Déli Hírlap, 1971. április (3. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-14 / 87. szám

Évi 3 — 1 millió forint tiszta haszon FMKT konferencia az LKM-ben Ma reggel a vállalat munkásőr laktanyájában megkezdő­dött az LKM fiatal műszaki és közgazdász szakembereinek egész napos konferenciája. A mintegy 120 küldöttet és meg­hívottat B. Nagy Sándor, a nagyüzemi pártbizottság osztály- vezetője köszöntötte. Ezt követően dr. Énekes Sándor vezér- igazgató, majd Székely László, az FMKT vállalati elnöke tartott vitaindító előadást, amelyet a lapzártakor még tartó hozzászólások követtek. Avita befejeztével választ­ják meg azt a hét küldöttet, akik az LKM-et képviselik a május második felében Bu­dapesten sorra kerülő első . IICT országos konferen­cián. Még a konferencia kez­dete előtt beszélgettünk Szé­kely Lászlóval arról, hogy miképpen is áll a helyzet az FMKT-val az LKM-ben, s milyen lendületet adhat e jelentős társadalmi munká­nak a mai konferencia? — Az FMKT szervezése vállalatunk esetében sajátos — mondotta bevezetőül Szé­kely László. — Az LKM-ben 104 műszaki és 23 egyéb mérnök, 545 technikus és 20 olyan felsőfokú technikus dolgozik, akik még benne vannak az úgynevezett fiatal korhatárban. Ez az összes műszaki garnitúra egyhar- mada. Tevékenységüket a 25 tagból álló Fiatal Műszakiak és Közgazdászok Tanácsa, il­letve a néhány főből álló, s a KISZ-csúcsvezetőségek mel­lett működő FMKT-csopor- tok fogják össze. Az FMKT munkájában részt vevő fia­tal szakemberek tevékenysé­ge szerteágazó. Ehhez kere­tet a védnökségvállalások, a KIM- és KIT-pályázatok, az érdekvédelmi tevékenység, a vállalati feladatok megoldá­sát segítő termelési tevékeny­ségek adnak. — ön az országos FMKT vezetőségének is tagja. Ho­gyan ítéli meg: milyen szín­vonalú az FMKT tevékeny­sége Diósgyőrben? — A fiatal műszaki szak­emberek szervezett tevé­kenysége gyárunkban sok­sok évre nyúlik vissza. Az LKM nem egy országos moz­galom bölcsője volt, számos országos konferenciának is házigazdái voltunk. 1966-tól decentralizáltuk az FMKT- munkát, s ez a koncepció aztán jól illeszkedett bele az új gazdaságirányítási rend­szer szabta körülményekbe. Ami az FMKT konkrét te­vékenységét jelenti: ez a védnökségvállalások mellett leginkább a KIM- és KIT- mozgalmakban mérhető le. Gyárunkon belül évente 100 —120 fiatal mérnök, techni­kus és közgazdász nyeri el a Kiváló címet a gyáregységek elbírálása alapján. Ezek a fiatalok részt vehetnek a szakdolgozat-pályázaton is. Évente 40—60 szakdolgoza­tot nyújtanak be fiataljaink, Erőmű I Beruházási Vállalat Kiemelt erőmüvi beruházá- : sokhoz Leninváros, Száz­halombatta, Inota helyszí­nen és Budapesten történő foglalkoztatásra keres álta­lános mérnök, építészmér­nök, magas- és mélyépítő technikusi végzettséggel és gyakorlattal rendelkező munkaerőket műszaki ellenőri beosztás­ba. Jelentkezés: a vállalat személyzeti osztályán, Budapest, V., Széchenyi rkp. 3. II. em. 244, amelyek 3—4 millió forint tiszta hasznot jelentenek öt­leteikkel a vállalatnak. — Gondolom, nemcsak ered­ményeik, problémáik is van­nak ... — Jócskán. Egyik ilyen: amíg gyáregységi szinten vi­szonylag nem nehéz a fiatal szakemberek mozgósítása, a központi szerveknél annál inkább. Másik gondunk: gyá­runkban rendkívül kevés a fiatal közgazdász, számuk tíz alatt van, az FMKT munká­jában koránál fogva részt vehető mérnök-közgazdászunk pedig egyetlen egy. Ez oda vezet, hogy az FMKT tevé­kenységén belül a közgaz­dász-munka nem a legszín­vonalasabb. — Milyen érdekesebb része lesz néhány óra múlva sorra kerülő előadásának? — Tavaly széles körű fel­mérést végeztem a fiatal mű­szakiak és közgazdászok kö­rében. Mintegy négyszázan válaszoltak több mint 40 kér­désre. E felmérés tapasztala­tairól is beszámolok, elsősor­ban azért, hogy vitát „pro­vokáljak”, ezenkívül szó lesz a fiatal műszakiak és köz­gazdászok általános helyzeté­ről, s a továbblépés feltéte­leiről, lehetőségeiről is. Ny. I. Fontos ,.kellék” az Ózdi Kohászati Üzemek munkájához az oxigén, amit a képen is látható óriástartályokban tárol­nak. Innen biztosítják az üzem folyamatos ellátását. (Strohmayer felvétele) Építőipari mérleg Az Építésügyi és Város- fejlesztési Minisztérium el­készítette vállalatainak előze­tes első negyedévi termelési mérlegét. Ebben az időszak­ban csaknem 500 millió ' fo­rint értékkel több építési munkát végeztek az ÉVM- vállalatok, vagyis 13 száza­lékkal termeltek többet, mint a múlt év első negyedében. Kedvezően alakult a terme­lékenység is. A dunántúli ÉVM-vállala­tok az első negyedévben 505 új otthont adtak át, kétszer annyit, mint múlt év azonos időszakában. Az egy évvel ezelőttinél többet építettek az észak-magyarországi, a kö­zép- és kelet-magyarországi ÉVM-vállalatok is. Budapes- t2n viszont csak 655 új la­kás építése fejeződött be, fe­le annyi, mint 1970. első ne­gyedében. A vidéki és a bu­dapesti ÉVM-vállalatok vég­eredményben mégis majd­nem száz lakással adtak át többet, mint egy évvel ez­előtt. Ennél is jóval kedve­zőbb, hogy már 34 ezer la­kás építését kezdték meg, majdnem 7 ezerrel több új otthont építenek jelenleg, mint a múlt év tavaszán. A főügyészség kiadta a vádiratot Mi okozta a robbanást a BVK-fcan? Idén január 12-én súlyos robbanás történt a Borsodi Vegyi Kombinát monomer üzemében. Lapunkban akkor hírül adtuk, hogy a robbanás következtében G. György késziilékkezelö életveszélyes sérüléseket szenvedett. F. József 8 napon túl, s további 18 személy nyolc napon belül gyógyuló sérüléssel került kórházba. Az anyagi kár is tetemes, több mint egy­millió-hétszázezer forint volt. A Borsod megyei Rendőr­főkapitányság szakértők be­vonásával folytatta le a rob­banás okának megállapításá­ra a vizsgálatot. A nyomozás eredménye alapján a megyei főügyészség most vádiratot adott ki foglalkozás körében elkövetett súlyos testi sértést okozó gondatlan veszélyezte­tés és a társadalmi tulajdont károsító, különösen nagy kárt okozó gondatlan rongálás miatt Vincze István 47 éves géplakatos, valamint Czura József 32 éves művezető (mindketten a BVK dolgozói) ellen. Egy javítással kezdődött Tavaly év végén a mono­mer üzemben észrevették, hogy az I-es acetilén fejlesz­tő készülék csapágyperselye meghibásodott. Ézért a ké­szüléket leállították javítás­ra. A munkát január 3-án kezdték meg, s ebben részt vett többek között Vincze István is. Az ellenőrzési fel­adatok ellátásával Czura Jó­zsef technikusi végzettségű művezető és Ü. Sándor mű­vezető volt megbízva. Ahhoz, hogy a javítást megfelelően elvégezhessék, szót kellett szerelni az aceti­lén fejlesztő készüléket. Ja­nuár 6-án a délelőttös mű­szak vége felé Vincze észre­vette, hogy a készülékhez tartozó karbid adagolókocsi terelőlemeze is meghajlott. Elhatározta, hogy kiszereli, s a lakatosműhelyben kiegyen­geti. Csakhogy erről nem tett említést senkinek sem, s ké­sőbb maga is megfeledkezett róla. Feledékenység, hanyagság Időközben — január 8-ra — a javításokkal elkészültek, es sor került a készülék ösz- szeszerelésére. Bár Vincze részt vett az összeszerelési munkákban, nem jutott eszé­be, hogy az adagolókocsi te­relőlemezét korábban lesze­relte. Ez nem is került visz- sza a helyére. A délutános műszakban Czura József mű­vezető irányítása mellett, a karbid adagoló házra — amelyben a terelőlemeznek is bent kellett volna lennie —. rászerelték a karbidtar- tályt. Ily módon az adagoló­ház belső szerkezetét teljesen eltakarták, s többé már nem lehetett látni a terelőlemez hiányát. Czura előzőleg nem ellenőrizte, hogy helyén van-e minden alkatrész! A gondatlanság miatt, a január 12-i üzembe helyezés­kor következett be a szeren­csétlenség. Tagadják felelősségüket Miután a terelőlemezt nem szerelték vissza, a megenge­dettnél jóval több karbid ju­tott a készülék vízterébe, ahol — a vízzel reakcióba lépve —, igen rövid idő alatt olyan nagy mennyiségű ace­tiléngáz fejlődött, amelynek elvezetésére a vezetékek nem voltak képesek. Nagy nyomás keletkezett a víztérben, s emiatt az úgynevezett kar- bidkörte megemelkedett, s a nyíláson át az acetáléngáz a légtérbe került. A kitörő gáz — pontosan meg nem álla­pítható ok miatt — felrob­bant. A szabadlábon levő két vádlott a mulasztást elismer­te, de felelősségét tagadja. A kihallgatott tanúk, és a szak­értői vélemények azonban egyértelműen . bizonyítják, hogy gondatlanságuk követ­kezménye a robbanás. Az ügyészség vádirata alapján az ügy bírósági tár­gyalását rövidesen kitűzik. R. É. Lehetőség és lépés Mi sem volna könnyebb, mint mutatós számadatokkal ér­velni: a külszöbön lévő béremelések ennyi, meg ennyi em­bert érintenek — ez forintban kifejezve . .. népgazdasági szinten ... tehát a reálbérek stb. stb. A miniszterelnök azonban olyan józan tárgyilagossággal jelentette be az eseményt, hogy ezzel tulajdonképpen elejét vette mindenféle hozsannázásnak. A mostam béremelés ter­mészetes és reális következménye annak a tevékenységnek, melyet az elmúlt években végzett az ország népe. Régen hatásos ígéretekkel halmozták el a képviselőjelöl­tek választóikat, a zászlódísz és a frázisok úgy hozzátartoz­tak a választásokhoz, mint a cicázó csendőrtollak. Ma ke­vésbé vagyunk ünnepélyesek. A tervgazdálkodás kívánta jó­zan mérlegelés (..a dolgozó nép okos gyülekezetében”) került előtérbe. A bérek emelése, mely elsősorban azokat érinti, akik oly’ hosszú ideig voltak a nemzet napszámosai — persze örömet csalt az arcokra. Hogy arányban van-e a béremelés a pe­dagógusokkal szemben támasztott társadalmi elvárásokkal? Nincs, még nem is lehet. De mindenképpen arányban áll sa­ját lehetőségeinkkel. Ezt nagyon fontos tudni. Csak így ér­tékelhetjük igazán negyedszázados eredményeinket. Mert könnyű úgy érvelni, hogy ebben vagy abban a gaz­dag országban (ahol mellesleg sztrájkok, munkanélküliség és létbizonytalanság „tarkítják” az életet) magasabb egyik vagy másik réteg jövedelme. De milyen jövedelmet élveztek ná­lunk korábban (mondjuk a felszabadulás előtt vagy még utána is) a dolgozó osztályok, rétegek?! Fock Jenő csendes megfontolt szavai nagy horderejűek voltak. Jóllehet, egy-egy családban csak néhány százassal ke­rül több az asztalra, de azzal a biztos tudattal nyúlhatunk a kicsit vastagabb bontók után, hogy ismét tettünk egy lépést előre, amit — mindannyiunk munkáján múlik — újabb lépé­sek követhetnek... Gy­A „vaskoporsó99 V ersenyíutás az idővel Megszólal a vészcseogő — Tizenhat órás küzdelem A legvadabb égzengés is kismiska volt ahhoz, ami az ózdi finomhengerdében történt. Mintha óriás tört-zúzott volna a hatalmas csarnokban, recsegve-ropogva rázkódott a drót- és finomsSrorf a hajtómű. Pillanatok alatt olyan sötét lett, hogy az orruk hegyéig se láttak az emberek. Kialudt minden fényforrás, amit tetézett még, hogy az évtizedek alatt lera­kodott és „béklyóitól” megszabadult por is felért egy kiadós forgószél kavarta rohammal. Köhögött, prüszkölt mindenki, s csak annyit tudott: nagy baj történt. Vijjogva üvöltött a vészcsengő — tíz év óta először, mert ilyen üzemzavar szo­katlan és ritka. Mire alaposabban szétnéz­hettek, eltelt néhány óra. Addig a gyár minden sarká­ból mozgósították a spe­ciális feladatokhoz is értő szakembereket, akik a kar­bantartókkal együtt tettre készen állták körül a maguk közt „vaskoporsónak” becé­zett monstrumot. — Rámegy vagy három műszak — saccolták a javí­tásra szükséges időt. — Nem akármilyen galiba történt. Három fogaskerék szétnyílt, mint a rózsa. Fogai kitörtek, repedten, holtan hevertek a berendezés gyomrában. — Elöregedett az anyag — állapították meg a diagnó­zist — Fáradásos törés . . . S kezdődött a nagy hajrá. Szakavatott mozdulatokkal leemelték a hatméteres hajtó­mű fedelét, hihetetlenül rövid idő alatt részeire szedték a sérült berendezést. Nem mér­Öntözőrendszer a lakfa mentén Elkészült a taktaközi ön­tözőrendszer beruházási programja. Ez lesz Borsod legnagyobb és legkorszerűbb ilyen létesítménye. Csupán a főműveinek építése 30 mil­lió forintba kerül. A Tárcái közelében 2400 holdon, a Taktaköz, Tiszalúc és Takta- harkány térségében 4500 holdon, a Taktaköz más vi­dékein pedig további 11 500 holdon tesz lehetővé majd öntözéses gazdálkodást. A nagyszabású munkák során a Takta folyót kikotorják és iszaptalanítják, hogy zavar­talanul szállítsa a vizet a Tiszából. A csatornákat úgy építik meg, hogy vízszintjü­ket távvezérléssel szabályoz­hassák. A főművek előrelát­hatólag három év alatt ké­szülnek el és így már a ne­gyedik ötéves terv időszaká­ban hozzáfoghatnak tarcali, valamint a tiszalúc-taktahar- kányi öntözőfürtök kialakítá­sához is. Tárcái környékén elsősorban a szőlőkertek ön­tözését valósítják meg. A fő­csatornából nyomásközpont segítségével viszik majd fel a vizet a kápolnadombi tároló- medencébe. ték az időt, de törölték a ve­rejtéket, amit feketére fes­tett a nehezen visszavonuló por és az égett olaj. amely orrfacsaró bűzt árasztott. De ki törődött most ezzel! „Az elhatározás, hogy a lehető legrövidebb idő alatt „talpra” állítják a hajtóművet, min­denkit intenzív munkára ser­kentett. ... A tizenhatodik órában már a fedelet is visszahelyez­hették. Még egy szemle, még egy utolsó ellenőrzés, s elhangzott az utasítás: a haj­tómű indulhat' A motor fordulatszáma egyre nőtt, az egyenletes zú­gás mind frissebb és folya­matosabb lett. de valami — °zt é’-ezték — mégsem sím­mel. Ide<?an zörej vegyült az egyébként ismerős zajba. Nem kísérleteztek tovább. — Leállni! Szuszogva, morogva ne­műit el a zaj, ,s kezdődött új­ból a tanakodás. Vagy szét­szedik újra az »sászet, vagy...? Az emberek egymásra néz­tek. S ugyanarra gondoltak. Ha valaki bebújna a kémlelő- nyíláson ... De ki? .. . Cingár legény jött elő: majd én! S már bújt is be a nyíláson. (Bújt volna más is, hiszen ajánlkozott.) Ügv mozgott a vaksötétben, a „vaskaparsó- ban”. a kétméteres fogaske­rekek között, mint búvár a tenger mélyén. Nemsokára szurtosan, a fü­le tövéig olajosán bukkant elő és diadalmasan mutatta a „nyakoncsípett” csavart, ami a szereléskor a fogaskerekek között maradt S azután in­dulhatott a drót- és finomsor, amely azóta is megállás nél­kül, zavartalanul dolsozik. TÓTH FERENC

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents