Déli Hírlap, 1971. május (3. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-10 / 108. szám

Három héten át Vendégül lát Borsod • • Ökör süt és Aggteleken lSWi-től az idén ötödször kerül sor a Vendégül lát Bor­sod rendezvénysorozatára. Megyénk vendéglátását az idén már több mint 20 válla­lat, szövetkezet reprezentál­ja. A kiskereskedelmi válla­latok bemutatókat tartanak, vásárlási lehetőséggel és kós­tolókkal a látogatók számára. Részt vesz az idei rendez­vényen a Tisza menti halá­szati szövetkezet az Egri Bor- forgalmi Vállalat is. A régi borsodi ételek receptjeinek felkutatása és az új készít­mények leírása is azt a célt szolgálja, hogy tovább bővül­jön az éttermek választéka. A legjobb, vagyis a legnép­szerűbb ételek később ál­landóan szerepelnek majd az étlapokon. A korábbiaknál nagyobb szabású rendezvényso rozatra készülnek a vendéglátó vál­lalatok — mondta a szombati tájékoztatón Bredács Béla, a megyei tanács kereskedelmi főelőadója. — Az idei prog­ramot úgy állítjuk össze, hogy a szakmai jelleg domináljon. Az évente kiadásra kerülő füzetben a vendéglátás múlt­jára, fejlődésére tekinthet vissza az olvasó, ugyanakkor természetesen az új létesít­ményekről is áttekintést kap­hat. A szeptember 9-től szep­tember 29-ág tartó rendezvé­nyen neszt vesznek majd a környező országok szakem­berei is. Hidegkonyhai és c ukrászkészí tmónyeikből a Polémiában tartanak bemuta­tót. Dr. Makai Tibor, a Mis­kolci Vendéglátó Vállalat igazgatója elmondta, hogy lesz egy boríéleseg, ami ki­zárólag a Vendégül lát Bor­sod rendezvényét reprezen­tálja, egy másik aranyérmes bort pedig, amit Panoráma fantázia néven palackoznak a vállalat részére, csak a sa­ját éttermeikben, üzleteik­ben árusítanak — a rendez­vény után is. Még szeptember előtt sza- kácstanfolyamot indítanak háziasszonyok számára és az oklevélosztó ünnepségre is az ünnepi program keretében kerül sor. A hivatalosan még meg se hirdetett tanfolyam után máris nagy az érdeklő­dés. Nem marad el a már ha­gyományos ökörsütés sem, amit idén is Aggteleken tar­tanak, de szerepel a prog­ramban disznóölés, ahol a vendégek jelen lehetnek a feldolgozáson, az étel elkészí­tésénél is, de szerte a me­gyében lesznek hasonló ren­dezvények. A borsodi ven­déglátó napok idején lesz több felújított, átalakított csárda, étteremavatás is, többek között a selyemréti és a Molnár sziklával szem­ben levő vendéglátó helyek megnyitása. Miskolcon tart­ják majd ebben az időben az országos szakácsszövetség részvételével a hagyományos időszaki tanácskozást, ahol a legnevesebb szakemberek vesznek részt. A résztvevőket az idén is megajándékozzák- az esemény plakettjével és erre az alkalomra új formá­ban jelenik meg a borsodi vendéglátás ünnepségeire a Panoráma cigaretta is. N. J. Egerben a „magyar Lunohod A tatabányai bányászkert­városi általános iskola tanu­lói elkészítették a szovjet Lunohod kicsinyített mását. A csaknem egymázsás fém­alkotmány akkumulátoros meghajtással működik, s helyváltoztatásra is képes. Nem hiányoznak róla a ra­darernyők, a rádió és tele­víziós antennák, a tükrös nao- elemek sem. A zárt teréből tv-kamerák nyúlnak a sza­badba. A „magyar Lunohod” startrakész, mert a