Déli Hírlap, 1971. július (3. évfolyam, 153-179. szám)
1971-07-20 / 169. szám
J A Munkásőrség .jövő esztendőben ünnepli .megalakulásának 15. évfordulóját. A jubileum tiszteletére a Diósgyőri Gépgyárban új mun- kásőrkörletet avatnak. A beruházás kivitelezése már megkezdődött. Az építők, a BÁÉV dolgozói vállalták, hogy a tervezett határidőre minden körülmények között elkészülnek a munkával. Közlekedési balesetek A személyi sérüléssel járó közlekedési baleseteknek mintegy 17,2 százalékát okozták az ittas járművezetők az idei év első felében. Csupán Borsod megyében 1970-ben 280-an okoztak súlyos közlekedési balesetet alkoholfogyasztás miatt. A balesetek 40 százalékát traktorvezetők, míg a 23 százalékát motorkerékpárvezetők okozták. Ismét lehet horgászni Véget ért a halászati tilalom, a borsodi folyókon ismét megkezdődött a horgászás, a lehalászás. A Tiszai Vegyi Kombinát és a tokaji Tiszavirág Halászati Termelőszövetkezet engedélyt kapott halnevelésre. Most a halászok egyik legfőbb gondja, hogy az árterületen, kis tócsákban rekedt halakat visszajuttassák a vízbe. Utazom. Pestről Vácra. A ’külső H vágányról. Lassan jön mozgásba a sokszerelvé- nyes vonat. Indóházak, raktárak, álló vagonok. • A házak tűzfalukat mutatják a sínek felé. A százhuszonöt évvel ezelőtti indulás mennyivel ünnepélyesebb lehetett! Amikor az első síneken futott Pest és „Vácz”, között a „tüzes masina”. Óriási — csodálkozó, szorongó, ünneplő — tömeg gyűlt össze 1846. július 15-én a Magyar Középponti Vasúttársaság ■ pesti pályaudvara (a .mai Nyugati) előtt. „A Váezi út fasorozata, az udvar előcsarnoka, s a töltés melletti völgy tömve volt nézőkkel” — írja a Jelenkor. Az ünnepélyes utazáson kétszázötven előkelő meghívott vehetett részt. Nemzetiszín oszlopon magasra emelkedett a szabadot jelző zöld kosár. (Az automata jelzőlámpa oszlopa piros — fehér). A mozdonyoknak nevük volt: az ünnepi szerelvényt két mozdony, a Pest és a Buda vontatta. A Pest, a Buda, a Pannónia, a Vácz, a Neográd és tizenegy társa a belga Cockerill „erőműgyárból” érkezett. A menetrend. „A vonatok naponként indulnak: reggel, délután, este. Vasár- és ünnepnapokon délután kétszer is.” (Ma szinte félóránként. Hétköznap huszonhét vonatpár közül válogathatok.) „A t. ez. utasok minden vonat indulása előtt legalább egy Anyagmozgatás ’71 Készülődnek a DIGEP targoncavezetői Az MTESZ Központi Anyagmozgatási és Csomagolási szakbizottsága Anyag- mozgatás ’71 címmel október 8. és 18. között rendezi meg az anyagmozgató gépek és eszközök kiállítását. A kiállításon első ízben vesznek részt külföldiek. A BNV területén zajló eseménysorozat kiemelkedő eseménye lesz a VII. országos anyagmozgatási konferencia, a nemzetközi szakirodalmi kiállítás, s a IV. országos, valamint a II. nemzetközi targoncavezetői verseny. Mint ismeretes, a targonca- vezetői versenyeknek rendszeres résztvevője a Diósgyőri Gépgyár is. Egyrészt bizonyos típusú targoncákat ők biztosítanak a mezőny versenyzői részére, másrészt — rendszerint sikerrel — részt vesznek a versenyen targoncavezetőik is. A DIGÉP-ben már megkezdték a targoncavezetők és targoncák felkészítését az őszi nagy targoncavezetői versenyekre, s a kiállításra. síről Vácra es vasúton negyed órával meg j eleimi, valamint a közben eső állomásokon a vonat érkezését megvárni kéretnek.” A harminchárom kilométeres távolságot a Fest, a Buda 59 perc alatt futotta be. Csak Palotán (a mai Rákospalotán) és Dunakeszin állt meg. Most tizenegyszer áll meg a vonat, a menetidő pedig valamivel több, mint egy óra. „A középponti vasút készen levjj része, a pesti—vá- czi vonal július 15-én valósággal megnyittatott. Kellemes időtöltés. A látvány nagyszerű. — Belépve a csarnokba, amelyből az indulás történik, azonnal meg vagyunk lepetve az épület belsejének óriási nagyságától •— a középen ötszörös vaspálya — ezek közül kettő párhuzamos, s csak mesz- sze az udvartól, kinn, a mezőn hajlanak el egymástól, egyik Vácz, másik Szolnok felé, a többi pályák arra szolgálnak, hogy a kocsik, s mozdonyok egyik pályáról a másikra átvitessenek, s ezért azok nem párhuzamosan, hanem több ponton egymásba folyólag vannak lerakva. A csarnok körös-körül el van árasztva ablakokkal, sőt felülről is bőven ömlik be a világosság.” A Nyugati pályaudvarról ma tizennyolc sínpár indul. Csodálattal vegyes félelemmel, és meglehetős ellenérzéssel fogadta a múlt század embere a vasutat. Alig néhány hónappal a megnyitás után, merényletre készültek az ellenzők. Köveket, érett tököket raktak a sínekre. De a vonat pozdorjává törte az „akadályt”. S feltartóztathatatlanul folytatta útját „Ha kisiklik, ki tudja hová szalad?” — írja a korabeli krónikás. * Dolgoznak a pályamunká- sdk. Síneket cserélnek. Pesttől Szobig most épül a hézagmentes sín. K. M. Jó ütemben halad a Csorba-tó mellett, az Északmagyarországi Kavicskotró Vállalat KDB 100-as típusú úszókotrójának szerelése. Üzembe helyezésével a kavicsbánya jelenlegi, napi 1500—2000 köbméteres kapacitása 2500 köbméterre nő. A szerelők úgy tervezik, hogy az-új úszókotrót, amely hat ember közreműködésével, óránként 100 köbméter kavicsot termel majd, augusztus 20-ra üzemeltetésre adják át. (Hegedűs Béla jelvétele) Lehet-e önellátó Borsod? (Folytatás az 1. oldalról) A megye és ezen belül Miskolc zöldség-gytimölcsel- látásának 45—50 százalékát az Agrokonzum fedezi. A téli hónapokban — amikor tárolt készletekből kell kielégíteni az igényt — ez az arány 80 százalékra növekszik. Nem kétséges tehát, hogy a MÉK utódjának, az Agrokonzum Mezőgazdasági Termékértékesítő Szövetkezeti Közös Vállalatnak meghatározó szerepe van a piaci kínálat, s az árak alakulásában. A szövetkezeti kereskedelem országosan ez évre 550 ezer tonna zöldség felvásárlását irányozta elő. Ebből azonban 50 ezer tonnára nem sikerült szerződéses partnert találnia, mivel a mezőgazda- sági üzemek általában nem tartják kifizetődőnek a zöldREFLEKTOR Ma Budapesten megkezdődnek az idei Bartók szeminárium kurzusai a Zene- akadémián. Baján, a nyári kulturális feladatokról tanácskoznak a bajai járás kultúrotthon-vezetői. + Ba- latonszabadiban automatabe- muitatót tart az Utasellátó Vállalat. Bonyhádon felavatják a járási úttörőtábor új, kétemeletes épületét ^ Debrecenben nemzetközi úttörőtábor nyílik a Nagyerdőn. 