Déli Hírlap, 1971. június (3. évfolyam, 127-152. szám)
1971-06-14 / 138. szám
a miskolciaké a szó ■■■ Pályaépítés miatt késik a vonat A május 17-én megjelent„Érthetetlen” című cikkben foglaltakat kivizsgáltuk. JY .* Atásul közöljük, hogy a budapesti igazgatóság területén, Pécel— Isaszcg állomások között pályaépítési, illetve pályafelújítási munkálatokat végeznek. Emiatt a Budapest Keleti pályaudvarról induló vonatok fenti vonalszakaszon késnek. A menetrend könyvben előirt 80/80 km o sebesség helyett a személyszállító vonatok 8,3 kilométer hosszban csak 20 kilométeres sebességgel közlekedhetnek, amely maga után vonja a csatlakozó vonatok késését is. A budapesti igazgatóságtól kapott értesítés szerint a vonatok menetrend szerinti közlekedtetése csak a fenti munkálatok befejezése után lehetséges. ZSIGA LAJOS, vezetőhelyettesc MAv Igazgatóság Arcpirító volt! E hét elején egyik este 7 óra tájban villamosra vártam a Vá- r sház téren. Amíg a szerelvény megérkezett, nézelődtem. Egyszer csak az egyik kapu alól „kilibbent1’ egy — láthatóan — tinédzser-korban levő fiatal lány. A mostani divat híve lehetett, mivel úgynevezett „forró nadrágot” viselt. De milyet! Olyat, aminek a látványa az utcai járókelőkből megbotránkozást, elképedést és különböző (nyomda- festéket nem tűrő) megjegyzéseket váltott ki. Különösen azokból. akik maguk előtt haladva voltak kénytelenek „szemlélni” a merész fruskát.... Arcpirító volt! Kedves „forró nadrág'’-os Kislány ! Ezúton hozom szives tudomására, hogy a divat kreátorai ezt az új ruhadarabot nem utcai viseletnek szánták. Sokkal inkább fürdő- vagy üdülőhelyre való. De én még ott is túl „forrónak” találnám ezt az ön által viseltet. Nem vagyok idős, a múlt századból ittmaradt „műemlék”, magam is inkább a fiatal korosztályhoz tartozom. Am azért mégis . . . Vagyis, mégse . . . Ennyire nem forró mifelénk az éghajlat! Különösen nem este 7 óra körül. A fenti alkalommal ön láthatóan vásárolni indult, ugyanis kezében egy szatyrot „hintázla- tott” és pénztárcáját is magával vitte. Ehhez a nagyon prózai úthoz pedig abszolút nem illett a „költői” forró nadrág . . . B. Mária Miskolc Elmaradt a „lényeg” A Hunyadi utca elején levő Szuperét t Áruházról — ami az áruellátást és az udvarias, előzékeny, figyelmes kiszolgálást illeti — csak a legnagyobb elismeréssel beszélhetünk. Levelünk írására az késztetett, hogy napvilágot lásson valami nagyon lényeges dolog, amiről a tervezők — enyhén szólva — elfelejtkeztek, mégpedig a szellőztetésről. Mi, vásárlók, még tíz peronyi ott-tartózko- dá alatt is szenvedünk a fülledt levegőben. Mit kínlódhat akkor a személyzet 8 órás napi munkaideje alatt? T. Jót séf, Hoffmann O. u. 6. „A téma nem ismeretiéit előttünk, mindent megtettünk, hogy mihamarabb változtassunk a helyzeten, Sajnos, a budapesti Szellőztetőművekben/ — 1970. januárban — megrendelt két teto- szellőztetó elkészítését csak 1971. decemberére igazolták vissza” — mondták az áfész- nél kérdésünkre. (A szerk.) Mit mond a paragrafus? A munkakönyv illetékéről A munkaügyi miniszter 11/1971. számú ren delete megváltoztatta a munkakönyv kiállításáért fizetendő illeték mértékét; Az új jogszabály szerint a dolgozónak az új munkaikönyv kiállításáért 10 forint, az első munkakönyv-másodlat kiállításáért 200 forint, a második és minden további munkakönyv-másodlat kiállításáért 600 Ft díjat kell illetékbélyegben leróni. A másodlat kiállításáért járó