Déli Hírlap, 1971. május (3. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-26 / 122. szám

Státusz van — edző nincs Az elmúlt héten egy szakosztály sorsáért aggódó szülő hívta fel telefonon sportrovatunkat. Elmondotta, hogy a fia a DVTK-hoz jár teniszezni, s az utóbbi hetekben senki sem foglalkozik velük. Kérte, hogy kérdezzük meg az illetékese­ket, mi lesz a fiatal teniszezők sorsa. A Szurovszky emlékversenyen két izgalmas mérkőzés kö­zött arra is volt időnk, hogy továbbítsuk a kérdést. Itt de­rült ki, hogy a probléma nemcsak a fiatal, tanuló teniszező­ké, hanem a felnőtteké is, hiszen a szakosztálynak egyálta­lán nincs főfoglalkozású edzője. (A nem főfoglalkozású, s je­lenleg is megbízott edzőt egyéb elfoglaltsága erősen leköti, még erre a nagy jelentőségű versenyre sem tudott kiláto­gatni.) Az edzőkérdés pedig elvileg egyik napról a másikra meg­oldható lenne, hiszen — a DVTF,'ál egyébként B-kategó- riába sorolt szakosztály — számára fenntartanak egy edzői státuszt. A bökkenő ott van, hogy Miskolcon pillanatnyilag nem található olyan szakember, aki ezt az állást betölthetne, más városból viszont csak úgy jön ide valaki, ha lakást is kap. Egyébként lakás is volt. de azt a legutóbbi edző távo­zása után természetszerűleg nem tarthatták üresen a hosszú Ideig vajúdó edzőkérdés megoldásának végéig. Ügy hírlik, je­lentkező már akadna. Most már tehát csupán az a kérdés, hogy a DVTK-t patronáló vállalatok illetékes ügyosztálya tud-e gondoskodni arról, hogy az említett lakást „vissza­adták”. A kérdést minél hamarabb meg kell oldani, hiszen az edző­hiány a valamikori NB I-es csapattal rendelkező szakosz­tályt visszavetette, s olyan játékosok hagyták abba emiatt a versenyzést, akik ma is Miskolcon élnek és ma is eredmé­nyesen szerepelhetnének még. Az úi szakosztályvezetés sokat tett már a feltételek javításáért, de a leglényegesebb prob­léma, az edzőkérdés megoldásához már az ő erejük iq k°vés. (Horváth) MTK-Celik Ma: KK-elődöntő a Népstadionban Már csak három összecsa­pás van hátra a Közép-euró­pai Kupában. Ezek közül egyre ma délután kerül sor Budapesten. A másik kettőt, vagyis a döntőt Salzburgban, Méjmn 27-én továbbá Budapesten, vagy Zsenicán játsszák le. Hogy magyar vagy jugoszláv kö­zönség láthat-e az idén KK- döntőt, szerdán az MTK— Celik visszavágó mérkőzésen tisztázódik a Népstadionban, amelyre 16 órakor kerül sor. A játékvezető az olasz Go- nelll Az MTK háza táján, bi­zakodó a hangulat. * Kukucskáné leütését nem tudja hárítani a tarjám Sáncz. Ez nagyon sokszor fordult elő a fölényes hazai győzelmet hozó MVSC—SÜMSE mérkőzésen (Szabó István felvétele) Mezek és színek Jasint ünnepelik Nagy érdeklődés előzi meg Moszkvában Jasin május 27-i csütörtöki búcsújátékát. Nemzetközi válogatott ját­szik a Dinamo-csapatok vá­logatott együttesével. Látvá­nyos mérkőzésre van kilátás és a szurkolók valószínűleg végigtapsolják majd a fut- ballcsillagok felvonulását. Lev Jasin, a híres szovjet válogatott kapus minden vendéglabdarúgót személye­sen fogad a repülőtéren. Szőcsik (VM Egyetértés), a magyar ranglista hatodik helyezettje külön klasszist képviselt a diósgyőri I. osz­tályú versenyen. A balkezes versenyző biztosan győzte le minden ellenfelét, s vegyes­párosban is a döntőbe ke­rült. (A teniszezők egyébként folytatják versenyeiket, teg­nap este készült el az újabb versenysorozat sorsolása, amelyet szombati számunk­ban ismertetünk.) (Szabó István felvétele) Közismert sportfogalom: küz­deni a színekért! Pontosabban: azért az egyesületért, amelynek Ilyen, vagy olyan a .színe. A színek szerinti megkülönbözte­tés nem mindig érvényesül a pályákon (a „mez-gyárak” nem alkalmazkodnak a kereslethez), de az Újpesti Dózsát akkor is lila-fehéreknek emlegetik. ha történetesen tiszta fehér dresszt húznak magukra. Egy időszak­ban az is gyakorlattá vált (a nagy néwáltözási kampánnyal egyidőben), hogy az azonos szakmákhoz tartozó csapatok azonos színösszetételt használ­tak (például: a vasasok piros- kék színét a DVTK is használta egy ideig). Később azonban visszatértek az ősi színekhez, s ma már nem meglepő, ha egy bányászcsapat nem fekete-fe­hér. Melyik a legkedveltebb szín? Melyik a legkedveltebb szín­összeállítás? A magyar labda­rúgó NB-ben játszó 226 együttes színeinek vizsgálatával keres­tük a válaszokat. Az egyesületi zászlók 8 szín­ből variálódnak. 21 változatban. Az NB I„ I/B és III. osztályai­ban a kék-fehér csapat a leg­több. de ez a szín az NB Tl-ben is a legtöbbször fordul elő, „holtversenyben” a piros-fehér­rel. A legkedvesebb szín a fehér (153 egyesületnél szerepel). Pi­ros (97), kék (87). fekete (40), zöld (34), sárga (22), lila (17) és bordó (1) a további sorrend. Három csapatnak háromszínű a zászlója (például Fertőd: fe- hér-fekefe-sárga). s egyetlen olyan csapat is van, amely „egyszínű”, Mátészalka színe: fehér! A kék-fehérek vannak leg­többen, 45-en (NB I.: Komló, MTK, SZEOL, Tatabánya. NB I. B;. BVSC, MÁV DAC, Fö- SPED. Székesfehérvári MÁV Előre). A további sorrend: 43 Pelé, az ismert brazil lab­darúgósztár július 18-án a Brazília—Jugoszlávia mérkő­zésen búcsúzik a válogatott­ságtól. Ezer mérkőzést ját­plros-fehér (Bp. Honvéd, DVTK. Dunaújváros). 30 zöld-fehér (FTC, Szombathely, Rába ETO). 23 piros-kén (Csepel, Vasas. Vi­deoton). 20 piros-fekete (NB I nincs!). 17 lila-fehér (Újpest, Pécs). 14 kék-sárga, 13 fekete­fehér (SETTC). Két-három alkalommal elő­fordul az olyan szokatlan szín­összetétel Is, mint a piros-fe- hér-fekete, a zöld-piros, a zöld­sárga, a fekete-piros és a sár­ga-kék is. A nyolcadik, a bor­dó szín egy csapatnál találha­tó: az NB IH-as Bp. Elektro­mos színe bordó-sárga. szott és ezer gólt rúgott ed­dig. Visszavonulása szinte nemzeti ünnepnek számít. A mérkőzés előtt a Maracana stadionban az 1958., 1962. és 1970. évi világbajnok-csapat tagjai búcsúznak Pelétől, majd á köztársasági elnök adja át a brazil nép nevében az emléktáblát a „fekete gyöngyszemnek”. A mérkő­zés után díszfelvonulás, majd karnevál lesz. Körkép # A pozsonyi nemzetközi ökölvívótornán az Európa- bajnok Orbán László a köny- nyűsúlyú döntőben biztos pontozásos győzelmet aratott. Félnehézsúlyban Tóth Imre kiütéssel győzött a csehszlo­vák Stachot ellen, de kesz­tyűje miatt az eredményt megsemmisítették, 10 unciás helyett 8 unciás volt. Nehéz­súlyban Edőcs a 3. . helyen végzett. • A múlt évi világbajnok­ságon bronzérmet nyert Ko­reai NDK női röplapda-vá- logatottja csütörtökön Buda­pestre érkezik. Szakosztály, versenyzők nélkül Egy évtizeddel ezelőtt a Miskolci Postás kajak-kenu szak­osztályát még a legjobbak között emlegették. Korszerű csó­nakházuk volt a Sajó