Déli Hírlap, 1971. május (3. évfolyam, 102-126. szám)
1971-05-10 / 108. szám
Pályakorrekció Amikor felbocsátják a rakétát az űrbe, pályamódosítások egész sorára van szükség, hogy a megfelelő irányba haladjon. Ezekben a napokban 2419 nyolcadik osztályos és 2229 végzős középiskolás pályája dőlt el és dől el — módosításokkal vagy anélkül — a Miskolcon végzettek közül. Most.érkeznek vissza a felsőbbfokú oktatási intézményektől, középiskoláktól. szakmunkásképző intézetektől a jelentkezésit megválaszoló papírok. Az általános iskolások két helyet jelölhettek meg jelentkezési íveiken, ahová felvételt szeretnének nyerni. Az első helyen megjelölt intézmények között általában a divatos szakmákat oktató szakközépisóklák, szakmunkásképzők szerepelnek. A második helyre szorultak — természetesen itt nagy átlagokról van szó — a középiskolák, és a kevésbé fölkapott szakmák. Sok fiatal pályájának első korrekciójára kerül sor most, hiszen az első helyen megjelölt intézmények korlátozott befogadóképességük miatt számos jelentkezést utasítanak vissza. Ilyenkor más pályára áll rá az általános vagy középiskolát végző. Akadnak — helyenként szép számmal — sikertelen pályamódosítások. Ez esetben a jelentkezőt a másodiknak megjelölt helyről is visszautasítják. A felmerülő miértekre a választ a visszautasító intézmény röviden adja meg: az aspiráló tudása akár vizsga, akár bizonyítvány alapján, nem megfelelő. Akkor miért jelentkezett oda? Számos eset szolgál például arra, hogy ilyenkor a becsvágyó ..szülő is hibás, aki nem véve figyelembe gyermeke osztályfőnökének tanácsait, olyan helyre erőlteti vagy erőltetné gyermekét, ahol nem állná meg a helyét. Rendszeres érvük a tanárral szemben: Csak írja be a fiam vagy lányom azt az' iskolát; mi majd elintézzük, hogy bekerüljön. A legtöbb esetben persze nem kerül be a 14 vagy 18 éves tanuló, és ott teng-leng az űrben, iránytalanul. önbizalma megcsappan, megkeseredik, s ha at újabb korrekció után olyan helyen köt ki, amely megfelel képességeinek, esetleg még tehetségének is, ezt az újat már csak pótléknak tartja, nem veszi elég komolyan. Hatalmas tehát a szülők felelőssége a pályaválasztásnál. Csakhogy ez a felelősség nem szűkíthető egyetlen időszakra. A pályaválasztás a mindennapokban történik. NY. SZ. Külföldi siker A nemrég véget ért Cannes-! tv-filmvásáron nagy sikert arattak a magyar tv- játékok. Ranódy László filmje, A hatholdas rózsakert vetítési jogát lekötötte Franciaország, Kanada, Belgium, Finnország, Svédország és az NSZK. A Móricz Zsigmond művéből készült Pillangó ugyancsak szerepel majd a francia, kanadai, belga, nyugatnémet tv-nézők előtt. Az új 13 részes mesesorozatot, a Kukori és Kotkodát megvásárolták a latin-amerikai tévék, továbbá Algéria, Kanada, Belgium és Franciaország. Az Antonio Cades együtteséről forgatott produkciót Japánban tűzik műsorra. A spanyol tévé bemutatja a Térzenét és a Fiatal vagy című Liszkay Judit-show-t is. A kanadai magyar klubok vetítésein láthatják a nézők a Tenkes kapitányát és A koppányi aga testamentumát. Franciaország a színes Mazsolával ismerteti meg a leg- ifjabbakat, a felnőtteket pedig Bartók balettjével, a Fából faragott királyfival. Prizma A Frizma-csoport 13 művésze -TT Benkő Ilona, Fekete György, Hübner Aranka, Kozma Vera, Krajtsovits Margit, Mezei Gábor, Péri József, Preiser Klára, Schrammel Imre, Szabó Marianne, Szenes Zsuzsa, Tarján Hédi és Tábori Gabriella — közös kiállításon mutatkoznak be a szombaton megnyílt tárlaton a Műcsarnokban. Leninvárosban: Gyermekvédelmi napok A leni n városi tanács művelődésügyi osztálya, a Der- kovits Gyula Művelődési Központ és a pedagógus-szakszervezet helyi városi bizottsága az idén rendezi meg első ízben a gyermekvédelmi napokat. A IV. művelődési hetek keretében május 25. és r" A mártír szobrász Kor- és pályatársak, az élettárs, s az életrajzíró visz- szaemlékezései nyomán elevenedett meg Goldman Györgynek, a szocialista szobrász- művészet kimagasló alakjának, a kommunista mozgalom mártírjának élete és munkássága abban a dokumentumfilmben, amelyet a múlt héten péntek este sugárzott a televízió. A film késői — fél tízkor kezdődött — vetítése ellenére mindvégig lebilincselte a napi munkájától bizony már elfáradt nézőt. S nemcsak azért, mert nem mindennapi élet-: pályával, emberi-művészi sorssal ismerkedhetett meg, hanem azért is, mert a film alkotói pergő ritmusú képsorok mozaikjával örökítették meg a nagy szobrász arculatát, életművét, — akinek alig húszévesen elkészített Önportré című alkotása a párizsi Grand Palais-ban a húszas évek derekán megrendezett nemzetközi kiállításon szenzációt keltett. Nem csupán ismeretanyagot közvetítettek, hanem annak — a do- kumentumfilmek jó néhánya mondanivalójának epikus előadásmódjával Ellentétben — drámai töltést, feszültséget adtak. Ily módon érzékelhetővé vált a küzdelem is * amelyet a kiváló szobrász- művész vívott mind a reális ta ábrázolásmód elsajátításé ért, mind pedig a hatalomr jutott fasizmus ellen. Goldman György nagyság;, fokról fokra nő ebben az egyre erőteljesebben kibontakozó, „két fronton” — a művészi önkifejezésért és a társadalmi haladásért — vívott harcában, s ott kulminál, amikor a művész még a fasizmus testet-lelket meggyötrő börtönében is alkot, szobrot farag egy darab tűzijjc Egy •kocka a tévéfilmből — Goldman György Ülő munkás című szobra. fából, amelyet rabtársai csempésztek a cellájába. A szobor, sajnos, később elveszett, mjnt ahogy a legtöbb Goldman-alkotás is megsemmisült; némelyikének emlékét legfeljebb egy-egy kopott fénykép őrzi. A dachaui koncentrációs laborban annyi más nagyszerű forradalmárral — például Kulich Gyulával — együtt 1945 januárjában elpusztult nűvész emlékét most már e ,'ilm őrzi, a kegyelet mellett megerősítve azt az igazságot ' hogy csak az lehet nagy művész, aki a haladás eszméjétől áthatva alkot, azt szolgálja magatartásával, kiállásával és sajátos kifejező- eszközeivel egyaránt. A jövő héten városunkban megrendezésre kerülő film- fesztiválon is bemutatják a kitűnő filmet. Érdemes lesz megnézni újból, s annak, aki nem látta a tévében, feltétlenül. T. I. 30. között több, érdeklődésre számot tartó rendezvényre kerül sor Leninvárosban. Május 25-én a gyermek- és ifjúságvédelem hazai és külföldi tapasztalatait ismerteti Tóth László, a Hajdú-Bihar megyei Gyermek- és Ifjúságvédő Intézet igazgatója. A következő napon dr. Bajkó Mátyás neveléstörténész, a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem adjunktusa Rousseau és a nevelés címmel tart előadást. Május 27-én gyermekvédelmi aktívaülést rendeznek a leninvá- rosi általános iskolákban. Május 28-án a Szülők Akadémiája előadássorozat következik. Molnár Károly, a leninvárosi tanács művelődésügyi csoportvezetője tart vitaindítót, a különleges gyermek témakörből. A gyermekvédelmi napok programja május 30-án, úttörő- és kisdobos-avatással egybekötött iskolai ünnepségekkel zárul. Az utolsó napon a város párt- és állami vezetői köszöntik a jubiláló úttörőket. XII. MISI FESZTIVÁL. MISKOLC 71 WBIUS 17TÖLM-IC Előzetes hétfőtől szom Egy hét múlva kezdődik a miskolci filmfesztivál, melyen (a híradó-összeállításokon kívül) nyolcvan mozi-, illetve tévéfilmet láthat a közönség. A versenyfilmekből — szokásunkhoz híven — már a fesztivál» megnyitása előtt bemutatunk néhányat, melyek társadalmi, közéleti problematikájuknál, dokumentatív jellegüknél és művészi erejüknél fogva különös érdeklődésre tarthatnak számot. Hétfőtől szombatig tizenkét filmmel ismerkedhetnek meg olvasóink... Orbis Pictus Comenius Ámos János, a nagy oktató és nevelő 1650- től 1654-ig Sárospatakon tevékenykedett. Halálának 300. évfordulójára készült Kelemen Ferenc Orbis Pictus című filmje, amely a szemléltető oktatás úttörőjének, Co- meniusnak Sárospatakon őrzött szemiléltetőeszközeiit mutatja be. Képet ad az oktatás és nevelés nagy klasz- szikusának munkásságáról, másrészt áttekinti az oktatás fejlődését, és ugyanakkor bemutatja a ma használatos legkorszerűbb iskolai eszközöket. Helytállás 1970 nyarának elején a Tisza egész magyarországi szakaszán és mellékfolyóinak árterében hatalmas árvíz pusztított. A Magyar Néphadsereg és a vízügyi szervek több hétig tartó megfeszített munkája fékezte meg a folyók áradását, és jelentős vagyont mentett meg. Glósz Róbert filmje, a katonák árvízvédelmi és újjáépítési munkában való helytállásáról szól. Belőtte utazása Virágh Ilona az Operettszínházban Virágh Ilona, a Miskolci Nemzeti Színház művésznője az idén már a második szubrettszerepet játssza nagyoperettben, s most olyan meghívást kapott, mellyel nem sokan büszkélkedhetnek. Tegnap este, a. Hawai rózsája előadása előtt, öltözőjében kerestük fel, hogy beszéljen budapesti vendégszerepléséről. — Tényleg nagy öröm ért. A Fővárosi Operettszínház három előadásra meghívott Fall Leo: Pompadour című operettjének Belőtte szerepére. Miskolcon is, Egerben is nagy sikerrel játszottuk a darabot, s amikor az utolsó előadás végén levetettem a marquise komornájának kosztümjét, nem gondoltam, hogy ilyen hamar ismét színpadra lépek ebben a szerepben. — Mikorra szól a meghívás? — A május 26-i, 28-i és a június 14-i előadásra. — Előkészületek? — Nagy izgalommal és természetesen bizakodással készülök. A meghívóval egy szereppéldány is érkezett, s kiderült, változás lesz énekés táncszámokban is. Ezért a pesti próbák előtt Kalmár Péter korrepetálásával átvesszük a darabot. Szeretnék útravalót kapni a miskolci Pompadour rendezőjétől, a koreográfustól és karnagyunktól, Behár Györgytől is. — Kik lesznek a 'partnerei? — Petress Zsuzsa játssza a címszerepet. Külön öröm számomra, hogy a miskolci Három tavasz után ismét egy színpadon játszhatom vele. — S ki a „pesti” Belőtte? — A népszerű L ehoczky Zsuzsa. Ez is mutatja: meg kell dolgoznom a sikerért. Várostörténeti miniatűrök Embertelen sor Lapunk hasábjain már többször szó esett arról, hogy Miskolc lakosainak fő foglalkozása évszázadokon keresztül a szőlőművelés és a céhes ipar volt. 1890 előtt, mielőtt a filoxéra a miskolci szőlőket kipusztította, vidám élet volt telenként. Az avasi, tetemvári, bábonyibérci pincék tele voltak borral. Nyaranként cigány is húzta, s a pincegazda örült, ha valaki vendég is akadt, nem egyedül kellett innia. Ebbgf. az időből származik az egyik avasi pincesornak „Embertelen sor” elnevezése is. Korábban ezt a sort középső sornak hívták, s ennek legvégén volt az öreg Buday Józsi bácsi pijicéje. Az öregúr minden este nyakába akasztotta a csikóbőrös kulacsot, hogy azt pincéjében teletöltse. Mivel azonban pincéje a soron a legutolsó volt, odáig soha sem jutott el, mert a közbe eső pincék gazdái mindig,elfogták Józsi bácsit, s ott tartották egész este, s tiúesúzóul még a kulacsát is megtöltötték. Egyszer csúnya, zimankós téli időben, mikor a kutyát sem verik ki, megindult Józsi bácsi is a szokott útjára, a pincéje felé. Évek óta először történt meg, hogy eljutott saját pincéjébe, mert a rosszr idő miatt senki sem ment az Avasra, így nem foghatták el az öreget útközben. Józsi bácsi azonban pincéjét, mivel annak zárja teljesen berozsdált, nem tudta kinyitni, s Agy szomjasan, bosszúsan indult hazafelé. Ütközően "magában dörmögte: mégis embertelen egy sor ez, hogy az embert senki sem hívja be a pincéjébe! Azóta hívják a középső sort „embertelen” sornak. A filoxéra után persze, már ritkán voltak ilyen szíves vendéglátók az avasi gazdák, a bor is fogyott és a pince is. Jó néhány pince beomlott, eltömődött, a szőlők elgazosodtak. Ma már az „Embertelen sorra" is kevesen emlékeznek. Mondották, hogy a pusztítás után a híres vendégszerető Pap Jáncfs, ha télen ment a pincébe, mikor a szekérúton a pincéje elé ért, háttal fordult, s úgy ment be, hogy a havon a lába nyoma megfordítva legyen s az arra járó azt higgye, hogy már elhagyta a pincét... BODGÄL FERENC A film születésnapja Hetvenöt évvel ezelőtt, 1896. május 10-én mutatták be Budapesten, a Royal-szál- ló épületében — Magyarországon először — a Lumiere testvérek nagy szenzációt keltett új találmányát, a filmvetítőt. Louis Lumiere francia kémikus bátyjával. Auguste-tal együtt szerkesztette meg a cinématographot, az első egyesített felvevő-, vetítő- és másológépet. A Lumiere testvérek 10—20 méteres filmjeikkel nemzetközi sikereket arattak. Bemutatójuk — a korabeli sajtó visszhangja szerint — rendkívüli érdeklődést keltett: Budapesten is. Az első filmeket eleinte sátrakban, vásári bódékban mutatták be; körülbelül 1906- tól már állandó helyiségeket (többnyire káveházakat) béreltek filmvetítésre. Nem sokkal később létrejöttek a mai értelemben vett nagy mozik. \ ‘ H'i'lWTI HÉTFŐ Kossuth rádió; 12.20: Ki nyer ma? — 12.30: Tánczenei koktél. — 13.15: Rádióreklám. — 13,18: Népdalok. — 13.45: Válaszolunk hallgatóinknak! — 14.00: Édes anyanyelvűnk. (Ism.) — 14.05: Kóruspódium. —, 14.23: Három a kislány. Operettrészletek. —14.40: Eszter és a