díj lerovása alól csak akkor lehet felmentést adni, ha a munkakönyv megrongálódása (megsemmisülése, elvesztése) a dolgozó önhibáján kívül következett be. A felmentést az illetékes munkaügyi szakigazgatási szerv vezetője, vagy a községi tanács elnöke adhatja. Dr. S. T. Válaszol az illetékes A D. H. június 7-i számában megjelent H. .1. miskolci lakos észrevételével, a szifonpatron-hiánnyal kapcsolatosan sajnálattal közöljük, hogy átmeneti ellátási zavarok jelentkeznek a szifon patron-ellátás tekintetében. Ez abból adódott, hogy az ipar nem bocsátott a kereskedelem rendelkezésére igényének megfelelő meny- nyiségű patront, s a patronok töltése sem volt folyamatosan biztosított. Téves a Kedves Olvasó azon felvetése, hogy a kereskedelem később adja le rendelését vagy szezonidőszakban nem figyel a forgalom várható alakulására. Reméljük, az elkövetkezendő időben a tárcaközi tárgyalások eredményeként javulni fog a szifonpatron-, illetve a szénsavellátás. Megjegyezzük. hogy ez a probléma nem csak Kazincbarcikán jelentkezett, hasonló volt a helyzet fővárosunkban is, ezért is folytattak a közelmúltban tárcaközi megbeszéléseket. BORSODI IPARCIKK KISKERESKEDELMI VÁLLALAT Mennyi lehet az új dolgozó munkabére? — kérdezi Kótai Artúr miskolci olvasónk, ha munkahelyet változtat. A munkaszerződés tartalmában a munkáltató és a dolgozó szabadon egyeznek meg. A dolgozó személyi alapbérét, általában a munkaügyi miniszter által kiadott bértételek (bértarifák) keretein belül lehet megállapítani. Kivételesen a bértételnél magasabb alapbérben is megállapodhatnak személyi fizetés jelleggel. A munkáltató részére a Múnkatörvénykönyv azt írja elő, hogy a dolgozó által végzett munka bérét és egyéb díjazását egyéni munkateljesítménye, valamint a vállalat eredményes működéséhez való hozzájárulás alapul vételével kell meghatározni. Az 1971. április 27-ével hatályba lépett- 11 1971. MüM sz. rendelet szerint a dolgozó személyi alapbére az alkalmazásikor és az alkalmazást követő egyéves időtartam alatt nem érheti el a vele azonos vagy hasonló munkakörben dolgozó törzsgárda- tagok átlagos személyi alapbérét. Ezen korlátozás nem vonatkozik az „áthelyezett” dolgozókra és azokra, akik az új munkakörben az átlagost meghaladó, kivételes elméleti vagy gyakorlati ismeretekkel végzik munkájukat, feltéve, hogy az előző munkahelyről nem ,,kilépett” munkakönyvi bejegyzéssel távoztak. Dr. S. T. Szerkesztői üzenetek Pauük László né, Miskolc: A Gyors- és Gépíró Iskolában (Miskolc, Palóczy u. 7.) szeptember l-én kezdődik a tanítás. A tanulmányi idő 2 év, hetenként háromszor tartanak foglalkozást. Felvételi vizsga nincs, jelentkezési lapot az iskolában kell kérni. Molnár Lászlónc, Onga: Elfelejtette közölni, hogy hol, melyik vállalatnak fizették be a szilikálblotkkot. Ennek hiányában nem tudtunk érdeklődni, miért nem kapták meg. Olvasóink figyelmét felhívjuk, hogy csak pontos névvel és címmel ellátott levelekre válaszolunk. A név nélküli vagy pontos címpiel el nem látott levelekre lapunk hasábjain sem válaszolhatunk. „Csak” szeretetre vágynak Az abaújkéri Állami Gyógypedagógiai Névelő Intézet száztíz lakóját június 5-én meglátogatta az Északmagyarországi Vegyiművek M-üzemi szocialista brigádjainak harmincöt tagú csoportja. A szép kastélyban — ahol a gyermekek élnek, tanulnak —, majd az Aranyos-völgyben rendezett kiránduláson jó hangulatban folyt az ismerkedés. A gyerekek mindent megkapnak. amit anyagi eszközből meg lehet szerezni. Szeretetet is kapnak a tizenhét tagú lelkes pedagógustól. De csak tizenhét áldozatkész ember szeretetét élvezhetik — nevelői szigorral párosítva. Ez a száztíz gyermek száztíz család meleg szeretetére vágyik. Korlátozott szellemi képességű*: sok esetben a család okozta lelki törés következménye. A fogadtatás, a találkozás öröme nagyobb volt, mint ahogy elképzeltük. Izgatottan beszéltek intézeti életükről, arról, hogy a szünidőben hazamennek, s hogy van olyan gyerek is, aki nem mehet haza, mert nem várja senki; vagy van, aki várhatná, de mégsem várja, pedig az szülőanyja, édesapja. Szenitmártoni László intézeti igazgató elmondta, hogy az állam anyagilag maximálisan gondoskodik a gyermekekről, a pedagógusoktól és nevelőktől igen nagy gondoskodást és szeretetet kapnak, de ez kevés ahhoz, hogy a gyermekeket teljes értékű, emberi rangra emelje, hiszen mindez nem pótolja a család melegét, a szülői szeretetet. Az igazgató a patronálásért háláját fejezte ki a szocialista brigád minden tagjának, akik szabad szombatjukat a pihenés, szórakozás helyett feláld íztAk, talán nem is felesleges forintjaikat ajándékra váltva, szere- íetükkel együtt átadták a „csak szeretetre vágyóknak”. Patak Károlyné ÉMV-d ügozo Sajóba bony Rovatvezető: KOLTAI JÓZSEFNÉ ■ét Az ózdi martinászok munkájának is egyik legszebb pillanata a csapolás, majd a ko- killák megtöltése a szikrázó acéllal. (Strohmayer felvétele) „A szavak tanítanak, a példák magukkal ragadnak Beteg-lélektan és ápolónői etika A címben, idézett latin közmondást választotta memen- tónak tanulmánya élé Szederkényi Tiborné, Hornyánszkí Katalin, a miskolci TBC-kór- ház IV. belgyógyászati osztályának ápolónője. A tanulmány----amelyet a megyei egészségügyi középkáderek tanácskozásán felolvasott — témája a szakiskolában tanultakat és a munkaköri gya_ •korlatot szembesíti. Figyelmet érdemlő, s valóban megszívlelendő tapasztalatokat dolgozott fel Szederkényiné. Tízéves szakmai gyakorlata során, több kórházban, s azokon belül is több osztályon dolgozott. 4 pályakezdés — Tanulmányaim befejezése után — 1961-ben végeztem el a bentlakásos egészségügyi szakiskolát — szerencsémre olyan kórházi osztályra kerültem, ahol a kezdeti csalódásaim áthidalását segítette az, hogy főnökeim vallották: az orvosok és ápolónők valóban segítőtársai egymásnak, szervesen kiegészítik egymás Színes filmen térképezik fel Magyarországot Kevesen tudják, hogy a MAFILM 8-as stúdiójában a reklám-, árupropaganda és számos más rendelésre készülő dokumentumfilm mellett az utóbbi években új produkcióikat is forgatnak. Három éve a megyék és a városok tanácsai, mint új mecénások, a színes film eszközeivel igyekeznek megörökít- ..tetni fejlődő, változó életünket, rögzíteni a múlt még fellelhető nyomait, s tovább adni a jövőnek a ma tapasztalatait. 1968-tól 1975-ig tulajdonképpen a filmesek segítségével feltérképezik Magyarországot. A mai ember és az elkövetkező generáció számára olyan filmdokumentáció áll majd rendelkezésre, amely értékes bizonyítéka társadalmi rendünk humanizmusának és igazságának. Valamennyi alkotás azt a döbbenetes változást és pillanatot ábrázolja, amikor egy új ..honalapítás”, egy új ország megteremtésének körvonalai alakulnak ki. Békés, Szolnok, Fejér, Zala után ebben az esztendőben Győr és Heves megyéről, Pécs, Tata, Nagykanizsa és Zalaegerszeg városáról készítenek filmeket a stúdióban. A sorozat a következő évben — a tervek szerint — Székesfehérvárral, Szolnokkal, továbbá Csong- rád megyével folytatódik. munkáját. Munkakedvemet megsokszorozta bizalmuk, és az, hogy tudásomat állandóan fejlesztették. A gondot ekkor elsősorban az okozta, hogy az osztály felszereltsége — itt munkaeszközökre gondolok — meg sem közelítette az iskolai tankórterem íelszeretségét. Ezek hiányában. pedig bizony sokszor ■ nem tudtam mit kezdeni az ott. tanultakkal. Mert bár a tankórterem felszereltsége is hagyott kívánnivalót (legalábbis akkor!), az ottani létszám mellett, s viszonylag ideális körülmények között tanultunk. Tehát megtanították velünk azt, mit kell tenni olyankor, ha minden, vagy majdnem mipden munkaeszköz a rendelkezésünkre áll. De azt nem, hogy mit tegyünk, ha nincs. És ez a probléma a mai napig megtalálható: a kórházi osztályok munkaeszköz-ellátási színvonala igen sok kívánnivalót hagy. t Amiről keveset hallottak — Egy másik osztályon ennél nagyobb csalódás ért. Keserűen kellet tudomásul vennem, hogy a legcsekélyebb szakmai megbecsülésért is igen keményen kell „bizonyítanom”. Ha egyáltalán adtak rá lehetőséget. Mert a szakamai tudást igénylő feladatokat szinte kizárólag a főnővér és helyettese végezte. A legtöbb küszködést mégsem a már említettek okozták Szederkényi Titboménak, s vele együtt nyilván sokszáz egészségügyi középká- demek. — Beteg-lélektanról, ápolás-pszichológiáról az egészségügyi szakiskolában csak igen keveset tanultunk s úgy tudom, ez így van ma is. Holott az eredményes betegápolás legfontosabb alapja lenne. Éppen ezért kellene nagyon komolyan venni már az iskolában, s nem csupán elméletileg megtanítani, hanem a kórházi kis- és nagygyakorlatban levő növendékektől szigorúan szá- monkórni. Tapasztalatból tudom, hogy milyen felbecsülhetetlen kincs az, ha a gyógyító, ápoló személyzet mindenekelőtt a beteg lelkiegyensúlyát igyekszik megteremteni. 4 közösség ereje — Etikai tulajdonságok nem születnek az emberrel. Azok nagy részét szívós, türelmes nevelő munkával kell kifejleszteni, s az esetleges jellembeli kívánalmakat mór az iskolában kialakítani, vagy legalábbis a gyakorlati életre megalapozni. Mert a gyakorlatban igenis nagy szerepet kap a munkaerkölcs, a kollektivizmus. Az ápolónő nem egyedül végzi a munkát a beteg körül. Csupán tagja a beteg gyógyítása érdekében alakult közösségnek. S ez határozza meg a munka eredményességét. Az iskolában tehát rögzíteni kell a növendékek tudatába: a közösség felel minden egyes tagjának munkájáért, és viszont; a közösség minden egyes tagja felel az egész közösség munkájáért. Ez legyen az ápolónői etika alapja — már az iskolában is! R. É. Vízikapu a Bodrogra Sárospatakon az idén folytatják a Rákóczi-vár szépítését. A követke-" esztendőkben feltárják és helyreállítják a I belső várat „körbefogó” erős védőfalakat, amelyeket még Perényi Péter építtetett, és amelyek már pusztulásnak indultak. Az Országos Műemléki Felügyelőség dolgozói most kezdték meg az úgynevezett vízikapu ./ó’áéoítését”, amelyen pár évvel ezelőtt még látható volt elkészülésének dátuma: az 1514-es évszám. A Bodrogra vezető vízikapu — amely a belső vár esvet- len kocsibejárata volt — eredeti magasságban áll még, s így a várat körülvevő ledüle- dezett falat hozzá tudják majd méretezni. A lőréssel ellátott kapu helyreállítását még az idén befejezik és ezzel újabb szé” rr ” lékkel gyarapodik Sárospatak.
