a meghivást. Együtt volt az osztály éppúgy, mint 10. 25 és 40 éve. Hiszen nemcsak az öregedés ifjúság utáni nosztalgiája hozta össze őket. Beszámoltak egymásnak sorsukról, amikor 28 évesek lettek, aztán 1946-ban, pár hónappal azután, hogy a világháborúból felocsúdott az ország, s legutóbb 10 évvel ezelőtt, amikor már nagyon sokan hiányoztak a padokból Együtt voltak tehát mind, akik tehették. És mi, a vendégek, akik még a tízéves találkozón is innen vagyunk, nem tudtunk nem arra gondolni, hogy vajon hány olyan osztály érettségizik manapság, amely 50 év után is erősebbnek érzi a gyermekkorban kötött barátságokat, az iskola emlékét? (pusztai) A vadászati világkiállítás előkészületének jegyében trő- feakiállítást nyílt a gemenci vadrezervátum keselyűsi vadász- kastélyában. A kiállítás látogatói a világhíres gemenci szarvasbikák agancsait, vaddisznótrófeáit és őzagancsait láthatják. „Élőképek ” a világkiállításon A világkiállítás területén jó ütemben végzik 14 vállalat dolgozói a műszaki előkészületek munkáit. Építészmérnökökből, gépészeti és elektromos szakemberekből, iparművészekből, formatervezőkből stb. álló „stáb”-ot bíztak meg azzal, hogy hatalmas nemzetközi vadászati bemutatót „csináljon”. Az előkészületek méreteire jellemző, hogy 93 épületet — közöttük egész sor újat — a vadászati jellegnek megfelelően kell átépíteni, berendezni, miközben a szakembereknek messzemenően figyelembe kell venniük a kiállítók kívánságait, s természetesen a nagyközönség igényeit is. A belső berendezők, iparművészek és formatervezők munkája nyomán a szó szoros értelmében színpadsze- rűen „beállított” jelenetek teszik majd emlékezetessé egy-egy ország, s egészében a vadászati világkiállítás páratlanul érdekesnek ígérkező bemutatóit. A kiállítók ugyanis kitömött állatok és különféle élő növények, megfelelő díszletek, sok esetben vetített képek segítségével olyan „élőképeket” állítanak össze, amelyek szinte tökéletes illúziót keltenek. A tervek szerint július közepéig befejeződnek a magasépítési, s augusztus 20-ig a belső építészeti munkák. Illatos aratás Különös, de kellemes illat szállong ilyenkor a bodrogközi tájon, főképp Cigánd, Pácin, Tiszacsermely határában. Ez az ősi vidék ugyanis sajátos talajával, a Tisza és a Bodrog által befolyásolt klímájával igen alkalmas a kömény termesztésére, amelynek ezekben a napokban van az aratása. Kóstolja meg On is a legújabb bolgár füstszűrös cigarettát! VÁRNA Egy csomag ára 4.20 Ft Kapható az egész országban ^S'toÍ5 DOHÁNYÉRTÉKESITÖ Cf) ÉS KÉSZLETEZŐ VÁLLALAT ‘«V.i.M.* Budapest, XI., Budafoki út 59. Évtizedek óta foglalkoznak itt köménytermesztéssel. Két fajtája honos a Bodrogközben ennek a keresett fűszer- növénynek. Az egyik a konyhakömény, ennek a betakarítása folyik most a termelőszövetkezetekben. Évelő növény, kora tavasszal vetik a mákkal együtt. Az első nyáron letakarítják a táblákról a mákot, kinyűvik a mákszárakat, aztán kap a kömény egy kapálást. Őszre megerősödik, könnyűszerrel bírja a téli fagyot. A második év tavaszán ekekapával fellazítják, levegőztetik a talajt, s június végére, július elejére, aratásra beérik. Kíméletesen kell vele bánni, mert könnyen pereg a köménymag. Ezért a hajnali órákban, még harmaton végzik az aratását, gyakran sarlóval. Gondos, aprólékos munkát kíván, de megéri, hiszen szerényen tervezve is 5—6 mázsát ad holdjáról, ami 18—20 ezer forintnak felel meg. A most betakarításra kerülő konyhaköményen kívül. édesköményt is termesztenek a Bodrogközben, amely különféle aromákhoz szolgáltat alapanyagot. Ez egyéves növény, s aratására majd őszszel: szeptember végén, október elején kerül sor. 1