faidkakas. Részlet Tatay Sándor készülő regényéből. — 15.10: Harsan a kürtszó! — 15.45: Két Liszt-rapszódia, zongorára — 16.00: A világgazdaság hírei. — 16.05: Az új magyar zene hónapja. — 16.30: Muzsikáról fiataloknak. — 17.05: Külpolitikai figyelő. — 17.20: Bemutatjuk új felvételünket. — 17.45: Akadémiai közgyűlés 1971. — 18.00: Húszas stúdió. Különleges tudakozó az érettségiről. — 19.30: Sporthíradó. — 19.40: Népzenei magazin. — 20.20: Üj élet kapujában. Karácsony Benő regénye rádióra. — 21.20: Vendégszerkesztő: Rigó Magda. Operarészletek. —. 22.15: Operettdalok. — 22.25: A modem történetírás problémái. — 22.45: Slágerturmix. — 23.42: Steven Mokranjac: Két kórusgyűjtemény. — 0.10: Csárdások. Petőfi rádió: 12.00: A Gödöllői Agrártudományi Egyetem kamarazenekara játszik. — 12.30: Dvorzsák szláv táncaiból. —12.45: A nevelés ma és holnap. Jegyzet. — 13.03: Orosz muzsika. — 14.00; Kettőtől hatig. — 18.10: Mikrofonnal az ókorban. Rap- csányi László egyiptomi útibeszámolója. — 18.40: Közkívánatra! — 19.26: Rádióreklám. — 19.29: Jó estét, gyerekek! — 19.35: A Debreceni MÁV szimfonikus zenekar hangversenye. — Kb. 21.20- Üj könyvek. — Kb. 21.23: Körmikrofon. — Kb. 21.43: Nóták. — 22.15: Az új magyar zene hónapja. — 23.15: A hét zeneműve. (Ism.) — 23 45: Sanzonok. Miskolci rádió: A hét első napján. — Nagyjavítás a Szerehcsi Cukorgyárban. — Az V. országos amatőr könnyűzenei fesztivál után. — Kórusmuzsika. — Közoktatás, közművelődés. — Országos szakmai tanácskozás Egerében. — Megyei snortered- mények. — Slágerkoktél, Bratislavai televízió: 16.35: Hírek. — 16.40: Pedagógusok műsora. — 17.15: Telesport. — 17.45: Májusfák. Tv-film. — 18.15: Fúvószene. — 18.48: Kulturális híradó. — 19.00: Tv-híradó. — 19.20: Dalok. — 19.30: Történelmi mér- föíkövek. Dokumentumfilm. — 20.00: Hans Beimler, a kommunista. NDK film. 3. rész. — 21.50: Győzelmes dal. Dokumentumfilm. — 22.18: Tv-híradó. — 22.30: A labdarúgás hírei. — 22.40: Beszámoló a Béke kerékpárversenyről Filmszínházak: Béke (f4, hn6, 81: Az „Angyal” elrablása (színes angol). — Kossuth (f3. f5, f7) : Az állatnak meg kell hallnia! (színes francia. 16 éven felülieknek !). — Filmklub (6): Kisfilm- sorozat. — Fáklya (f5, f7): A lovag végakarata (színes szovjet). — Petőfi (f5, f7^: A balta (színes román—olasz). — Ságvári (f5, hn7) : Sárika, drágám! (magyar). — Szikra (5, 7): Marie szeszélyei (magyarul beszélő színes francia). — Táncsics (f5, f7) : Emberöléssel vádolva (magyarul beszélő szovjet). — Ady (7): Zab- riskie Point (színes amerikai, 16 éven felülieknek!''. Kiállítások: Libresszó (13—20 óra között): Ágotha Tibor riport- és montázsfotói. — Népművészeti bolt (a nyitva tartás idején): Matyó kiállítás és vásár. — Sport- -cT>rnok‘ Campingkiállítás. KEDD Kossuth rádió: 8.20: Dallal, tánccal a vilá'g körül. — 8.52: Harsan a kürtszó! (Ism.) — '>.27: Muszorgszkij: A szorocsinci vásár. Háromfelvonásos vígorera. — 11.11: Az éjszaka csodái, versek. Petőfi rádió: 8.05: Romantikus zene. — 9.05: Külpolitikai figyelő. (Ism.) — 9.20: Népzenei magazin. (Ism.) — 10.00: A zene hullámhosszán. —11.45: Különös keresztelők. Televízió: 8.05: Iskolatévé: Orosz nyelv — 9.00: Környezet- ismeret. — 11.55: Filmesztétika.