napokban Egerbe viszik arra az or­szágos kiállításra, amelyen a pedagógusok és a diákok be­mutatják, hogy milyen szer­kezeteket készítenek a gya­korlati foglalkozásokon. A kertvárosi általános is­kola ügyes kezű diákjaira fel­figyelt a tatabányai Mikro- lin Mechanikai Játékgyártó Ktsz is és szerződést kötött az iskolával. Hf. A falc mögül előbúkkanó csinos alpesi házakat inkább üdülőnek nézné az ember, mintsem tudományos megfigyelő­állomásnak. (Bal oldali képünk.) A hegyi forrás kis zuhatagot képezve bukkan felszínre. (Jobb oldali képünk) (Agotha Tibor felvételei) A Lófej-forrás titka Ahol a nevét meghazudtoló zabolállansággal iramló Tohonya patak kibújik a föld alól, alpesi ház magasodik a völgy föle. Akár turisták is lakhatnák a kis kolóniát, a tágas teraszon száradó gyermekruhák mellé nyugágyakat, sütké­rező városlakókat képzel a kétkilométeres vízmosás vegén még mindig szuszogó alkalmi hegymászó. Az itt lakók azonban nem két hétre „bojkottálták” a vá­rosi életet, hosszú évek óta élnek, dolgoznak a Vízgaz­dálkodási Tudományos Ku­tató Intézet jósvafői állomá­sán. ök nyolcán — geológu­sok, technikusok —, a föld alatti mészkővilág, a szivor- nyák, tárolók, patakok, a karsztvizek megszállottjai. „Látják” as óceánokat Az alpesi látkép műszerek­kel, szakkönyvekkel zsúfolt laboratóriumra vált át az aj­tón túl. Az állomás vezetője, Maucha László geológus nyolc éve él itt csaladjával. — Harminc kilométeres körzetben a karsztjelensége­ket tekintve Európa egyik leggazdagabb területén dol­gozunk. Mérjük a környék­beli források vízhozamának Magyarázat Egy festő kiállítást rendez kissé szokatlan képeiből és magyarázni kezdi őket a látogatók­nak: — Ez itt az önarcké­pem, mondja egy kép előtt, amelyen egy bi­ciklikormány látható, rajta egy Icávédaráló. ■.. — Óh — mondta a látogató, kissé elhűlve. — Ez pedig — mutat rá a festő egy másik kepre, amelyen egy fo­gaskerék látható, mok- kás kanalakkal körülvé­ve — a feleségem arc­képe A latogato ekkor, nyugtalan arccal közbe­vág: — Remélem, gyereke­ik nincsenek.. IX. borsodi műszaki hetek Előadások, ankétok, konferenciák A IX. borsodi műszaki he­tek programja szerint ma csupán Borsodnádasdon. a lemezgyár kultúrotthonában kerül sor rendezvényre. Az Energiagazdálkodási Tudo­mányos Egyesület ózdi eso- pórtjának tüzeléstechnikai szakbizottsága A földgáztü­zelés jelentősége a Borsod- nádasdi Lemezgyár fejlődé­sében címmel rendez elő­adást. Az előadó: Répánszki József, a borsodnádasdi gyár főenergetikusa. A MTESZ miskolci szék­házában kedden 9.30-kor kezdődik a Magyar Agrártu­dományi Egyesület Borsod megyei Szervezetének elő­adása, a mezőgazdasági épít­kezéseknél használatos előre gyártott elemek jelentőségé­ről. A iNíehézipari Műszaki Egyetemen a GTE miskolci szervezetének egyetemi cso­portja. az egyesület techno­lógiai főbizottsága, az egye­tem gépgyártástechnológiai tanszéke, és a Gépipari Tech­nológiai Intézet a Számító­gépek alkalmazása a techno­lógia i tervezésben címmel rendez nagyszabású ankétet, holnap. Elnöki megnyitót Cárdos György, a GTI igaz­gatóhelyettese tart. Délelőtt négy előadás hangzik el, amelyet délután tanácskozás és .vita követ. A kötélgyártás időszerű problémáiról rendez holnap előadást az OMBKE drót­gyári csoportja, a December 4. Drótművek nagy tanácster­mében. 10 órakor kezdődik az LKM ifjúsági klubjában az a nagyszabású konferen­cia, amelyet a MTESZ Bor­sod megyei Szervezetének műanyag szakbizottsága, va­lamint az OMBKE diósgyőri' csoportja szervez. A konfe­rencia a műanyagoknak a kohászatban történő alkal­mazásával foglalkozik. Ózdon holnap délután a Technika Házában ugyancsak az OMBKE, illetve annak ózdi csoportja szervez elő­adást. Csomós István, a nagyolvasztómű főenergeti­kusa, a bontott földgáz nagy- olvasztóba való beíűvásával és annak gazdaságossági ki­hatásaival foglalkozik elő­adásában. ingadozását, komplett mete­orológiai állomásunk és föld­rengésmérő műszereink van­nak. Az utóbbi berendezések olyan nagy pontossággal dol­goznak, hogy jelzik az óce­ánok mozgását, a nagy viha­rokat és a legkisebb földren­géseket is. Kutatásaink köz­vetlen célja, hogy a bánya- művelést gyakran veszélyez­tető karsztvizek „természet­rajzát” kifürkésszük. Ezen túl már most számítani kell arra, hogy az elkövetkező években, évtizedekben a ter­mészetes vizek közismerten nagy szennyeződése miatt ro­hamosan megnő a ma még felhasználatlan nagy hozamú karsztforrások jeleiitősége. Össsefüggés as árapállyal A jósvafői állomás mun­katársai nemrégiben izgal­mas tudományos eredmény­re jutottak: bebizonyították, hogy a mészkő alatt húzódó hatalmas tárolók vízszintje, a karsztforrások időszakos ki­törése összefüggésben van az árapállyal. Sokáig nem talál­tak magyarázatot a Lófej-for-j rás titkára, arra a tényre, hogy a máskor csendesen folydogáló erecske többnyire délben és éjfélkor „tör ki”. A kitartó munka sok ezer mé­rési adat feldolgozása után megállapították, hogy ami­kor a Lótej-forrást tápláló gyűjtők vize annyira meg­duzzad. hogy csak néhány centiméter választja el a ki­töréstől, az árapály adja meg a végső lökést. Egy tenyérnyi civilisáció A kutatóállomas egy te­nyérnyi civilizáció a hábor- rítatlan rengetegben. Hideg­meleg víz, televízió, rádió, lemezjátszó, sok száz könyv pótolja — úgy ahogy — az itt élőknek a sok éve elha­gyott várost. Életük koránt­sem irigylésre méltó, hiszen elég egy kitartó havazás, s akkor napokon át egyetlen telefonkábel jelenti számuk­ra a külvilágot. — Erre a munkára senkit neip lehet kijelölni, ezt csak választani lehet, persze, akik ezt választották, azok még passziójukban is „erdei eni- berék”, s a munkaidő letel­te után hobbyból a környe­ző barlangok labirintusaiba szállnak alá. PUSZTAI ÉVA Fóliás „zöldséggyár v> I Tóth Józsefnek, az Agro- konzum igazgatójának öröm és büszkeség sugárzik a te­kintetéből, amikor már mesz- sziröl mutatja az öt fóliasát­rat. A vállalat — miként jog­elődje, a MÉK — is közre­működött ugyanis abban, hogy itt, Sajóvámos határá­ban, a 3500 holdas Arany­kalász Tsz kertészetében fel­állíthassák e sátrakat. És ez nem lehet érdektelen váro­sunk lakói számára sem, hi­szen a fólia alatt termesztett zöldségfélékkel elsősorban a miskolci piacon bővítik áru­felhozatalukat a sajóvámo- siak. Evente háromszor A májusi napfényben ezüs­tösen . csillogó sátrak jóval nagyobbak, mint az általá­ban használatosak. Mind­egyiknek 6x200 méter, vagy­is 1200 négyzetméter az alap­területe, s a magassága meg­haladja a három métert —. ami a zöldségfélék gépi mű­velését is lehetővé teszi. Kora tavasszal, vagy a későbbi hi­degebb napokon is termoven- tillátoros berendezés fplia- zsákon keresztül fújt meleg levegővel „gondoskodik” a megfelelő hőmérsékletről, az öntözővizet csöveken át ve­zetik az üdezöld növények­hez. A sátrak vázszerkezetét és fóliaborítását egyébként a zöldségtermesztés hazájából. Kecskemétről az ottani Ag- roker szállította. — Valóságos ,,zöldséggyár' ez a telep — mondja a mis­kolci vállalat igazgatója, s szakavatottan sorolja: évente háromszor is lehet hasznosí­tani az öt fóliaalagutat. Az első szakaszban — még kora tavasszal — sóska, saláta, re­tek. karalábé termeszthető bennük, a másodikban pap­rika, paradicsom, uborka, s az ősszel saláta, sóska, retek. Az idén — mert a beren­dezés még nem készült el — az első szakaszt kihagyták, most azonban három és fél sátorban a paprika-, más­félben a paradicsom palán­ták már olyan fejlettek, hogy a laikus is megállapíthatja: lesz termés bőven. Június ele­jétől várható az első szállít­mány, akkor, amikor az üveg­házi zöldségfélék már „lefu­tottak”, a szántóföldiek pedig még nem értek be. Ahogy a szakemberek mondják: a vi­taminban legszegényebb idő­szakban. iSem nyerészkedni akarnak Reméljük, a „zöldséggyár” sikerrel debütál, aminek az is biztosítékát képezi, hogy a tsz kertészetében és fóliatelepén Pócza István föagronómus, illetve Végh~ Sándor agronó- mus személyében kertészmér- • nöki oklevéllel rendelkező szakemberek irányítják ■ a munkát. S. hogy a zöldség­félék ára sem lesz túl magas, ennek reményéi a néhány hete létrejött és a fóliás ter­mesztést finanszírozó Agro- konzum alapító okmányának egyik pontja táplálja, ami szerint a vállalat elsősorban nem nyerészkedés céljából, hanem a termelők és *a fo­gyasztók érdekeinek az ösz- szehangolása jegyében tevé­kenykedik. A vállalat igaz­gatóságának vezetője pedig nem más, mint Ráski László. a sajóvámosi Aranykalász. Tsz elnöke. T. I. Veszélyes fordulók A vasgyári piac környékén az elmúlt hetekben megtör­téntek a szükséges szanálá­sok és az építők rövidesen hozzálátnak az új vásárcsar­nok építési munkáihoz. Cél­szerű lenne, ha az illetéke­sek a csarnok építésével együtt gondoskodnának a Marx Károly utca és a Fürdő utca csatlakozásában terve­zett útkorrekció végrehajtá­sáról is. Mint ismeretes, az építke­zés szomszédságában levő rendkívül éles, kettős kanyar az 1-es autóbuszvonal jelen­leg' legbalesetveszélyesebb pontja. Műszakváltás idején — a vasgyár érintésével — évek óta erre járnak az 1-es jelzésű autóbuszok. A kéínrá- (iyú forgalomban gyakran előfordul, • hogy az egymással szemben közlekedő buszok az ’> les kanyarnál összetalálkoz­nak és összecsúsznak. Pedig a kis ívű, beláthatatlan ka­nyarban a nehézkes, csuklós autóbuszokkal még szembe­jövő forgalom nélkül is kö­rülményes a közlekedés. A forgalom itt is évről évre nö­vekszik, s az útkorrekció ha­logatása esetén — a közleke­dési szakemberek szerint — veszélyessége miatt rövide­sen le kellene tiltani az L-es buszok vasgyári „kitérőjét”...

Next

/
Thumbnails
Contents