Déli Hírlap, 1971. május (3. évfolyam, 102-126. szám)
1971-05-26 / 122. szám
Szakmai továbbképzés A megyei szövetkezeti vezetők első idei szakmai továbbképzésére kerül sor pénteken délelőtt 10 órakor a TIT Kazinczy klubjában A továbbképzés keretében „Gazdaságpolitikánk fő vonásai a IV. ötéves terv időszakában” címmel dr. Danes István a Magyar Beruházási Bank vezérigazgató-helyettese tart előadást, amelyet szakmai konzultáció követ. 58 lakás Leninvárosban júniusban adják át az első — összesen 58, — házgyári elemékből készült lakást. A lakások táv- illetve gázfűtésesek. Az idén még további 170, házgyári elemekből készült lakást adnak át a város nyugati részén, a majdani város- központban. Átadták rendeltetésének azt a 100 férőhelyes óvodát is, amely a városi tanács és a TVK közös összefogásával épült. A város és a gyár kapcsolata a jövőbén újabb, ugyancsak 100 férőhely Qs óvodához juttatja Leninváros lakóit. jjc A Petőfi tér centruma felé 5—fi méterrel arrébb helyezik a tér névadó szobrát. A korábbi útépítés ugyanis lefaragta a talpazat egyik sarkát, és most az illetékesek az alkotóművész korábbi kívánságának megfelelően, az alapzat három lépcsőjének elhagyásával helyezik át a Petőfi szobrot. A DH városfejlesztési fóruma i Magasházak függőkertekkel? Adottságok és lehetőségek A városi főépítész vitacikke A középmagas és magas (12 emelet feletti) lakóépületek építése több mint egy évtizede vita tárgyát képezi egyrészt szakmai körökben, másrészt a használó lakók részéről. A Déli Hírlap 1971. május 19-i száma jelentős teret szentelt egy olyan építészeti gondolatnak, amely ez ideig ötlet-stádiumban nyert megfogalmazást. A sorok között több olyan kijelentés hangzott el, amely szakmailag vitatható, és alkalmas arra, hogy a város lakosságát és az olvasóközönség véleményét téves irányba befolyásolja. A tévedéseket nem menti, hogy a Óriásdaruk a tó felett Óriás portáldaruk őrködnek a Városligeti-tó víztükre felett, hirdetve a Magyar Hajó- és Darugyár nevét. A gyár 50 országba, 7 tenger vizére küldte el eddig a mesz- szeföldön híres szállító- és tolóhajóit. Az önálló exportjoggal rendelkező mummut- vállalat új termékeiből rendezett kiállítást, impozáns bemutatót a Városligeti-tó vizén, a tó partján. Talán a müncheni olimpia idejének közeledte is indokolja, hogy megnőtt az érdeklődés a sport- és olimpiai osztályhajók iránt. Az érdeklődőket a gyár legjobb szakemberei fogadják a kiállítás területén és ahogy elmondták, bíznak abban, hogy ez' a kis tavi kiállítás is hozzájárul majd ahhoz, hogy újabb hatalmas tengereket, tengeri országokat hódítson meg a magyar hajóipar. A félretett Az új igazgató szótlanul, szinte mozdulatlanul ült az asztalánál. Üjra és újra elolvasta az eléje tett papírt, és majdhogynem cifrázni kezdte a mondandóját. Nehezére esett visszafojtani az indulatot, amely pattanásig feszült idegein citerázott. Nem hitt a szemének, annak a fehéren, feketén írt mondatnak, amit Teleki Lászlónak címeztek. Kimondatlanul is ridegen, hidegen hatottak a szavak: munkaviszonyát felmondjuk ... Az elmaradt kézfogás — Mi ez? Csak így kurtán, furcsán? — akarta kérdezni az ügyintézőtől, aki behozta aláírásra a papírt. Mindeddig — kötelességsze- rűen — ezt tette, ha valaki a vállalatnál a jól megérdemelt pihenés küszöbére ért. Lényegében szabályosan járt el, az utolsó betűig betartotta ezzel az ide vágó rendelkezéseket, de csak ennyit tettek. Annak rendje-módja szerint postára adták az okmányt és részükről az ügy le volt zárva. Se egy kézfogás, egy köszönet, egy szívélyes baráti szó az öregeknek, akik otthon C'pafc akaztál# Rongygyűjtő hetek MAR CSAK MAJUS 29-IG minden 1 kg tiszta, színes vagy fehér pamut és minden 5 kg háztartási rongy ellenértékén felül a ajándéksorsjegyet is ad. FŐNYEREMÉNY: SKODA személyautó. IBUSZ külföldi utazások, ORION televíziók, ezernél több értékes nyeremény évtizedeket töltöttek el szorgos, dolgos munkával. Az igazgatót, mint a hideg zuhany érintette a módszer, a beidegződött — nem mondta ki, de úgy gondolta — embertelen magatartás. — Hol van most Teleki bácsi? — kérdezte beosztottjától most már higgadtan, de nagyon határozottan. — Beteg — hangzott a kurta válasz. — Azonnal intézkedjék! Valaki menjen ki a lakására és a nevemben adjon át egy üzenetet. Percnyi gondolkodás után már mondta is: — Holnap délután — ha betegsége engedi — beszélni szeretnék vele, kérem, jöj - jön be a vállalathoz. Ezt a papírt predig — vette kézbe a felmondólevelet — személyesen adom át... A meglepetés Teleki bácsi nem tudta mire vélni a dolgot, sok mindenre gondolt, csak arra a meglepetésre nem, ami várta. Ahogy benyitott az ajtón, a vállalat „vezérkara” fogadta. Az öreg számára szokatlan helyzetből adódó feszültséget pillanatok alatt feloldotta a közvetlen hang, a csipetnyit sem hivatalos módszer. Még ilyet — morfondírozott magában az öreg. Aztán fennhangon folytatta: — Nem is mertem gondolni erre... Az önkéntelenül kimondott szavakkal bizonyos fokig általánosítható munkastílusra, vezetői magatartásra utalt az öreg. Mert nemcsak a Miskolci Közlekedési Vállalatnál volt szokás egy postán feladott levéllel pontot tenni a nyugdíjba készülők ügyére, ezzel hivatalosan is lezárva szinte egy fél emberöltőt az idős munkások életében. Az ilyen eljárás idegen tőlünk, a párt ennek pontosan az ellenkezőjére tanít: megbecsii- ni, tisztelettel adózni azoknak, akik egy életen át derekasan helytálltak a munkában. Csak megbecsülés jár Teleki bácsi 32 évig dolgozott ennél a vállalatnál, szorgalmasan és becsülettel. Nem akárki dicsekedhet ilyen múlttal és munkaviszonnyal. Indító ellenőrként vigyázott a forgalomra, a városi közlekedés zavartalanságára és biztonságára. S ezért csak megbecsülés jár. Ennek egyik fokmérője a meghitt hangulatú búcsúzás, azzal ez igénynyel, amit el is mondtak neki ezen a kis összejövetelen: bármikor szívesen látjuk, a vállalat továbbra is számít tanácsaira, tapasztalataira és közreműködésére. (tóth) hazai sajtó több ízben foglalkozott a kérdéssel, elhanyagolva a komplexitásra utaló összefüggéseket és törekvéseket. A negyedik ötéves tervben épített úgynevezett állami (bér- és szövetkezeti) lakások átlagos alapterülete 55 négyzetméter; 5 négyzetméterrel nagyobb, mint a harmadik ötéves tervben épített lakások átlagalapterülete volt. A lakáspolitikusok véleménye szerint ez az alapterület-nö- vekedés — bár igen nagy jelentőségű —, még mindig további erőfeszítéseket tesz szükségessé a lakások ala'p- területének növelése érdekében. Ennek keretében minél előbb el kellene érni az úgynevezett fekvőhelymentes nappali biztosítását, azért, hogy a családok élete az eddiginél is zavartalanabb legyen. A fekvőhelymentes nappali alkalmas a családon belüli közösségi funkciók lebonyolítására, tv-nézésre, stb. Téves az a megállapítás, hogy a függőkertes magasház, illetve a lakás térbe helyezése, ahogy ez egy korábbi szakmai vitában kibontakozott, nem okoz többletköltséget. Már ezen a vitán bebizonyítottam, hogy a többletköltség lakásonként 24 négyzetméter alapterületet figyelembe véve — ahogy ezt a tervelképzelés tartalmazza — 96 000 Ft/lakás, vagyis a jelenlegi normának tekinthető átlag lakásköltség csaknem 30 százaléka. Úgy vélem, hogy a hasznos lakás- és lakóterület növelés távlati koncepciója, amit az ÉVM előirányzott, jobban szolgálja a lakosság érdekeit e függőkertnél. További megoldatlan problémája e gondolatnak a kerti föld elhelyezése és szállítása, a kertterületek karbantartása és gondozása, különös tekintettel az öntözővízre, amely adott körülmények között vagy önálló vízhálózatot igényel, vagy a rendkívül költséges ivóvízkapacitás terhére elégíthető csak ki, nyomásTotemfa és indiáncsónak A kiállítók többsége láthatóan arra törekszik a BNV-n, hogy némi áttekintést adjon a látogatóknak a vállalatok életéről, múltjáról, hagyományairól is. A kanadai pavilon bejáratánál díszes totemfa vonzza a vásár járók figyelmét, mellette egy indi- áncsónakfcal. Mintegy jelezvén, mennyire jelen van az ország iparában a régi indiánok kézművességének remek formaalkotó ösztöne. Hasonlóképpen megtalálható ez a hagyománytisztelet a többi pavilonok gazdáinak ízlésében is. így a magyar kiállítóknál is. A Lenin Kohászati Művek kiállításán is helyet kaptak azok a termékek, amelyek túl a korszerűség, aktuális követelményen, a 200 évesnél is idősebb, mégis fiatal gyár jelenét reprezentálják. Találkozik a régi és az új a vásár látogatói előtt, az ipar nagy seregszemléjén. fokozok és más gépi berendezések • megvalósításával, ami újabb üzemeltetési többletköltséget okoz. Ugyanakkor vitatható a keletkezett zöldterület használati értéke és kihasználhatósága az év hat hónapjában. Lakásszociológiai vizsgálatok egyértelmű megállapítása, hogy a lakosság túlnyomó többsége nem kíván magasépületben élni. E vizsgálatok bebizonyították, hogy a háromnál nagyobb személyű családok számára a magasépületekben való elhelyezés kifejezetten hibás. Az elmondottak természetesen nem jelenthetik azt, hogy egy adott városban, így Miskolcon is ne volna szükség magasházak és középmagasházak építésére. Ezek elhelyezésénél a táji és terepviszonyokat, a megfelelően kialakítható városképi hangsúlyokat, a völgyi fekvés természeti adottságait, a demográfiai, az építési, a működtetési követelmények megfelelő betartását és komplexitását kell alapul venni, megfontolva a kedvezőbb területfelhasználási mutatók előnyeit, de reálisan mérlegelve a kivitelező vállalatok műszaki adottságait és a költségtényezőket. Miskolc belvárosában a javasolt szám és a makettfotón bemutatott mintegy 30 darab magasház koncepciója sem elfogadott javaslat, mint ahogy a városközpontokban a lakásszám túlzott mértékben — a hazai adottságok ismeretében nem indokolható. A lakásállomány jelenlegi összetétele és felszereltsége ismeretében, erre mintegy tíz évig reálisan nem számíthatunk. és nem is sza- bad vállalkozni. ifj. HORVATH BÉLA főépítész (A városi főépítész véleményének helyt adtunk lapunkban. Egyet azonban hangsúlyozunk: a témáról nem mint tervről írtunk, csak a távolabbi jövő lehetőségeként beszéltünk róla. A szerk.) • Városokat köt össze Japán új vasúti főútvonalakat épít. A program szerint 1971-től 1985-ig 9000 kilomé- méter hosszúságban építenek a nagyvárosokat egymással összekötő új vasútvonalakat. Az építési költségek körülbelül 31 milliárd dollárnak felelnek meg. Mostanában éjszakánként felriad a gyerek. Nyugtalan álmát nem mindennapi eset idézte elő. Hőst alakított a bérház előtt. Ki tudja, hatéves kis fejében akkor éppen melyik tévé-példakép — Gorri, Kloss, Rinaldo? — rettenthetetlensége bátorította elszántságra. A gyerek képzeletvilága, s puszta kis léte között nincs áthidalhatatlan szakadék. Még keskeny az ösvény. Fején bazári csákó volt. Piros. Szakadt siltje félig az orrára fityegett. Oldalán madzagra fűzött műanyag kard. Kezében játékpisztoly. Csíkos trikójában, rövidke nadrágjában bájos volt. S felfegyver- zetten is ártatlan. És ártalmatlan: — Bumm! Lőtt ide, oda. Nem válogatta a célt. Emberre is lőtt. Igen, emberre. Ám az ember csak megmosolyogta. Hiszen tudta: a szándék csupán pajkosság. Játék az egész. Olyan játék, amit a gyerek nem maga talál ki. A gyerek soha nem talál ki semmit. Csak utánoz. Jobbára a felnőtteket. Virtuskodása ügyetlen imitáció. Szándéka nincs. Játszik. Azzal, amit kap. S azt, ami illő a játékeszközhöz. Kedves, ártatlan, mosolyogni való. És az ember megmosolyogta. Am egyszercsak jött négy vadállat. A gyerek embernek vélhette őket. Rájuk is lőtt. — Bumm! Vadállatok A négy vadállat felhördült. A gyerek ösztönösen félni kezdett. A fal felé húzódott. A négy vadállat szorította, egyre szorította. Lobogó sörényük libbent a válluk körül, amint megnyújtott, lassú léptekkel közeledtek a gyerekhez. Vicsor- gatták sárga fogukat. De a gyerek ezt nem látta. Kicsi volt, s lefelé nézett. Csak a négy pár lábszárat látta. A vadállatok közeledtek, egyre közeledtek. Egészen a falhoz szorították. Rondán röhögtek. Karjukat széttárták, ujjai- kat karmolásra görbítették, mint a keselyűk. Felső testükét himbálták. Lélegzetüket visszafogták, hogy pofájuk vörösre gyúlva torzabb legyen, s nyakukon kidagadjon az ér a garbó fölött. A gyerek reszketett. . . — öcsi — hörögte az egyik. — Most véged. A másik nadrágja zsebébe nyúlt. Zsebkést vett elő. A fényes penge villogott... — öcsi, most kiveszem a szíved és megeszem. A gyerek mozdulatlanul állt. Szólni nem tudott. Ijedtében, fulladozott. Aztán hirtelen feltört torkából a sikoly. Ez történt. S a gyerek azóta éjszakánként felsír. Talán azért sír fel, mert először tapasztalta, hogy a képzelet világa és a puszta kis léte közötti keskeny ösvényen vadállatok is járnak, akiktől még karddal az oldalán is félni kell.