partján, nagyszerű versenyzőgárdával rendelkeztek. Ez ma már a múlté. Kétségtelen, hogy a Postás kajak-kenu szakosztálya is a — ma már sokat emlegetett — nevelő egyesületek sorsára jutott. A kiváló versenyzők nagy sportkörökbe távoztak, az idősebbek pedig sorra abbahagyták a versenyzést. Nem volt utánpótlás, hiányoztak a fiatalok, akik a régiek helyébe lép­hettek volna. A Csorba-telepi tavon a nagy múltú szakosztály vízitele­pén nádpallóból épített házikó áll, amelyben a kajakok zsú­foltan porosodnak, s öltöző híján az egyik sarokban néhány szekrény ad helyet a ruháknak. A telep rendezetlen képet mutat. Az utóbbi évek versenyein pedig alig-alig találkozni a Miskolci Postás kajakozóival. Néhány fiú és lány ugyan „lejárogat” edzeni, s tavaly is így volt, ám a versenyeken a Postás egyetlen sportolót sem nevezett! Lelkes, régi szakosztályvezető, fiatal edző „működik” a szakosztálynál. Ám az eredmények elmaradnak, s évek óta váratnak magukra. Ügy tűnik, hogy a korábbi évek támoga­tását sem élvezik már a Postásnál. Pedig többet érdemelne ez a nagy múltú szakosztály, de természetesen a szakvezetés­nek is valami eredményt kellene felmutatni. Ez pedig csak rajtuk múlik! FELFÖLDI GYÖRGY H. K. Pété végleges búcsúja mindenjéle Hajótulajdonos — mályi módra A tartályhajók ára egyre ma­gasabbra szökik fel — tudósít az egyik nyugati hírügy nöíkség. Hogy milyen kelendőek, arra jó példa a Blatford nevű 42 ezer tonnás tartályhajó, amely 1962- ben épült és 1970-ben kétszer is gazdát cserélt. Egy norvég ha- jótulajdonos — így szól a hír — 6,7 millió dollárért vette meg jú­liusban, s az év novemberében 10 millió dollárért adta tovább. E nagy összegek hallatára kis­pénzű barátom szömyülködve kérdezte: — No de, honnan sze­rezte az a norvég pali az erede­ti 6 millió 700 ezer dollárját? Vett előtte egy hajót 1 millióért, és több mint hatszorosáért adta el — válaszoltam. Na igen. de előbb arra az egymillióra is szert kel­lett tennie! Megvakartam a fe­jem, s kivágtam: az nem prob­léma! Százezerért vett egy yach- tot és eladta a tízszereséért! No és a százezer? — aggályoskodott tovább a barátom. — Tízezerért beszerzett egy halászbárkát, fel­szerelte és a tízszereséért adta tovább. — Na jó, de a 10 ezer dollárt is meg kellett szereznie! — Vásárol* ezerért egy vitor­lást. kipofozta, eladta, s máris meg volt a 10 ezer. — Ezer dollár nagy pénz! — ábrándozott hir­telenkedve a haver, de én hatá­rozottan közbevágtam: — Ugyan! Egér a Egy tudományos laborató­riumban az egyik kísérleti egér így szól a másikhoz: — Ügy látom, meghíztál. Jól élsz? Vett 70 dollárért egy mentőcsó­nakot, átfestette, s máris meg volt az ezer dolcsi! — Na jó, de azt a 70 dollárt, azt honnan sze­rezhette? — Gondolkozz! — mondtam szuggesztiven. De hiá­ba. A barátom értetlen szeme­ket meresztett rám. — Szabad a gazda? — kérdeztem végül. A haver izgatottan igent intett. — Figyelj! Az a bizonyos norvég tíz évvei ezelőtt kiment, mint magyar turista, és ott állt a nyu­gati végeken 70 kemény dollárral a kezében. Ezután némi kis sze­rencse, n^ meg talpraesettség kell ahhoz, hogy ma 10 millió dollár­ral vegetáljon. Barátom szeme felcsillant és a zsebére csapott. — Te! Mit gondolsz, mit csiná­lok én majd kint turistaként, az én 100 dollárommal, ezek után? — Hát — kezdtem — gondolom, te már két mentőcsónakkal star­tolsz. — Nem! — ingatta fejét, ihletett arckifejezést várva ba- barátom. Veszek tíz farmer-nad­rágot. hazahozom, és eladom ár 690 Ft. Hatezerért már vehetek egy tisztességes gumikajakot. — Mi az?! — kérdeztem megdöb­benve — hát nem akarsz tartály­hajú tulajdonos lenni?! Ugyan — húzta el szerényen a szája szé­lét — hogyan hajókáznék én az­zal a Mályi-tavon. Még kinevet­nének! Űgyis tudod, mennyi a rosszakaróm .. .! létrán — Jól. Sikerült beidomíta­nom azt a tudóst, aki velem foglalkozik: valahányszor fel­szaladok ezen a létrán, min­dig ad egy darab sajtot. A világ legnagyobb kőolajvezetéke A Barátság Kőolajvezetéken 150 millió tonna kőolajat szállítottak négy európai szocialista ország­nak. E kőolajmennyiségnek több mint egyharmada jutott Cseh­szlovákiára, több mint 40 mil­lió tonna az NDK-ra, a többit pedig Lengyelországba és Ma­gyarországra szállították. A Barátság Kőolajvezeték a világ legnagyobb vezetéke. A csővezeték hossza körülbelül Repülőtér a Tátrában A téli szezonban 4000 angol, holland, belga, nyugatnémet és skandináv turista érkezett köz­vetlen légijárattal a Magas-Tát- rába. A repülőutakat a csehszlo­vák CSA. valamint több külföldi légitársaság különgépei bonyolít­ják le, amelyek Prága érintése nélkül, közvetlenül a poprádfür- dői repülőtérig szállítják az uta­sokat. Ez új szolgáltatást jelent a Csedok utazási iroda, valamint a csehszlovák légitársaság mű­ködésében. A 761 méter magas­ban lévő Poprádfürdő repülőte­rének kifutópályáit 2000-ről 2600 méterre hosszabbították meg. 5000 kilométer. A kőolajvezeték a Volga partjáról indul ki, Be­lorusziában pedig kétfelé ágazik. Az egyik ágon Lengyelországba és az NDK-ba„ a másikon pedig Csehszlovákiába és Magyaror­szágra jut az olaj. Lvovban van az irányító és diszpécser köz­pont. Innen a legkorszerűbb műszaki berendezésék segítségé­vel szabályozzák az olaj áram­lását és irányítják a szivattyú- állomásokat. Arany a vízben A szibériai Kolima folyóban egy hatszáz grammos aranyrö­göt találtak. Az aranyrögöt a természet az ősi orosz paraszt- bocskor mintájára formálta. A Kolima medréből eddig Me* fisztóra, szarvasra, bölényre, te­vére és kutyafejre, valamint csillagra emlékeztető aranyrögöt sikerült kiemelni. Lehet, hogy a drága fémet görgető folyóból egyszer aranyhal alakú arany­rögöt is kihalásznak majd — nem mesebeli halászok?! Frissítő gáz Az ukrán kutatók olyan gáz­generátort hoztak létre, amely a benne elégő természetes gázból kiválasztja a gyümölcs „légzé­séhez” szükséges gázt. Ezt a ge­nerátort első ízben Orjol város gyümölcsraktárában használták az alma téli tárolására. A Moldá­viából kapott almát szeptember elejétől április végéig ebben a különleges gázban tárolták. A nyolchónapos tárolás alatt — a Kijevben végzett vizsgálat sze­rint — az alma teljesen friss, íz­letes maradt. Az orjoliak kísérlete igazolta az új tárolási és Lartósítási módszer előnyeit. A különleges „kiválasztott” gáz segítségével egyébként a termés érését is szabályozni lehet. Éretlen álla­potban is leszedhető a gyümölcs s a vár* érési idő előre kiszá­mítható. Végül pedig a gáz ha­tására észrevehetően növekszik a termés ellenállóképességé a bomlasztó baktériumokkal szem­ben. — Ugyebár lovas nép volnánk! (Kerényi László felvétele)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents