Déli Hírlap, 1971. április (3. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-13 / 86. szám

Hibamentes munkarendszer Ipari üzemeinkben egyre Hol tekinthető meg a választói névjegyzék? Miskolc városi Tanács Végrehajtó Bizottsága tájé­koztatja a város lakosságát arról, hogy a választók név­jegyzékét a pótjegyzékkel együtt a kerületi tanácsok vb-i hivatali helyiségeikben 1971. április 10-től április 14- ig minden nap a hivatalos idő alatt közszemlére teszik. többen tudják, mit jelent ez az új fogalom: „hibamentes munkarendszer”. A minőségi munka végzésére ösztönző mozgalom az AFTT XVI. sz. miskolci vállalatánál már az elmúlt évben is sikert hozott. A mozgalomban összesen 195 produktív dolgozó vehetett részt az előzetes elbírálás alapján, akik közül 16-an fe­leltek meg az előírt szigorú követelményeknek. A válla­lat vezetősége anyagi eszkö­zöket is biztosított a mozga­lomban sikert elért dolgozók jutalmazására, s ez is hozzá­járult ahhoz, hogy az idén még többen vegyenek részt a hibamentes munkarendszer­ben. A szervetlen vegyipar egyik központja a szolnoki Tiszamenti Vegyiművek. Évenként egymillió tonna kénsavat, szuperfoszfátot, porfestéket ad a népgazdaságnak. Itt állít­ják elő az ország kénsavtermelésének mint­egy háromnegyedét. A termelés legnagyobb részét (40 százalékát) szuperfoszfát műtrá­gya előállítására használják. A porfesték-üzem évi 12 ezer tonna meny- nyiségű, 86 féle színű festéket állít elő. Nagy jelentőségű a gyár két szuperfoszfát üzeme, amely korszerű technológiával évente 480 ezer tonna szuperfoszfátot ad a mezőgazda­ságnak. A Tisza partján álló gyár termékeit a ház­tartásokban is jól ismerik. A legkorszerűbb technológiával, a kémiai tudomány legfejlet­tebb eredményeinek felhasználásával dolgo­zik a mosópor-üzem, amely évente sok ezer tonna Tomi mosószert ad négyféle változat­ban a háziasszonyoknak. Épül Szolnokon a negyedik kénsavüzem is, amelynek berendezéseit 'Lengyelország szál­lítja; ez lesz a Tiszamenti Vegyiművek leg­nagyobb kapacitású (évi 200 ezer tonna) kén­sav gyára. Melyik a „szövetkezeti lakás”? Hibás adatok, kényelmes lakásigénylők (Folytatás az 1. oldalról) A beérkezett adatlapokat nyilvántartási számmal lát­ják el és csatolják hozzá az igénylő korábbi iratait. A nyilvántartási számok közlé­se csak később, külön erre a célra készült nyomtatvá­nyon történik meg. Rengeteg probléma adódott abból, hogy az igénylők a lap fejléce alatt lévő rovatba el­felejtik beírni korábbi igény­léseik nyilvántartási számát. Sokan ezeket a számokat már elfelejtették, vagy a régi visszaigazoló lapokat elvesztették. Ezért a hivatal kéri az igény­lőket, hogy ha régi nyilván­tartási számukat nem tudják, a lap első oldalára ne írja­nak be semmit, hanem a kér­dőív utolsó oldalán levő VI. ponttal jelzett üres rovatban jelezzék, hogy legelső lakás­igénylésüket annakidején melyik kerületi tanácshoz nyújtották be. A hivatal majd visszakeresi a szüksé­ges adatot. Az eddig beérkezett nyom­tatványokhoz az igénylők nagy része elfelejtett kerese­ti igazolást csatolni. A lakás­hivatal szeretné felhívni az igénylők figyelmét arra is, hogy az adatlap IV. fejezeté­ben levő egészségügyi körül­ményekre vonatkozó kérdé­seknél a lakás egészségügyi ál­lapotáról szóló igazolást csak azoknak kell mellé­kelni, akik ilyen igazo­lással már rendelkeznek. Nagyon sok félreértésre ad alkalmat a szövetke­zeti lakás fogalma. Sokan összetévesztik a „la­kásépítő szövetkezeti lakás” címszó alatt szereplő jutta­tási formát a korábbi szövet­kezeti lakással. Pedig a szö­vetkezeti lakás neve a lakás- törvény értelmében megvál­tozott: szövetkezeti lakás alatt az V. fejezet c-pontjá- ban feltüntetett tanácsi érté- kesítésű lakást kell érteni. Az adatlap utolsó ' oldalán levő különböző komfort-fo­kozatokat is gyakran elté­vesztik. Ez a lakáselosztás­nál komoly problémát je­lenthet: később — a téves bejegyzés alapján — az igénylő vagy drágább lakást kaphat, vagy igényének nem megfelelő, alacsonyabb érté­kű lakáshoz juttatják. A komfort-fokozatra vonatkozó fontos besorolásokat a meg­jelent lakásügyi jogszabályok egyértelműen tisztázták. Újítók és Az adatok önmagukért be­szélnek s azt bizonytíják: az Ózdi Kohászati Üzemefkben állandóan gyarapszik az újí­tómozgalom. Az év első há­rom hónapjában 507 javas­latot nyújtottak be, amiből A rendelet még megvá­sárolható az újságáru­soknál. Kéri a lakáshivatal, hogy az igénylők az adatlap meg­jegyzés-rovatában csak a legszükségesebb lényeges kö­zölnivalókat tüntessék fel és a kérdőíven szereplő adatok esetleges változását — saját érdekükben — azonnal írás­ban jelentsék a lakáshivatal­nak, az új visszaigazolási számra hivatkozva. Ennek el­mulasztása esetén az igénylő hátrányos helyzetbe kerül­het. A nagy és bonyolult mun­kára való tekintettel a la­káshivatal dolgozói türelmet és megértést kémek az ügy­felektől, és azt, hogy lehető­leg az első félévben már ne érdeklődjenek, mert ezzel csak hátráltatják az admi­nisztrációs feladatok elvég­zését. L. P. újítások 258-at megvalósíthatónak ta­láltak. Ebből 231 -et már be is vezettek. Az újításokkal az első negyedévben 6 millió 237 ezer forint értékű megtaka­rítást ért el a gyár. Az újí­tóknak kifizetett összeg 371 ezer forint. Különösen a női és gyermeklábbelik Mennyit reklamáltunk cipő-ügyben ? A KlSZ-kongresszns tiszteletére Pályázati felhívás A Központi Statisztikai Hi­vatal egyik nemrég megje­lent kiadványa az állami ci­pőipar fejlődéséről, a cipők minőségéről és a reklamá­ciókról ad tájékoztatást. Fejlődés három év alatt A hazánkban gyártott ci­pók 81 százaléka természetes bőr felsőrésszel készül. Az utóbbi négy évben 76-ról 89 százalékra növekedett a mű­anyag és gumitalpú cipők száma. Az igények rendkívül megnövekedtek a könnyű, hajlékony cipők gyártására. Ezért volt szükség új, kor­szerű technológiai eljárások bevezetésére. Növelték a fu­tószalag-rendszerű termelést. Ma már így készül lábra va­lóink 97 százaléka. A bel- és külföldi igények mennyiségi kielégítése mellett nagymér­tékben megnövekedett a vá­laszték is. A cipőmodellek száma közel 20 százalékkal volt magasabb 1970-ben, mint 1967-ben. A minőség A termelés tehát növek­szik, a cipők minősége azon­ban évek óta nem éri el a kívánt színvonalat. A válla­lati minősítések alapján az első osztályú cipők aránya az Utóbbi években általában 91 százalék körül mozgott. Sok esetben előfordult, hogy egy- egy nem megfelelő minőségű gyártmányt kedvezőbb minő­ségi osztályba soroltak. A minőség megítélése, osztály­ba sorolása gyakran az ellen­őr, vagy az átvevő egyéni fel­fogásán alapszik. Hogy meny­nyire tetszetős egy cipő, mi­lyen gondos a megmunkálás, ennek eldöntésére a MEO-n csupán fél, maximum egy perc áll rendelkezésre. A ci­pők minőségének megítélésé­nél a fizikai és kémiai, vala­mint egészségügyi követel­ményeket csak esetenként vizsgálják, mégpedig egy-egy új termék, vagy gyártási el­járás bevezetésénél — a min­tadarabokon. Panaszok Érthető tehát, hogy évről évre növekszik a cipők mi­nőségével kapcsolatos rekla­mációk száma. A Kereskedel­mi Minőségellenőrző Intézet­hez, valamint a Cipőnagyke­reskedelmi Vállalathoz beér­kezett reklamációk száma az 1964. évi 18 549-ről 1968-ig közel fül) ezerre nőtt. A leg­több kifogás a női cipők el­len merül fel. Nem sokkal kevesebb illeti azonban a gyermekcipőket! sem. Több nagyáruházban külön osztályt állítottak fel a reklamációk intézésére. Az exportra gyártó nyolc cipőipari vállalat közül há­rom vállalat termékeivel kapcsolatban 1970-ben nem érkezett külföldről reklamá­ció, öt vállalatnál a külföld­ről érkezett panaszok aránya 1—5 százalék volt. Első he­lyen itt is a' női cipőket kell megemlíteni. A legtöbb rek­lamáció a talpleválás, alkat­részek peremszakadása, sa­rokleválás, átázás és egyéb varrási hibák miatt érkezett. Csak tavaly 448 ezer pár ci­pőt kellett kicserélni vagy megjavítani. Erős mint a vas, kemény mint az acél. Ez áll az em­berre, de állhat akár egy or­szágra is Ma az ércbányá­szatban nagyságrendben is, jelentőségében is első helyen a vasércbányászat áll, amely korunk legfontosabb fémé­nek, az acélnak szolgáltatja az alapanyagot. A világ vas­érctermelése (vastartalomban számítva) évenként több mint 200 millió tonna; en­nek felét a Szovjetunió és az USA adja. Hazánkban csu­pán Rudabánya környékén találunk vasércet, viszonylag csekély mennyiségben: évi 116 ezer tonnát termelünk csupán. Acél nélkül nincs ország, nincs ipar. Importáljuk hát az éxpet, és amíg a. nyersére eljut a kohókig, útközben „megfürdetik”, „tisztába1 rak­ják” — nemesítik, dúsítják az ércelőkészítő művekben. A nyersércből mechanikai, fizi­kai vagy vegyi eljárással el­különítik a nem hasznosít­Abban az esetben viszont, ha az igénylő, vagy valame­lyik családtagja az adatla­pon szereplő betegségek va­lamelyikében szenved és azt a nyomtatványon feltünteti, a kitöltött adatlaphoz min­den esetben köteles körzeti vagy szakorvosi igazolást mellékelni. A tapasztalatok szerint az igénylők közül sokan nincse­nek tisztában a lakáshasz­nálat jogcímével és gyakran albérlőként tüntetik fel csa­ládtagi minőségüket. A lakások alapterületének kiszámításánál szintén kéri a hivatal, hogy az igénylők csak azt a lakrészt vegyék figyelembe, amelyet kizáró­lag maguk használnak. ható, szennyező anyagokat, vagy az együttesen előfordu­ló különböző érceket. Sajókeresztúr határában 1963 és 1969 között — egy- milliárd 321 millió forintos költséggel — megszületett a Borsodi Ércelőkészítőmű. A gyárkombinát külső képe im­pozáns; a belső nem kevésbé. A hatalmas csarnokban kor­szerű körülmények között készítik az ércelegyeket. A gyár hajdúszoboszlói föld­gázzal tüzel. Az üzem terü­letén 6 kilométer szállító- szalagon utazik a sok mil­lió tonna érc, míg végül — az előírt műveletek után — eljut Diósgyőrbe és Ózdra, a nagyolvasztók örökké éhes, telhetetlen gyomrába. Évenként másfél millió tónna előkészített, darabosí- tott elegyanyagot ad a gyár a két kohászati üzemnek. Ez­zel az ércelőkészítő elősegíti a nagyolvasztók hatékonyabb nyersvasgyártását. A KISZ VIII. kongresszu­sának tiszteletére a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövet­ség Központi Bizottsága és a Népi Iparművészeti Tanács pályázatot hirdet az Ifjú nép­művész cím elnyerésére. Egyénileg alkotott pálya­művekkel (a népzene, nép­tánc, népi játékok, hímzés, szövés, csomózott és szövött technikájú szőnyeg, fafaragás, textilfestés, képfestés, fonot- tas, fazekasság, kerámia, to­jásfestés, kovácsoltvas nép- művészeti ágakban) har­A múlt héten nyílt iiiv. Leninvárosban a fiatalok el­ső pinceklubja A város fia­talsága már régen hiányolta ezt a klubot, különösen a munkásszálláson lakó fiata­lok szerettek volna egy olyan otthonos helyiséget kialakí­tani, ahol nem érzik magu­Egy madridi bíróság bizo­nyos Fernandez Garciái 10 000 pezo pénzbüntetésre ítélt, mert papagáját „lázadó szavakra” tanította. Ezenfe­lül a bíróság kötelezte Gar­dát, hogy hat hónap alatt verje ki a madár fejéből eze­ket a szavakat. Ha ez nem sikerül, akkor a papagájt meg kell ölni. A madridi mincéves korig vehetnek részt a fiatalok. A népművé­szeti alkotásokhoz kiegészítő dolgozatot kell csatolni. A pályázóknak alkotásaikat a KISZ megyei (budapesti) bizottságaihoz május 31-ig kell eljuttatniok. Végső fokon a KISZ Központi Bizottsága és a Népi Iparművészeti Ta­nács által felkért bíráló bi­zottság dönt az Ifjú népmű­vész cím odaítéléséről, me­lyet augusztus 20-án adnak át Budapesten, oklevél, pla­kett és 3 ezer forint pénz­jutalom kíséretében.-i idegenül. t\ Nitrogén­műtrágya Gyár é6 a karba- midüzem KISZ-esei társa­dalmi munkával végül is lét­rehozták ezt a pinceklubot, melyet majd reméljük, több is követ. Nemcsak Leninvá- rosban, hanem Miskolcon is« ABC tímű újság felhívta ol­vasói figyelmét arra, milyen veszélyekkel járhat, ha a* ember nem gondolja meg, ..mit beszél a beszélő mada­rak jelenlétiében”. A lapnyü. tan beismeri, hogy nem haj­landó reprodukálni ezeket a „lázadó szavakat”, nehogy a madár sorsára jusson. Diósgyőr és Ózd „ éléstára” Pinceklub leninvárosban A papagáj előtt ne!

Next

/
Thumbnails
Contents