Déli Hírlap, 1971. június (3. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-10 / 135. szám

Tanuló munkás Nem nehéz megjósolni, hogy e számmal — 1014 1971. — jelölt kormánydöntéssel az elkövetkező hónapokban, években elég sokszor találkozunk majd. Előbb vagy utóbb minden szakmunkás fel kell hogy tegye önmagának a kérdést: ho­gyan akarja továbbfejleszteni ismereteit?... Ez a határozat ugyanis a munkások továbbképzése fejlesztésének általános elveivel foglalkozik. A munkaerő-utánpótlás eddigi forrásai „bedugultak”, a mezőgazdaság ma már inkább „visszacsábít”, semhogy jelen­tékeny számban munkáskezet adna, az asszonyok nagy több­sége szintén dolgozik — marad tehát, mint kiapadhatatlan tartalék, a rendelkezésre álló munkaerő „megváltoztatása”. A technikai-tudományos forradalom általános „haladási sebességét” főleg a munkások határozzák meg. Az egyszer megszerzett szakmai tudás ma már nem jogosít fel arra, hogy annak, a kamataiból egy életen át gondtalanul meg­élhessünk. A mérnökök tudását — így mondják mindenütt — 10—15 éven belül fel kell frissíteni, mert elavul; a modern szakmunkásra ugyanez mondható el!... A technika tempója, az új módszerek bevezetése, a nagy tudású gépek sokasága — mind-mind többet vár a mellette dolgozó embertől is. Ezért tartja lényegesnek az 1014-es határozat, hogy a munká­sok tudásukat „bizonyos időszakonként felfrissítsék”. Gazdag program; de mondhatnánk így is: kényszerítő program. A határozat ugyanis félreérthetetlenül kimondja, hogy „a továbbképzés megszervezéséről, a feltételek biztosí­tásáról elsősorban a vállalatoknak kell gondoskodniuk”, Érdeke is a vállalatoknak, hogy erről gondoskodjanak. Ér­demes azt is felvetni — bár az 1014-essel még csak most is­merkedünk —, hogy a szakmai továbbképzést jó lenne „be­építeni” oktatási rendszerünkbe. Ha valaki ma az átlagosnál jobban akar élni, akkor az átlagosnál nagyobb szakmai ismerettel, jobban is keli dol­goznia. Ezt szolgálja a maga módján az 1014-es határozat, amely sürget is, hiszen — mint kimondja: „úgy kell intéz­kedni, hogy az új alapokra fektetett továbbképzés az 1972. év folyamán megkezdődhessen”. BÁN JÁNOS Mikor nézik a legtöbben a tévét? A kérdésre önként adódik a válasz: „Ha jó a műsor.” Csakhogy ... az sem mindegy a Magyar Rádió és Televízió Tömegkommunikációs Kuta­tóközpontja felmérései sze­rint, mikor, milyen napon tű­zik műsorra a kérdéses fil­met, riportot. Számos, eddig másodlagosnak vélt tényező is közrejátszik abban, miikor és hányán foglalnak helyet a tévékészülékek előtt. Az esti időszak nézettsége mind a szellemi, mind a fi­zikai keresőiméi kedden a legmagasabb, s ugyancsak mindkét rétegnél vasárnap a legalacsonyabb. A nem me­zőgazdasági fizikai keresők­nél a keddi maximum és a vasárnapi minimum között 31, a szelemieknél 30 száza­lékos különbséget találunk, ami a két kategóriánál mint­egy 800 ezer fő csökkenést jelent. Amíg a 14 és 20 év közötti korosztályoknál a szombat esti időszak nézett­sége a hétköznapok esti pe­riódusának nézettségéhez vi­szonyítva lényegesen csök­A hétköznap délutáni idő­szak nézettsége a nem mező­gazdasági fizikai munkások­nál a 117 ezres átlagnál, a szelemieknél pedig a 63 600 átlagnál mozog. Mindkét ka­tegóriánál a „maximumot” szerdán találjuk. A szombat délután nézettsége 18, illetve 20 százalékos, a vasárnap délutáné 32, illetve 26. Szom­baton minimális különbségi gél a szellemi keresők néz­nek nagyobb számban televí­ziót, míg a vasárnap délutá­ni vizsgálatok a nem mező- gazdasági fizikai dolgozók magasabb arányáról tanús­kodnak. A délelőtti időszakban, hét­köznapokon a nézettségi aránv mindössze 2 százalé­kos. A szombat és- vasárnao délelőtti arány magasabb, mint bármelyik hétköznap délutáni vagy késő esti pe­riódusé. de megállapítható, hogy mindkét napon a fizi­kai keresők néznek lényege­sen magasabb arányban tele­víziót. Neves nyelvész Pdpay József, az ismert nyelvész negyven évvel ez­előtt, 1931. június 10-én hunyt el, 58 éves korában. A budapesti egyetemen vé­gezte tanulmányait, s 1897— 99 között Zichy Jenő gróf harmadik ázsiai expedíciójá­nak nyelvészeként nagyobb utazást tehetett Oroszország­ban. A csuvas és a chati (osztják) népet, illetve nyel­vet tanulmányozta. Ezután hosszabb ideig a Magyar Tudományos Akadé­mia könvtárában Dolgozott, majd 1914-től a debreceni egyetemen a magyar és a finnugor tanszék professzora volt. A Tudományos Akadé­mia levelező tagjává, s a hel­sinki Finnugor Társaság tisz­teletbeli tagjává is megvá­lasztották. Főbb művei: „Nyelvészeti tanulmányúton az északi osztjákok földjén”, „Osztják népköltési gyűjtemény”, „Nyelvünk finnugor eredeté­nek kérdése", „A rokon né­pek és nyelvek”. ken, hogy vasárnap elérje a minimumot, addig a két fel­nőtt kategória szombat esti nézettségi aránya megfelel a hétköznapokénak. A késő esti órákban már csak 84 ezer szellemi foglal­kozású és 112 ezer fizikai dolgozó található a készülé­kek előtt. Hétköznapokon a szellemiek, szombaton és va­sárnap — ha kis különbség­gel is — a fizikaiak nézik nagyobb számban az adást. Csillagászati vetélkedő Az iskolai év befejeztével nemcsak az érettségizők vizs­gáznak, hanem a Bartók Bé­la Művelődési Központ csil­lagászati szakkörének ifjú tagjai is. Tiaennyolcadikán, pénteken délután 4 órakor dr. Szabó Gyulának, zu Urá­nia Csillagvizsgáló vezetőjé­nek adnak majd számot el­méleti és gyakorlati tudá­sukról. KÖNYVESPOLC ÍRÓSZEMMEL1970 „A mi rendszerünknek, a mi társadalmunknak az az érde­ke, hogy önmagáról minél töb­bet tudjon; az önismerete mi­nél teljesebb legyen ... A mar­xizmus nyitott világnézet: ké­pes minden újnak a befogadá­sára, s a keletkező új ellent­mondások — mert új ellent­mondások mindig keletkeznek — felfedezésére.” Darvas Józsefnek ezek a mondatai az ünnepi könyv­hétre megjelent írószem­mel 1970 című kötet beveze­tő tanulmányában kissé mot­tójául szolgálhatnak ennek a szociográfiai riportgyűjte­ménynek. Ha irodalmi szem­pontból nem is egyenlő érté­kű, de valóságfeltáró szándé­kában minden írásában je­lentős kötet jelent meg az ünnepi könyvhétre. Falu és város, tsz és üzem, pérttit- károk és teenagerek. cigá­nyok és nem cigányok egy­aránt hősei ezeknek az iro­dalmi riportoknak, amelyek­ből hellvel-közzel ki kereke­dik ez az egész konglomerá­tum, amely a több mint ne­gyedszázada felszabadult Ma­gyarország mai népe. Szűcs Dénes nem füg­getlenített párttitkárokról, te­hát munkájuk mellett, társa­dalmi munkában ténykedő pártmunkásokról szóló írá­sát, akiket „protokoll-foga- dásokra sem igen hívnak meg”, — érdekesen egészíti ki Hatvani Dániel kultúrott- hon-riportja, a Jászszentlász- lói tizenévesek. A tudatos forradalmárok és a fiatal, öntudatlan lázadók két vég­letet jelentenek, mind a kel­tő a mi társadalmunk pro­duktuma. Ugyanúgy, mint azok a cigányok, akik Gulyás Mihály „Nézzétek a szemü­ket” és Bajor-Nagy Ernő .Búcsú Csatkán” című iro­dalmi riportjaiban jelennek meg, magukkal hozva egy ..feudalizmus előtti társada­lom” törzsi világát a szocia­lizmust építő országba, a ..nomád csavargás romanti­kájától is hajtva” — ahogy Gulyás jellemzi őket. A kár­tékony összefonódás tárgyila­gos és éppen ezért idegesítő rajza Csoníos Gábor írása, az XYZ, avagy a boldogulás módszerei. Végezetül említjük meg a kötet talán legszembetűnőbb írását, Galgóczi Erzsébet tu­dósítását, az Ahol nem bólo­gatnak többé címűt, amely azzal a ménfőcsanaki tsz­szel foglalkozik, amelyben le kellett váltani, sőt, bíróság elé kellett állítani az egykori tsz-elnököt. (Akit Galgóczi néhány év előtt a helyi ve­zetők rosszallására megtáma­dott). De ma már a parasz­tok sem bólogatnak. A szö­vetkezet legutóbbi közgyűlé­sén nem fogadták el az elő­re összeállított vezetőségi névsort, ők állították össze az újat, amelyre egy sem került rá a régi vezetők kö­zül. „A tsz megalakulása — 1959 — óta nem volt ilyen demokratikus választás Mén- föcsanakon” — írja befeje­zésül Galgóczi Erzsébet. (Kossuth-kiadás.) MÁTÉ IVÁN MTB CSÜTÖRTÖK Kossuth rádió; 12.20: Ki nyer ma? — 12.30: Melódiakoktél. — 13.40: Vita a korszerű mezőgaz­daságról. — 14.00: Régi hangsze­rek világa. 7. rész. — 14.20: Liszt műveiből. — 15.10: A világgaz­dasági hírei. — 15.15: Rádiószín­ház: Dulska asszony erkölcse. — 10.32: A Lengyel Rádió felvéte­leiből. — 17.05: Időszerű nem­zetközi kérdések. — 17.15: A Bel­ügyminisztérium Duna Művész- együttesének népi zenekara ját­szik. — 17.33: A tanácstörvény a gyakorlatban. — 17.58: Töltsön egy órát kedvenceivel! — 19.30: Kritikusok fóruma. — 19.40: Ma­ros Rudolf: Ecseri lakodalmas. — 19.53: Verdi: Aida. Négyfelvo­násos opera. — 22.20: Laoszban. Ütijegyzetek. 1. rész: A víz ün­nepe. — 23.04: Me^ició. —23.15: Verbunkosok, nóták. — 0.10: Kubai kórusmuzsika. Petőfi rádió: 12.00: Könnyűze­nei híradó. — 12.30: Kórusok, hangszerszólók. — 13.03: Pécsi stúdiónk jelentkezik. — 13.20: Operafelvételek a század első feléből. — 14.00: Kettőtől hali íj. — 18.10: Rádióhangversenyekről. — 18.40: ..Mit akar ez az egy ember?” Beszélgetés Vas István költészetéről. — 19.10: Zenekari muzsika. — 19.54: Jó estét, gye­rekek! — 20.25: Üj könyvek. — 20.28: Manilosz szerelme. Szako- nyi Károly rádióíátékát az Ifjú­sági Rádiószínpad muiatja be. — 21.16: A Montematti zenekar ját­szik. — 21.28: Fizikus-szemmel Indiában. — 21.38: Népdalodkor. — 22.20: Berlini slágerkoktél. — 23.15: Kovács Dénes és Bacher Mihály felvételeiből. Miskolci rádió: A megye életé­ből. — Diósgyőri kohászkrónika. — A tejüzem ünnepélyes átadá­sán. — Építkezések a KlSZ-isko- lán. — Hiánycikkek. — Időköz­ben, munka közben. Aktuális jegyzet. — Fiatalok zenés talál­kozója. Televízió: 17.15: Hírek. — 17.20: Kukkantó. — 18.05: Kis lakás, nagy gond. Magyar kisfilm. — 18.20: A lift. Kisfilm. a felvonó­ipar szemszögéből. — 18.50: Rek­lám. — 19.00: Napilapok, heti­lapok. — 19.15: És ti mese. — 19.30: Tv-híradó. — 20.00: Min­den kil ométerkőnél. io. rész: A cigánylány. — 21.10: Savaria ’71. Nemzetközi társastánc-verseny. — 22.40: Tv-híradó. — 22.50: ..Cigány Zsuzsó.” Dokumentum- film. Bratislavaj televízió: 16.25: Tv- híradó. 16.30: Középiskolások műsora. — 17.15: Biológia. — 17.45: Ifjú szemmel. — 18.40: ön­védelem. — 19.00: Tv-híradó. — 19.30: Országos SZlSZ-találkozó. — 20.05: VT. nemzetközi pop-dal fesztivál. — 21.20: Párbaj az em­lékezettel. Vetélkedő-sorozat. — 21.55: Tv-híradó. Filmszínházak: Béke (í4, hn6) : Lépd át a küszöböt! (szovjet; 8): Zabriskie Point (amerikai. 16 éven felülieknek!). — Kossuth (13, f5, i'7): Reménykedők (ma­gyar). — Filmklub (6): Az élet dolgai (színes francia). — Fák­lya (5, 7) : Emberöléssel vádolva (magyarul beszélő szovjet). — Petőfi (f5, £7) : Szeptember és május között (színes lengyel). — Szikra _ (5, 7) : A me.tíveember (színes lengyel). — Táncsics (Í3. ±T): A halál erődje (színes ja­pán, 16 éven felülieknek!). — Ságvári (15, hn7): Ha kedd vám akkor ez Belgium (magyarul be­szélő. színes amerikai). — Ady (Í9): A halál erődje (színes ja­pán, 16 éven felülieknek!). Miskolci Nemzeti Színlíáz (7): Hawai rózsája (bérletszünet). Kiállítások: Miskolci Galéria (11—19 óra között): Építészeti ki­állítás. — Miskolci Képtár (10r-18 óra között): Városi képzőművé­szeti gyűjtemény. — Libresszó (13—20 óra között): Feledy Gyula grafikái. — Bartók Béla Művelő­dési Központ (10—18 óra között) : A lepgyel PAFAWAG gyár fotó­szakköri anyagának kiállítása az előcsarnokban. PÉNTEK Kossuth rádió: 8.20: Kamara­zene. — 9.00: Móricz Zsigmond élete és művészete. 3. rész. — 9.21: Beethoven: IV. szimfónia. — 10.05: Édes anyanyelvűnk, — 10.10: Oroszlánkörmök. Epizódok Korach Mór. Vaszy Viktor és Vigyázó György pályakezdéséről. — 10.51: Jindrich Bauer fúvós­zenekara polkákat játszik. — 10.59: Lottó. — 11.00: Miről ír a Társadalmi Szemle legújabb szá­ma? — 11.10: Verdi-kettősök. Petőfi rádió: 8.05: Luxemburg grófja. Operettrészletek. — 8.50: Időszerű nemzetközi kérdések. (Ism.) — 9.00: Ezeregy délelőtt. A Gyermekrádió órája. — 10.00: Zenés műsor üdülőknek. —10.59: Lottó. — 11.45: Rádióreklám. alias Gyakorlattal rendelkező 6 fő tológépkezelőt és 2 fő rakodó- gépkezelőt azonnali belépéssel lelvesz a Beton- és Vasbeton- ipari Müvek Alsózsolcai Gyára, Alsózsolca. Jelentkezés a gyár munkaügyi csoportján. adös-uétel Kckamíé, hálószobabútor eladó, ugyanott ócska deszkák eladók. Jósika u. 31. Barkácsolók szíves figyelmébe ajánljuk Alu. köracél 8 mm, Alu. köracél 10 mm, Alu. köracél 12 mm. Alu. szögacél 15x15x3, Alu. szögacél 20x20x3, Alu. szögacél 25x25x3, Alu. szögacél 30x30x3. A!u. T-acél 30x20x3. Alu. T-acél 30x30x3, Alu. négyzetacél 10x10 Alu. laposacél 20x3, Alu. laposacél 25x4, Alu. laposacél 30x3. Alu. lemez 1000x2000x0,8, Alu. lemez 1000x2000x1,5, Alu. iemez 1000x2000x2, Alu. lemez 1000x2000x3. kaphatók. Borsodi Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat 104. sz. boltjának Margit utcai raktárában és a szaküzletekben. Közületek részére FÉMVILL. Kereskedelmi Vállalat 1. sz. Közületi boltjában Miskolc, Vásártér u. 15. sz. 5^ Ketten... Varga Miklós szobra

Next

/
Thumbnails
Contents