3^ Győrött lengyel kamarakórus vendégszerepel a+c Pécsett az újhegyi szénelőkészítőben NSZK-gyártmányú portalanító berendezést helyeznek üzembe, Sopronban elbúcsúznak az egyetemtől és a várostól a nyári egyetem részvevői, sf: Velencén Takács Imre József At- tila-díjas költő találkozik olvasóival. A lépés joga a panaszosé Újra a brigádon a sor A panasz lényege ez volt: az LKM acélöntödéjének kikészítő üzemében nem becsülik kellően a fizikai munkát. Törzsgárdatagok számolnak le, átmennek más üzembe, amellett — noha járna nekik — nem kapnak melegüzemi bérpótlékot sem. Kifogásolták, hogy 42 órás munkahét helyett 44 órás rendszerben kell dolgozniok. Az egyengetőknél Czimre István brigádvezető mondja: — Most ugyan nem a kemencékből dolgozunk, de tulajdonképpen melegüzemi munka ez is. Ebből ered az egyik panaszuk, amit a nagyüzemi párt- és szakszervezeti bizottságon is szóvá tettünk. — Ettől könnyebb munkahelyen is 42 órás a, munkahét — mondják. — Nem kaptunk béremelést sem. Így aztán nem csoda, hogy sokan itthagyják az üzemet. Én is benyújtottam a lemondásom, noha 21 éve vagyok a vállalatnál. — S miért nem ment el mégsem? — Meggondoltam. Aztán a feleségem is azt mondta: minek mennék máshová ennyi év után. De Péli Gyula, aki 22 évig dolgozott itt, elment ... Tóth János pvárrészlegve- zetőt mindenki ismeri a gyárban. Az acélöntődében is azt mondják róla, kemény, ám igazságos ember. Mit mondó: — Egy sor kérést máris teljesítettünk — mondja. — . Július 1-től béremelést kaptak,-mert jól dolgoztak. Kezdeményezésünkre az új kollektív szerződésbe bekerült, hogy amikor melegüzemi munkát végeznek, jár a 10 százalék bérpótlék. A 42 órás munkahét pedig azért nem vezethető be, mert ehhez az egyhónapi munkaidő 70 százalékában meleg munkát kellene végezniük. Ez pedig folyamatosan nem így van. A lépés joga ismét az övék: ha továbbra is úgy dolgoznak, mint eddig, újabb béremelésre számíthatnak. o Farkas Sándor üzemvezetőhelyettes mondta el: — A minap nyereségjutalmat osztottunk. Háromszázan vagyunk, százharmincán nem kaphattak. Czimrééknél mindenki kapott 300—400 forintot. Aztán: elkészült a második félévi feladatterv. Ha teljesítik — amit elvárunk tőlük —, havonta 200 forint célprémium fizethető számukra személyenként. A melegüzemi pótlék augusztus 12-én kerül a borítékba először. Az a véleményem: most valahogy jól együtt van a brigád, nem szabadna meg- torpanniok. Kéréseiket igyekszünk orvosolni, de nemcsak nekik lehetnek elvárásaik, hanem az üzem vezetőinek is. A jogos, vagy jogtalan panaszok miatt néhányan elmentek az üzemből, a Czim- re-brigádból is. A gyáregységvezető szerint ez inkább erősíti a brigádot. S mipt mondotta, ha most Czimréék ismét előre lépnek, akkor újra a gyáregység és üzemvezetőség következik. De előbb a brigádon a sor... NY. I. ség-, különösen a primorter- mesztést. Más megyékből Mi a helyzet vajon Borsodban, illetve Miskolcon? Az Agrokonzum a megyében forgalomba hozott árualap zömét, 3422 vagon zöldség és gyümölcs felvásárlását a helybeli szövetkezetekkel kötött szerződés alapján fedezi. A többi megyéből — Hevesből, Csongrádból, Bács- ból stb. — 823 vagon árut vásárol fel a szerződések szerint. E mennyiség — állítja az Agrokonzum vezetősége — több is, mint amennyi saját bolthálózatának, s többi vásárlójának a kielégítéséhez szükséges, beleértve természetesen a mintegy 350 vagon exportot is. Az exportnál álljunk meg egy szóra. Sokan úgy vélik, hogy túl sok zöldséget, gyümölcsöt szállít kereskedelmünk a határon túlra, s ennek tulajdonítható, hogy időnként akadozik az ellátás egyes cikkekből. Ne», ez nem így van, hiszen az export mennyisége — az említett megyei adatok is mutatják — viszonylag csekély, s főleg olyan cikkeket k lde- nek a határon túlra, melyekből itthon bizonyos fokú túltermelés mutatkozik. Gondolunk például a téli káposztára. Évek óta nem exportálnak viszont újburgonyát. S az is köztudott, hogy néhány cikkből import útján fedezik a szükségleteket. Csökken a vetésterület De miért nem megfelelő akkor az ellátás? Egészen a termelésig kell vis anyúlnunk, hogy választ adjunk e kérdésre. A már említett NEB-vizsgálat megállapítása szerint a zöldségfélék vetés- területe a megyében az 1868. évi 6676-ról 1970-ig 4720 ka- tasztrális holdra csökkent.^ A csökkeni - oka alapvetően gazdaságossági tényezőkre és a munkaerőhelyzetre vezethető vissza. A zöldségtermesztés rendkívül munkaigényes, a mezőgazö ~ - ~ ti termelőszövetkezetekben oedig kö7i'tdot- tan kevés a munkáskéz. A miniszterhelyettes is 1 árt erre a kérdésre a műsorban, s azt ígérte, ' javítják a műtrágya-, valamint kisgépellátást, s felülvizsgái- ’ík a gazdaságosságot is. Az viszont kétségtelen, hogy önellátásra Borisodban aligha számíthatunk. Továbbgyékbol való „importálásra”. Ez viszont automatikusan növeli a 'fogyasztói árakat, hiszen a szállítási költséget is a vevőnek kell megfizetnie. Egyelőre elképzelhetetlen az önellátás azért is, mert a déli megyékben több héttel hamarabb érnek Y - a primőrök, mint nálunk. Egyet kell értenünk azonban a miniszterhelyettessel abban, hogy a szállítási kapacitás növelésével, jobb szervezéssel, egyenletesebb áruteríH-sel még tovább lehet és kell is javítani a mezőgazdasági jellegű megyék, városok ellátását. Kufárok a piacon A többcsatornás értékesítéstől nemcsak a kínálat növekedését várjuk, hanem azt is, hoc- csökkenjenek az árak. Sajnos, az utóbbi óhaj csak részben teljesült eddig, mert mint a NEB-vizsgálat megállapította — a közvetlenül értékesítő állami gazdaságok, téeszek standjain az árak sokszor magasabbak, mint az Agrokonzum boltjaiban. További gond, hogy a mezőgazdasági termelősEö- vetkezetek piacra hozott áruinak egy része — tekintélyes része! — viszonteladók, kofák kezére jut, akik khasználva az időnként akadozó ellátást, felverik az árakat. Kívánatos lenne időnként körülnézni a piacokon az illetékeseknek, s ha kell, adminisztratív intézkedésekkel is gátat szabni az üzérkedésnek! Primőrök és árszínvonal Milyen ellátásra számíthatunk a közeljövőben? Az Agrokonzum szerint, ameny- nyiben az időjárás kedvez, tovább növekszik a felhozatal és ezzel párhuzamosan csökkennek az árak. Az árszínvonal emelkedését különben is főleg a primőr időszakokban tapasztalhatták a vásárlók! Ebből következik, hogy — ha nem is rendezkedhet be önellátásra a megye, a téeszeknek — ameny- nyire anyagi erejük engedi, legalább a melegágyi primőrök termelését kell növelnie a következő években. Alapvető javulást azonbán — országosan — csak hosszabb távon remélhetünk a zöldség- ' gyümölcsellátásban, s ezzel együtt jár majd az árak stabilizálódása is. B. D.
